Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

Mindenki ráfizet A KÖTBÉR, a bírság, a kocsiálláspénz ma már kal­kulációs tétel a vállalatok­nál, ha nem is mindig úgy, mint szeretnénk. Az önkölt­ség- és jövedelemszámítá­sokban ugyanig, elég sok he­lyen, nem azt nézik, hogy a különféle büntetéspénzek csökkentésével nőhet-e a nyereség, hanem, mekkora kötbért, vagy bírságot érde­mes esetleg kockáztatni a vállalat pillanatnyi érdeke szerint. ilyen pillanatnyi érdek le­het pl. a nem kifogástalan termékek eladása, kienged­ve a gyárból a 'ejtett hibás, vagy gyenge minőségű árut is. Mire a gyengébb gyárt­mányokról kiderül a való­ság. az ár már a vállalat kasszájában van: vagyis, már nem ő fut a pénze után. Még egy lényeges kö­rülmény: valamilyen szál­lítmány vagy építkezés ké­sedelméért, a szerződések be nem tartásáért esetleg meg­ítélt kötbérek összege olyan kiadás, amelynek ellentéte­leként általában - sokkalta nagyobb bevétel áll. Az árbevételekhez viszo­nyítva a büntetésként kifi­zetett összegek elenyészőek. A termelési költségek 1—2 százalékát teszik ki. Külön­ben sem azért lépik túl a határidőket az iparvállala­tok, vagy az építők, mert tétlenkednek Sőt: nemegy - szer éppen azért, mert any- nyi a munkájuk, hogy nem győzik, tehát válogathatnak is. A többet hozó, vagy ké­nyelmesebben teljesíthető feladatot szívesebben veszik előre. 100 MILLIÖS nagyságren­dű ma már a kocsiálláspén­zek évenkénti végösszege — mégsem csökken évek óta, mert továbbra is álldogál­nak a vagonok kirakatlanul a vállalatoknál. Nem egy helyen raktárnak használják azokat. Tehát kifizetődőbb kocsiálláspénzt fizetni, mint raktárt építeni — ami más keretből megy, s építési ka­pacitás sincs elég. Mit lehet tenni, ha már a büntetéspénzek mértéke nem szorít mindenkit egyértel­műen körültekintőbb, fegyel­mezettebb, lelkiismeretesebb munkára, vagy még annak a gondolata sem, hogy a sok bírság és kötbér miatt rossz híre kerekedik? A bünteté­sek tarifája mértéktelenül nem emelhető, de hát való­ban csak a büntetés lehető­sége tarthatja vissza a nagy­vonalú magatartástól az ar­ra hajlamos vállalatokat? Aligha. Lehetetlen nem be­látni, hogy az esetleges szer­ződésszegések sorozata még ha jóhiszemű is, vagy nem szándékos, akkor is aláássa a termelési fegyelmet, a ke­reskedelmi morált, gazdasá­gi anarchiát szül. EZ MINDENKINEK súlyos veszteségeket okoz, hiszen végül is a megállapodásait nagyvonalúan kezelő válla­latoknál már mindenki és mindent nagyvonalúan kezel majd, s a vállalat fokozato-, san leromlik. Nem lehet ki­felé fegyelmezetlennek len­ni, belül pedig fegyelmet tartani, miképpen ennek el­lenkezője sem lehetséges. Ezt valamennyi vállalat vezeté­sének számításba kell ven­nie, amikor a korrekt üzlet­politika és tervteljesítés út­járól valamilyen körülmény csak egyszer is letéríteni igyekezne őket. Hiszen en­nek következményeit végig­gondolva nyilvánvaló, hogy a bírságokra, kötbérekre va­lóban mindenki ráfizet, az­az: mindenki fizeti azokat — társadalmilag, sokszoro­san, G. F. A dolgozók érdekében Rugalmas munkakezdés a vízügyi tervezőknél Száz tonna óránként Próbaüzem előtt a gyöngyösi aszfaltgyár A következő napokban már megkezdődik a próba­üzem a Gyöngyös mellett épült új aszfaltkeverő-tele­pen. Az NDK-ból importált Teltomat-típusú automata keverőberendezés szerelését az Egri Közúti Építő Válla- Végleges helyükön az aszfaltgyár berendezései szeres felújításához, s jut * környékbeli megyékbe is. Az épülő M—3-as autópálya Heves megyei szakasza szin­tén innen kapja majd a burkolathoz szükséges asz­faltot. A kőzúzalékot Recskrőt, Gyöngyösor ősziből szállítják majd a telepre, mészkőlisz­tet pedig a felnémeti őrlő- üzemből. Jövő héttől már próbaüzemre kész a telep, az NDK-beli szerelők meg­érkeztével megtörténhetnek a végleges elektromos bekö­tések is. Az egész berende­zés működtetéséhez egyéb­ként mindössze hat-hét em­ber szükséges. Jelenleg a földmunkákat A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat eg­ri kirendeltségénél szeptem­ber 15-én bevezették az úgy­nevezett rugalmas munka­kezdést. — Mit takar ez az elneve­zés? — kérdeztük Földeák Jánost, az egri kirendeltség vezetőjét. — Eddig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig dolgoz­tunk. Hivatalosan. Amikor sok volt a feladat, a terve­zők nyolc óránál jóval többet töltöttek a rajzasztalok előtt, ha viszont kevés munka akadt, akkor csak ültek, új­ságot olvastak. Szólhattam volna ezért a „lazaságért” .. ? Most viszont, amióta bevezettük a rugalmas mun­kakezdést, más a helyzet. A dolgozóknak fél kilenctől ket­tőig kell a munkahelyen len­niük. A többi időt, az elvég­zendő munka mennyiségét, sürgősségét figyelembe véve, a csoportvezetőkkel együtt úgy osztják be, ahogy nekik kedvező. Van olyan nap, hogy 10—12 órát dolgoznak, aztán a következő napok va­lamelyikén csak ötöt. Az a fontos, hogy a munkát terv­szerűen elvégezzék, s a havi 192 munkaórájuk meglegyen. Jugoszláv szakemberek a kiskörei vízlépcsőnél A Magyar—Jugoszláv Kor­mányközi Gazdasági Együtt­működési Bizottság mező­gazdasági albizottsága, amely hazánkban tartja soros ülé­sét, kedden Szolnokon kezd­te meg négynapos munkáját. Az albizottság munkacso­portjai beszámolnak eddigi ténykedésükről, a mezőgaz­dasági termelés és feldolgo­zás fejlesztésére végzett koordinációs munkájukról. Az együttműködés keretében termékeny kapcsolat jött létre a Duna—Tisza—Duna Jugoszláv vállalat és a Tisza- vidéki Mezőgazdasági Fej­lesztési Iroda között is, az öntözött területek optimá­lis kihasználására, a fejlesz­téshez kapcsolódó korszerű mezőgazdasági és műszaki, tervezési irányelvek kialakí­tására. A mostani üléssza­kon az albizottság tanulmá­nyozza a kiskörei vízlépcső öntözőrendszerét és keresik a módozatait a komplex együttműködés továbbfejlesz­tésére. A négynapos tanács­kozás tapasztalatait pénteken — Hogyan fogadták ezt s dolgozók? — A vezetők nem nagyon örültek, hiszen így a gondjuk megszaporodott. Plusz feladat például, hogy ellenőrizniük kell a munkalapot, amelyen a dolgozók feltüntetik, hogy mikor kezdték és mikor fe­jezték be a munkát. Itt sze- j retném megjegyezni, hogy eddig visszaélés nem történt, mindenki lelkiismeretesen írja be a munkaórát. A be­osztottak, főleg a nők, öröm­mel vették ezt az újítást. Reggelenként nem kell az óvodába rohanni, a gyereke­ket korán, felkölteni, minden­re jut idő, még a reggelizés­re is. Délután pedig, mielőtt elmennének az óvodába, is­kolába a gyerekekért, nyu­godtan bevásárolhatnak. Nem kell gyerekkel a karjukon rohanni egyik üzletből a má­sikba, hogy zárás előtt min­dent megvásárolhassanak. Ügy vettem észre, hogy az­óta nyugodtabbak az embe­rek. Elkerülik a reggeli ide­geskedést a túlzsúfolt autó­buszon; jut idő mindenre. — A vállalat dolgozóinak nagy része sokat jár vidékre. Néha napokat is ott töltenek, ilyenkor is érvényben van a rugalmas munkakezdés? , — Nem, mivel azok, akik gyakran dolgoznak vidéken, havi átalányt kapnak, akik pedig ritkábban, azok napi- díjat. így. honoráljuk őket. A kinti munkákat így egyéb­ként sem tudnánk ellenőriz­ni. — Egyelőre ez még kísér­let, ön szerint van-c jövője ennél a vállalatnál? — Ügy érzem, igen. Ha azonban valamelyik csoport nem végzi el idejében a munkát, vagy hiányosságok mutatkoznak, a csoportvezető köteles három hónapig meg­vonni a rugalmas munkaidő adta kedvezményeket beosz­tottjaitól. A tapasztalatok eddig ked­vezőek. A vállalat dolgozói is elégedettek az új munka­renddel, hiszen az ő érdekei­ket szolgálja. Urbin Zsuzsa Ulrich '• László és a kazánok villamos lat dolgozói rekordidő alatt végezték el: az alkatrészek­kel megrakott utolsó vagon megérkezésétől számítva egy hónap alatt fejezték be a munkát a November 7. és a Béke szocialista brigád tag­jai. Pedig nem kis dologról van szó: az útépítő vállalat ezzel a mintegy 60 milliós beruházásával valóságos asz­faltgyárat létesít Gyöngyö­sön. Óránként csaknem 100 torma aszfalt előállítására lesz képes az aszfaltgyár, teljesítménye a vállalat ál­tal legutóbb létesített eger- baktai keverőtelep kapacitá­sának kétszerese. Ez a meny nyiség bőségesen elegendő lesz a megye útjainak rend­Majoros József berendezéseit szerelik (Fotó: Szabó Sándor) végzik a környéken, s ha­marosan elkészülnek a te­lephez csatlakozó vasúti vá­gányok is. Termelés és tanulás A bizonyításra nem szoru­ló tételek közé tartozik ma már falvai nkban is, hogy az egyre több és jobb termék előállításának egyik alapfelté­tele a korszerű technikához, gépekhez értő, a termelési részfolyamatokat összefüg­géseiben ismerő emberek kine­velése. Nem másról van szó: mezőgazdasági nagyüzeme­inkben, termelőszövetkeze­teinkben is elengedhetetlen követelménnyé vált az állan­dó tanulás és művelődés. A közművelődési határozat végrehajtása falvainkban i6 a legfontosabb feladatokhoz tartozik, hiszen az elterjedő termelési rendszerek, a me­zőgazdasági. termelés iparsze­rűvé válása gyökeresen más, új típusú embereket köve­tel. Ez a felismerés, pontosab­ban a közművelődés további fejlődését célzó párt- és álla­mi határozatok végrehajtása inspirálja megyénk termelő­szövetkezeti vezetőit, hogy az oktatás, a továbbképzés hely­zetét rendszeresen napirend­re tűzzék. Nemrégen például az Egér-Gyöngyös vidéki Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének küldöttgyűlé­sén összegezték az ezzel kap­csolatos tapasztalatokat. Ilyen és hasonló megállapításokra került sor: A fejlődés hatásá­ra fokozódott a termelőszö- iHUteaftffij&ai a, szakmunká­sok iránti igény; egyre sür­getőbbé válik a fiatalok meg­nyerése a termelőszövetkeze­tek számára. És mindezekkel egyidejűleg növekedett a szövetkezeti dolgozók tanulá­si, művelődési kedve is. Lényegében arról van szó, hogy részben a már dolgozó, felnőtt szövetkezeti tagok és alkalmazottak továbbképzé­séről kell foyamatosan gon­doskodni, s ugyanakkor mi­nél több pályaválasztás előtt álló fiatalt kell megnyerni a mai, korszerű mezőgazdaság számára. Az is elhangzott, hogy a fiatalok megnyerése szempontjából döntő jelentő­sége van az általános iskolák és a közös gazdaságok kö­zötti szorosabb kapcsolat, együttműködés kialakításá­nak. Éppen ezért a termelő- szövetkezetek többsége évek óta, különböző formában se­gítséget nyújt az iskoláknak: közreműködik a könyvtárbő­vítésben, a napközi létreho­zásában, egyes szakköri fel­szerelések beszerzésében. A gyöngyösi járás szövet­kezetei például mintegy 160 ezer forint támogatást adtak a községi általános Iskolák ré­szére. Emellett igen jelentős támogatást nyújtottak az is­kolák is a közös gazdasá­goknak az őszi betakarítási munkák idején az elmúlt években és az idén, napja­inkban is. Ezzel kapcsolat­ban azonban meruit fel az is: a fiatalok ne csak a legfárasztóbb és sok kézi erőt igénylő munkákat is­merjék meg a termelőszö­vetkezetekben, mert így ha­mis kép alakul ki bennük az itt folyó munkákról. A felnőtt dolgozók tovább képzéséről szólva örvendetes tények merültek fel: javult a helyzet a 7—8. általános iskolai tanfolyamok szerve­zésénél. Ilyen tanfolyamot szerveztek az abasári, szűcsi, bélapátfalvi, tarnaleleszi, verpeléti, kerecsendi, mátra- derecskei és a gyöngyösi ter­melőszövetkezetekben. En nek ellenére még mindig ma­gas — mintegy 66 százalék — az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett ter­melőszövetkezeti tagok, dol­gozók aránya. Annak pedig, hogy valakit bármilyen szak­mai tanfolyamra felvegye nek, a nyolc általános iskolai végzettség az alapja. Mindent összevetve: jog­gal állapíthatjuk meg, hogy ma már mezőgazdasági nagy­üzemeinkben is csak a haté­konyság növelésével, jobb szervezéssel érhetünk el to­vábbi eredményeket. Erről a hatékonyságról és nagyobb szervezettségről pedig meg­felelő képzettség nélkül, va lamint az utánpótlás folya­matos biztosítása nékül alig ha beszéhetünk. jr.A Szakdolgozata: ipari robotgép Sötét köpeny, benne egy vékony, tanáros külsejű fia­talember: ennyit vesz észre, aki látásból ismeri. Ám, aki közelebbről Is megismerke­dett már vele, azt is tudja, hogy sokoldalú egyéniség, ki­tartó ambíció és nagy gya­korlati érzék párosul munká­jában. Ezt a véleményt az üzem­ben hallottam róla, egy ta­pasztalt szakmunkástól. Nem­csak az íróasztal és rajztáb­la mellett tehát, hanem az üzemben is megvan a becsü­lete. Ilyen ember Pál Jenő, az egri Finomszerelvénygyár műszaki-fejlesztési csoport­jának vezetője. Már diákkorában a gép­ipar volt a kedvence. Mun­ka mellett, esti tagozaton fe­jezte be a technikumot, s nemsokára már a gyári mun­kásokat oktatta a dolgozók középiskolájában. A felesége is a gyárban dolgozik, két kisfiúk van. Így vágott neki egy újabb négyévi tanulás­nak, a Bánki Donát Műszaki Főiskola Miskolcra kihelye­zett tagozatán, s ezt a nyá­ron fejezte be sikerrel. Szerény ember, de amikor a diplomamunkájáról kérde­zem, büszke mosoly villan az arcán: — Ipari robot tervezését kaptam feladatul és nagy örömömre jeles osztályzatot kaptam a szakdolgozatra. — A Finomszerelvénygyár az a vállalat, ahol a jövő tervei közöt robotprogram is szerepel... — Valóban, Budapesten a tervezőirodánk egy tudomá­nyos kutatóintézettel közösen foglalkozik már e témával. A lehető legjobb műszaki megoldás érdekében bennün­ket itt, Egerben is régóta foglalkoztat a robot gondo­lata, ezért is kértem és kap­tam meg vizsgafeladatul ezt az izgalmas munkát. A ve­zérlés kialakítását munka­társaimmal közösen végez­tük, a többit én vállaltam. — Nem lehetett könnyű egy ilyen úttörő jellegű • konstrukció kidolgozása ... — Nem számoltam a köny­vekkel töltött éjszakákat, de az biztos, hogy sok fejtö­rést okozott-. ti®' altokkor- Kö­tött a határidő is: mindjárt úgy kellett az egészet csi­nálni, hogy a gyakorlatban kivitelezhető is legyen. — Hol tart most at a munka? — A gép itt készül nálunk, a tmk-műhelyben. Pneuma­tikus programozású és öt helyzetben alkatrészek ada­golására. különféle művele­tek elvégzésére lesz képes. A napi munka mellett sok társadalmi megbízatást is vállal: a GTE helyi szakosz­tályának vezetőségi tagja­ként tervezők és fizikai dol­gozók részére tart foglalko­zásokat az új célberendezé­sek gyakorlati alkalmazásá­ról. Pártcsoportbizalmi és már nyolc éve teljesít szol­gálatot a bervai munkásőr században. — Amit teszek, meggyőző­désből teszem. Ez a tudat sarkall a műszaki munká­ban is. Nincs szebb dolog, mint egy gyár műszaki fej­lesztését a kezdettől egészen mostanáig végezni. Nagyon jó munkatársi közösségben, a kivitelező szakmunkások test­vérbrigádjával együttműköd­ve válhatott ez eddig is va­lóra. Automatizáló berende­zések előállításán munkálko­dunk, ami komoly alkotó te­vékenységnek számít. Ezt a munkát csak magas szinten érdemes művelni. A múlt évben, az egyik hétköznapon kis röpgyűlést hívtak össze a technológiai főosztályon. Nem volt ün­nep, sem évforduló: Baloghi János lakatost és Pál Jenői részesítette kiválódolgozó-ki­tüntetésben a vállalat vezér­igazgatója. Oroszlánrészt vál­laltak a 31. számú üzem hen­germegmunkáló célgépsorá­nak elkészítésében. Pál Jenő üzemmérnök, több munkatársával most az NDK-ba készül. Egy új pneumatikus vezérlési rend­szerrel Ismerkednek és kap­csolatot alakítanak ki ottani kutatókkal. Simon Imre MmüsmCi 1375, aklopet I*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents