Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

I Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Moszkva olasz vendége BIZONYARA NEM VÉLETLEN, hogy rövid időn belül harmadszor fogadnak Moszkva Vnukovó' repü­lőterén nyugat-európai államfőt. Francia és nyugat­német legmagasabb szintű vendég után kedd délután a szovjet fővárosba érkezett Giovanni Leone, az Olasz - Köztársaság elnöke. Személyében másodszor látogat a Szovjetunióba olasz államfő: elsőként 1960-ban Gronchi elnök tett eleget szovjet meghívásnak. Mind Moszkvában, mind pedig Rómában nagy érdeklődést tanúsítanak a magas szintű szovjet—olasz párbeszéd iránt. Annál is inkább, mert a két ország gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatai di­namikusan fejlődnek. Olaszország és Szovjetunió tő­kés partnerei között a hetedik helyről tavaly óta — amikor az árucsere-forgalom megkétszereződött — a harmadik-negyedik helyre került. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az elmúlt napokban Irt alá Rómában csaknem egymilliárd dolláros hitelkeretről szóló megállapodást: ennek terhére olasz ipari beren­dezéseket vásárol a Szovjetunió. Közismert a Fiat Művekkel korábban kötött egyezmény — „az évszá­zad üzlete” —, amelynek értelmében a Zsiguli gépko­csikat gyártják Togliatti városban. Több más meg­állapodás szovjet földgáz, illetve kőolaj szállítását irá­nyozta elő, olajvezeték és más cikkek ellenében. VARHATÓ, HOGY LEONE látogatása és Mariano Rumor Andrej Gromikóval folytatandó eszmecseréi nyomán újabb, jelentős gazdasági együttműködési egyezmény aláírására kerül sor Moszkvában. Ám en­nél többet is várnak az olasz államfő tárgyalásaitól. Nevezetesen azt, hogy a két ország politikai kapcso­latai újabb ösztönzést kapnak a személyes találkozók révén. , Nem titkolt az a törekvés, hogy a két különböző társadalmi berendezésű ország a helsinki záróokmány szellemében ne csak az üzleti tárgyalásokon, hanem a politikában is jusson közös nevezőre. Ebből a szem­pontból érdeklődésre tarthat számot Leone elnök ál­láspontja Olaszország és a NATO kapcsolatát illetően, Itália és a közép-európai haderő- és íegyverzetcsők- kentés témája, valamint általában Róma magatartása a kontinensünkön mindinkább uralkodóvá váló eny­hülési és együttműködési irányzattal összefüggésben. A PRAVDA KEDDI SZÁMA Leone látogatását méltatva annak a véleményének ad kifejezést, hogy az olasz államfő tárgyalásai a nemzetközi biztonság érdekeit szolgálják majd és hozzájárulnak a két or­szág együttműködésének megszilárdításához, > 'VW . WWWN/VWV\AA/VA/WWVV\A/WV*WVV^V 4M^AéVVVV\**VNAAsvVVWVVV% 1A vietnami pírt- és kormánydelegáció bazaotazása MOSZKVA A Lengyel Népköztársaság­ban és a Román Szocialista Köztársaságban tett hivata­los baráti látogatásáról ha­zatérőben a vietnami párt­ós kormánydelegáció, élén Le Ouannal, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkárá­val. kedden Moszkvába érke­zett. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió állami zászlajával feldíszí­tett Vnukovói repülőtéren Le Duant és a delegáció tagjait Kirill Mazurov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja és más hivatalos személy isé­gek fogadták. (TASZSZ) LISSZABON: A portugál nemzetgyűlés a lisszaboni Sao Bento palo­tából, üléseinek szokásos színhelyéről az ország kon­zervatív északi részének nagyvárosába. Portóba vo­nult. A portugál nemzetgyű­lés első. fővároson kívül megtartott ülésnapját köve­tően a portugál szocialisták 115 tagú parlamenti csoport­ja Portóban nyilatkozatot tett közzé, amelyben „az al- kotmányozó nemzetgyűlés­nek az ország más városába történő áttelepítését.” utolsó lehetőségként értékeli arra az esetre, ha a hadsereg Lisszabonban nem tudná garantálni a nemzetgyűlés biztonságát és szerveinek normális működését. (Egy ilyen értelmű törvény ad le­hetőséget a nemzetgyűlés számára, arra, hogy abbán az esetben, ha a főváros­ban nem látja biztosítottnak zavartalan működésének fel-' Szovjet katonaünnep Ma ünnepük a Szovjetunióban a rakétaesapatok és a tttzérek napját. (Népújság telefotó — KS) Abdul Razzag A1-Habbu­bi, Kerbala kormányzója szí­vélyesen fogad. Igen ele­gáns, rendkívül intelligens férfi, egy 8 ezer négyzetki­lométeres hatalmas terület — és fontos vidék! — veze­tője. A Baath Szocialista Párt kiemelkedő személyisé­ge, joggal kérdezhetem tő­le : Hogyan egyeztethető össze Irak szocializmusa és az itt, Kfrbalában olyan meghökkentő erővel jelent­kező iszlám? KÖZÖS NEVEZŐ A kormányzó röviden ösz- szefoglalja, milyen döntő fontosságú az arab és isz­lám civilizáció Irak eddigi történelmében, majd így folytatja: — Mit mond a Korón? Azt, hogy mindenkinek dol­goznia kell, hogy az embe­rek különbözőségét meg kell szüntetni, hogy ne legyen szegénység, hogy béke le­gyen. Mindez teljes agészé- ben megfelel annak a poli­tikai programnak, amelyet pártunk hirdet. Nincs tehát ellentmondás. Az iszlám se­gítője és hajtóereje nagy céljaink megvalósításának. Az egész ország fejlődésén belül ennek bizonyítéka az a nagy változás is, ami itt, ebben a kormányzóságban ment végbe az 1958-i, majd az 1968-i békés forradalom óta. Nehéz megérteni a mély vallásosság, szinte vakhit és a szocializmus közös nevező­re hozásának kísérletét, de el kell fogadni, a vendég- barátság kifejezése tiltja a vitát. Mert tény, hogy a fej­lődés itt is hatalmas, s ab­ban sincs okom kételkedni, hogy a mohamedánizmus, mint eszköz sok ezer em­bert hoz lendületbe az új célokéit. Persze csak a tel­jesség kedvéért, itt kell azt JJS75. november 19, s*suil» Utazás Irakban (7.) A folyamköz és a mezőgazdaság is elmondani, hogy a síita fellegvárban a legerősebb az Iraki Kommunista Párt Hogy ok és okosat miként függ össze, azt az Irakot jobban ismerőknek kell megfejteniük. IPAR — MEZŐGAZDASÁG A kormányzó szívélyesen mutatja be Kér bálát és környékét. Itt, az Eufrátesz mentén, nem hallgatja el, fő gondjuk a víz. Mert a Szíriával való hűvös vi­szony egyik oka, hogy a nagy folyó nem hoz annyit, mint kellene, é6 emiatt a az Eufráteszről GÉPEK, GÉPEK ki, amikor esik szó. Irak megpróbál segíteni. Szovjet támogatással csator­na épül, amely a Tigris vi­zét hozza ide, és helyreállít­ják azt a sok ezer évvel ez­előtt megvolt öntözőrend­szert, ami termővé teszi a területet, az egykori „Para­dicsomot”. A 422 ezer lakos megélhe­tését jelenleg a mezőgazda­ság biztosítja, illetve az az ipar, amely a feldolgozásra létesül. Most fektették le an­nak a vezetéknek és feldol­gozónak az alapkövét, amely a datolyaszörpöt továbbítja. Már működik egy nagy da­Razzag Al-IIobbubi kerbalal kormányzó (középen) sajtó­tájékoztatóján mezőgazdaság gondokkal küzd. Pedig ez a második legfontosabb termőterület. Gabona, datolya, citrom te­rem itt. Mindez attól füg­gő mennyiségben, mennyi a folyó vize. Kár, hogy a két szomszédos arab ország — régi múltig visszanyúló okból eredő — vitája tíz­ezrek megélhetését teszi kockára — fejti ki minden ­tolyaválogató és -konzervá­ló, korszerű tejfeldolgozó gyár is. Hetvenmillió dinár (210 millió dollár) költség­gel cementgyár épül, amely a környék nagy építkezése­it is kiszolgálja. Nagy labo­ratóriumok és kutatóállomá- sok létesültek; és az egész­ségügy is bőven kap a nem­zeti jövedelemből. Amikor szóba kerül a munkaerő kérdése, derül csak ki, milyen sok újszerű kísérlettel próbálkoznak Irakban. Csak jelzésként: állami gazdaságok, szövet­kezetek, közös farmok 6ora jelzi azt, hogy újszerűén kí­vánnak gazdálkodni. A kor­mányzó így érvel: — Kevés munkaerő lévén, kénytelenek vagyunk nagy­arányú gépesítést végrehaj­tani. Mindez máris érezteti hatását. Ugyanakkor azon­ban sok olyan termék van, ami embert kíván. így Irak­ban most egyelőre 500 egyiptomi mezőgazdasági munkást fogadtunk, de a tervek szerint félmilliót te­lepítünk le a Folyamközbe. Többnyire a közös gazda­ságokban dolgoznak, gé­pekkel. Nagy jövedelemhez juthatnak, és beilleszkedé­sük sem gond. Egy nyelv, egy kultúra, egy vallás. Kü­lönben elvünk , hogy Irak gazdagsága az arab nemze­té, Irak lehetőségei az ara­boké. Kerbala története Husszein imámmal kezdő­dik, és innen egyenes az út a ma és a jövő felé — fe­jezi be fejtegetését. A körút a kerbalai kor­mányzóság területén sok ér­dekességgel gazdagít. Nagy és szervezett ültetvények a nagyüzem előjeleit mutatják, evét csak véletlenül látni, gépet viszont gyakorta. Az öntözőműveknél már nem öszvér hajtja a kereket, ha­nem szivattyú, és a hajda­ni beduin, bár régi öltözé­kében. de kerékpáron igyek­szik sivatagi lakóhelye felé. Alakuló, érdekes világ, el­lentmondásaival is a kétség­telen előrehaladás országa. Bürget Lajos (Kövelkezií: Babilon új­jáépülj tételeit, Lisszabonon kívül ülésezzék.) Harminchét kommunista képviselő távol maradt a nemzetgyűlés portói ülésé­ről. A portugál jobboldal erő­feszítéseket tesz pozícióinak megerősítésére a legfelsőbb hatalmi szervekben, elsősor­ban a forradalmi tanácsban és a kormányban. Megpró­bálja félreállitani a haladó polgári, illetve a baloldali katonai vezetőket, s a „kato­nai helyzet tisztázása” ré­vén kedvező feltételeket igyekszik teremteni a kom­munistáknak a kormányból való kirekesztéséhez — vé­lik lisszaboni megfigyelők az elmúlt napokban lezajlott események alapján. A portugál sajtó értesülé­seket közölt arról, hogy a konzervatív katonai körök már elmozdították, illetve el akarják mozdítani Carvalho tábornokot a lisszaboni ka­tonai körzet parancsnoká­nak tisztségéből, az általa vezetett COPCON-t pedig fel akarják oldani a „ha­gyományos katonai hierar­chiában”. Fabiao tábornokot, a «Sfc- razíóldi erők vezérkari fő­nökét és Coutinho tengerna­gyot. a baloldali nézeteiről ismert egykori angolai fő­biztost már régóta támad­ják. Új fejlemény viszont, hogy az elmúlt napokban nyíltan kezdték bírálni Go­mes köztársasági elnököt is. WASHINGTON: Spinola tábornok, . volt portugál államelnök, aki márciusi sikertelen puccskí­sérlete után brazíliai szám­űzetésbe kényszerült, hét­főn sajtófogadási tartott Washingtonban, ahol „Portu­gália felszabadítására'’ szó­lította fel a „demokratikus nyugatot”. Spinola azt mon­dotta, hogy amerikai portu­gál szervezetek meghívására érkezett és nincs szándéká­ban tárgyalni az amerikai kormány képviselőivel. Spinola „teljes anarchiá­nak” a kommunista dikta­túra előjátékának minősí­tette a portugáliai helyzetet, elitélve az államosításokat és a „haszontalan” földre­formot. Száz éve született Kulinyin 1975. november 19-én szü­letett Mihail Ivanovics Kuli­nyin, a bolsevik párt lenini vezető gárdájának egyik nagy és vonzó egyénisége. Amikor 1919. március 30-án az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság ülésén a bizottság elnöki tisztségé­re javasolták, Lenin indo­kolásul a következőket mon­dotta róla: „Ő olyan elvtárs, aki körülbelül húszéves pártmunkára tekint vissza. Tver kormányzósági paraszt, szoros kapcsolata van a pa­rasztgazdasággal, és ezt a kapcsolatot állandóan fel­újítja, felfrissíti." Kalinyin jelölésénél azt tartották szem előtt, hogy a szovjet állami gépezet élére olyan ember kerüljön, aki ismeri a dolgozó parasztok életét és akinek a szavára hallgat a falu népe. A je­lölt beváltotta a személyé­hez fűzött reményeket, ne­gyedszázados működésének súlyos betegsége miatt tör­tént lemondása vetett véget közvetlenül 1946. június 3- án bekövetkezett halála előtt. Lenin méltán hivatkozha­tott Kalinyin két évtizedes pártmunkájára. Már 1898- ban, megalakulásának évé­ben tagja lett az Oroszor­szági Szociáldemokrata Mun­káspártnak. Ekkor már meg­ismerte a falusi uradalmi béres sorsát, a pétervári esz- tergályostanonc és vaseszter­gályos életét, részt vett a Lenin által alapított Harci Szövetség A Munkásosztály Felszabadítására illegális for­radalmi tevékenységben. Osz­tozott az oroszországi bol- sevikök sorsában: a munka, a tanulás, a börtön, a szám­űzetés, a munkások szerve­zése, tanítása, a lenini irány­vonal győzelméért folytatott harc töltötte be életét. A pé­tervári bolsevikok választják be az 1905—1907-es oroszor­szági forradalom idején a városi pártbizottságba és küldik a párt 1906-ban tar­tott IV. kongresszusára. Újabb börtönbüntetése és száműzetése után 1911— 1912-ben ismét Péterváron dolgozik, tagja lesz a péter­vári pártbizottságnak, részt vesz a párt 1912-ben tartott prágai konferenciáján és be­választják a központi bi­zottságba. Kiemelkedő sze­repe volt a munkások hábo­rúellenes harcának szerve­zésében, a februári forrada­lom idején egyik vezetője a pétervári munkások és ka­tonák harcának és tevéke­nyen részt vesz a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom előkészítésében. A fegy­veres felkelés győzelme után Pétervár polgármesterévé választották, s ebből a tiszt­ségből emelték a szovjet ál­lam elnöki székébe. Az elnök a szovjet állam viszontagságos negyedszáza­da alatt mindvégig a lenini eszmék önfeláldozó és kivá­ló propagandistájának, a párt által kijelölt feladatok népszerű agitátorának, a nép és az ifjúság tisztelettel és szeretettel övezett nevelőjé­nek bizonyult. Az interven­ció és polgárháború idősza­kában bejárta a Vörös Had­sereg frontszakaszait, teljes határozottsággal képviselte azt a lenini álláspontot, amely szerint a Szovjetunió­ban fel lehet építeni a szo­cializmust, meg lehet való­sítani az ország iparosítását és a mezőgazdaság kollekti­vizálását. Kalinyin magas állami és párttisztségével — 1925-től tagja volt a párt Központi Bizottsága Politikai Irodájá­nak — járó feladatainak el­látása mellett nagy gondot fordított arra. hogy agitációs és propagandamunkája so­rán szerzett tapasztalatait rendszerezze és átadja a párt kádereinek. Erről szóló előadásai ma is nagyon hasznos olvasmányok min­den pártagitátor és propa­gandista számára. Kalinyin írásaiban legtöb­bet a népnek, különösen az ifjúságnak a nevelésével fog­lalkozott. A nevelést a sze­mélyiség teljességének alakí­tásaként, fejlesztéseként fog­ta fel. „Szerintem a nevelés a növendékek lelkivilágának határozóit. céltudatos és rendszeres formálása ...” ez a megfogalmazás nagy álta­lánosságban felöleli mind­azt, amit a nevelés fogal­mán értünk, úgymint: meg­határozott világnézetnek, er­kölcsnek és az emberi együttélés szabályainak be­oltását, a jellem és az aka­rat, a szokások és az ízlés meghatározott vonásainak kialakítását. bizonyos fizikai tulajdonságok kifejlesztését — mondotta egyik beszédé­ben. (Béki Ernői ♦ Távol maradtak a kommunista képviselők Portóba költözött a pori agái nemzetgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents