Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-07 / 262. szám

Végleg elnyerték a zászlót az egri szakmunkásképző KlSZ-esei Kiss Sándor, a KISZ megyei első titkára átadja a ván­dorzászlót (Fotó: Perl Márton) Program szerint épü! # • az uj gyár Mátraderecskén A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 58. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön ünnepséget rendeztek az egri 212. számú Szak­munkásképző Intézetben, amelyen megjelent Schmidt Rezső, az egri városi párt- bizottság első titkára. Búzás Lajos, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese és Kameniczky Antal, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes veze­tője. A történelmi évfordu­lóról Kiss Sándor, a megyei KISZ-bizottság első titkára emlékezett meg, majd átad­ta a KISZ központi bizott­sága vörös vándorzászlaját. Az ünnepséget az irodalmi színpad műsora zárta. Vas- és edényüzlet, Lenin tér, Hatvan. — Csecsemőmérleget ké­rek. — Sajnos, nincs. Nagyon ritkán szoktunk kapni. AGROKER kirendeltsége, Eger. — Húsztonnás hídmérleg kellene fogyasztási szövetke­zetünknek. — Legjobb esetben is csak 1977-re vállaljuk a vissza­igazolását ... Naponta ismétlődő párbe-1 széd, levélváltás e témában, szinte azonos refrénnel. De miért hiánycikk a különbö­ző mérőműszer, amikor a háztartástól az iparig, keres­kedelemig szinte nélkülöz­hetetlen? f | hMETRIPOND" f Az ország egyetlen mér- ; leggyára Hódmezővásárhe­lyen. Jövőre lesz huszonöt : éve, hogy a fővárosból ide­települt. Beszélgető partne- ! írünk Kovács Ferenc gazda­sági igazgató. S első kérdé­sünk természetesen a „mér­leghiányt" firtatja, j — Ismerős a panasz, de kevesen tudják, mi húzódik ! az ellátási gondok mögött. Egyszerűen nem tudunk lé­pést tartani a növekvő igénnyel, a külföldi és ha­zai kereslettel. Pedig fejlő­dik a gyár. Fehérgyarmaton például fióktelepünk műkö­dik, Szolnokom, Miskolcon, Budapesten és Pécsett pedig szervizkirendeltségeink van­nak. Mivel a KGST kereté­ben is fontos feladatokat kaptunk, nemrégiben a gép­ipari minisztériumhoz for­dultunk segítségért. Többlet, gyártáshoz szükséges forgó­eszközt kértünk, továbbá olyan beruházási hitelt, ami­ből szerelőcsarnokokat épít­hetünk. Ha ezt megkapjuk, három-négy éven belül mind a hazai, mind pedig a kül­földi rendeléseknek zavarta­lanul eleget tesz a METRI- POND. A jövő útja A vásárhelyi mérleggyár mintegy 1500 dolgozójának idei termelési terve 290 mil­lió forint. Kovács Ferenc vé­leménye szerint év végéig ennél 15 millióval több ér­téket állítanak elő, éspedig a korszerű, jobbára elektroni­kus mérőműszerek gyártásá­nak felfutása révén. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert tetemes konvertibilis valutát takarít meg az or­szágnak. Érdemes néhány — a jövő útját jelző — újfajta mér­leget bemutatnunk. Ezek a masinák már mindent tud­nak! Az egy tonnás tartály­mérleg például meghatáro­zott receptúra szerint vízből, tejporból, zsiradékból takar­mányt kever. Négy erómérő cella beiktatásával készül­nek az útburkolatba súly- lyeszthető kerék- és ten- se’vrvomá smérő bercnde ■/- -ik. Automatikus bóto syá­...."k a METRIPOND lói v ásárollak adagoló mérleg- rendszerüket. A Szovjetunió- r""V d’ue’b rsákolómér­A Bornemissza Gergely KISZ-szervezet immár har­madízben érdemelte ki jó munkájával a vándorzászlót. Az iskolában már az első évfolyamon a Kilián-körök- ben készülődnek a diákok a KISZ-életre. A legeredmé­nyesebben dolgozó fiatalok lépnek át a második évfo­lyamon az ifjúsági szerve­zetbe. A diákok politikai képzését a pártszervezet se­gíti. Jól működő vitakörökön beszélik meg a legaktuáli­sabb politikai eseményeket Az iskolában nagy hagyo­mányai vannak a házi veze­tőképzésnek. A legaktívabb szakmunkástanulókat esz­tendők óta tanfolyamon ké­szítik fel az üzemi KISZ­forintert 5 újabban itthon is sláger már az osztrák li­cence alapján előállított op­tikai árjelzős mérleg, amely az áru súlyával együtt a fi­zetendő összeget is mutatja, Ezt az iparcikket eddig job­bára a Német Demokratikus Köztársaságba, valamint né­hány keleti országba szállí­tották Vásárhelyről. Heves jó partner Megyénkről ezt Csókái Miklósné, a METRIPOND kereskedelmi osztályának vezetője állította. S mind­járt hivatkozott is a legfőbb [rendelőként nyilvántartott AGROKER-kirendeltségre, amely közvetett kereskedel­mi partner. Ugyanakkor számtalan gazdasági intéz­ménnyel vannak közvetlen szállítási kapcsolatban! A Húsipari Vállalat gyön­gyösi feldolgozó üzemében például két METRIPOND- húsmérleg bonyolítja le a felfügesztett sínen haladó féldisznók elektronikus mé­rését. A hevesi ÁFÉSZ-áru- házban nemrég mutatkozott Kik járnak e Mátrába autóval? Erre voltunk kí­váncsiak. Teljesen a vélet­lenre bíztuk a választást, mi csak azt. tettük, hogy az ép­pen megérkező kocsi utasait megszólítottuk. November első vasárnap­ján az időjárás nem ké­nyeztette el a hazai turistá­kat. Nyúlós, enyhén ködös idő áztatta a fák rőtvörös leveleit, és még a szél is se­gített ahhoz, hogy pirosra csípje a kirándulók arcát. Mindennek azonban csak annyi következménye lett, hogy a turisták inkább a késő délelőtti órákban ér­tek fel a hegyek közé. Mát- rafüreden szinte senki sem állt meg. Mátraháza, Kékes­tető és Galya vonzotta in­kább a Mátra vendégeit, bár éppen Gályán kellett a leg­jobban csalódniuk, mert ott étterem nem várta őket. A turista azonban olyan természetű lény, hogy egy kis kényelmetlenséget fel sem vesz. Megy, mert men­ni és látni akar, olykor pe­dig csupán azért megy, mert éppen azt a tájat, vi­déket kedveli, szívesen ke­resi fel. i ★ — Az Alföldről jöttünk fel a hegyekbe, mert szere­tünk itt lenni — válaszolta a kérdésünkre készségesen Csikós József, kőműves, aki feleségével és a fiával .Tász- árokszállásról indult el. — Szétnézünk Mátraházán, az­tán irány a Kékes. Itt ebé­delünk majd valahol, ha he­lyet kapunk. — Ha nem a Mátrába, ak­kor Pestre megyünk a kis­lányunkhoz,. aki ott egyete- n i-ta — tette hozzá az elő­zőekhez Csikós Józsefné. A véletlen egybeesése, hogy szintén az Alföldről, de titkári teendőkre. Évről év­re részt vesznek az ifjú szakmunkások a szakma if­jú mestere versenyeken, eredményes felkészülésüket bizonyítja, hogy tavaly II., III. helyezést értek el. Jól működik a KISZ kultúrcso­be az optikai árjelzős mér­leg, megkönnyítve az eladók és vásárlók helyzetét. S ne feledkezzünk meg az egyik legjelentősebb Heves megyei beruházás, a Hatvan felé haladó gázvezeték építésé­ről! Ennek minden elosztó­központjában Vásárhelyen készülő, turbinás áramlás­mérő regisztrálja a megyé­nek juttatott gázmennyisé­get. Keverőtelep Gyöngyösre Említettük már á beton­gyárakat, amelyeknek műkö­dése METRIPOND keverő­kön alapszik. A telepek mé­rő, vezérlő rendszereihez azonban mindeddig nyugat­német importalkatrészeket használtak. Kovács Ferenc gazdasági igazgató ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a gyár műszaki osztá­lya már olyan betonkeverők technológiai folyamatát dol­gozta ki, amely feleslegessé teszi az „Elba” típusú gép­rendszer behozatalát, s nagy összegű devizát takarít meg már egy kicsit messzebbről vágtak neki a Mátrának Pető Antalék. Debrecenből vezetett az útjuk idáig. A férj BM-dolgozó, a fe­leség az orvosi műszergyár alkalmazottja. — A Zsaporozsecet nem vettük, hanem nyertük — közli mosolyogva az asz- szony. — Betétkönyvet vál­tottunk ki 1974 januárjában és éppen egy évre rá, az idén januárban húzták ki a kocsival. Hú, olyan boldo­gok voltunk!... A módszert, hogyan lehet egy év letelté­vel autót nyerni? Sajnos, nem tudom elárulni, mert fogalmam sincs, nekünk hogyan sikerült. Ez van! Még annyit mondtak el a kérdésünkre, hogy nem hoztak magukkal ennivalót, bíznak abban, hogy meg­ebédelhetnek valamelyik ét­teremben. ★ A jó karban levő Skodá­ból szálltak ki Jung Józse­fek, hozták magukkal a ba­rátokat is: Spieller Józsefé- ket. A férfiak a nagytétényi sertéshizlaldában dolgoznak. Jung Józsefné gyermek- gondozó, Spieller Józsefné pedig a budafoki Épület­elemgyár munkása. — Mi a tizenkét év alatt építtettünk egy házat, vet­tünk egy autót és van két gyerekünk — sorolja Jung Józsefné. — Ebből is gondol­hatja, hogy nagyon meg kellett gondolnunk minden forintot. De a célunkat el­értük. Az autóval eavelőre a ha­zai tájakat járják sorba, meri ismerkedni akarnak portja is és az énekkar, amely első lett a Vándor Sándor munkáskórus szem­lén. A jó munkával harmad­szor is kiérdemelt zászlót végleg elnyerte a Bomemisz- sza Gergely alapszervezet népgazdaságunknak. Az ÉP­GÉP vezérigazgatóságával meg is kezdték a tárgyalá­sokat két keverőtelep gyár­tásáról. Az egyik Gyöngyös­re, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalathoz, a má­sik pedig Budapestre, a Közlekedési Építőipari Vál­lalathoz kerül. Óránként 100 köbméter beépítésre alkal­mas, kívánt minőségű be­tont állítanak elő ezek a nagy teljesítményű, elektro­nikus vezérlésű géprendsze­rek, s működésük minimá­lis emberi erőt igényel. Befejezésül még csak any- nyit:' METRIPOND elektro­nikus mérlegrendszerei szin­te egyeduralkodók a szocia­lista tábor országaiban, s felveszik a versenyt a leg­fejlettebb kapitalista álla­mok hasonló iparával. En­nek tulpídonítható az igen előrehaladott megállapodás, amelynek alapján a termé­kek gyártását hazánkra, a vásárhelyi iparágra kíván­ják szakosítani. Arra a gyár­ra, amelynek eredményeiből — mint kiderült — megyénk is szépen profitál. Moldvay Győző azokkal a vidékekkel, amik­ről hallottak, tanultak an­nak idején. Skoda szállította a Mátrá­ba Bíró Lászlóékat is Isten­mezejéről. Az ottani Béke Tsz-nek az autószerelője, aki a feleségével, édesapjá­val, Btró János bányásszal és nagynénjével, Bíró Er­zsébettel szállt ki a kocsi­ból. — Több éve már, hogy gyűjtöttünk az autóra — bi­zonygatta Bíró László. — Most áprilisban aztán elér­tünk oda, hogy megvehet- tük a Skodát. Persze, édesapja is segí­tett, aki már 1947. áprilisá­tól az egercsehi bányában végzi nem könnyű munká­ját. — Járjuk a vidéket, a környékét, de már eljutot­tunk Debrecenbe is. Most nem maradunk itt sokáig, mert igyekszünk haza ebé­delni. ★ Kamaszkorát éli a Peu­geot, amelynek kormányát a BKV gépkocsivezetője, Czir- fusz Nándor tartja kezében, ök is jó ismerősökkel együtt keltek útra. A fele­ség a XI. kerületi Patyolat dolgozója, a sógornő, Török Istvánná a tv-nél van al­kalmazásban, a lánya Török Éva az Iparterv gépírónője, míg a fiatalember, Tenczei István szintén a BKV gép­kocsivezetője. — Használt kocsi — mu­tatja Czirfusz Nándor —. úgy vettem, használtan. Az­előtt Wartburgunk volt, azt sem újonnan vettük. No nem azért, mert én : Mint korábbi lapszámaink­ból is ismeretes már: Mátra­derecskén — 160 millió fo­rintos beruházással — kor­szerűsítik a tégla- és cse­répgyárat. A „rekonstrukció” során olajtüzelésűvé alakít­ják a jelenlegi cserépüzemet s vadonatúj gyárat építenek a vázkerámiák készítésére. A munkákkal — ahogyan Panyik Sándor gyárvezetővel és Keller Józseffel, a fiatal műszaki vezetővel az építke­zést megtekintve tapasztal­tuk, illetve a velük folytatott beszélgetés alkalmával hal­lottuk — jól haladnak. Már állnak a csarnokok: az agyagtárolóban — ahol a termelés során, felhasználás előtt pihentetik majd az alapanyagot — a betároló szalagot szerelik a budapesti Béke Tsz dolgozói, míg a tulajdonképpeni gyártó ré­szen végeztek már a ke­mencealapok kialakításával. Kész van itt a víz- és csa­tornahálózat, s a generálvál­lalkozó tanácsi építők éppen a világítás biztosításán fá­radoztak ott jártunkkor. Jel­lemző a méretekre, hogy ez az épület — amelynek ol­dalai üveg- és hullámlemez- borítást is kapnak rövidesen — 196 méter hosszú és 18 méter széles. A szomszédos területen be­fejezték a csapadékvíz-elve­zetést s hamarosan a terep- rendezés, a 13 ezer négyzet- méteres térburkolat építése következik. S miközben az idegen kivi­telezők munkálkodnak — részt vállalt a jelentős be­ruházásból a gyár tmk-ás gárdája is. Eddig páratlan házi vállalkozásuk során, a szakemberek 204 méteres szállítópályát — főszalagot — építettek jókora ferde híddal. Amit csupán azért nem sikerült november 1-re átadni, mert a munkát, saj­nos, alkatrészhiány hátrál­tatta. Becsületükre legyen azonban mondva, hogy ugyanekkor — éppen e mun­kák miatt — rövid idő alatt gondoskodtak egy ideiglenes szalagpálya megteremtéséről is, hogy az öreg gyárban za­vartalanul folytathassák a tudom tartani, kijavítom, hanem, mert erre telik. Én is szívesebben ülnék be egy vadonatúj Zsiguliba, mondjuk. De arra még nem is gondolhatok, egyelőre. Otthon még két gyerek várja a szülőket, akik most nem jöhettek. Pedig úgy szokták a programot össze­állítani, hogy a gyerekekkel is megbeszélik az úticélt. — Nézze, a benzin elég drága, nem indulhatunk ne­ki csak úgy a vakvilágba, hanem vagy azért megyünk, mert arról a tájról most ta­nulnak a gyerekek, vagy azért, mert kíváncsiak va­gyunk a műemlékekre, a szép vidékre. A Mátra min­dig, mindannyiunkat vonz. ★ A Magyar Autóklub gyön­gyösi szervezeténél van a telephelye annak a „sárga angyalnak”, amelyik a mát­raházi parkolóban vár a hívásra. Ezen a novemberi vasárnapon Molnár Zoltán tartott ügyeletet. — Még csak egyetlen esetben. kellett segítenem. De az sem volt komoly do­log — mondja. — Általában olyan állapotban vannak az autók, hogy a munkát nyu­godt körülmények között tudjuk elvégezni. Nem nagy hibák azok, amik előfordul­nak. Legutóbb például a karburátorhoz vezető egyik cső lazult fel, emiatt nem ment úgy a kocsi, mint kel­lett volna. Szinte pillanatok alatt rendbe hoztam. — Milyenek a mostani autósok? — Különbözőek, mint ál­talában az emberek. Az egyik úgy dédelgeti a kocsi­ját, hogy szinte a Széltől is óvja, a másik törődik v>-' de hajtja is, a harm-1 pedig addig megy vek am>'g le nem áll alatta. termelést. S e megoldás — átmeneti jellege ellenére — is előre vezet, miután a gu­mihevederes anyagmozgatás kiküszöbölte az eddigi csií- lézést, megszüntette két-há- rom ember, meglehetősen nehéz fizikai munkáját. Mátraderecskén — ahol az említettek mellett két, egyenként 500 köbméteres befogadóképességű olajtar­tály és hozzájuk lefejtő állo­más is épül, felkészülnek az „egységrakományos” tar­goncás árumozgatásra, vég­érvényesen „nyugdíjba kül­dik” majd a kézzel mozga­tott kulikocsikat — legkö­zelebb a kemenceszerű Hő- technikai Vállalatot és a présgépet, az ezt kiszolgáló automatikát, valamint a szá­rítóberendezést szállító kül­földi cég jelentkezését vár­ják. * — Az üzembe helyezés ter­vezett határideje ugyancsak 1977. szeptember 30. — hallottuk — de, mi tagadás, szeretnénk, ha előbb, jóval hamarább sor kerülne rá. Az új vázkerámiagyár ugyanis, amelyhez hasonló, tulajdon­képpen még csak egy dolgo­zik az országban, évi 40 millió kis méretű téglaegységű ter­méket készít, s erre feltétle­nül szüksége van a népgaz­daságnak. Egyébként a negy­vennel szemben, pillanatnyi­lag csupán 25 a termelésünk Igazán elégedettek vagyunk a Heves megyei Tanácsi Tér. vező Vállalattal és a fő kivi­telezővel, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkájával. Ám meg kell vallani, hogy nagyon örül­nénk, ha a jó időt még job­ban kihasználnák az építők. A beruházás mellett, ter­mészetesen — bár szeré­nyebben mint „rendesen”, a megszokott körülmények kö­zött — termelnek is az ipar­telepen. Ahogyan értesül­tünk: nem is rosszul. Az I— III. negyedévet mintegy 1.5 milliós gyártmánytöbblettel zárták. S most már még a rosszabb időjárás sem hát­ráltathatja a mátraderecs- keieket annyira, hogy az esztendőt esetleg adóssággal zárják. (gyóni) — Hogyan fogadják a segítséget? — Nagyon köszönik. Ked­vesek, rendesek, ami érthe­tő is, hiszen úton vannak, és szeretnének hazaérni. A leg­többje el sem képzeli, hogy csak valami egészen egysze­rű hiba miatt állt le az au­tója. Amikor ez kiderül, ak­kor nagyon megkönnyebbül­nek. Igen, az autó nagyon ké­nyelmes, jó dolog, de ha el­romlik, lényegében egy ha­lom használhatatlan vas, fo­gaskerék, cső és műanyag­huzat. Egészen addig, amíg a megmentő, a „sárga an­gyal” rendbe nem hozza a rakoncátlankodó masinát. Keresgélés nélkül szólí­tottuk meg a Mátrába ki­ránduló autósokat. Semmi statisztikai átlagot nem akarunk most hangsúlyozni. Bizonyára a véletlen hozta így magával, hogy ilyen foglalkozású emberek ültek az autókban, mint amilye­neket felsoroltunk. Persze, az korántsem vé­letlen. hogy nálunk már régóta természetes dolog a gépkocsi a családban. Nem olyan gyakori ugyan még, mint a tv vagy a hűtógép, de tizenöt évvel ezelőtt még a tv és a hűtőgép is kellő tiszteletet parancsolt magá­nak. Valljuk be, „lépegetünk” azért előre életünk jobbítá­sának útján. Milliók életé­nek jobbítása útián. mun­kánk, szellemi és fizikai erő feszítéseink nyomán. G. Molnár Ferenc 1375. november 1» péntek Nyomozás mérlegügyben leg készül jövőre 45 millió A Mátrában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents