Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-12 / 240. szám
Gavaritye pa ruszkil 52 csoport — 830 hallgató Az egri vár története majd ezeréves história. A prológus. államalapító királyunk idejére esik: ő hozta létre azt a püspökséget, amelynek mesés gazdagságáról később legendák Születtek. János evangélista tiszteletére székesegyházat emeltetett, fényes templomot, amelyet utódai újabb és újabb adományokkal láttak el. ide temették az öccsével való háborúskodásban megfáradt uralkodót, Imrét. Ide nyargaltak fel a Nyugat kincseire áhítozó tatárok, s nyomukban csak romok maradtak. Második honalapítónk, IV. Béla előrelátóan engedélyt adott arra, hogy erős falakkal vegyék körül a védtelen épületeket. Ekkortól kezdődik a vár krónikája. A kincseikről híres főpapok, gótikus palotát emeltek. Itt élte háborítatlan éveit Rangoni Gábor, Mátyás király itáliai követe, Dóczy Orbán, a művészek és a tudósok mecénása, a pápajelölt Bakócz Tamás, s a király sógora, Estei Hippolit. Mohács után Perényi kancellár és kapitánya Varkoch Tamás erődítési munkákba kezdtek, amelyeket Dobó István folytatott. , S aztán jött a Tinódi Lantos Sebestyén által megénekelt 1552-es ostrom, az a hősies helytállás, amelyre mindmáig emlékezik az utókor. Kilencvenegy évig törökök regnáltak itt,« aztán császáriak rendezkedtek be. A falak között nemegyszer időzött Rákóczi, aki a gyógyvizek miatt járt szívesen Egerbe. Később megfeledkeztek a hajdan oly fontos erősségről : omladoztak a falak, a kövek egy részét építkezésre használták a város polgárai. Egyre ritkábban emlegették a varvédő kapitány és vitézeinek bátorságát is... 0 A múlt őrizte titkait, majd egy évezred megannyi érdekességét. Egészen addig, amíg közbe nem szólt a véletlen. Pvrker érsek — az 1830- as évek elején — a törökök által épített Szép-bástyára vezető úton stációsor emelését rendelte el. Ekkor bukkantak rá a gótikus székes- egyház óillérkötegeire. Kutatásra azonban nem gondoltak. Fordulópontot jelentett az 1862-es év, a tudós kanonok, Ipolyi Arnold akciója. Az intézményes ma"&3A. oktubci 12,, vasárnap gyár műemlékvédelem gondolatának atyja kezdette meg — méghozzá tudományos jelleggel! — a templomromok feltárását. Eredményeiről rajzokkal illusztrált tanulmányt tett közzé az 1865-ben megjelent Bar- takovics-emlékkönyvben. A nemes buzgalom mégis zsákutcába jutott, mert nem akadt senki, aki fedezze a kutatások tetemes költségeit. Az akkori egri és gyöngyösi lapok: az Egri Posta és a Mátra ugyan tetteket sürgetve polemizálnak, ám ez a közjáték mit sem változtat a keserű tényen: az üres pénztárcán, a szárny szegett ambíciókon. Balogh János nevét kevesen ismerik, pedig ez a nagy műveltségű főhadnagy — akárcsak Trója feltárója, SchlLemann Henrik — konok szorgalommal képezte magát, s amatőrként is profi - szinten dolgozott. Régi rajzok után nyomozott, s őt már a vár érdekelte. Nemhiába áldozta idejét, megtalálta a kazamatákat. Életét kockáztatva tárta fel a járatokat, s 1881-ben az Egervár története című könyvében foglalta össze búvárkodásainak eredményeit. Gárdonyi regénye ismét az érdeklődés fókuszába irányította a témát: a lapok újra cikkeznek, s tettekre ösztönöznek. Sajnos hiába: nincs pénz, hiányoznak a mecénások, s a falak fűvel benőtt romjain a kecskék legelésznek. .. & Az évezredes titkok pecsétjét — 1925 tavaszán — ambiciózus pedagógusok, s romantikára hajlamos diákjaik lelkesedése töri fel. A kereskedelmi iskola Bornemissza Gergely nevét viselő cserkészcsapatának tagjai beadványt; írnak a honvédelmi miniszterhez, s azt kérik, hogy a Bolyki- bástyán kutathassanak. Segítségükre siet a város is, s július 26-án hozzákezdenek a munkákhoz. Gyorsan haladnak, ezt igazolja a szeptember 26-i Népújság közleménye, amely már látogatókat invitál, akik gyertyafény mellett a kazamatákat is megtekinthetik. Pálosi Ervin sjogakadémiai professzor és Lénárt János kereskedelmi iskolai tanár irányítja a szorgos fiatalokat. Hozzájuk1 csatlakozik 1927-ben a kitűnően képzett tudós, Pataki Vidor, aki hamarosan dirigense lesz a mind nagyobb szabású formálódó munkának. A mérnökökre és a katonaságra is számítanak. Segítségükkel Pataki tovább jut a kazamatákban, s megkezdi a templomromok feltárását. Óriás Nándor főszerkesztő * propagandáról gondoskodik, lapja rendszeresen tudósít az eseményekről, s az idegenforgalomban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Abban a kisvárosban, amelyet korábban aligha kerestek fel az érdeklődők... A vonzerő az Európa- szerte ritkaságot jelentő — ez egyébként ma is így van — föld alatti erődítményrendszer. ... 0. Kellett is á hírverés, hiszen a szűkös anyagi keretből egyre kevesebbre futotta. Ám a válságos helyzetben mégis segített az ötletesség. íme néhány beszédes péi- da. Szerződést kötöttek a MÁV osztálymémökségével: a vasúti szakemberek nemcsak egy iparvágány építését vállalták, hanem azt is, hogy köbméterenként hatvan fillérért megveszik s elszállítják a felgyülemlett földtömeget. A kazamaták előtt bort mértek. Először üvegben, később a jónevűvé fejlődött házi kerámiaműhely által gyártott cserépedényekben. Itt állítják elő a leleteket utánzó ajándéktárgyakat is. A hangulatos Töfökkertben borozót létesítenék, ám ez a kísérlet nem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Ha megiszom Inak, nem mennek a szomszédba tanácsért. Dancza Janos megtalálja a subalyuki barlangban az azóta nevezetessé vált ősember-állkapcsot. Jobb híján ezt is bevetik a küzdelembe. Negyvenezer pengőért elzálogosítják, s erre vesznek fel kölcsönt. S mindezt önzetlenül teszik, egyikük sem; vár fizetséget, köszönetét. Az agitáció sem volt hiába: Pálosi elégedetten írja 1929-ben, hogy megkezdődött az idegenforgalom, s az ország különböző részeiből már hatezren jártak Egerben, * A nagy élményt ekkor is a kazamaták labirintusa kínálta. .. 0A cisztergimnázium 1933— 34-es évkönyvében Pataki Vidor közzéteszi alapos, s Baleset történt az üzemben. Nem súlyos, de az öreg Bkzót mégis úgy kellett hazaszállítani, kocsival. ■ Felvették a baleseti jegyzőkönyvet, amint az elő van írva, megállapították a tényállást, a felelősséget — „felelős a sérült” — ki-ki aláírta a dokumentumot és ment tovább az élet. Az öreg Biczó pedig otthon az ágyban folytatta életét, az öreg segédmunkás, aki sose: vitte annyira, hogy legalább valami gép mellé kerüljön. Igaz, bíztak rá néha érdemlegesebb munkát is, de szakmunkás nem lett belőle. Pedig sokszor •mőndták neki, a csoportvezetője, a művezetője, munkatársai: tanuljon, tegye le a szakvizsgát, a kereset is jobb, a munka is szebb. Valami különös gyámoltalanság tartotta vissza. Apja harangozó volt egy északi faluban, magával hozta az örökséget: az oktalan igénytelenség sokszor szánalmas keresztjét... Felesége se volt, aki ápolja — a nősüléshez; sem volt bátorsága — magára maradt zúzódott lábával az egyszerű, szegényes kis lakásban, de két társa, aki. hazaszállította, búcsúzáskor megígérte neki, eljönnek maid minden nap, ne féken... És ha valami kellene, szóljon, üzenjen. I A néhány nap alatt, amíg odahaza feküdt, szorgalmasan el is látogattak hozzá, felváltva a műhely dolgozói. Volt, aki eg,", enesen a műmáig is értékes tanulmányát, amelyet ettől kezdve minden kutató ' alapforrásként használ. Ez a dolgozat összegezése a több éve tartó lendületes kutatás eredményeinek. S egyben búcsú is a további munkától, hiszen a gazdasági válság megálljt parancsol minden kezdeményezésnek. Már csak arra futja erejükből, hogy konzerválják a feltárásokat. Az élet is másfelé szólítja őket: Pataki Pestre, Pálosi Kolozsvárra kerül. A múzeum — mindhárman szerették volna tető alá hozni — csak reménytelen óhaj, elképzelés marad. Évtizedeknek kellett eltelniük addig, amíg követőik akadtak a hajdani, az ötven évvel ezelőtti úttörőknek. Örökségüket 1957-től vitték tovább, az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei, Kozák Károly régész irányításával, aki a közelmúltban megjelent könyvében ír az egri vár titkairól, látványosságairól. A jövőben is számíthatunk izgalmas meglepetésekre. Előkerülhetnék a kapitányi palota, az István-kori székesegyház, s talán egy kolostor romjai is. Valószínűleg újabb föld alatti termekre, kazamatákra bukkannak majd. Az évezredes rejtélyek pecsétjét mégis azok a lelkes tanárok és diákok törték fel, akik fél évszázaddal ezelőtt a múlt relikviáit keresték a Bolyki-bástyán. Nemes példával nevelő tattá- és tanulságként. .. Pécsi István E francia—olasz filmnek mindenekelőtt két főszereplője érdemel említést. Romy Schneider^egy romlott lányt játszik, Lilyt, aki egy ócskavas kereskedő banda egyik tagjával él együtt és kenyerét az utcán keresi. A férfi főszerepet Michel Piccoli játssza, aki ugyancsak régi ismerőse a magyar közönségnek. Ö Max, a nyomozó, aki egy bankrabló banANTALFY ISTVÁN: szakból, olajos ruhában, kissé szégyenkezve, más lemosakodva, kiöltözve, de eljöttek hozzá. És mindenki hozott magával valami apróságot, hiába szabadkozott Biczó. — Éppen erre* jártam. . . — mondták egyesek, de Biczó tudta, hogy hozzá jöttek. Persze. Jó emberek. Szeretik. Valaki azonban váratott magára. Múltak a napok es az öreg Biczó amennyivel jobban lett, annyival kedvetlenebb, szomorúbb. Hiába vette kezébe az újságot, a könyveket, amit társai hoztak — nem volt . szűkében ételnek-italnak sem, jobb sora volt, mint életében bármikor. Nem. kérdezte látogatóit, nem említette a nevét sem annak, akit várt, pedig sokszor már úgy volt, hogy kérdezni készül: „Hát Palkó? Mi van vele?” Aztán mégis meggondolta magát. Igaz, hosszú napok után, de Palkó egvszer mégiscsak beállított. Lehajtott fejjel, fakó arccal, egyszerű ruhájában, de patyolat ingben, úgy, ahogyan Biczó még sohasem látta a fiút. Köszönése alig haünfszőtt el az ágyie. í ry nem volt i \ fiú kézéi -n valami u magot Beszeljen oroszul' Tanuljon oroszul! — hirdetik a Gorkij Nyelviskola plakát- jaiá S nem eredménytelenül, hiszen csak Heves megyében az elmúlt nyolc esztendő alatt csaknem ötezren válaszoltak a felhívásra. 1967 előtt az orosz nyelv oktatásának nem volt központja, de az egyre növekvő igények szükségessé tették az egységes irányítást. így a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából a Magyar—-Szovjet Baráti Társaság létrehozta a Gorkij Nyelviskolát, amely 1971-től már önállóan működik. ! A cirillábécétől az űrhajózásig Az első években megyénkben mindössze 24 csoport alakult, azóta egyre többen szeretnének megismerkedni a baráti ország kultúrájával, a tudomány, a technika. a művészet eredményeivel. Felsorolni is nehéz lenne, ki miért jelentkezik a nyelvtanfolyamra; sokan műszaki cikket kívánnak fordítani, mások eredetiben olvasnának regényt, van, aki hajdan megszerzett tudását akarja tökéletesíteni — az idén már 52 csoport kezdi az 1975—76-os tanévet. Az iskola a nyelvet tanulni vágyóknak többféle lehetőséget kínál. Már a hétnyolc esztendős gyermekek számára is szerveznek előkészítőket. A harmadik-negyedikes kisiskolások játék közben' beszélgetve barátkoznak az orosszal, s így, amikor ötödikbe mennek, s tantárgyként tanulják a nyelvet, számukra már nem jelent külöAösebb nehézsédát szeretne leleplezni, de ez sehogyan sem sikerül neki. Max egy napon találkozik Ábellal, 'régi osztálytársával, akivel tizenhét éve nem látták egymást. Ábel történetesen ócskavas beszerzésével és eladásával foglalkozik, s nem igen válogat a beszerzési módokban. Ábel együtt él Lily- vel. Ez a kapcsolat Maxnak sátáni ötletet sugall... (KS) szorongatott és néhány szál virágot — látszott, hogy a boll,ban vette. — János bácsi, ne haragudjon. .. — szólalt meg nagy sokára. — Hát mégis eljöttél, Palkó? Majdnem elkéstél... A fiú szeme megrebbent. Az öreg felnevetett — Na, nem úgy ... ne m, akarok én meghalni... csak hat... par nap múlva már megint megyek dolgozni... Ezért vártalak nagyon... A fiú ismét lehajtotta a fejét, majd hirtelen eszébe jutott az ajándék, amit hozott. A csomagot és a virágot suta mozdulattal a beteg ágyára tette. — Na, nem ezért vártalak. .. komorodott el az öreg. — De köszönöm. — Bocsásson meg, Jani bácsi! — mondta ismét a fiú, most már határozottabb hangon, kisebb megindult- sággal, de folytatni csak akkor tudta, mikor az öreg elmosolyodott. Most egyszerre kitörtek belőle a szavak, amelyeket napok óta fogalmazhatott magában. •— Én voltam a hibás. .. én tettem a létrát a csövek mellé. . . azért, hogy majd valaki mégbotlik benne. . , Én voltam... azt hittem,, jó vicc lesz. . . de vem gondoltam, hogy baleset i» gehet get a cirill betűk elsajátítása. sem. A. középiskolások, akik egyetemre, főiskolára készülnek, felvételi előkészítőn vehetnek reszt. Ez a kurzus is igen kedvelt fonna, hiszen, a diáitok a gimnáziumban tanultakat a legkülönbözőbb témákban bővíthetik. Az előadásokon éppúgy hallhatnak az orosz konyha rejtelmeiről, mint a szovjet' űrhajózás kezdeteiről, vagy a legújabb ukrán divatirányzatról. Az előkészítők eredményeit igazolja, hogy a tavaly végzettek 90 százalékának sikerült a felvételijei A felnőttek kezdő, vágj' haladó tagozatra jelentkezhetnek, s tetszés szerint választhatnak, hogy hetente két- vagy négyórás foglalkozásra kívánnak járni. A nyelve^ már magas fokon ismerők a Gorkij-iskplán be lül felkészülhetnek állami nyelvvizsgára is. Nyelvleckék turistáknak és idegenvezetőknek is A Heves megyei szervez-' az idén először tolmácsképzőt is szervez. - Az ide bs iratkozók nemcsak orosz tudásukat fejleszthetik, hanem magas fokon elsajátíthatják az idegenvezetés tudományát, és az ezzel kapcsolatos gyakorlati teendőket is. A Gorkij Nyelviskola Heves megyei tagozata a következő- esztendőkben, igyekszik még több lehetőséget kínálni az oroszul tanulni vágyók számára. Többek között terveznek olyan egykét hónapos előadássorozatot, amelyen a Szovjetunióba látogatók megismerkedhetnék az utazáshoz nélkülözhetetlen szavakkal, beszédfordulatokkal. Ezen a nyáron először remélhetőleg már sikerül létrehozni Égerben az első intenzív nyelvtanfolyamot is. A bentlakásos iskolában szovjet pedagógusok naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak majd a hallgatókkal. A jövő tanévtől kezdje minden tanfolyamon növelik a klubestek számát. Ezekre a kötetlen foglalkozásokra gyakran hívnak majd szovjet vendégeket, 's így esetenként nemcsak a tanár szájából hangzik majd a felszólítás: Gavaritye pa ruszki! (N. Zs.) belőle... Bocsásson meg, Jani bácsi... és azért is. hogy a múltkor eldugtuk a sapkáját ... Most már talán mondta volna tovább .is, hiszen. — az öreg tudta — voft bóven a számláján. A tanulók közöl ő volt a legelevenebb, a le' játékosabb, esetenként a le - szemtelenebb, de az őre mégis nagyon szerette. Altá ■ csak a fia lenne. „Nem le ebből soha semmi” —mór ták gyakran a többiek műhelyben., de ilyenkor ő mindig védelmébe vette a gyereket. Magához húzta a fiút, megsimogatta a fejét. — Tudom... mindent tudok. De látod, nemcsak játék az élet. Talán jó is, hogy most ez a kis baleset történt. Ha majd te is idős ember leszel, biztosan megérted ... Vagy talán már most is, hogy tietek ugyan a jövő, a fiataloké, de azért még mi is élünk... S en a~‘ hiszemránk is szükség ven még ... Tudod, fiam: a húshoz csont is jár ... Amikor az ajtó becsuk dóit a fiú után, az öreg' r érezte, már meg is gv ■< . a lába. Palkó oedig p- szinoqntott a friss leVe-!V ’ zsebéből níngnongiahdát v' elő. azt dobálta a járda a* faltjához, közben meg-me ■ ■ ugrott ő maga is és fíityft- részve indult hazafelé. Kö bén pedig egyre azt hajtogatta magában, amit az öreg mondott: — Húshoz csont... hűsítve esőst,, • Mai tévéajánlatunk 20-05; Sátáni ötlet Húshos csont Diákok a Bolyki-bástyán
