Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

Hol a határ? Pont ©gy rosszízű huzavona végén Csalnak, lopnak a viszrie- ki Béke Tsz-ben. Foglalko­zott ezzel a rendőrség, a megyei ügyészség, sőt a Leg­főbb Ügyészség is. Foglal­koztak, aztan rendre meg­szüntették az eljárást, bűn­cselekmény hiányában. ./V feljelentők, Tári Béla volt fóraktaros és felesége azon­ban a mai napig nem nyu­godtak ebbe bele. A termelőszövetkezet vá­sárolt egy őrlőgépet 1971- ben. Szabályosan, annak rendje és módja szerint tör­tént ez a beruházás, — ál­lapította meg az igazság­ügyi könyvszakértői véle­mény. Tariék ebben sem hisznek. Állateladás is sze­repelt a vádpontok között. Az üzletet • megfelelő szer­ződéssel igazolta a tsz veze­tősége, de hát itt sem esett csorba a mérlegen. A tsz- elnök megvásárolta a szol­gálati lakást, amellyel a pa­pírok tanulsága szerint nem érhette károsodás a szövet­kezetét. Sorolni lehetne még, hogy milyen módon próbál­ták Tariék lejáratni a tsz vezetőségét. Tekintélyes iratcsomó gyűlt össze, amely értelmetlen sértődést, bosz- szúszomjat és tudj’ isten még mit takar. Bs természe­tesen ott van mögötte ások fölösleges időpocsékolás is, hiszen a végeredmény min­dig a megszüntető határozat volt. Tari Béla a termelőszö­vetkezet segítségével szerez­te meg agrármérnöki diplo­máját. Vezető állást kapott: főagronómus lett a tsz-ben. Aztán — volt állattenyész­tő, a szárítóüzem vezetője és a legvégén raktáros. Mi­ért került egyre lejjebb? „Csupán” azért, mert enyhén szólva nem megfelelően vé­gezte a munkáját. Próbál­ták mentegetni, sokszor fi­gyelmeztették, de nem hasz­nált. Legutóbb, amikor rak­táros volt, eléggé tekintélyes kárt okozott a tsz-nek, mert á rábízott nagy értékű kész­letek kezelését hanyagul vé­gezte el. Ahányszor probléma adó­dott vele. azonnal viszont- váddal lépett fel a tsz veze­tői ellen. A fegyelmi eljárá­sok szabályosan zajlottak le, a döntőbizottság ezeket ala­posnak találta, s ezért eluta­sította a fellebbezéseket. Kü­lön dosszié tartalmazza a fegyelmi papírokat, a figyel­meztetéseket, a döntőbizott­sági jegyzőkönyveket. Ta­valy decemberben kizárták 21.20: Nyitott könyv r I* Hazai könyvtermésünk legére! e kesebb, légi zgalm a ­sabb — csak a tv műfaja 'által korlátozott — darabjai kerülnek időről időre a néző elé, a Nyitott könyv sorozat­ban. Figyelemfelkeltésül, hasznos tájékoztatásul. Ez alkalommal Hegedűs Géza Európa középén című műve elevenedik meg a képernyőn, amely az író életmüsorozatá- nak első kötete. A műben a népszerű író két testvér éle­tét tárja elénk, felvillantva körülöttük a 30-as évek fa- sizálódó világát. E kötet egyetlen epizódiát viszi film­re a Nyitott könyv adása. Mádi Szabó Gábor, Békés R'ta. Osz*er Sándor. Nagy GábT Márkus László Ben- cze Ilona közreműknd^sáyoi a termelőszövetkezetből. A vélemény egyértelműen az, hogy magatartásával kárt okozott a szövetkezeti moz­galomnak. Az ujjunk sem egyforma — sok tsz-tag hangulatát, véleményét ká­rosan befolyásolta. Maga a tsz-vezetés is gyengének bi­zonyult vele szemben — ez a véleménye a pártvezető­ségnek. Határozottabb fellé­pésre lett volna szükség. Ehelyett akadt, aki kezessé­get vállalt érte. „Falunkbeli, csináljunk valamit belőle...” Ez így jól hangzik, de lát­va az eredményt, az ilyen kezesség értéke nagyon so­kat kopik. A pártvezetőség sokszor foglalkozott ezzel a témával. 1973-ban már úgy fogalmazták meg a vélemé­nyüket, hogy Tari Bélát el kell küldeni a tsz-ből. Mér­gezi a légkört, árt a munka- fegyelemnek, a szövetkezeti demokráciának. Nem véletlenül aggódtak és aggódnak ma is, hiszen olyan termelőszövetkezetről vab szó, amelyről mindenütt dicsérő szavakkal beszélnek. 1963-ban a közös vagyonér­téke 15 millió forint volt, most több mint százmillió forint. Valamikor a munka­egység értéke 28 forint volt, ma az egy tagra jutó évi jö­vedelem meghaladja a 24 ezer forintot. A fiatalok is jól érzik magukat ebben a közösségben. olyannyira, hogy a tsz KISZ-szervezete már két ízben nyerte el a KISZ Központi Bizottságá­nak vörös vándorzászlaját. A feljelentések alapján három esztendő mérlegét vizsgálták át alaposan, de hibát — csalást, hamisítást — nem találtak. A vélemény, a hangulat még ma sem egységes Visz- neken. Igaz, nincs meg an­nak az esélye, hogy egy em­ber tönkretehessen, szétzül­lesszen egy nagyobb közös­séget. Valahol azonban csak meg kell húzni a határvona­lat, hiszen a vádak hamisak voltak — s a hamis vád is büntetendő cselekményi Kátai Gábor Élet más bolygókon? Elnék-e Földünkön kivu] idegen bolygókon a földi em­berhez hasonló értelmes lé­nyek? Létezhet-e inas boly- gokon elet, vagy a szerves élet valamilyen megnyilvá­nulása? Találkozhat-e az em­ber más bolygókon növé­nyekkel, mikroorganizmusok­kal? A második világhábo­rú előtt az ilyen kérdések megválaszolására kizárólag a sci-fi írók vállalkoztak. Ma már azonban neves csilla­gászok, fizikusok, biológusok, matematikusok t válaszolnak a témakörben feltett kérdések­re. Az elmúlt két évtizedben a rádiócsillagászat és a radar- technika rohamos fejlődése tette lehetővé, hogy az em­ber hatalmas rádiócsillagá­szati teleszkópok segítségével különböző hullámhosszakon próbálja meg felvenni a kap­csolatot az idegen bolygókon esetleg élő civilizációkkal. A világűrből időnként ti­tokzatos rádiójelek érkeznek Földünkre. Ezeknek eredete nincs még kielégítően tisz­tázva és a kutató radarje­lekre sem érkezhet évtizede­ken belül válasz a világűr­ből. A kapcsolatkeresés te­hát nem hozott eredményt eddig. A negatívumok elle­nére számos tudós tartja né­zetét, amely szerint a világ­űrben igen sok bolygón ala­kulhatott ki a földihez ha­sonló, sőt annál esetleg magasabb értékű civilizáció. A földön kívüli életlehe­tőségek problémakörével kapcsolatban a hatvanas évek közepén a bjurakani csillagvizsgálóban (örmény SZSZK) tartottak nemzet­közi konferenciát. 1971-ben ugyanitt jöttek össze a szov­jet, amerikai, • cseh tudósok. A kérdésre egyre több tu­dományág képviselői szeret­nének választ kapni. A föl­dön kívüli életlehetőségekkel kapcsolatban ma már nem­csak a csillagászok hallatják szavukat. A biológusok azt kezdik boncolgatni, hogy más bolygókon, más hőmér­sékleti viszonyok mellett esetleg az élet nemcsak szén­bázisra épülhet, hanem kén­foszfor, szilícium vagy más molekulákra is. A naprendszerünkön kívü­li bolygókon történő „élet- nyomozás” mellett, az űrku­tatásnak konkrétabb es ered­ményekkel kecsegtetőbb fel­adatai vannak; amikor a naprendszerünk bolygóit vizs­gálják. az1 életlehetőségek szempontjából­Maradjunk siomszédainknál Az űrszondák és a Holol- expedíciók jóvoltából arról megbizonyosodott az embe­riség, hogy a legközelebbi szomszédunkon nincs élet. Nézzük most következő szomszédunkat, a Mars boly­gót. A Mariner 9. felvételei­nek értékelése után 1973 de­cemberében Sagan csillagász­ban, Harold Masursky geo­lógusban. Soffer biológusban és más tudósokban felmerült, hogy az élet valamilyen for­mája létezhet a Mars boly­gón. Lehet, hogy erről már a jövő évben bővebb infor­mációkhoz jutunk az azóta felbocsátott Viking-szondák jóvoltából. Az amerikai űrkutatás 1981-ben ad új lökést a Mars-kutatásnak. Az életku­tató gépeket a „Mars Rover” expedíciók során, új Vi­king-szondákkal szándékoz­nak majd felküldeni a Mars bolygóra. Üj műszerek fejlesztése A kutatók nagyobb és ki­sebb molekulákat, mikroor­ganizmusokat, földi energia- hordozókat szeretnének be­mérni a Mámon. A nagyobb molekulák be­mérésére tömegspektroszkó­pot fejlesztenek pillanatnyi­lag az amerikai kutatók. A makromolekulák mellett fon­tos volna kimutatni a Mar­son az ún. ATP (ademozintri- foszfát) nevű anyag létét, amely a földi élet energia- hordozója. Biológiai szem­pontból igen nagy a jelentő­sége, baktériumokban, gom­bákban, magasabbrendű ve- gyületekben. rovarokban, ge­rincesekben egyaránt kimu­tatható. Hogyan lehetne bemérni a Marson az ATP esetleges je­lenlétét.? Egy bonyolult szer­ves vegy Ulet a luciferin se­gítségével. A luciferin a sö­tétben fényt sugárzó állatok, növények szervezetében hal­mozódik iel. A luciferinek oxigénre érzékeny anyagok. Aktivitásuk egy luciférázne­vű enzim segítségével megy végbe. A Godard Space Cen­ter mérnökei jelenleg egy ATP-érzékelő berendezésen dolgoznak. Amennyiben az indikátor­hoz ATP kerül, fényfelvil­lanás következik be, amelyet, két FOTO-sokszorozó segítsé­gével fel lehet, erősítem. Je­lenleg a készüléknek azt a részét fejlesztik már, amely­nek a segítségével a Földről regisztrálni lehet a felvil lanó fényeket. A következő műszer, ame lyeket Merek és Oyama bio lógusok ajánlanak, nagyon egyszerű elven működne. Segítségével a Marson talál ható mikroorganizmusokat mutatnák ki. A robotgép csi­pesze a kiemelt vizsgálandó kőzetet olyan edénybe he­lyezné, amelyet tópoldat fé­lig lepne el. Maga a kőzet is úgy kerülne az edénybe, hogy az oldat csak félig lep je el, tehát a felső rész szá­razon áll ki a folyadékból A kőzetben található eset­leges mikroonganizmusok ek­kor természetesen a tápoldat felé törekednek. Az oldat a mikroorganizmusoktól „be- sűrűsödik”, áttetszőség! foka megváltozik. Ezt m-utatná ki a műszer, amelyet a földi központból i6 le heletne ol vasnl. Különféle mikroszkopikus élőlények kimutatására meg­bízható műszer a jó öreg mikroszkóp is. A mikroszkópok, amelyek se­gítségével kőzeteket és pa rányi élőlényeket „in situ” (eredeti helyzetben) vizsgál­nak. A Marsról természetesen a szondák kőzeteket fognak lehozni, amelyeket a földi la­boratóriumokban könnyeb­ben és pontosabban tudnak majd analizálni. E téten azonban a sterilizálásra igen nagy gondot kell fordítani, mert baktériumok lecipelése a Földre végzetes következ­ményekkel járhat. RAFFAI SAROLTA: A PIZSAMA L 1915, október 29., szerte (Elbeszélés-részlet) A konyhaasztalnál ült, ked­vetlenül csipegette fel a szét­szóródott zsemlyemorzsát a virágos abroszról, s rakos­gatta őket karikára szép sor­jában. Felesége sietős léptei hal­latán remegni kezdett a gyomra, teljesen váratlanul, csaknem érthetetlennek ítél­te maga is a dolgot, s ösz­tönösen fordult el a reggeli maradványainak látványától. — Papot akar — szökkent be a folyosóról az asszony. — Beszélj vele ... mégis a te apád. Mindenáron papot követel. — Papot? — Azt. Megijedt? Érzi tán, hogy nem húzza soká? Ki tudja ... Papot akar. Arca elf eh éred ett. de perc­nyi töprengés után, csak. a vállát vonta meg, felállt, s a fürdőszoba felé tartott. — Most mi lesz? Beszélj már — nógatta az asszony. — Mit tudom én! Letuso­lok, az lesz. — És az öreg? — Majd elhívom a papot. Mondd neki, hogy elhívom. — El? — ütődött meg az asszony. — Mondd neki. hogy el — szótagolta. — Megnyugszik. — S hogy a másik nem moz­dult. türelmetlenül szólt rá: — Hallottad, nem? Persze... előbb az orvost. No ... majd meglátjuk — Áthúzom az ágyát, Laj- csV'ím. Most. rögtön. Ö ból'ntott. s kényelmesen vetkőzni kezdett. Amint jó félóra múltán gondosan, ám szerényen öl­tözve a tornácra lépett, fe­lesege éppen az előszoba aj­taját nyitotta óvatosait — utcai bejárat felől. Hogy őt megpillantotta, virrasztástól sápadt arca enyhén megszí­nesedett. Magához intette. — Csak neem? — kérdez­te fennen, s jelentősen hall­gatott el. |— Nem, dehogy. Az a te dolgod, Lajcsikám. — No, azért... — sóhaj­tott elégedetten, de még min­dig némi gyanakvással nézte a másikat. — Hanem... kint jártál, igaz? Az asszony tekintete a fe­kete-fehéren. táncoló kőkoc­kákra meredt. — Pizsamát vettem neki. tájat — mondta hirtelen el- szánással. s fejét a . beteg­szoba nyitott ablaka felé billentette. Ö sarkon fordult, s ment be a konyhába. Az asszony megszeppenve követte. — Pizsamát — állt meg a helyiségbe lépve, felesége mögé hajolt, s behúzta az aj­tót. Vart. — Orvos jön... pap jön... kibeszélnek bennünket. Csu­pa reves minden inge ... mosni is alig lehet, Lajcsi­kám. — Mutasd — intett a sza­tyor felé. Az átlátszó tasakban fi­nom selyempuplin pompá­zott galambszürkén, fényes kék erezéssel. — Nem mondom, szép da­rab ... — húzta félre a szá­ját. — Lajcsikám .. A férfi kezében tartotta a csomagot, lazán lógatta, him- bálgatto, s ledobta a konyha­székre, — Na jó — sóhajtott bé- külékenyen. — Tedd tisztába, öltöztesd felt ha ugyan... — s legyintett. Azzal a kijárat­nak fordult, s vissza sem nézett. A szövetkezeti irodába az eladók útján már eljutott a hír — falun ne jutna el? — s várták őt. Mind a három munkatárs arca fájdalmas együttérzésről tanúskodott. Ö szó nélkül szorította meg a feléje nyújtott kezeket, majd az ablakhoz lépett, s a poros úttestet nézte elmélázva, per­cekig, csak azután, mondta halkan, visszafogottan, még mindig háttal a várakozók­nak: — Köszönöm barátaim. — Végre megfordult, intett: — Folytassátok, mintha, itt se lennék —, s a telefonhoz lé­pett. ' Kundeesit kérte, a járási székhelyen saját hivatalát. S mig a készülék sűrű, rikol- tozó jelzésekkel nem csöröm­pölt, újra az ablaknál áll­dogált. — Halló — emelte meg, s igazította hivatalossá a hangját —, igen, én. Sittkei Lajos, elnök-igazgató! Jó... megbocsátom. Hallo! Ma ne tárjanak... aparn rosszab­bul van. Igen. Rosz-szab-bul! — Kis szünet után ingerül­tebben szólt: — Maga tudja, maga a főkönyvelő.,. vagy megkérdezzem, miért éppen maga?!... Na. ugye... Csak hiba ne legyen. Jó.:. nem bánom. — S hosszabb szünet után: — Köszönöm. Most pedig hívja nekem dicső jo­gászunkat. kérem. Jó, jó. Annyit várok. — Kissé ol­dalvást lépett, hogy látóteré­be kerüljenek a külszín sze­rint buzgón körmölő, ám voltaképpen rá. csakis ra fi­gyelő alkalmazottak. — Dok­tor Kerékgyártó? Jó kérdés, szellemes kérdés. Én bizony. Ide figyel), te agytröszt. Sem­mi lógas. Érted? Se duma­parti a bíróságon, vagy ügyészségen... se egyéb. Megint szünet, megint feh- sőbbséges mosoly. — Ismer­jük, ismerjük, ismerjük. No és. Vársz vele, a kutyamin­denségit! Amíg meg nem konzultáljuk. Egyébként ör- vendek, ha rájöttél, hogy nél­külem ... na persze. Tekintsd utasításnak. Igenis, u-ta-sí- tás-nakl... Nem vagyok ide ges, csak azt ne hidd. Eszem ágában sincs. Ne áltassuk egymást. Csak azt ne. Letette a kagylót, zsebken­dőért kotorászott a zsebében, megtörölgette verejtékező homlokát. — Mert falubé lim, azt hiszi, neki mindent szabad. — A lopva reá füle­lőkhöz fordult, most már csendesebben. — Ti mind falubeliek vagytok,. mégis tudjátok, hol a. határ. Jogi doktorátus nélkül is. A három közül a legki­sebb, a kopasz most felné­zett. — Kávét, elnök elvtárs? Parancsolsz egy jó erős... Ö fanyalgott: — Von is most kedvem■... Magam se tudom, mit, sze­retnék. De... azért nem bá­nom. A kopasz a kicsihez for­dult: — Szólj Margitkanak. Az. meg szó nélkül vihar­zott ki, nagy buzgalommal. — Hiába ... nem mindegy — mondta ő nagyon-nagyon csendesen. A sovány, fakószemű, ed­dig haUsatagon figyelő har­madik sóhaitott. — Nem bizony. Kínos szünet következett — Meddig rendel az or­vos? — kérdezte ö megéled­ve. — Délig. Ügy tudom, dé­lig — mondja a kopasz. „. i. » ÜOSSUTH 8.27 8,55 9.10 12.30 12.35 13.20 13.30 14.00 11.30 15,10 15.50 lti.10 10.31 16.52 17.05 17.30 18.15 18.30 19.15 20.00 20.54 21.04 21.27 22.30 22.45 23.00 8.05 8.33 8.55 9.33 10.00 11.33 12.00 12.33 13.00 13.20 13.33 14.?K) 17.00 18.00 18.33 19.20 19.50 20.00 20.33 21.33 21.45 22.33 22.50 Könnyűzene Szokolay Sándor; A fámé­ban Bizet: Gyöngyhalászok Ki nyer ma? Tánczenei koktél f’/.inc Mihály könyvszem­léje Népdalok Ezcregy délután Purcell-rnüvck A költőtől az olvasóig lm ószene Vörösmarty Mihály clete és költészete Bartók »ela nyomában Mary Poppins Egyre drágább Maria Callas énekéi Miért igen, miért nem? Esti magazin Gondolat örökzöld dallamok Kis magyar néprajz Siniándy József operett- dalokat énekel Szimfonikus zene Verbunkosok Olvasólámpa Kamarazene PETŐFI Szimfonikus könnyűzene Olasz dalok Könnyűzene Népdalok A zene hullámhosszá» A Szabó család Zenés játékokból Két Liszt-rapszódia Rafael Arié énekel Polkák „A gyermekeknek irka Bartók Béla. Kettőtől ötig.. . Játékmester kerestetik-! A magyar muzsika múlt­jából Üj lemezeinkből Nóták Elemezni és tenni!. ., Szolgálat egyenruhában Hogy volt?! Verdi: Aida Magnósok, figyelem«! Bartók-kórusok Bob herceg SZOLNOKI RADIO 17.0» Műsorismertetés — Hírek 17.05 Farmer és nyakkendő — Helytelen bérintézkedee Túrkevén. Kosa Judit ri­portja — Népzenei szőttes 10.00 Alföldi krónika 18.15—19.00 Könnyű liangszer­szólók — Válaszol a jo­gász — Lapelözetes Td MAGYAR Iskolatévé Tévétoma Delta (ism.) Ö, ő, ö... (NDK tévéfüwi ism.) Játék a belükkel (ism.) Iskolatévé (ism.) Csehszlovákia—Anglia EB selejtező labdar lógó-mér­kőzése Török fürdők Budán (Kisfilm ism.) TV-hiradó A párduc (Olasz film n. rész) Nyitott könyv TV-híradó 3. Torna világkupa 2. műsor 9.20 10.21 10.25 11.05 12.35 13.05 10.50 18.50 19.30 20.00 21.20 22.05 22.15 20.01 Palotai Boris: Szigorú szerelmesek (Színmű két részben) 21.00 TV-híradó 2. 21.50 Séta Becs körül EGRT VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fel 4, fél 6 és este 8 órakor Maganbeszelgetés Színes, amerikai film A felnőtt és a középiskolai ifjúsági bérlet érvényes! EGRI BRODY: (Telefon: 14-0*7) du. fél 6 és este fél 8 órakor Huckleberry Finn és a csirkefogók Színes, szinkronizált szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Filmbarátok napja! Várakozók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Csínom Palkó du. fél 6 és fél 8 órakor Ifjúsági bértetszünet! A lopakodó hold H \TVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Sivatagban, őserdőben fél 8 órakor Filmklub l HATVANI KOSSUTH: A halott asszony visszatér / i

Next

/
Thumbnails
Contents