Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-30 / 281. szám

Cet vadászat hi antarktiszon ÉtA Szovjetunió nemcsak, szóban, hanem ténylegesen is csökkenti antarktiszi cet­vadászatát” — jelentette ki Vlagyimir Trevjanovics, a Szovjetunió halgazdaságügyi minisztériumának egyik fő- specialistája abban az in­terjúban, amelyet a TASZSZ hírügynökség tudósítójának adott a küszöbön álló halá­szati idény problémáival Icapcsolatosan. Az idén — mondotta T verjanovic? —- a szovjet cetvadászok kivonták az ex­pedícióból az abban részt vevő három flottilla egyi­két, s ezzel lényegesen csök­kentették a működő halász­hajók számát. A cetvadászatról tavaly nyáron Londonban megkö­tött nemzetközi megálla­podásnak megfelelően a' cet- halakat csak az előre kije­lölt körzetekben lehet va­dászni. A Szovjetunió to­vábbra is változatlanul fi­gyelembe veszi a nemzet­közi halászati bizottság aján­lásait. A bizottság képvise­lői reszt vesznek a szovjet cetvadászbázisok munkájá­ban. A tervezett és éppen a közelmúltban elindított ex­pedíción biológusok vesz­nek részt, akik az óceánban élő cetek szaporításának le­hetőségeit fogják tanúimé­▼fZ: 'BUSt. Kanyó Ferenc (Kecskemét) felvétele, amely a Népújság és a MEBIB fotópályázatán II. díjat nyert. LUANDA! PILLANATKÉP Miről tudhat a gyerek? H-elkap egy eezc feszlányt jcszélgetésünkböl a gyerek, s a természetes kíváncsiság­tól hajtva megkérdezi, hogy miről is van szó, kéri, mond­juk el neki is a dolgot. Ha elhessentjük őt azzal, hogy nem rá tartozik, s ez több­ször megismétlődik, hosszú időre elhal benne a törekvés, hogy magáénak érezze a csa­lád ügyes-bajos dolgait, se­gítsen megoldásukban. Meg­érteni sem tudja, miért nem tartozik rá, kirekesztve éra magát a családból. Valóban, mit mondhatunk d, miről tudhat a gyerek? Nem tudnék hirtelen titkolni való dolgokat felsorolni. Hisz sast is elmondhatjuk, hogy néhány hónap múlva kistest­vére születik, ez szárnyakat ad segítókeszségenek, az édesanya iránti tapintatának, egész viselkedése megváltoz­hat. Sőt, a hogyanját sem kell titkolni, sok pedagógiai cikk sürgeti ezt mostanában. De vegyük csak sorra, mi­be is kell feltétlenül beavat­ni a gyereket! Ne legyen ti­tok előtte a család anyagi helyzete, a szülők jövedelme. Ismerje munkájuk jellegét és nehézségi fokát. Hadd tudja azt is, mire telik belőle, ho­gyan osztják be. Mindezek ismeretében kevésbé áll elő indokolatlan zsebpénzigény- nyel. Talán még a holmiját is jobban megbecsüli, hisz tisztában van vele, hogy a szülőnek kell lemondania va­lamiről, ha Idő előtt kell újat venni. Pesti kollégisták között figyeltem meg, hogy taxival jártak színházba, 30 forintos cigarettát vásároltak nagyon szerény anyagi körül­mények között élő szülők gyerekei, akiknek halvány fo­galmuk sem volt a család pénzügyi dolgairól. Nem baj. ha elmeséljük a munkahe­lyünkön történteket. Például a szocialista brigád tevé­kenységét, de az igazságta­lan, basáskodó főnökről fes szólhatunk. Persze, vigyázva rá, nehogy az egyedi esetből általánosítson a gyerek, s túl feketének lássa a világot, félelemmel gondoljon arra az időre, amikor maga is dolgozó lesz. Ismerje a család terveit Is. Hova mennek üdülni a nyá­ron, mit szeretnének építe­ni, vásárolni. Hogyan, min kell takarékoskodni a célok megvalósításához. Nagyobb lesz az öröme, ha lépésről lépésre nyomon követheti a tervek beérését, nem áll elő megvalósíthatatlan kérések­kel. Sőt, nem egyszer titok­ban maga is összegyűjti fo­rintjait, s a vásárlás előtt diadalmasan átnyújtja. Meséljünk a családról is. Hadd tudja meg, hogyan él­tek elődeik, akiknek véréből származik, az általa talán már nem ismert emberek. Meséljék el a szülők megis­merkedésük történetét, az egybekelés, a családalapítás apróbb-nagyobb eseményeit. Meséljék el, milyen öröm­teli izgalommal várták gyer­mekük megszületését. Tudjon róla, mi történt vele kicsi korában. Ezáltal is mind jobban kapcsolódik érzelmi­leg a családhoz, egyre több szállal fűzzük őt magunkhoz. Ha a gyerek előtt nincsenek érthetetlen titkok, ha otthon érzi magát a családban, nem is szorul rá soha, hogy eset­leg kétes értékű baráti kör­rel próbálja pótolni a csalá­dot. ö is hazahozza titkait, s érzelmével sem tüntet ki — a magány szorításában — esetleg arra méltatlanokat. Atányl Horváth László (Fotó: í,’ Humanité Dimaneht# „Arab sör" Hogyan lehet olyan Halt g tani, amelynek sör ize van, és mégsem sör. Ez a nagy problé­ma foglalkoztatja M angtlai Tlieakston sörfőzőt. A mester ugyanis találkozott egy szaúd-arábial üzletemberrel, aki sört akart importálni orszá­gába. Az iszlám azonban tiltja uz alkohol fogyasztását, ezért er az arab üzletember olyan Hal­lal kívánja ottani honfitársai szomját, amely olyan, mint a sör, de mégsem az „Igazi”. A fő probléma az, hogyan >•» hetne kialakítani azt az lét, amely a hires old peckular fftel azonos, de az Hal nem tartalmaz alkoholt. Az „arab si vább folynak. »I» • Legenda a plági­umról Adóm. az első em­ber, hamar elunta magát a Paradicsom­ban. Bármennyire szerette is Évát, elöbb-utóbb rá kel­lett jönnie, hogy nem jól választott: az asszony meglehető­sen sekélyes terem­tés. akinek csak az öltözködésen jár az esze, folyton új meg új falevelek után ku­tat, mintha a kon­fekció-fügefalevél nem volna jó a cél­ra. Adóm már szin­te bánta is, hogy alávetette magát an­nak a sebészeti be­avatkozásnak, minek következtében egy bordával szegényebb és egy fjéggel dötax. kom/ ismeret- romkodott kedélye­im kezdő létedre uj- sen. — Látszik, hogy jat mersz húzni egy olyan költöfejede­lemmel, mint az an­gol Shakespeare. Mert ő fogja megír­ni Rómeó és Júlia tragédiáját, sok ezer év múlva. Még plá- giumper is lehat a dologból... Az első ember el­bámult: — De hiszen ten­magad mondád, hogy az a bizonyos Shakespeare csak sok ezer év múltán fog­ja megírni a maga darabját. Ezek sze­rint én megelőzöm őt. Hol itt a plági­um részemről7 Ördögi mosoly ült ki Lucifer arcára, s a mosolyt máris sá­táni kacaj követte. — Eger angyal és mennyország! — ká­»V. gazdagabb lön. A fér­fi szárnyaló képze­lete magasabb régi­ókba menekült a ki­csinyes édeni dolgok elől; becsvágya köl­tői alkotásra ösztö­nözte, de járatlan lévén még az iro­dalmi berkekben, előbb bizalmasához, Luciferhez fordult tanácsért. Ádárn mindjárt el is mond­ta. hogy drámai mű­ben szeretné meg­örökíteni egy bol­dogtalan ifjú sze­relmespár történetét. A tragédia alapja az, hogy a két sze­relmes családja en­gesztelhetetlenül gyűlöli egyymást. Lucifernek nem tetszett a téma. — Isteni ötlet — mondta lekicsinylő­én. — Vakmerő gon­Fa o-xt mennyire nem vagy otthon, a majdani vi­lágirodalomban. Mit se tudsz a görög Aesopusról, aki az időszámítástok előtti hatodik században megírja majd híres meséjét a farkasról és a bárányról. A bá­rány ugyanabból a szágot azzal, hogy megzavarositja az ő ivóvizét... Namár- most. mit gondolsz, ki ad majd neked igazat, te <, szegény bibliai legendaalak­nak, a hús-vér nagy drámaíróval szem­ben? Rajtad szárad a plágium vádja, a víz se mossa le ró­lad, hogy idegen tol­iakkal ékeskedtél... Akkor azután me­hetsz majd panaszra az Úristenhez. — Akkor hát mi­hez nyúljak? — kér­dezte Ádám kétség- beesetten. — Hiszen új téma, illetve régi téma ezek szerint nincsen, mindent meg fognak írni utá­nam ,,. — Ez tény — fe­lelte Lucifer, s az eddig gunyoros hang­ja szinte jóságosra válozott. — De azért csüggedésre nincs okod. Egy a fontos: jegyezd meg magad­nak. hogy jelentős írótól jelentéktelen ötletet se szabad el­lopni, mert abból mindig csak baj le­het. De egy kevésbé jelentős írónak akár a világraszóló témá­ját is nyugodtan el­orozhatod, emiatt so­hasem ütöd meg a bokádat. Válassz hát ki magadnak valami szürke kis költöcs- két. sajátítsd ki forrásból ivott, legjobb gondolatát — amelyből a farkas, s aludhat ilyen, hiszen bár a jámbor fűerő lejjebb állt a patak folyása menten, a nagy étvágyú raga­dozó az erősebb jo­gán mégis megvá­dolta az ártatlan jó­it vak tyúk is talal szemet! — és akkor nyugodtan ki is ve­hetsz egy jó adag alkotási szabadsá­got... Heves Ferenc Számoló szólásaink Lapunk hasábjain megje­lent egyik cikkből idézzük ezt a mondatot: „Az ember mindig az esze segítségével tudott könnyebben ötről hat­ra jutni” (Népújság 1975. nov. 12.), Ebből a szöveg­részből emeljük ki az ötről hatra jutni nyelvi formát Először azt állapíthatjuk meg róla, hogy benne a nyelvi szerephez juttatott számok nem eredeti használati érté­kükben szerepelnek, mert elsősorban nem a számokkal kifejezhető mennyiséget je­lölik meg, hanem átvitt ér­telmű, szemléltető erejű és erősen hangulati színezetű szólásként élünk e számje­gyekkel. Maga a szólás ké­pes értelmével az alábbi nyelvi képletek sorába illesz­kedik bele szervesen: anyagi helyzete javul, rendeződnek anyagi ügyei, elérte, amit megtervezett sitb. Különben ez a szólás abba a sajátos szólástípusba tar­tozik. amelyben a számok vállalják a’ legfontosabb köz­lő szerepet. Az is érdekes jelenség, hogy éppen az öt és a hat számérték olyan fel­tűnően sok közmondásban, szólásmódban, szóláshason- jöiiban jut nyelvi szerephez. Ezek a szólások mind kép- szerűségekkel, festői erejük­kel, mini erős hangulati színezetükkel hívják fel ma­gukra a figyelmet. Hogy mi­lyen változatos beszécjhely- zetekben használhatjuk eze­ket a szólásformákat, bizo­nyítják alábbi példáink is: Beadja az ötöt (megadja ma­gáé). — Beadta az ötöt, ki kell tölteni a hatot (a vál­lalt feladatot teljesíteni kell, állni kell szavunkat). — ösz- szeve.i az ölöt .a hattal (meg- hányja-veti a dolgot, jól át­gondolja a problémát). —■ Tudja mind az öt ujját (jói ismeri a dolgot, tájékozott). — Ötödik kerék a kocsiban (felesleges, nincs rá szükség). — Érti a hat vágást (jól végzi a dolgát). — Egynek hatot, másnak vakot vet a kocka (egynek sok jut, más­nak semmi). Igen gyakran tartalmi ér­tékük és stílusbeli felhasz­nálhatóságuk révén nemcsak a szellemes ötletek, hanem az élcelődés, a gunyorosság, sőt az elitélő kritika kifeje­zésére is alkalmasak az ót és a hart számértékekre for­mált alábbi szólások: ötöst vesz (lop). — Haton adják, ötön veszi (pénzért adják, de ő lopja). — Haton kérik ötön adja ío/raba, tökflHtó, nagyon engedékeny). — Nincs ki a hatra (balga, öli tondi, bumfordi). — Befogt* mind a hatot. — Hatot kér­dői, egyre felel (dölyfös, rá­tarti, kevély) stb. Dr. Bakos József az ókori Egyiptomban A mind ez ideig ismert, legrégibb képregény mintegy 5000 évvel ezelőtt készült az ókori Egyiptomban. Saqqara egyik gyászkápolnájában került napvilágra. A kápolnában egy neves építészt temettek el. A kaliforniai egyétem ré­gésze, Alexander Badawi a kápolna falán számos művészi értékű falfestményt fedezett fel. A képek között feliratok olvashatók, amelyek bizonyos esetekben magyarázzák a képen látható jelenetet, máskor viszont a képen látható személyek „beszélgetését” tartalmazzák. Kétségtelen, hogy Badawi professzornak ez a felfede­zése valójában a mai képregények őse. Egyiptom egyéb­ként számos ilyen ősi képregénnyé! szolgál. Egy képen pL két paraszt látható, amint éppen ökröket hajt Az első így szól: „Húzd az ekét”, majd a második: „Húzd jó erősen”. Egy másik jelenetben egy pásztort láthatunk, amely meg­húzza egy szamár fülét, miközben így szól: „Fuss, ahogy csak tudsz!" Néhány ezer évnek kel! eltelnie, amíg a középkorban temet találkozunk a képregénnyel. A saqqara-i gyászká­polna, amelyről Badawi ír az Illustrated London News hasábjain, más szempontból is igen jelentős. Ábrázolja a világ egyik legrégebben élt, ismert építészét. Ismerteti az építész hobbiját, az orvostudományt (a képek néhány kö- rülmetélési, masszírozást és gyógyítási jelenetet ábrázol­nak). A rajzok arról tanúskodnak, hogy az építész rend­kívül gazdag volt A képeken csodálatos ékszerek látha­tók, amelyeket a képregény szövegének tanúsága szerint közvetlenül a fáraótól kanott aiándékba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents