Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-05 / 260. szám

Aki párttisztséget tölt be, * * akit megválasztottak ■ párt valamely irányitó tes­tületébe, annak aligha okoz gondot, hogy mire is fordítsa szabad óráit. Mégis azt lát­juk, hogy közülük igen so­kan amúgy is kevesebb sza­bad idejükben iskolába, tan­folyamokra járnak, vagy a rendszeres önművelés útján gyarapítják műveltségüket. Bizonyos, hogy ez elsősorban személyi tulajdonságaikból,' a világ iránti érdeklődésük­ből következik, de minden bizonnyal része van benne egy nagyon lényeges felisme­résnek is. Nevezetesen annak, hogy ma megfelelő művelt­ség és az állandó művelődés­re való készség nélkül nem lehet valaki jó pártmunkás, nem töltheti be igazán jól tisztségét, funkcióját. Milyen tapasztalatok ala­kították ki ezt a felismerést a pártaktivisták mind növek- vő hányadában? Bizonyára »agy szerepe volt annak, hogy a Központi Bizottság 1974. márciusi közművelődési határozata óta mind gyakrab­ban kerülnek kulturális, mű­velődési témák a pártbizott­ságok és pártvezetőségek elé. Márpedig ezekben csak az tud érdemben állást foglal­ni, a közös döntés valóságos részesévé válni, aki legalább Ss valamelyest „otthon van5” ezekben a témákban. Jó úton haladunk affelé, hogy a köz- művelődés az ideológiai és politikai munka, általában véve a pártmunka szervesés egyenrangú részévé váljék. S ha ez így van, akkor a párt­munkásoknak is értően kell vele foglalkoznia, s nem le­lhet csupán egy-egy vezető­ségi tag ,.magánterülete", j^hitbizománya”. j Ám van ennél átfogóbb ©ka is annak, hogy ma mára művelődést elengedhetetlen következményként fogalmaz­za meg az élet a pártmunká­sok számára. A fejlett szocia­lista társadalom építésének jelenlegi szakaszában ugyan­is nem csupán a szó szűkebb értelmében vett kulturális kérdések eldöntése igényel bi­zonyos meghatározott mű­veltséget. A gazdasági, társa­dalmi, politikai témák is olyan jellegűvé váltak, hogy eldöntésükhöz nem nélkülöz, hető a tények és összefüggé­sek átfogóbb ismerete. A gaz. dasági építés és a tudatfor­málás mindennapi feladatait, amelyekkel a pártszerveze­teknek, a pártmunkásoknak nap mint nap meg kell bir­kózniuk, nem oldhatók meg egy-egy csupasz „igen” vagy „nem” kimondásával. Tájé­kozottság, áttekintökészség, a távolabbi összefüggések, az okok és következmények fel­mérése és felismerése szük­séges a helyes állásfoglalás­hoz — vagyis olyan dolgok, amiket csak a rendszeres és folyamatos művelődés adhat meg, alakíthat ki. s-Jelyesen látták meg kot, ■ ' runknak ezt a követ­kezményét azok a pártbizott­sági és pártvezetőségi tagok, pártbizalmiak és más akti­visták, akik tisztségükből is eredő kötelességüknek tekin­tik műveltségük gyarapítá­sát S helyesen érezték meg azok a párttagok és pártonkí- vüliek, akik igénylik a mű­velődést a mozgalmi vezetők­től, s elvárják, hogy ebben a tekintetben is mutassanak példát. Amikor azonban előtérbe állítjuk ezt a követelményt, gondolni kell rá, hogy a sab­lonosság, a megítélésbeli sé-; mák és a tennivalók „egy kaptafára húzása” ezen a te­rületen rendkívül nagy káro­kat képesek okozná, lejárat­hatnak ésszerű és szükséges törekvéseket is. Ezért feltét­lenül figyelembe kell venni, hogy a szükséges és elvárható műveltség az eltérő helye­ken, a különböző jellegű pártszervezetekben más és más. Nyilvánvalóan nem ugyanolyan igényekkel kell fellépni mondjuk egy terme­lőszövetkezet és egy tanácsi Intézmény pártszervezetében. A vezetőségi tagok végzettsé­géről vagy tanulásuk formái­ról készített járási, városi összegezés ezért önmagában aligha nyújt megbízható el­igazítást: mindig az adott helyzethez, a pártmunka konkrét területéhez szükséges mérni az igényt és a felada­tot Másrészt az is szem előtt *’* tartandó, hogy ma a műveltséget nem úgy értel­mezzük, mint régebben, a „humán” műveltségeszmény uralma idején. A történelmi, irodalmi, művészeti dolgok­ban való jártasság mellé fel­sorakozott a közgazdasági, társadalmi, s nem kevésbé a természettudományos-mű­szaki kérdésekben való eliga­zodás képessége is. A korsze­rű műveltség fogalma sokol­dalúbb, de épp emiatt még kevésbé várható el reálisan egyfajta mindenoldalú tudás, a „mindenhez való hozzászó­lás” képessége. A szelektálás, a legszükségesebbek kiválo­gatása emiatt különösen fon­tos, s épp ezért nem árt, ha a pártaktivisták megtervezik tanulásukat. Az-ilyen, irányú tervszerűség egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a ter­vekbe nem foglalható ál­landó érdeklődéssel, az új ismeretek iránti „nyi­tottsággal”. Mert végső fokon ez «z tuőbbi a legfontosabb — ez adja a bel­ső késztetést az ismeretek fel- halmozódásával, állandó lé­péstartásra való, ami ma a pártmunkás egyik legjellem­zőbb vonása kell hogy le. gyen. Gyenes László Befejezték az őszi munkákat Saradon Kétezer hektár szikest javítottak a járásban W m^sUőiűcm |T Az őszi hetek szorgalmas | munkája után befejezték az I őszi mezőgazdasági munká­kat a sarud! Tiszamente Ter­melőszövetkezetben. A kellő í időben és megfelelő szerve- t aetlséggel végzett munka \ eredményeképpen magtárak- } fea került az idei termés. A Í 200 hektár háztáji és az 550 I hektár közös kukorica tér-. | másét már október 20-ra be- | takarították, s a napokban a f 150 hektár cukorrépa ásását l is befejezték. J A napraforgó, a szója; az i aprómagvak és az ipari nö- j vények termésátlagai ismeg- j feleltek a várakozásoknak, i Az 5200 hektáros gazdaság- I ban időben befejeződött az ! ősziek vetése is. Ennek során 1138 hektáron karült talajba | a vetőmag. I A sarudi határ most már ®»ak az őszi mélyszántásokat végző traktorok zajától han­gos. Eddig 850 hektárnyi te­rületet szántottak fel a tava­sziak alá, s a tervek szerint a hátralevő 400 hektár fel­szántásával is hamarosan vé­geznek. Az őszí munkák befejezté­vel sem töltik tétlenül nap­jaikat a szövetkezet dolgozói. Most készítik a gépműhely környékének úthálózatát, fe­dett színeket építenek a téli géptárolások céljára. Kevés híján hárommillió forintos ráfordítással most fejezték be az idei talajjavítási, táblásí- tási, legelótelepítési munká­latokat. • Ä szövetkezet vezetősége ágy terved, hogy december a szakmai továbbképzés idő­szaka lesz a gazdaságban. Külön szakmai tanfolyamo­kat indítanak a gépműhely, állattenyésztés és a nö­vénytermesztés dolgozóinak. A gépműhelyben ezzel egy- ídőben természetesen a teil gépjavítási munkákat is fo­lyamatosan végzik. 