Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

A korszerűség - szilárd alap EGY-EGY ÚJ TERMÉK, vagy termékcsoport nevét olykor gyorsan megismeri az egész ország, s bizonyosan nem véletlen, hogy több­nyire azokét, amelyek egy­ben figyelemre méltó fordu­latot is jeleznek egy válla­lat. vagy iparág munkájá­ban : mert nagyon korsze­rűek, mert azonnal jelentős nemzetközi érdeklődést kel­tenek, vagy mert az átlagos­nál nagyobb méretű nemzet­közi együttműködési kapcso­latokat építhetnek rájuk. Alig egy esztendeje, hogy pl. a szakmai közvéleményen kívül is gyorsan híre ment a Mechanikai Mérőműszerek Gyára új termékcsoportjá­nak, a telemechanikai rend­szereknek, a kontinenseket átszelő gáz- és olajvezeté­kek távvezérlését végző be­rendezéseknek, mert ezek valóban új. korszerű gyárt­mányai a magyar iparnak, s gyorsan jelentős megrende­léseket is kapott a gyár a szovjet, s a bolgár ipartól. A magyar műszeripar Szov­jetunióba irányuló export­jából csaknem egyharmad részt képviselnek ezek a be­rendezések. Az automata festőberen­dezések és festősorok a ma­gyar iparnak ma már ugyancsak ismert gyártmá­nyai, noha a 70-es évek előtt pl. még senki sem hallott felőlük. Most hosszú távra 'megkötött szakosítási és koo­perációs szerződések létez­nek már ezekre a gyártmá­nyokra is a szovjet iparral Mindkét termékcsoport jól jelzi, mit is jelenthet a kor­szerűség, az újdonság, a nemzetközi piaci szükségle­tek kiszolgálására szerkesz­tett termék egy-egy gyár biz­tonságos termelésének, és az előnyös kooperációs szerző­dések feltételeinek kialakítá­sához. A MAGYAR—SZOVJET gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság legutób­bi, Moszkvában megtartott XVI. ülésszakán aláírt egyez­mények többségének — a 6 gépipari, s az 1—1 vegyipa­ri, gyógyszeripari és gumi­ipari megállapodásnak — ugyancsak egy-egy korszerű termékcsalád képezi az alap­ját. Ezek közé tartozik pL a Beloiannisz korszerű ter­méke. az úgynevezett kvázi- elektronikus. tehát a még nem teljesen elektronikus, távbeszélőközpont, amelyhez több részegységet és alkat­részt, szakosítási szerződés értelmében a szovjet ipar szálh't majd — s a magyar gyár szereli össze azokat. A most meghosszabbított ma­gyar-szovjet híradástechni­kai együttműködési megál­lapodás keretében egyébként a két ország közötti forga­lom a híradástechnikai ter­mékekben 1980-ig a hatszo­rosa lesz az előző öt év for­galmának, s túlnyomórészt szakosított termékekben. Űj terméke a magyar gép* iparnak az automata műtrá­gyaadagoló és -csomagoló gépsor, amelynek szállításá- ra most 10 évre szóló szer­ződést írhattak alá az ágazat vezetői a szovjet partnerek­kel. 85 ilyen nagy értékű gépsort szállít majd a ma­gyar ipar. Vagy pl. a labo­ratóriumi felszerelések kö­zött is több új készülék gyártására szakosodhatott a két ország “Ipara. A magyar ipar a többi között, környe­zetvédelmi műszereket, komplett mezőgazdasági és élelmiszeripari laboratóriu­mokat gyárt majd nagy so­rozatban — és fejleszt is fo­lyamatosan — a szovjet fel­használóknak. A hazai szük­ségletek ebben a termékcso­portban annyira szerények, hogy aligha térülhetnének meg a gyártmány- és gyár­tásfejlesztés költségei. HASONLÓAN több új gyógyszer és vegyipari ter­mékre is írtak alá kooperá­ciós megállapodást a kor­mányközi bizottság moszkvai ülésszakán. A szovjet gazda­sággal megkötött legújabb együttműködési egyezmények keretében meginduló szállí­tások egyébként a két or­szág között a következő öt évre tervezett áruforgalom 12—14 százalékát adják majd. Az űj egyezmények többségének közös és leg­feltűnőbb vonása pedig az, hogy az érintett ágazatok legkorszerűbb termékeire épül mindegyik. Jó bizonyí­ték ez ahhoz, hogy a meg­felelő színvonalú gyártmá­nyokkal valóban hosszú táv­ra megalapozható egy-egy gyár munkája és könnyebb a nemzetközi együttműködés kialakítása is, ha az ilyen egyezményekhez az előrelá­tóan dolgozó konstruktőrök, fejlesztők tudnak mit aján­lani. Gerencsér Fereoe Megkezdődön a 750 kilovoltos villamos távvezeték magyar szakaszának építése Mintegy másfél éves ter­vezési, műszaki és technikai előkészület után a távveze­ték-oszlopok alapozásával megkezdődött a Vinnyica és Albertirsa közötti 750 kilo­voltos villamos távvezeték magyar szakaszának építése. Az Országos Villamos Táv­vezeték Vállalat — OVIT — kisújszállási építésvezetősé­ge Karcag mellett látott munkához és fokozatosan I halad Debrecen felé, a Ke­let-magyarországi Közmű és Mélyépítő- Vállalat pedig az országhatártól Nyíregyháza, Debrecen felé haladva építi az alapokat A 270 kilométer hosszú magyar szakaszon összesen 690 nagy tartóosz­lopot kell felállítani. Európában a Szovjetunió után másodikként, a világon pedig negyedikként épít Magyarország 750 kilovoltos távvezetéket, amelynek mé­retei valóban lenyűgözőek. A szovjet generáltervezőkkel együttműködésben az Erő­mű- és Hálózattervező Vál­lalat dolgozta ki a műszaki dokumentációt s a Dunai Vasmű gyártja az óriási por­tál-tartóoszlopokat, amelyek 42 méterre, tehát több mint tíz emelet magasra nyúlnak s kereken 10 méterrel ma­gasabbak, mint a 400 kilo­voltos távvezeték oszlopát A magyar határtól a nyu­gat-ukrajnai alállomásig, Zapadig, s onnan Vinnyicá- ig a Szovjetunió építi a 750 kilovoltos távvezetéket. A múlt év tavaszán aláírt meg­állapodás szerint azonban részt vesz az együttműkö­désben — s különböző ter­mékek áruk szállításával az építésben Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország és az NDK is- A hat KGST-ország összefogásával villamosener- gia-rendszerének összekap­csolásával a világ egyik leg­nagyobb villamosenergia­rendszer egyesülés© alakul ki, amelynek teljesítménye eléri majd a 160 000 mega­wattot. A csúcsfogyasztási időben megvalósuló gazda­ságos energiacsere a tagor­szágoknak több mint 1000 megawatt teljesítményű erő­mű beruházásának megtaka­rítását eredményezi. A nagy teljesítményű hálózat ugyan­akkor lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió tovább növel­je villamosenergiia-szállítá- sait a KGST-országokba. Az OVIT tervei szerint nem egészen három év alatt mintegy másfél millió mun­kaóra felhasználásával épí­tik meg a 750 kilovoltos táv­vezeték magyar szakaszát A jövő évben az OVIT máso­dik építésvezetősége is be­kapcsolódik a munkálatok­ba, b Debrecentől Szolnok felé haladva építi majd az aiapcfeat. Januárban meg­kezdik a nagy tartóoszlo­pok felállítását, a jövő év végén pedig a harmadik munkaműveletet, a vezeték- szerelést (MTI) Az idei év sok meglepetést tartogatott Beszélgetés Kurunezi Istvánná', a mesyei tanács mezőgazdasági és éleimezesü>yi o?ziál>vezetőiével Közeleg az év vége, las­san befejeződnek a mező- gazdasági munkák és el­csendesül a határ. Nehéz esztendőt zárnak közös gaz­daságaink, mivel az elmúlt hónapok nagyon sok megle­petést tartogattak. Voltak sikerek, de jócskán akadtak nehézségek is. Bár nincse­nek még .végleges eredmé­nyek, Kurunezi Istvánnal, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály- vezetőjével mégis az idei év főbb jellemzőiről beszélget­tünk. — Milyen várakozással te­kintettek nagyüzemeink 1975-re? — A tavalyi rendkívül csa­padékos ősz miatt, nagyon sok aktuális munka áthúzó­dott az idei évre Főleg az elmaradt szántások zöme, emiatt lényegesen kevesebb vetőmag került a földekbe, rr 'nt amennyit üzemeink ter­veztek. Ezzel magyarázható, hogy az idei nyáron a IV. ötéves tervidőszak legkisebb búzatermő vidékeiről — 47 492 hektárról takarították be a kenyérgabonát. A gon­dokat csak növelte, hogy az ár- is belvízkárok nyomán mintegy tízezer hektárnyi földet nem tudtak megművel­ni, főleg Nagyfüged, Tama- méta. Visznek térségében, Kz is hozzájárult ahho«, hogy ennyire csökkent a ga­bonatermő terület. Ilyen kö­rülmények között érthetően nőtt az Idei vetések jelentő­sége de mivel az őszi szán­tások nagy része elmaradt, így a tavaszi hónapokban is kevesebb magot vetettek. Sok helyen a gabonatáblák helyébe hagyma, kukorica, zab és takarmánynövények kerültek. — A nehéz kezdés áfán hogyan készültek fel a közös gazdaságok a nyári betaka­rításra? — A kedvezőtlen tavaszi indulás után megváltozott a helyzet Az időjárás javulá­sával, a nyár elején úgy tűnt, hogy az 1974. évinél is nagyobb termést takaríthat­nak be. Sajnos, nem így történt. A nyár közepi aszály, valamint az alföldi részen jelentkezett viharkár miatt a termés jelentős ré­sze megsemmisült Ezenkí­vül több helyen üzemszer­vezési problémák is akad­tak, így nem került elég műtrágya a földekbe és rossz volt a vetőmag minő­sége is. Mindezek . hozzájá­rultak ahhoz, hogy a ke­csegtető kilátások ellenére a szövetkezetek mindössze 29,8 mázsás átlagtermést takarí­tottak be hektáranként. ami jóval alatta maradt a vára­kozásnak. — Mi a helyzet az ipari növényekkel? — Az MSZMP KB 1974. december 5-i határozata alapján a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács felhívására közös gazdasága­ink jelentősen növelték a cukorrépa vetésterületét. Ugyancsak emelkedett az olajipari növények részará­nya is a szántóföldeken, fő­leg a napraforgó, az olajlen, és a gazdaságok új növény­ként szóját is vetettek. A cukorrépa-terület növelése azonban önmagában nem ol­dotta meg azokat a gondo­kat. amelyek a hazai cukor- termelésben jelentkeztek. — Hogyan alakult a zöld­ség-, a szőlő- és a borterme­lés? Heves megye déli ré­szén nagy múltja van a zöldi. Bégkertészetnek. Ennek elle­nére az idén mintegy két százalékkal csökkent a ter­mőterület, főleg paradi­csomból. Fő oka az, hogy sem tavaly, sem az idén a konzervgyárak nem tudták folyamatosan átvenni a pa­radicsomot. Emiatt sok volt a romlás és a nagyüzemek­ben csökkent a termelési terv. Ami viszont örvende­tes, hogy az idén tovább ja­vult a megye lakóinak friss zöldséggel és gyümölccsel való ellátása. Ezeknek a terményeknek a fogyasztói ára néhány százalékkal alat­ta maradt a tavalyinak, ami életszínvonal-politikai szem­pontból igen jelentős. Ezt segítették a megye fogyasz­tási szövetkezetei is azzal, hogy jól megszervezték a háztáji és a kisegítő gazda­Családi ök hárman: a volánnál egymást váltó két testvér és a két megyét járó autóbusz. (Dózsa Balázs felv.) Márkáz és Salgótarján kö­zött ismerősük úgyszólván minden és mindenki: az út, a megállók, a kisebb-na- gyobb települések. A lakó­hely, Gyöngyös, Gyöngyös­tarján, Gyöngyöspata, Szur­dokpüspöki. Pásztó, Mátra- szöllős Mátraverebély, Nagy- bátony, Maconka, Kistere- nye, Vizslás, Pusztamárkhá- za, Zagyvapálfalva, a nógrá­di megyeszékhely és az ün­nepnapokon útba ejtett Ba­lassagyarmat már álmaik­ban is megjelennek. A váro­sok, falvak lakói régi barát­ként üdvoziik őket, bárhol is találkoznak velük az ezágban. A Volán 4. számú Vállalat gyöngyösi üzemigazgatósága leghosszabb s egyik legfor­galmasabb járatának autó­busz-vezetői — a markazi Zaja Ferenc és Zaja Zoltán — testvérek és váltótársak. Emellett pedig törzsgárdis­ták a munkahelyükön. — (Még 1953 februárjában szereztem jogosítványt — emlékezik az idősebb fivér, Zoltán — «jó eredményem alapján mindjárt buszra ke­rültem. Akkoriban még egy­séges volt a MÁYAUT, Pesthez tartoztam magam is. Rogy a gyakorló kocsin helyet kaptam. Érdekes idő­szak volt, olykor öt-hat, sőt, még két utassal s is elindul­tunk például Sopronba, vagy Pécsre, ha a vendégeknek éppen arrafelé akadt dol­guk. Az év utolsó hónapjá­ban lett önálló menetleve­lem,' már „idehaza”, Gyön­gyösön. Nyolc esztendeig tar­talékként szolgáltam, min­dig azon a vonalon, ahol valakit helyettesítenem kel­lett. Gyöngyös és Sarud kö­zött adták az első állandó já­ratot. Messzi van már, de olyan, mintha nemrég tör­tént volna... Az öccse — beszéli né­hány perccel azelőtt, hogy a kocsija nekilódulna Salgó­tarján, felé = részint az apó­sát, részint pedig a bátyját követve választott hasonló pályát. Először a kalauzság- gal próbálkozott, aztán pe­dig ő is a volán mellett dön­tött. Jó idő múltán került Zoltán autóbuszára, ahol kezdetben a testvérén - kívül egyik társát is váltotta. Két év múltán maradtak ketten a kormánynál. — Ez már a harmadik jármű a kezünk alatt — néz végig nem kis büszkeséggel, a „gazda” jóérzésével a pa­norámabuszon. — Az első kettő farmotoros volt. Az egyiket 260, a másikat 270 ezer kilométer után adtuk tovább. Fődarabcsere nél­kül! Zaja Ferenc szavai után talán kérdezni sem kellene, hogy mit jelent a „családi busz”, de a kíváncsiság ön­kéntelenül is előkívánkozik. — Testvérek vagyunk — mondja Zaja Zoltán —, a legtermészetesebb, hogy egy­másért még nagyobb fele­lősséget érzünk, mint a tár­sainkért. Akármilyen fáradt is az ember, rendetlenül, hi­básan, nem adja át a jár­műt. A kocsi. a vezetés ugyanis önmagában is sok veszélyt hordoz, a rossz au­tóbusz pedig egyenesen ka­tasztrófát Okozhat. Szeren­csére hasonlóan gondolko­dunk, íav nem is volt; még különösebb bgjj kttomé­báleset- félmillió testvér Zoltán 850 ezer tért vezetett már mentesen, Ferenc körül. Az idősebb kétszer, a fiatalabb egyszer kapott kiválódolgozó-kitünte­tést. Népszerű, megbecsült emberek. Pályafutásuk szinte min­denben testvériesen hasonló. Egyformák még a legna gyobb élmények is. Mind­kettő egy-egy különjáratot emleget: az egyik is, a má sík is hazai kirándulókkal volt tele. Csupán annyi a különbség, hogy Zoltán azon a napon 720, Ferenc pedig „csak” 480 kilométert ült „egyfolytában” a volán mö­gött. Kár, hogy ez az izgalmas, érdekes és szép mesterség — búcsúzik halkan, szomorká­sán Zaja Ferenc, sajnos csak az egyik részről örök­lődik. S ott is csak valame­lyest. Csupán Zoltánnak a fia vonzódott a járművek­hez: ő volt, aki előbb autó­villamossági műszerész lett, majd gépipari technikumot végzett. S most az AFIT kö­zépvezetője. így a „családi busz” — valamikor, a nyugdíj .után — aligha marad továbbra is a családban.,, nem--------------““ S ágokban a fólia alatti pri­mőr zöldségfélék termelését és felvásárlását. így lénye­gesen több áru került a pi­acokra. Sajnos, nem ilyen jó a helyzet a burgonyából. Ennek termelése az utóbbi néhány évben jelentősen visszaesett megyénkben, mert , nem volt megfelelő fajta és gépek sem álltak rendelke­zésre. Az idén 1826 hektár­ról takarították be a gazda­ságok a burgonyát, ami na­gyon kevés. Később várha­tóan a megalakuló társulás­sal enyhülnek majd a ter­melési gondok Megyénkben történelmi múltja van a szőlő- és bortermelésnek is. , A kezdeti nehézségek elle­nére igen jó termést szüre­teltek gazdaságaink. Kedve­ző a mustok cukorfoka, s ezekből kiváló borokat ké­szíthetnek. — Javult-e a takarmány- ellátás? — Kukoricába1 a tavalyi­hoz képest kevi-j-jixt vetet­tek a szövetkezetek. Tavasz- szal nem a legjobb minősé­gű magágyba került ez a fontos takarmánynövény, ami most a betakarítás során a „ Arsékelt tc-máseredmé- nyekben is megmutatkozik. kukorica átlaga ugyanis 42—43 mázsa hektá. mként. Közös gazdaságaink az idén valamelyest növelték a pil­langós takarmánynövények termőterületét, de a kedve­zőtlen időjárás miatt a várt­nál gyengébb lett azok bél­tartalma. — Van-e előrelépés az ál­lattenyésztésben? —- .Nagyüzemeink döntő többségében nem tettek meg mindent az állattenyésztés eredményeinek javításáért. A Minisztertanács által meg­hirdetett szarvasmarhaprog- rám megvalósítására hozott intézkedések nyomán ugyan nőtt a tehénállomány me­gyénkben. A tejtermelés és -értékesítés nem volt megfe­lelő az év tíz hónaljában. Nem kielégítő a fejlődés a szakosított sertéstelepeken sem, mivel a legjobbaknál is az árukibocsátás csupán 90 százalékos. Ezért nagyon fontos, hogy az év hátrale­vő részében a nagyüzemek mindent megtegyenek az ál­latállomány téli takarmány- szükségleteinek megteremté­sére. — Az eredmények alapjait milyen esztendőt zárnak kö­zös gazdaságaink? A közős gazdaságokban mérséklődött a bruttó jöve­delem és év végéig várható­an több helyen csökkent a fejlesztési alap is. Felméré­seink szerint két-három szö­vetkezet veszteséggel zárja az idei esztendőt. A tagság személyes jövedelme azon­ban mindenütt a tervezett­nek megfelelően alakult. Most a legfontosabb teen­dő, hogy nagyüzemeink mi­hamarabb eredményesen be­fejezzék az őszi mezőgazda- sági munkákat. Az őszi he­tekben jelentősen nőtt a ke­nyérgabona-vetésterület és eléri a korábbi 54 ezer ’hek- tárat. November elejéig a magvak 92 százaléka földbe került. Gyorsítani kell az őszi mélyszántást, mert ab­ban lemaradás tapasztalha­tó. A kedvező időjárás hoz­zájárul ahhoz, hogy szövet­kezeteink gondos, jó minő­ségű munkával megalapoz­zák a jövő évi termést. — Köszönjük tést. a beszélge­Mentusz Károly 1975, november &, csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents