Népújság, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
fi gyermekek fogöoolasőről Ém 4áoó coetályoook kör- ■owzefjsmoreti tananyagában szerepei a fogmosást gyakorlat. Éveken át mindig „feladtam”, hogy erre az órára mindenki hozza magával a fogkeféjét. S azt tapasztaltam, hogy a gyermekek egy részének erre az alkalomra vesznek fogkefét a szülők és ez egyben életükben az első is. Megfigyelhettem, hogy nem tudnak bánni sem vele. Megtanultuk együtt, hogyan kell a fogat megmosni, megbeszéltük, hogy mikor mossanak fogat és azt 1». hogy miért Olyan fontos mindez. Meghallgatták amit mondtam, megértették, meg is ígérték, hogy rendszeresen mossák majd a fogukat. Eredményes tanításnak éreztem, de mindig azzal a keserű szájízzel, hogy azokhoz, akik 8—7 éves korban mosnak először fogat, egy kissé késve érkeztem a tanácsommal, mert a tejfogak Is könnyen szuvasodnak és a beteg fogacska megtámadhatja a* alatta megbúvó állandó fog csíráját. Mikor kezdjünk fogat mosatni a gyermekkel? Amilyen kicsi korban képes fá, Kezdjük el játékosan. Játszunk tévé Macit! Először öblítse ki a száj acskáját reggel, étkezések után és lefekvések előtt. Később, ha ezt már elég Ogyésen csinálja, kapjon kis gyermekfogkefét. Fontos, hogy a fogmosásra megtanítsuk, A kefével vízszintesen balra, jobbra mossa fogét, majd fel és le irányú mozgással 1«. Engedjük meg, hogy ő nyomhassa óvatosan rá a fogkefére a pasztát. Egyik kis tanítványom édesanyja mesélte, hogy úgy tudta rászoktatni 3 éves korban a kislányát a fogmosásra, hogy a mosdókagylónál egymás mellett állva, (Zsuzsi csak zsámolyról érte fel) együtt mostak fogat mindaddig, amíg az á kicsinek is szokásává nem vált. Ahhces; hogy a gyermek természetesnek vegye a fogmosást, azt kell látnia, hogy a család többi tagjai is rendszeresen mossák a fogukat. A fogkefe nagyon oícvo nálunk. Legyen a család minden tagjának külön fogkeféje. A nyél más-más színe segít a megkülönböztetésben. A fogápoláshoz tartozik az is, hogy a gyermek fogát időnként lássa a fogorvos. Erről az iskolaorvosi intézmény útján gondoskodás történik. Ha a gyermek fogfájásra panaszkodik, megdagad az arca, vagy észrevesszük, hogy lyukas foga van, vigyük el azonnal fogorvoshoz. Hogyan előzhetjük meg a fogak romlását a helyes fogápoláson kívül? Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy tiltsuk a gyermeknek a cukorkarágást, mert azzal nagyon könnyen lepattan a fog zománca és megindul a romlása. Egyébként a rágás hasznos (alma, répa, kenyérhéja stb.) jól edzi a fogínyt. Amint foga van ^ gyermeknek, hagyjuk abba a pépes étel adását és szoktassuk rá a rágásra. Fel kell figyelnünk arra is, ha a gyermeknek szabálytól a au 1 nőnek a fogai. Sok szülőnek tetszik, hogy kiálló a gyermek első két kis „lapát foga”, örül, hogy kedves, kicsit nyitott szája« látható fogakkal, bájos mosolyt ad és nem gondol arra, hogy az ilyen „kiálló" fogakkal rosszul, szabálytalanul harap, sokszor selypesen beszél a gyermek, A rendellenesség észlelésekor .forduljunk a fogorvoshoz, aki beutalja a körzetileg illetékes fogszabályozó orvoshoz. Ügyes kis „szerkezetet” kap a gyermek a fogára, amely nem látszik, nem kellemetlen és nem fájdalmas a viselése, A gyermeknek bizalommal kell belépnie az orvosi rendelőbe. Tudnia kell — ha így hallotta otthon —, hogy segítenek rajta, meggyógyítják, Ma már annyira fájdalommentesen kezelnek és húznak fogat, hogy nincs Is mitől félnie. Kicsit kellemetlen érzés a fog fúrása: készítsük elő a kicsit, mondjuk meg, olyan lesz, mintha egy méhecske zümmögne a szájában. Arra figyel majd és nem az esetleges kis fájdalomra. Dr. Gergely Károly né TőumötizolyáUit — Milán, tudod, hogy Pető kiválóan beszél eszperantóul? — Igen, hallottam, hogy ott született! ★ — Ez téli alma? kérdi a vevő az üzletekben. — Igen. — Érdekes, tavaly is azt mondták, hogy az alma kitart a tél végéig, de nálunk csak szeptember végéig tartott, addigra mindet megettük. ★ — Amióta ismerem önt, kolléga úr, egyszer sem nyitotta ki a száját az értekezleten. — De kérem, elfelejtette, hogy az ön előadása hányszor kenyszeritett engem ásításra! FARKAS ANDRÁS: I. Asszony az asszony, Fersze, szerelme Átfut a testen, Átfut a bőrön, Átfut a húson, S mint fura villáin — Ága-bogával össze is éget Es az agyamban Még külön is fúr Nagy-buta vermet, Két kicsi ágat, S ott kipotyoghat Minden, az ész is Onnan, a mélybe, fis hamuvá lesz Minden a testben, fis hamuvá lesz Minden! A lélek RCfltülOIUl Pitvarait sem Türi-kiméll, Mert ez a villám Esztelenül ront Ránk, s ha a dörgés Hangzik is itl-ott, Percig utána, Az csak a nagy kár Kis slratása, Hogy ne maradna Kín szava nélkül. II. Férfi a férfi, PeW/.e, ha mondja, Látszik a testén, Látszik a szőrön, Látszik a gőgön, Hallszik a hangon, Mert a tekintély, Mint buta hörgés, Szűrve fogán át Már szabadulna Szét a világba, Óm aga mondja. Mennyit is érhet, Mennyire fontos Ö, ahogy itt van, És ha iszik rá, Azt hiszi, izzik. Láva a leike, Tűz, amitől csak Szeszfokok útján Léphet az égig. Onnan, azon túl Elmegy a semmit Visszaszerezni, Mert a szabadság Kell neki, az, hogy Bárki megértse. Hogy vele nincs baj, Hogy csak a Végzet Értheti őt meg! l-VK-N/VA <01 Puttony A Népújság hasábjáén (1975. okt. 21.) megjelent: cikkben azt olvashatjuk, hogy a címbeli szó „nyelvi múltja homályos, s lehet, hogy » német But te 6zóból származik”. Hogy az olvasók biztos ismeretet szerezhessenek e szó élettörténetéről, elsősorban azt kell megjegyeznünk, hogy a múltja nem homályos, pontosan tudjuk, melyik nyelvből és hogyan, került hozzánk. Valójába« nemzetközi szó: a görögből a latinba, a latinból a német nyelvbe került megnevezés, de az irodalmi nyelvi Butte szóból nem származtathatjuk, még akkor sem, ha jelentésmegegyezéssel Vah dolgunk. A Butte ugyanis ezeket a jelen lésúmyala tokai nevezi meg: fából készült vizeshordó, háton hordozható hordó, háti kosár stb. Ha a mai irodalmi és köznyelvi szóalak nem lehet előzménye a magyar puttony (puttón) szónak, akkor valamelyik német nyelvjárásban kell keresnünk a megfelelőjét. A csöbör, köböl, véka, l<öi, háti kosár . jelentésárnyalatokat hordozó bajor-osztrák ........nyelvjárási P utten szóalak tekinthető á magyar jövevényszó előzményének. Igen régi átvétel, már az 1400-as években hozzánk került, Hang- alakja is a régi átvételről árulkodik: a legrégibb német jövevények *<?« végződé*« ugyanis a magyar jövevényszavakban -eny, -öny, -owy alakban jelentkezett. így lett a német Putten tájszóból a magyar puttony Illetőleg pulton. A régi oklevelekben, gazdasági feljegyzésekben gyakran Jelentkezik szavunk, * ezekből a feljegyzésekből kitűnik, hogy áz a tárgy, amit megnevez, ‘ Igen változatos használatú volt. Ezt mondják el ezek a nyelvi formák: pulton kenyérhajnak. Hsat hordanimló puttony, háti puttón 'vízhordásra stb., stb. Ma elsősorban azt a fából készült, háton hordozható, felül nyitott, hosszúkás edényt nevezzük meg vele, amely a megszedett szőlögerezdek összegyűjtésére és a hegyről való lehordására szolgál. Gyakran jut nyelvi szerephez továbbképzett alakja a puttonyos, puttonos is. Egy levélírónk nem Is olyan régen arról érdeklődött, melyik forma alkalmas a márkanévre: a puttonyos, vagy a puttonos. A Tokajhegyai- ján termesztett és nevelt aszúborok neve: 3 puttonyos, S puttonyos aszú, Régebben gyakoribb volt a puttonos változat. Ma a puttonos inkább táj ízű ejtés. Régi közmondásainkban is ez a szóalak jut szeréphez: Jobb egy marok szerencse, mint egész puttón ész. — Nem adná egy puttón pöltu.- ráért (aprópénzért). Az egri nép ajkán is így hangzik a mondás: Puttonos, hogyha mondom, itt ugrose! Dr. Bakos lózset — Boldog lennék, ha nem kellene annyit beszélnem, hogy ne igyál! — Ne beszélj, és légy boldog! •ér — Papa, 500 dinár sok, nagy kevés? — Ez attól függ, fiacskám, hogy nekem kell-e azért megdolgoznom, vagy anyád költt-e el. * — A feleség megtátogatja férjét a börtönben, s megkérdi: — Hasznát vetted a fűrésznek, amit beleeütöttem a kalácsba? — Igen, holnap operáinak. A házaspár hadiállapotban van egymással, de a férj egy este, lefekvés előtt attól félvén, hogy reggel nem tud felkelni, fr egy cédulát a feleségének : — Kérlek, kelts fei reggel 5,30-kor! Reggel felébred, ránéz a* órára, és látja, hogy már 10 óra. Az éjjeliszekrényen egy cédulát talál: „Kelj fel, 9 óra 30 perc van!” A Leningrad! Kirov Opera és Balettszfnház két szólótáncosa: Nyinel Kurgapkina és Alakszandr Csisztyakov kötésben. Ha bizonyos fenntartásai lennének a kiadómnak, belemegyek, hogy elől legyen a félbőr, és hátul a teljes vászonkötés. De a bibliofil papírhoz ragaszkodom. S ahhoz is, hogy a, megjelenésre kerülő 450 ezer példányból néhány példány a könyv szerelmesei számára szá- mozottan, és az író dedikációjával jelenjen meg. Mondjuk 51 ezer példányban. De tehet éppen 52 ezer is. Tehát munkára, sőt regényre fel. A betűk is fontosak. A betűk, amikkel szedik a szöveget és irjálc a címet. A betűnek feltétlenül félpetit bodoninak kell lennie kurzívból, de a szó eleji betűk lehetnek félkövérből', azaz vastagból is. A cimbetűk azok aranyozottak lesznek majd és gát típusúak. Egy nagy regény, az én életem nagy regényének betűi csak V ' a könyv címlapja meg csak olyan ; lehet. Meg illusztráció is kell az első oldalra. Mondjuk a fényképem. Amint éppen ülök az írógépem előtt és írom a nagy regényemet. Arcomon ott felhődzik az ihlet, jobb kezemben pipa, bal kezemben kalamáris és a fejem mögött és fölött Marx, Engels, Lenin képei, meg Jézusé. Nyugatra is el akarom juttatni a művemet. Ahhoz kell Marx, Engels, meg Lenin. Itthon a Jézus is elég. Tehát munkára, sőt regényre fel. Azaz, hogy a dolgokat nem. kell elkapkodni, Mára már eleget csináltunk ahhoz, hogy nyugodt legyen a lelkiismeretünk az emberiséggel szemben. Ha egy napot még várunk, hogy írni kezdjük a már tökéletesen megtervezett nagy regényét egy emberiiek, aki mi vagyunk, akkor egy nappal hosszabb lesz a regényünk. Bárha két napot várunk, akkor kettő ; nappal leszünk hosz- szabbak mi, s idősebb a regényünk. De azért legalább az éleiéhez kezdjünk hozzá, ha már papír van. a gépben... I. (Első fejezet) Megszülettem, s eb- , be más is belehalt már... (egri) A nagy regény Eljön az ember életében az a pillanat, amikor úgy érzi, egyetlen percei sem vesztegethet tovább: meg kell írnia élete nagy regényét. Minden nap, minden óta késedelem, ami e nagy életmű megalkotását akadályozza, súlyos és személyes veszteség, ami azonban még megbocsátható lenne, ugyanakkor azonban pótolhatatlan kár az emberiség egésze szempontjából. S ez a lényeg! Eljön az ember életében ez a pillanat. Eljött. Az én emberéletemben is. Nincs tovább. A dolgok elodázása több mint bűn, már vétek. A nagy regényhez, pontosabban a nagy regényemhez most itt és azonnal hozzá nem kezdeni olyan felelőtlenséget jelentene az emberiséggel szemben. amit én el nem vállalhatok. Tehát munkára, sőt regényre fel. A regény, miután nagy regényt akarok írni, miután az én életem csakis egy nagy regény kereteit feszegetheti, legalább négyszáz oldalas lesz. Az első kötet. Mert három kötetre valót kell írnom egy olyan életről, mint az enyém. Az első kötet tehát négyszáz oldal lesz, a második ez Ötszáz. • harmadik következésképpen hatszázötven. Az ötven oldal a hatszázon túl az az epilógus lesz. Minden nagyregény végén van epilógus. Erről jut eszembe, az első kötetnek akkor meg négyszázötven oldalnak kell lennie, a plusz ötven oldal az a prológus lesz, A Bajazzókban is van prológus. Nekem is jár, mert nagy regény éppen úgy nem nélkülözheti a prológust, mint kakas a taréjt. Tehát munkára, sőt regényre fel. Úgy gondolom, hogy minden kötet tizenkét fejezetre és minden fejezet ötvenegy bekezdésre, s minden bekezdés harminckilenc sorra fog tagozódni. Egy regény, egy nagy regény, az én életemnek nagy regénye nem készülhet hebehurgya módra, ezt a regényt nem Hübele Balázs, hanem én írom. Mindent gondosan és pontosan megtervezve, megszervezve: ez a rend. Tehát munkára, sőt regényre fel. Úgy gondolom hogy bibliofil papíron kell a regényt elkészíteni, elöl félvászon, hátul teljes bör*Oä&Qä %V‘^VVYVV\W^VVVvVVW^^A/VV^^/^AeAr*VW'-VOWVVW