'A közös gazdaság vezető g> Jövő évre készülve először Ss további gépesítéseket tervez­nek. Továbbfejlesztik a ta­karmánybetakarítást IFA- tehergépkocsik vásárlásával tovább gépesítik á műtrágya­szórást és több más munka- folyamatot Nehéz dolog lenne mázsák­ban, tonnákban, vagy akár milliókban is kifejezni annak a munkán all hasznosságát, amelyet a Tiszántúli Talajja­vító Vállalat dolgozói végez­nek. A vállalat füzesabonyi kirendeltségének irányítása alá tartozó talajjavítók egész Heves megye területén végzik hasznos munkájukat A vál­lalat rakodó és szállító jár­művei, munkagépei egész év­ben mésszel és gipsszel vég­zik a szikes talajok javítását Ebben az évben kétezer hektár szikes talaj javításá­ra kötöttek szerződést, és ezt az éves tervüket november 7. tiszteletére be is fejezték. Az idén Sarud, Tiszanána, Kömlő termelőszövetkezetei­nek szikes talajait javították. Ennek eredményeként nyolc éven át teszik folyamatosan termővé a területet A talajjavítók ezekben a napokban sem pihennek. Je­lenleg a Hatvani Cukorgyár­ból a mé3ziszapot szállítják a Hatvan környéki szövetke­zetek savanyú talajaira. Ké­szülnek a jövő évi munkákra vonatkozó szerződések is. Jö­vőre Sarud, Poroszló és Ti­szanána termelőszövetkeze­teiben végeznek nagyobb munálatokat. Javítják a Ti­sza II. öntözőfürtje közelében ■Sevő területeket, hogy <srad is egyensúlyozzák majd az öntözések talajt kiliigfwő ha­tását Császár lséo&m — Milyen fein EgerwSUcfí — Hibás falu — mondja hunyorogva egy ki« kamasz, aki mindezt legalább olyan hetyke büszkeséggel vágta ki, mint egy Ludas Matyi, önérzetesen, s magától ér­tetődő természetességgel. — Hibásak vagyunk roá bizony már mindnyájan — mondta később, a termelő- szövetkezet hatalmas liba- farmját járva Dér József tsz-elnök, aki pedig tréfás kedvében nem ritkán úgy mutatkozik be: „Libás Jós­ka vagyok...” Ezúttal^ még egy kis szto­rival is meglep hozzá: — Egyik alkalommal, sí fővárosban járva a saját gépkocsimmal, egy kissé szabálytalanul előztem siet­tem ben egy autóbuszt Ami­kor mellé értem, jó autós szokás szerint a buszvezető lehúzta az ablakot s rám szólt: „Nem a libalegelőn vagyunk...r Erre az autó­ban ülő négyéves kislányom megszólal: „Te, apu, hát még itt is tudják, hogy te vagy a hibás Jóska...?” műm Túl minden tréfán: Eger­szalókon döntő tényezővé váltak a libák. Ezt bizonyít­ják a tények, a számadatok. Tíz éve kezdték meg ala­pozni a mai, mintegy 15 ez­res létszámú farm törzsál­lományát. És ahogy nőtt évről évre a libalétszám, úgy növekedett a termelő- szövetkezet árbevétele és bruttó jövedelme. Ezt jól illusztrálja néhány számadat: 15 évvel ezelőtt, amikor a kis hegyvidéki kö­zös gazdaság megalakult, mindössze ötmillió forint volt az első esztendő teljes termelési értéke. Ma 45 mil­lió körüli ez az összeg, amelyből 30 milliót a libák­ból származó bevétel hoz, pontosabban bevételeit hoz­Huszonöt éves a Csepel Awtó^yár egri gyára Bár m, őj cégtáblát esak • közelmúltban tették ki, de a gyár kollektívája immár negyedszázad óta tesz évről évre eleget gazdasági, poli­tikai feladatainak. A gazda sokszor változott az alapí­tástól eltelt 25 esztendő alatt, de a gyár dolgozóinak többsége mindig kitartott az üzem mellett, a szakmáját értő, szerető kollektíva szin­te hetek alatt megtanulta, elsajátította az új feladatok­ból adódó szakmai. műszaki követelményeket A jubileumi hét záróese­ményére tegnap került sor a gyárban. Az ünnepség résztvevőit valamint a meg­hívott vendégeket — köröt­tük Farkas Sándort, az SZMT titkárát Fiola Tiva­damé országgyűlési képvi­selőt, Vas Józsefet, & váro­si KISZ-bizottság titkárát — Vincze István, a szakszer­vezeti bizottság titkára kö­szöntötte, majd megemléke­zett a 25 esztendő munkájá­ról, a gyár fejlődéséről, ered­ményeiről. Ezt követően a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulóját Schmidt Rezső, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagja, az MSZMP Eger városi Bizott­ságának első titkára méltat­ta ünnepi beszédében. Utá­na Nagy Lajos emelkedett szólásra, aki a Csepel Autó­gyár pártbizottságának üd­vözletét, s elismerj szavait tolmácsolta az egrieknek. Ezután a kitüntetések és a jutalmak átadására került sor. A KOM kiváló dolgozó­ja kitüntetést — amelyet Homoródi Andorné, a Csepel Autógyár gazdasági igazga­tója adott át — Zsutái Zsig- mondné csoportvezető. Cseh Bertalan esztergályos. Gu­lyás János, a meó vezetője és Demeter Pál, az egri gyár igazgatója kapta. Vége­zetül a vállalati kiválódol­gozó-kitüntetéseket, valamint az okleveleket adták át, Este a Park Szálló zöld termében a gyár vezetői fo­gadást adtak, amelyen a ki­tüntetett dolgozók, valamint az élen járó kollektívák tag­jai vettek részt _ k — Feladatunk: a lakosság zavartalan ellátása Tudnak-e biztosítani ele­gendő gyümölcsöt, burgonyát és zöldségféléket a téli hóna­pokban a lakosság számára? A választ Strumpf László, a SZÖVTERMÉK gyöngyösi hűtőházának vezetője adja aoeg:-r- A téli felkészülést min­dig gondos tervezőmunka elő­zi, meg. A járás zavartalan ellátása mellett külön ki­emelten jelentkezik még Vir- sonta és a mátrai gyógy- és üdülőtelepek áruellátása. Az elmúlt évekhez viszonyítva most hevesebb gondunk lesz. Növeltük hűtőkapacitásun­kat a beérkező árut időben raktározzuk. Jelenleg még gondot okoz a burgonya és a vöröshagyma raktározása, de a meglevő mennyiség, ha szűkösen is, de elegendő lesz. Burgonyából 80, vöröshagy­mából 14, almából 70 vagon- nyi árukészlettel rendelke­zünk, a zöldségfélék tárolása pedig folyamatosan jó ütem­ben halad. Az értékesítési forgalmunk a tavalyi 14 mil­lióval szemben idén 16 millió lesz. Terven felül biztosítunk árut 12 saját boltunknak, melyek havi 1,6 millió forin­tos forgalmat bonyolítanak le. Képünkön: csomagolják bz aknát (Fotót Peri Márton]) A libás falu,.. vak. Mert a libának nem­csak mája, húsa, combja, melle, de van jól értékesít-: hető tojása és tolla is. Néhány évvel ezelőtt a B-' baíarm kapujában, a Kistó- völgy elején megépült egy korszerű keltetőüzem, amely­ben 30 darab tízezres kelte­tőgép működik. Egy-egy mű­szakban két-három asszony végzi itt nagy szakértelem­mel és felelősséggel minden­napi munkáját, s ennek eredményeként a nagyszerű gépek valósággal ontják a kislibákat Egy év alatt 300 ezer libát keltetnek ki. En­nek jelentős hányadát négy kilogrammos pecsenyesúly­ban értékesítik, másik részé­ből bővítik és felfrissítik a törzsállományt és 100 ezer tojást embriós állapotban visz él a Filaxia Vállalat, hogy azt. mint alapanyagot felhasználja a veszedelmes libabetegségek megelőzésére szolgáló szérum előállításá­hoz. Egy ilyen tojásért 33 forintot fizetnek, mert ez egészséges, tiszta vérű libák terméke. És nem utolsósor­ban szakszerű keltetőüzemi eredmény is... Na és a toll. Ez sem lebe­csülendő .melléktermék”, hi­szen ebben az évben 50 má­zsát téptek le a nemes ál­latokról, amely másfél mil­liós árbevételt jelent. Ha ehhez még azt is hozzászá­mítjuk. hogy ennek nagyobb hányada a népgazdaság szá­mára oly fontos és nélkülöz­hetetlen „kemény valutát” hozza cserébe, különösen be­csesek érte a ludak. ■ ■ ■ — A szóláti liba tényleg nem akármilyen liba — di­csekszik a szó valódi értel­mében az elnök. — Hogy-hogy? — Amíg másütt csak egy­szer tojnak egy évben, ad­dig nálunk, a mi hídjaink kétszer. Igaz, nem annyira a saját jószántukból — mert kényszerítjük őket a nálunk kialakult sajátos tartás-tech­nológiával. Ebbe aztán nem nagyon merülünk bele, mert ez nemcsak üzemi, de még in­kább népgazdasági titok. Nem olyan, mint egy kato­nai titok, de jó évvel ezelőtt az Egyesült Államokban megrendezett baromfitartási nemzetközi kongresszuson sem részletezte ezt nagyon Dér József elnök. — Pedig igen sok, külön­böző nemzetiségű szakem­bert érdekelt volna —mond­ja —, mert nekünk már si­került ez a bizonyos kétcik- lusos tartás, amellyel a leg­több helyen még csak kísér­leteznek. A lényege a do­lognak nyilvánvaló: az év első felében lezajló párzás és az első tojóciklus után mesterséges telet kell terem­tenünk a libák számára. Ez azzal jár, hogy a gúnárokat 25, a tojókat pedig 40 napig sötétben tartjuk. És közben természetesen történik még egy és más, s mindezek együttes hatására „új tavasz” köszönt az egész állomány­ra... ■ X ■ A szóláti szőlőhegyek, dombok alja most is libagá­gogástól hangos. A völgybe zárt tó tíz év óta megtelt jiarsogó élettel. Űjabb és újabb épületek épülnek, s nemrégen készült el a farm belső üze­mi úthálózata is. Legutóbb épült égy másik, a keltető­üzemhez hasonló, fontos lé­tesítmény. ötmillió forintért, amelyet előnevelőnek hív­nak. Tízezer kis bolyhos li­bát dédelgetnek itt a gondo­zók, de főleg a korszerű hűsugárzó lámpák, s a mo­dern, jó „hőgazdálkodásra” képes épület. Innen az utó­nevelőbe kerülnek a már megedrödött libuskák, ahol egyszerre három nemzedé­ket, vagyis 30 ezer „pecse­nyejelöltet” készítenek elő a vásárra. És itt, a vásárnál érdemes egy kissé elidőzni: a szólátiak már arra is gon­doltak, hogy jó lenne a fel­dolgozást is valahogy hely­ben, vagy a közelben meg­oldani a távoli szállítások helyett. Jelenleg ugyanis Tö- rökszentmiklóson végzik a feldolgozást Egy megyei kooperáció, vagy közös fel­dolgozó vállalat létrehozása is még gazdaságosabbá ten­né valamennyi baromfitartó gazdaság számára ennek az ágazatnak a tevékenységét. Az aktivitás érthető, hi­szen ez a nagyszabású vál­lalkozás csak jót hozott a szóláti termelőszövetkezeti tagoknak: a jövedelmük is az ötszörösére nőtt; mióta a falu alatt hemzsegnek a li­bák. Így aztán azon sem lehet csodálkozni, hogy az elnöki szoba falát hatalmas, színes fotó díszíti, amely a sok­sok száz libát ábrázolja a tóban, a tó partján. Egy li­ba pedig kitömve díszeleg Dér József íróasztalán. Igaza van annak a kis surmó gyerkőcnek: libás fa­lu ez az Egerszólát, s erre joggal büszke is lehet... Faludi Sándor % 1975. november 5* »utzám Pártmunkások művelődése

Next

/
Thumbnails
Contents