Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-05 / 260. szám
Aki párttisztséget tölt be, * * akit megválasztottak ■ párt valamely irányitó testületébe, annak aligha okoz gondot, hogy mire is fordítsa szabad óráit. Mégis azt látjuk, hogy közülük igen sokan amúgy is kevesebb szabad idejükben iskolába, tanfolyamokra járnak, vagy a rendszeres önművelés útján gyarapítják műveltségüket. Bizonyos, hogy ez elsősorban személyi tulajdonságaikból,' a világ iránti érdeklődésükből következik, de minden bizonnyal része van benne egy nagyon lényeges felismerésnek is. Nevezetesen annak, hogy ma megfelelő műveltség és az állandó művelődésre való készség nélkül nem lehet valaki jó pártmunkás, nem töltheti be igazán jól tisztségét, funkcióját. Milyen tapasztalatok alakították ki ezt a felismerést a pártaktivisták mind növek- vő hányadában? Bizonyára »agy szerepe volt annak, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi közművelődési határozata óta mind gyakrabban kerülnek kulturális, művelődési témák a pártbizottságok és pártvezetőségek elé. Márpedig ezekben csak az tud érdemben állást foglalni, a közös döntés valóságos részesévé válni, aki legalább Ss valamelyest „otthon van5” ezekben a témákban. Jó úton haladunk affelé, hogy a köz- művelődés az ideológiai és politikai munka, általában véve a pártmunka szervesés egyenrangú részévé váljék. S ha ez így van, akkor a pártmunkásoknak is értően kell vele foglalkoznia, s nem lelhet csupán egy-egy vezetőségi tag ,.magánterülete", j^hitbizománya”. j Ám van ennél átfogóbb ©ka is annak, hogy ma mára művelődést elengedhetetlen következményként fogalmazza meg az élet a pártmunkások számára. A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában ugyanis nem csupán a szó szűkebb értelmében vett kulturális kérdések eldöntése igényel bizonyos meghatározott műveltséget. A gazdasági, társadalmi, politikai témák is olyan jellegűvé váltak, hogy eldöntésükhöz nem nélkülöz, hető a tények és összefüggések átfogóbb ismerete. A gaz. dasági építés és a tudatformálás mindennapi feladatait, amelyekkel a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak nap mint nap meg kell birkózniuk, nem oldhatók meg egy-egy csupasz „igen” vagy „nem” kimondásával. Tájékozottság, áttekintökészség, a távolabbi összefüggések, az okok és következmények felmérése és felismerése szükséges a helyes állásfoglaláshoz — vagyis olyan dolgok, amiket csak a rendszeres és folyamatos művelődés adhat meg, alakíthat ki. s-Jelyesen látták meg kot, ■ ' runknak ezt a következményét azok a pártbizottsági és pártvezetőségi tagok, pártbizalmiak és más aktivisták, akik tisztségükből is eredő kötelességüknek tekintik műveltségük gyarapítását S helyesen érezték meg azok a párttagok és pártonkí- vüliek, akik igénylik a művelődést a mozgalmi vezetőktől, s elvárják, hogy ebben a tekintetben is mutassanak példát. Amikor azonban előtérbe állítjuk ezt a követelményt, gondolni kell rá, hogy a sablonosság, a megítélésbeli sé-; mák és a tennivalók „egy kaptafára húzása” ezen a területen rendkívül nagy károkat képesek okozná, lejárathatnak ésszerű és szükséges törekvéseket is. Ezért feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a szükséges és elvárható műveltség az eltérő helyeken, a különböző jellegű pártszervezetekben más és más. Nyilvánvalóan nem ugyanolyan igényekkel kell fellépni mondjuk egy termelőszövetkezet és egy tanácsi Intézmény pártszervezetében. A vezetőségi tagok végzettségéről vagy tanulásuk formáiról készített járási, városi összegezés ezért önmagában aligha nyújt megbízható eligazítást: mindig az adott helyzethez, a pártmunka konkrét területéhez szükséges mérni az igényt és a feladatot Másrészt az is szem előtt *’* tartandó, hogy ma a műveltséget nem úgy értelmezzük, mint régebben, a „humán” műveltségeszmény uralma idején. A történelmi, irodalmi, művészeti dolgokban való jártasság mellé felsorakozott a közgazdasági, társadalmi, s nem kevésbé a természettudományos-műszaki kérdésekben való eligazodás képessége is. A korszerű műveltség fogalma sokoldalúbb, de épp emiatt még kevésbé várható el reálisan egyfajta mindenoldalú tudás, a „mindenhez való hozzászólás” képessége. A szelektálás, a legszükségesebbek kiválogatása emiatt különösen fontos, s épp ezért nem árt, ha a pártaktivisták megtervezik tanulásukat. Az-ilyen, irányú tervszerűség egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a tervekbe nem foglalható állandó érdeklődéssel, az új ismeretek iránti „nyitottsággal”. Mert végső fokon ez «z tuőbbi a legfontosabb — ez adja a belső késztetést az ismeretek fel- halmozódásával, állandó lépéstartásra való, ami ma a pártmunkás egyik legjellemzőbb vonása kell hogy le. gyen. Gyenes László Befejezték az őszi munkákat Saradon Kétezer hektár szikest javítottak a járásban W m^sUőiűcm |T Az őszi hetek szorgalmas | munkája után befejezték az I őszi mezőgazdasági munkákat a sarud! Tiszamente Termelőszövetkezetben. A kellő í időben és megfelelő szerve- t aetlséggel végzett munka \ eredményeképpen magtárak- } fea került az idei termés. A Í 200 hektár háztáji és az 550 I hektár közös kukorica tér-. | másét már október 20-ra be- | takarították, s a napokban a f 150 hektár cukorrépa ásását l is befejezték. J A napraforgó, a szója; az i aprómagvak és az ipari nö- j vények termésátlagai ismeg- j feleltek a várakozásoknak, i Az 5200 hektáros gazdaság- I ban időben befejeződött az ! ősziek vetése is. Ennek során 1138 hektáron karült talajba | a vetőmag. I A sarudi határ most már ®»ak az őszi mélyszántásokat végző traktorok zajától hangos. Eddig 850 hektárnyi területet szántottak fel a tavasziak alá, s a tervek szerint a hátralevő 400 hektár felszántásával is hamarosan végeznek. Az őszí munkák befejeztével sem töltik tétlenül napjaikat a szövetkezet dolgozói. Most készítik a gépműhely környékének úthálózatát, fedett színeket építenek a téli géptárolások céljára. Kevés híján hárommillió forintos ráfordítással most fejezték be az idei talajjavítási, táblásí- tási, legelótelepítési munkálatokat. • Ä szövetkezet vezetősége ágy terved, hogy december a szakmai továbbképzés időszaka lesz a gazdaságban. Külön szakmai tanfolyamokat indítanak a gépműhely, állattenyésztés és a növénytermesztés dolgozóinak. A gépműhelyben ezzel egy- ídőben természetesen a teil gépjavítási munkákat is folyamatosan végzik. 'A közös gazdaság vezető g> Jövő évre készülve először Ss további gépesítéseket terveznek. Továbbfejlesztik a takarmánybetakarítást IFA- tehergépkocsik vásárlásával tovább gépesítik á műtrágyaszórást és több más munka- folyamatot Nehéz dolog lenne mázsákban, tonnákban, vagy akár milliókban is kifejezni annak a munkán all hasznosságát, amelyet a Tiszántúli Talajjavító Vállalat dolgozói végeznek. A vállalat füzesabonyi kirendeltségének irányítása alá tartozó talajjavítók egész Heves megye területén végzik hasznos munkájukat A vállalat rakodó és szállító járművei, munkagépei egész évben mésszel és gipsszel végzik a szikes talajok javítását Ebben az évben kétezer hektár szikes talaj javítására kötöttek szerződést, és ezt az éves tervüket november 7. tiszteletére be is fejezték. Az idén Sarud, Tiszanána, Kömlő termelőszövetkezeteinek szikes talajait javították. Ennek eredményeként nyolc éven át teszik folyamatosan termővé a területet A talajjavítók ezekben a napokban sem pihennek. Jelenleg a Hatvani Cukorgyárból a mé3ziszapot szállítják a Hatvan környéki szövetkezetek savanyú talajaira. Készülnek a jövő évi munkákra vonatkozó szerződések is. Jövőre Sarud, Poroszló és Tiszanána termelőszövetkezeteiben végeznek nagyobb munálatokat. Javítják a Tisza II. öntözőfürtje közelében ■Sevő területeket, hogy <srad is egyensúlyozzák majd az öntözések talajt kiliigfwő hatását Császár lséo&m — Milyen fein EgerwSUcfí — Hibás falu — mondja hunyorogva egy ki« kamasz, aki mindezt legalább olyan hetyke büszkeséggel vágta ki, mint egy Ludas Matyi, önérzetesen, s magától értetődő természetességgel. — Hibásak vagyunk roá bizony már mindnyájan — mondta később, a termelő- szövetkezet hatalmas liba- farmját járva Dér József tsz-elnök, aki pedig tréfás kedvében nem ritkán úgy mutatkozik be: „Libás Jóska vagyok...” Ezúttal^ még egy kis sztorival is meglep hozzá: — Egyik alkalommal, sí fővárosban járva a saját gépkocsimmal, egy kissé szabálytalanul előztem siettem ben egy autóbuszt Amikor mellé értem, jó autós szokás szerint a buszvezető lehúzta az ablakot s rám szólt: „Nem a libalegelőn vagyunk...r Erre az autóban ülő négyéves kislányom megszólal: „Te, apu, hát még itt is tudják, hogy te vagy a hibás Jóska...?” műm Túl minden tréfán: Egerszalókon döntő tényezővé váltak a libák. Ezt bizonyítják a tények, a számadatok. Tíz éve kezdték meg alapozni a mai, mintegy 15 ezres létszámú farm törzsállományát. És ahogy nőtt évről évre a libalétszám, úgy növekedett a termelő- szövetkezet árbevétele és bruttó jövedelme. Ezt jól illusztrálja néhány számadat: 15 évvel ezelőtt, amikor a kis hegyvidéki közös gazdaság megalakult, mindössze ötmillió forint volt az első esztendő teljes termelési értéke. Ma 45 millió körüli ez az összeg, amelyből 30 milliót a libákból származó bevétel hoz, pontosabban bevételeit hozHuszonöt éves a Csepel Awtó^yár egri gyára Bár m, őj cégtáblát esak • közelmúltban tették ki, de a gyár kollektívája immár negyedszázad óta tesz évről évre eleget gazdasági, politikai feladatainak. A gazda sokszor változott az alapítástól eltelt 25 esztendő alatt, de a gyár dolgozóinak többsége mindig kitartott az üzem mellett, a szakmáját értő, szerető kollektíva szinte hetek alatt megtanulta, elsajátította az új feladatokból adódó szakmai. műszaki követelményeket A jubileumi hét záróeseményére tegnap került sor a gyárban. Az ünnepség résztvevőit valamint a meghívott vendégeket — köröttük Farkas Sándort, az SZMT titkárát Fiola Tivadamé országgyűlési képviselőt, Vas Józsefet, & városi KISZ-bizottság titkárát — Vincze István, a szakszervezeti bizottság titkára köszöntötte, majd megemlékezett a 25 esztendő munkájáról, a gyár fejlődéséről, eredményeiről. Ezt követően a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját Schmidt Rezső, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára méltatta ünnepi beszédében. Utána Nagy Lajos emelkedett szólásra, aki a Csepel Autógyár pártbizottságának üdvözletét, s elismerj szavait tolmácsolta az egrieknek. Ezután a kitüntetések és a jutalmak átadására került sor. A KOM kiváló dolgozója kitüntetést — amelyet Homoródi Andorné, a Csepel Autógyár gazdasági igazgatója adott át — Zsutái Zsig- mondné csoportvezető. Cseh Bertalan esztergályos. Gulyás János, a meó vezetője és Demeter Pál, az egri gyár igazgatója kapta. Végezetül a vállalati kiválódolgozó-kitüntetéseket, valamint az okleveleket adták át, Este a Park Szálló zöld termében a gyár vezetői fogadást adtak, amelyen a kitüntetett dolgozók, valamint az élen járó kollektívák tagjai vettek részt _ k — Feladatunk: a lakosság zavartalan ellátása Tudnak-e biztosítani elegendő gyümölcsöt, burgonyát és zöldségféléket a téli hónapokban a lakosság számára? A választ Strumpf László, a SZÖVTERMÉK gyöngyösi hűtőházának vezetője adja aoeg:-r- A téli felkészülést mindig gondos tervezőmunka előzi, meg. A járás zavartalan ellátása mellett külön kiemelten jelentkezik még Vir- sonta és a mátrai gyógy- és üdülőtelepek áruellátása. Az elmúlt évekhez viszonyítva most hevesebb gondunk lesz. Növeltük hűtőkapacitásunkat a beérkező árut időben raktározzuk. Jelenleg még gondot okoz a burgonya és a vöröshagyma raktározása, de a meglevő mennyiség, ha szűkösen is, de elegendő lesz. Burgonyából 80, vöröshagymából 14, almából 70 vagon- nyi árukészlettel rendelkezünk, a zöldségfélék tárolása pedig folyamatosan jó ütemben halad. Az értékesítési forgalmunk a tavalyi 14 millióval szemben idén 16 millió lesz. Terven felül biztosítunk árut 12 saját boltunknak, melyek havi 1,6 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Képünkön: csomagolják bz aknát (Fotót Peri Márton]) A libás falu,.. vak. Mert a libának nemcsak mája, húsa, combja, melle, de van jól értékesít-: hető tojása és tolla is. Néhány évvel ezelőtt a B-' baíarm kapujában, a Kistó- völgy elején megépült egy korszerű keltetőüzem, amelyben 30 darab tízezres keltetőgép működik. Egy-egy műszakban két-három asszony végzi itt nagy szakértelemmel és felelősséggel mindennapi munkáját, s ennek eredményeként a nagyszerű gépek valósággal ontják a kislibákat Egy év alatt 300 ezer libát keltetnek ki. Ennek jelentős hányadát négy kilogrammos pecsenyesúlyban értékesítik, másik részéből bővítik és felfrissítik a törzsállományt és 100 ezer tojást embriós állapotban visz él a Filaxia Vállalat, hogy azt. mint alapanyagot felhasználja a veszedelmes libabetegségek megelőzésére szolgáló szérum előállításához. Egy ilyen tojásért 33 forintot fizetnek, mert ez egészséges, tiszta vérű libák terméke. És nem utolsósorban szakszerű keltetőüzemi eredmény is... Na és a toll. Ez sem lebecsülendő .melléktermék”, hiszen ebben az évben 50 mázsát téptek le a nemes állatokról, amely másfél milliós árbevételt jelent. Ha ehhez még azt is hozzászámítjuk. hogy ennek nagyobb hányada a népgazdaság számára oly fontos és nélkülözhetetlen „kemény valutát” hozza cserébe, különösen becsesek érte a ludak. ■ ■ ■ — A szóláti liba tényleg nem akármilyen liba — dicsekszik a szó valódi értelmében az elnök. — Hogy-hogy? — Amíg másütt csak egyszer tojnak egy évben, addig nálunk, a mi hídjaink kétszer. Igaz, nem annyira a saját jószántukból — mert kényszerítjük őket a nálunk kialakult sajátos tartás-technológiával. Ebbe aztán nem nagyon merülünk bele, mert ez nemcsak üzemi, de még inkább népgazdasági titok. Nem olyan, mint egy katonai titok, de jó évvel ezelőtt az Egyesült Államokban megrendezett baromfitartási nemzetközi kongresszuson sem részletezte ezt nagyon Dér József elnök. — Pedig igen sok, különböző nemzetiségű szakembert érdekelt volna —mondja —, mert nekünk már sikerült ez a bizonyos kétcik- lusos tartás, amellyel a legtöbb helyen még csak kísérleteznek. A lényege a dolognak nyilvánvaló: az év első felében lezajló párzás és az első tojóciklus után mesterséges telet kell teremtenünk a libák számára. Ez azzal jár, hogy a gúnárokat 25, a tojókat pedig 40 napig sötétben tartjuk. És közben természetesen történik még egy és más, s mindezek együttes hatására „új tavasz” köszönt az egész állományra... ■ X ■ A szóláti szőlőhegyek, dombok alja most is libagágogástól hangos. A völgybe zárt tó tíz év óta megtelt jiarsogó élettel. Űjabb és újabb épületek épülnek, s nemrégen készült el a farm belső üzemi úthálózata is. Legutóbb épült égy másik, a keltetőüzemhez hasonló, fontos létesítmény. ötmillió forintért, amelyet előnevelőnek hívnak. Tízezer kis bolyhos libát dédelgetnek itt a gondozók, de főleg a korszerű hűsugárzó lámpák, s a modern, jó „hőgazdálkodásra” képes épület. Innen az utónevelőbe kerülnek a már megedrödött libuskák, ahol egyszerre három nemzedéket, vagyis 30 ezer „pecsenyejelöltet” készítenek elő a vásárra. És itt, a vásárnál érdemes egy kissé elidőzni: a szólátiak már arra is gondoltak, hogy jó lenne a feldolgozást is valahogy helyben, vagy a közelben megoldani a távoli szállítások helyett. Jelenleg ugyanis Tö- rökszentmiklóson végzik a feldolgozást Egy megyei kooperáció, vagy közös feldolgozó vállalat létrehozása is még gazdaságosabbá tenné valamennyi baromfitartó gazdaság számára ennek az ágazatnak a tevékenységét. Az aktivitás érthető, hiszen ez a nagyszabású vállalkozás csak jót hozott a szóláti termelőszövetkezeti tagoknak: a jövedelmük is az ötszörösére nőtt; mióta a falu alatt hemzsegnek a libák. Így aztán azon sem lehet csodálkozni, hogy az elnöki szoba falát hatalmas, színes fotó díszíti, amely a soksok száz libát ábrázolja a tóban, a tó partján. Egy liba pedig kitömve díszeleg Dér József íróasztalán. Igaza van annak a kis surmó gyerkőcnek: libás falu ez az Egerszólát, s erre joggal büszke is lehet... Faludi Sándor % 1975. november 5* »utzám Pártmunkások művelődése
