Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

A szkítáktól a Bruckner-házig Látogatás a hevesi múzeumban Messziről, a tőlünk több ezer kilométerré eső keleti pusztákról jöttek: otthont «dó tájat, megélhetést kíná­ló földeket keresve. A Mátra és a Bükk lábá­nál, s az Alföldön — többek között Heves környékén — megtalálták. A nyugalmat persze kard­dal kellett védeni, s a fegy­verforgatók egy része sosem tért vissza a kényszerű via­dalból. A hajdani sírokat feltár­ták, előkerültek az agyag­edények, a rangos» asszonyok bronz karperecéi, több szí­nű üveggyöngyből készült nyakláncai. A nagyközség múzeumá­nak első tárlójában ezekből Is láthatunk néhány szép da­rabot. Egykori tulajdonosaik ak­kor éltek, amikor még öt évszázad hiányzott az idő- «zámítás kezdetéig. A séta végén megállunk a legújabb kor dokumentumai előtt. Emitt Malinovszkij fényképe és kézírása. A le­gendás hírű szovjet marsall 1944 decemberétől 1945 már­ciusáig Hevesen, a Bruckner - házban lakott családjával együtt. Főhadiszállásán ké­szült el Budapest és az oszt­rák főváros felszabadításá­nak terve. Majd kétezerötszáz év vá­lasztja el a két , időpontot. Eseményekben, bajban, ke­serűségben gazdag századok sora. Róluk vallanak a vitrinek relikviái, az útbaigazító, a tájékoztató feliratok ... S a múlt megannyi. az írott szónál is többet mondó üzenete. , Q Változatos, ritkaságokat is ígérő anyag, értékes helytör­téneti gyűjtemény várja az érdeklődőket. S egy tanulságos sztorinak is beillő történet arról az emberről, aki több mint há­rom évtizeden át — meste­rek útmutatása nélkül is — elsajátította a régészet mű­helytitkait, s kutatta —, oly­kor az utolsó fillérét is fel­áldozva — vásárolta a haj­dan annyit emlegetett város históriájának emlékeit. S az­tán egy élet munkájának gyümölcsét igaz lokálpatrió­taként felajánlotta a köz ja­vára, azért, hogy legyen vég­re múzeum, s a ma ifjúsága okuljon az elődök példájá­ból, s vállalja a munkás ősök tisztes örökségét. Hegedűs Béla álma, hosz- szú ideje dédelgetett terve megvalósult. A kiállítóhely avatóünnep­ségét 1969. november 14-én, a község felszabadulásának huszonötödik évfordulóján tartották. Azóta — gondnokként — ő kalauzolja a vendégeket, bepillantást nyújtva két és fél évezred krónikájába. § A szkítákat a szarmaták, a jazygok, a roxolánok, az alá­nok, a keleti gótok, a gepi­dák, az avarok, a bolgárok, a besenyők, s végül Árpád honfoglalói követték. Majd mindannyian eljutottak He­ves határába is. s megszáll­ták a kiemelkedő pontokat. Itt jártukról a szórványo­san felbukkanó leletek ta­núskodnak. A szarmata edé­nyek és ékszerek a strand környékéről, a vásártéri ho­mokbányákból és a Czingell- tanya mellől származnak. Ér­dekesek az avar kori cse­répedények, s figyelemre méltó valamelyik honalapító ősünk kengyele és tengely­vasalása. Ahogy haladunk a tágas teremben — itt szorong az egész gyűjtemény — úgy bontakozik ki előttünk a jö­vő felé kanyarodó história számos fordulója. Első királyaink idején j épült fel a vízzel körülve t íTMUmüm palánkvár, amelyet a XVII. század végén, a török ki­űzése után pusztított el Glöchtesberg császári ezre­des. Az erősség fényes napokat is élt. Ekkoriban Heves köz- igazgatási és egyházi köz­pont volt, főesperesi szék­hellyel. A várban a megye ispánjának udvarbírája la­kott. Kőtemplomot is emel­tek, talán az elsőt a Közép- Tisza vidékén. A kézművesek és kereske­dők szívesen telepedtek meg, hiszen a legfontosabb utak erre vezettek. A szorgos polgárok üzleteltek, vagyono- sodtak. Rájuk emlékeztetnek a több színű, mázas edé­nyek, s a régi mesterembe­reket idézi a hordozható ko­vácstűzhely agyagkorongja' és a sokszor használt öntő­kanál. A virágzásnak a törökdú- lás vetett véget, s a telepü­lés lassan elnéptelenedett... 5 Az élni akarás azonban győzött. A messze futók és gyermekeik visszajöttek, s a Soósok, a Balázsok, a Ben- csikek, a Gubák, a Baliák, a Marsik és leszármazottaik keményen harcoltak a meg­élhetést, a létminimumot biztosító tenyérnyi földszala­gokért. Többségük zsellérré lett, az ezeréves vágyról azonban nem mondtak le, s a lassap kapitalizálódó mezővárosban az emberibb jövő lehetősé­geit kutatták: agitáltak, szer­vezkedtek, megtagadták a munkát, sztrájkok során, iga­zolták kitartásukat, erejüket. Ezekről az évtizedekről is vallanak a tárlók. A tanács­hatalomra számos dokumen­tum emlékeztet. Itt a föld­osztásra használt ölmérő bot, amely kuriózum a javából. Kevés múzeumban trfálha­Mind a kettő nagyon ége­tő, és mind a kettő már évek óta foglalkoztatja a rózsa - szentmártoniakat. Ez a kér­dés így hangzik: mi lesz az ABC-üzlettel és mi lesz az ivóvízzel? Néhány hónappal ezelőtt már írtunk ezekről a dol­gokról, most tehát azt kér­deztük meg a községi tanács vb-titkárától, Bodó Antaltól, történt-e valami változás? — A vízmű hozzákezdett a rekonstrukcióhoz, de az ABC- üzletről semmi hírünk. Az országgyűlési képviselőnk, Komjáthy Aladár érdeklő­dött a megyénél ebben a do­logban, tudtunkkal azonban semmi biztatást nem kapott. Elevenítsük fel az 1966-os évet. Akkor 500 ezer forintja volt Rózsának az ABC-bolt- ra. Rendelkeztek a műszaki rajzokkal is, aztán lemond­tak az egészről, mert erre kérték őket a megyétől. Igaz, azzal a kitétellel, hogy rö­vid időn belül űsszakapják a pénzt is, a tervrajzokat is, elkészül majd Rózsaszent- mártonban is a régóta várt új bolt. Most is üzemel néhány üz­let a községben. Azt mond­ják, a plafonról hullik a va­kolat, és áz egész annyira elavult minden gzemroaitból. tunk ilyet. Ide került Fonyó Jánosnak, a vörösőrség pa­rancsnokának oldalfegyvepe. Akadnak cselédkönyvek, csendőrkihallgatási jegyző­könyvek is. Az anyagot szí­nesíti néhány újság és ko­rabeli fénykép. S most pillantsunk be a népi életbe, a mindennapi gonddal, küszködök sorsába, A terem nyugati oldalán pa­raszti házbelsőt alakítottak ki: konyhát és kamrát, szá­zad eleji berendezéssel. Aki itt időzik, az előtt szinte életre kel a múlt... S már el is érkeztünk Ma­linovszkij marsall fotójához, kézírásához. 1944. november 14-hez, a ma lehetőségeit megalapozó nevezetes dátum­hoz. 3 Keveset hallani err® a múzeumról. Talán azért is, mert a nagyközség nem ide­genforgalmi centrum. Ám az is igaz, hogy mostoha a pro­paganda. Szép kivitelű ké­peslapok kellenének, ame­lyek hírverőként csalogatnák az érdeklődőket. Érdemes er­re áldozni, hiszen, aki betér, élményekben gazdagodva tá­vozik. Ügyes, az eddiginél is jobb módszerekkel még inkább közkinccsé lehetne tenni az értékes, a ritka relikviákat. Eljöhetnének ide — méghoz­zá rendszeresen — az általá­nos, a középiskolai diákok, a helytörténeti szakkörök ta­nulói. Akár irodalom- és tör­ténelemórákra is! A múlt üzenete, a tárgyak varázsa beszédesebb a leghatásosabb ékesszólásnál is. Itt kétezerötszáz év kí­nálja titkait, a mának is so­kat mondó tanulságát. Az otthonkereső szkítáktól a Bruckner-ház krónikájáig... Pécsi István hogy a puszta létezése is csodának számít. De hát — az újra hiába várnak. Nehezíti a dolgukat az is, hogy akkor egymillióból meg tudták volna oldani az épít­kezést, most ez már jóval többe kerülne. Az akkori 500 ezer forint tehát jóval erő­teljesebben lendítette volna előre a régi és jogos kíván­ság kielégítését. — A Heves megyei Vízmű Vállalat az idén mintegy két­millió forintot használt, fel a volt IX-es akna környéké­nek vízügyi felújítására. Nem szedték ki a régi vezetékeket a földből, mert az sok mun­kával járt volna, hanem új vonalon helyezték el az új csöveket. — Ezzel tehát most már van víz az egész községben? — A víz mennyisége: az egy másik kérdés. A kutak győznék vízzel a fogyasztó­kat, de olyan elavult, régi már a hálózat, hogy állítólag a, csővezetékben elvész a víznek az ötven százaléka. A megoldás tehát az egész köz­ségben a rekonstrukció. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy a felújítás terve már 1969-ben elkészült, akkor mintegy nyolcmilliós összeget kellett volna felhasználni a mefcvalósKtására. A. vott IX­Markazi tervek Zárt kertek a tó mentén Alpesi falu a Mátraalján. Ilyen benyomást kelt az arra látogató idegenben a kis he­gyi falu, Márkáz. A hegyol­dalban emelkedő új házai és utcái, a falu határában nyúj­tózó tó, a hegy és a víz talál­kozását jelzik. A tó, amely hűtővízzel lát­ja el a szomszédos visontai Gagarin Hőerőművet, nyolc és fél millió köbméter vizet foglal magában. Környéke ki­válóan alkalmas üdülőterü­letnek. Ennek kialakítására törekszik a községi tanács és a helyi termelőszövetkezet. Mint Juhász József vb-tit- kár és Halasi János, a közös gazdaság elnöke elmondták, tervek szerint egymás mellett elhelyezkedő zárt kerteket alakítanak ki a jövőben a tó mentén. Ezen a részen jelen­leg háztáji szőlők vannak, melyeket a termelőszövetke­zet támogatásával a község­ben új helyre telepítenek át. A tó mentén elkezdik a parcellázást és egymás mel­lett 115, 222 négyszögöles tel­ket osztanak fel. A környék rendezési tervét a Heves me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat munkatársai már elkészí­tették. A községi tanács irá­nyításával pedig hozzáláttak a közművesítéshez is. A tó­partig utat és villanyhálóza­tot építettek. A tanács a fej­lesztési alapon kívül negyed- millió forint támogatást ka­pott az Eger—Mátra—Nyu­gat-bükki Intéző Bizottság­tól, amelyet a környék rende­zésére fordítanak. Elképzelések szerint a tel­keket bérleti díjért adják oda a leendő tulajdonosoknak. A rendezési tervben szerepel, hogy csónakházat, pihenő és szalonnasütő helyeket, sport­pályát is létesítenek. Ez utób­biak tekézőknek, az asztali- tenisz- és tollaslabda-kedve­lőknek nyújt majd örömet. A gyerekekre is gondoltak, amikor játszóteret alakítanak ki. Ezenkívül a Mátraalji ÁFÉSZ közreműködésével egy kis ÁBC-áruházat is épí­tenek, ahol élelmiszereket, sport- és horgászfelszerelése­ket árusítanak majd. A leendő üdülőtáj elsősor­ban a városi embereknek nyújt kikapcsolódást. A jó levegő, a hegy és a víz talál­kozása remélhetőleg sokak­nak jelent majd pihenést, felüdülést. Érdeklődők ter­mészetesen máris vannak. Az üdülőtájat tíz év alatt alakít­ják ki a markaziak. Az első időben a következő három esztendő alatt 40 zárt lJertet létesítenek a tó mentén. A többit pedig fokozatosan 1985-ig valósítják meg. es akna környékén még a bánya építtette ki a vízveze­téket, majd a községben a tanács, összesen mintegy öt kilométerrel toldották meg a csővezeték-hálózatot. Ezt a munkát a községfejlesztési alapból fedezték. Most is két utcában fek­tette le a tanács a csöve­ket, a Mező Imre és a Ta­nács utcákban, összesen mint­egy kétszáz méter hosszan. A teljes felújítása a víz­hálózatnak az egész község­ben elkerülhetetlen. A gép­ház korszerűsítése is ehhez a munkához tartozik. Igaz, nem kevés idő. öt év kell ahhoz, hogy mindent rendbe tegyenek, de ezt meg kell csinálni, különben marad minden a régiben: a vízcsa­pok nem adnak rendszere­sen és elegendő mennyiségű vizet. Ez pedig senkinek sem jó. Rózsaszentmártonban a régi két kérdésből tehát csak „másfél” maradt az utóbbi hónapok erőfeszítéseinek eredményeként. Ez a furcsa „végösszeg” pedig úgy ala­kult ki, hogy félig már meg­oldódott a v»z ügye, • az ABC-bolt ügye pedig válto­zatlanul meg maradi — nyi­tott kérdésnek. Két kérdés Kóssáhan A megyei labdarúgó-bajnok­ság 8. fordulójában 29 gól szü­letett, ez kettővel kevesebb az előző forduló góltermésénél. Ezúttal az újonc Kál-Kápolna és a nagy múltú Petőfibánya bizonyult gólképtelennek. To­vábbi kilenc (!) együttes (Apc, Eger csehi, GYESE, No- vaj, Recsk, Sírok, szűcsi, Tár­náméra, Tarnalelesz) pedig csupán csak egyszer volt ered­ményes. Kettőnél több gólt csak a táblázat élére került Hatvani Kinizsi, az első győ­zelmét elérő MÁV HAC és ve­resége ellenére a Selyp ért el. A forduló 29 gólján 26 játé­kos osztozott, közülük Ludvig (Hatvani Kinizsi), Pásztor L. (MÁV HAC) és Szabó (Hatva­ni Kinizsi) 2—2 alkalommal is a hálóba talált. A gólkirály cím védője, a hevesi Budai II. Sándor vasárnap ismét gólt ér*t el, s mivel a góllövőlistán a közvetlen mögötte állók eredménytelenek voltak, így előnye három gólra nőtt. A góllövőlista él- és közép­mezőnye így fest a 8. forduló után: H gólos: Budai II. (He­ves), 8 gólos: Váczi (Kál-Ká- polna), 7 gólos: Bódi (Recsk), Osztafi (Petőfibánya), 6 gó­los: Bendik (Petőfibánya), Er­délyi (Sirok), Rajnai (Kál- Kápolna), Szabó (Hatvani Ki­nizsi), 5 gólos: Bakos (Heves), Bánik (Sirok), Pócs (Recsk), Rezsnyák (Rózsaszentmárton), Somodi (Tárnáméra), Teli (GYESE), 4 gólos: Dombi (Apc), Ecseri (MÁV HAC), 3 gólos: Budai I. (Heves), Bir- genstock (Egercsehi), Ger« (Egercsehi), Girind (Heves), Kocsis (Apc), Ludvig (Hatvani Kinizsi), Petrényi (Egercsehi), Schwarczkopf (Sirok), Szalai I. (Szűcsi), Tóth (Sirok), Tóth (H. Gáspár SE), Utassy Gy. (Tarnalelesz), Vajda (H. Gás­pár SE), Vereb (Tamaméra). Tudósítóiak ezúttal SO labda­rugó teljesítményét sorolták a jók közé. Közülük Alföldi (H. Gáspár SE), Csányi (Adács) és Szegedi (Rózsa- szcntmárton) a mezőny leg­jobbjának bizonyulva biztosí­totta helyét a forduló váloga­tottjában, amely így alakulta Szegedi — Nagy (GYESE), Dombi (Apc), Csányi, Bara- nyi (Hatvani Kinizsi), Gáspár (Recsk), Birgenstock (Eger­esein), Alföldi, Ludvig (Hat­vani Kinizsi), Pásztor L. (MÁV HAC), Petrányi (Egercsehi). Az előző fordulóval ellentét­ben, ez a vasárnap a hazai csapatok fölénye jegyében telt el, mert a megszerezhe­tő 18 bajnoki pontból csak ötöt vittek el a vendégek, s a gólkülönbség is (16—13) a pá­lyaválasztók javára billent. A 8. fordulóban különböző s p o r ts zer üti en m egn y ilvá nulá- sok miatt négy labdarúgó ke­rült a kiállítás sorsára, s ez rekordot jelent ebben a baj­nokságban, mert fordulón­ként két kiállításnál több még nem volt az ősz folyamán. Idáig összesen 14 játékos ke­rült a fegyelmi bizottság elé. A kiállítások a következő egyesületek között oszlanak meg: GYESE* 3, Adács, Apc, Hatvani Kinizsi, Heves, Petö- fibánya, Recsk, Rózsaszent- márton, Sírok, Szűcsi, Tárná­méra, Tamalelesz 1—1 kiál­lítás. A szeptember 28-i mérkőzé­seket összesen 3600 néző te­kintette meg, ez 50 nézővel több az előző forduló látoga­tottságánál. Ezúttal a gólok­ban gazdag Selyp—-Hatvani Kinizsi testvércsapatok talál­kozóján és az első győzelmét elérő MÁV HAC Tamaméra elleni mérkőzésén voltak leg­többen. Mindkét sporttele­pet 600-an keresték fel. Szigefcváry József INNEN—ONNAN Az egri Járási labdarúgó-baj­nokság I. osztályának eredmé­nyei a 6. fordulóból: Erdőkövesd —Mátráderecske 4:2, PAKÜSE— Egerszólát 1:2, Nagytálya—Mát- raballa 8:3, Bélapátfalva—FelsŐ- tárkány 5 :l, Egerbakta—Andor- naktálya 2:1, Hevesaranyos—Is­tenmezeje 2:3. Ifjúságiak: Erdő­kövesd-— Mátraderecske 11:0, PA­KÜSE—Egerszólát 3:1, Nagytálya —MátrabalLa 3:1, Bélapátfalva— Felsőtárkány 4:1, Egerbakta— Andornaktálya 7:4. Járási II. osz­tály eredményei: Recski Bá­nyász n.—Pétervására 4:3, Nosz- vaj—Kerecsend elmaradt, Bo- deny—Mikófalva 3:4. Szajla— Máklár 8 :Q, Váraszó—Verpelét 3:1, Balaton—Ivád 2:3. * Egri Tanárképző—Egri Volán 87:22 (40:5). NB H-es női kosár­labda-mérkőzés, Eger, 150 néző. V.: Velkei, Telli. Tanárképző: G.: Hideg (4). Havasi (13), Hege­dűs (28), Begai (6), Richlik (10). Csere: Dombrádi (18), Radványi (í), Lenthár (2), Villám (9), Her­ma th (2). Edző: Cseh Kálmán. Volán: Gallai (6), Csirmaz (13), Szikla (1), Lesó B., Kácsor. Cse­re: Dohai (2). Edző: Galambos János. Az első félidőben a ta­nárképzős lányok letámadásos védekezésének a Volán fiataljai nem találták meg az ellenszerét, A második félidő elején a Volán néhány szép, tervszerű kosará­val csökkentette hátrányát, de a technikailag érettebb főiskolások nagyarányú győzelmét így sem tudták megakadályozni. Jók: Hegedűs, Dombrádi, Begai, il­letve Csirmaz. • Október 6-án, hétfőn 14.» órai kezdettel Hatvanban a Kinizsi­sporttelepen tehetségkutató futó­versenyt rendeznek, de ez lehe­tőséget ad az ,,Edzett ifjúságért” sportjelvényszerző versenyen való részvételre is. A futóver­seny távjai mindkét nemben: 100, 200, 400 és 800 méter, ezen­kívül a fiúknak 1500 m. Sakkhlradó Gyöngyösön a GYESE rendezé­sében október 4. és 12. között I. osztályú minősítő versenyre ke­rül sor. A GYESE nyolc sakko­zója mellett Józsa (Miskolci Spartacus), Sziván (Bp. Selyem­kikészítő) , valamint Mátrai és Gonda (Hatvani Kinizsi) indul a versenyen, melynek fordulóit hétköznapokon 16 órakor, vasár­naponként. pedig 9 és 11 órakor bonyolítják le a Mátraalji Szén­bányáit központi tanácstermé­ben. A GYESE megyei bajnok­ságot nyert csapata ezután októ­ber 25—26-án kettős barátságos mérkőzést játszik, ezzel készül a november első hetében sorra ke­rülő területi osztályozóra. * A hevesi járási sakkszövetség szeptember 30-tól hetenként ked­den és pénteken III. osztályú minősítő versenyt bonyolít le november 7. tiszteletére, melyen 12 versenyző küzd a magasabb minősítésért. A Maróczy Kupa eredményei: Füzesabony—Hevesi SE I. 0.5:3.5, Hevesi SE II.—Bélapátfalva 1.5: 2.5. A bajnokságban Heves I. csapata áll az élen 7.5 ponttal. * Október 1-én kezdődött a Ma­gyar Népköztársasági Kupa leve­lezési bajnokság B döntője. A Hevesi SE Tóth, Orosz, Forgó, Báder összetételű csapata a C csoportban öt pontos előnnyel bajnokságot nyert és így tovább­jutott az OB H-nek megfelelő magasabb osztályba. x Az egri járási sakkszövetség Verpeléten a Dózsa vendéglő ét­termében rendezi meg a Novem­ber 7. Kupa küzdelmeit, novem­ber 7-én 9 órai kezdettel. A ver­senyre a járás területéről négy fős férficsapatok nevezhetnek november 5-ig a sportfelügyeló- ség címén (3300 Eger, Somogyi Béla u. 13.). Szombati sportműsor Asztalitenisz: Egri Kolacskovsz- ky—MÁV HAC NB Ill-as férfi­mérkőzés, Eger, 18.30. Röplabda: megyei bajnokság. Nők: Gyöngyösi Főiskola—Gyön­gyösi Vak Bottyán 16.30. Hatvani VM—Erk 16. Atkái*—Egri Dózsa 15.. Gyöngyösi Berze—Egri Köz- gazdasági 16. Férfiak: Gyöngyösi Főiskola—Gyöngyösi Vak Boty- tyán 18, Bükkszék—Gyöngyösi MEZŐGÉP 15.30. Tenisz: Az Egri Dózsa férfi háziversenye, népkerti pálya 9. Teke: Az egri városi bajnok­ság mérkőzései a népkerti auto­matapályán : Közút—Vízmű 13, VILATI—SZÖVTERMEK 15. HA- FE—Egri Vasas 17, Agria—Vörös Meteor 19. Üszás: Eger város középfokú j iskolásainak tömegversenye. Ver­senyuszoda 14.30. Sakk: A GYESE I. osztályú minősítő vs*senye, Gyöngyös, ßofaert- Karo&f g, Ü14, lé j&fe Azonnali belépéssel alkalmazunk TEHERGÉPKOCSI­VEZETŐT, RAKTÁRI SEGÉD­MUNKÁSOKAT és gépírni tudó adminisztrátorokat. JELENTKEZES: ÉTEX, EGER, DR MÜNNICH F. U. 4. 4933, október 4* sasaiba* Fordulóról fordulóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents