Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

A Vénusz 10. sima leszállása Mint röviden már jelentet­tük, szombaton reggel sima leszállást hajtott végre a Venuson a Vénusz 10- szovjet bolygóközi állomás. A június 14-én felbocsátott állomás le- szájlóberendezéee a Vénusz í). leereszkedési helyétől 2200 kilométernyire érte el a boly­gó felszínét. A Vénusz 10. orbitális fülkéje bolygó körü­li pályára állt és így a Ve­nus második mesterséges holdjává vált. A Vénusz 10. tudományos berendezései leereszkedés közben megkezdték a Venus légköre fizikai.kémiai para­métereinek és optikai tulaj­donságainak mérését, majd a leszállás után megkezdődött panoráma fel vételek közvetí­tése a Földre. A kutatóállomás berende­zéseinek első mérései sze­Bolgár pártminikáskiililiittség érkezeit Budapestre A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának párt­munkásküldöttsége Liíjana Milenova Pavlovinak, a KB osztályvezető-helyettesé­nek vezetésével. A küldött­séget a Ferihegyi repülőté­ren Nagy Tibor, a KsB osz­tályvezető-helyettese fogad­ta. Jelen volt Radi Botev, a budapesti bolgár nagykövet­ség tanácsosa. &Mnmm l*7S. október 38., kedd rint a leszállás helyén a hő­mérséklet 465 Celslus-fok, a nyomás 02 atmoszféra, a szél- sebesség pedig 3,5 méter/’má­sodperc. V*lljuk wee, H» S*ibéri»r6! hallunk, ma 1» a régmúltból örökölt képek villannak elénk: kietlen, mocsár#* földre«, clermea/tö hideg, ősi, vad ter­mészet, ahova valamikor számüzötteket hurcoltak, ahol # kultúrának utak a nyomai találhatók és embernek egy­általán nem való ott uif élet, Manapság már tarthatatlan az előítélet! Szibéria elképzelhe­tetlen gazdagsága, fokozatos kiaknázása cáfolja a múltat, as előítéleteket, Gigantikus fejlődésével egyre inkább az ember szolgálatában áll. Az Ankara menti aratóikban egy jelszó ragadta meg a figyel­memet: „Szibéria gazdagsága a? egét./ ors**gé!" Ennek a jegyében vettük sorra: merre jártam, mit látta» s ballot- lam Szibériáról. Az APN/ hírügynökség ven­déglátásé^ élvezvén, Kelet- Szi bénában ismertem . meg ezt a mindenki számára ér- dfkíeszítő, izgalmas világot. Fővárosa, a Bajkál melletti félmilliós Irkutszk. jó ötezer kilométerre fekszik Moszk­vától. A távolságot jól érzé­kelteti az, hogy az időkü­lönbség Moszkvához képest öt, hazánkhoz mérten hét óra. Tehát messze van. A repülőgép Moszkvából nyolc óra alatt teszi meg azt az ■ utat, amelyet a gyorsvonat napok alatt. Másodszor járok ezen a tá jon. Mégis, amikor kézbe vettem Leonyid Sankarev könyvét, hogy adataiban bú­várkodjam, kiderült: keveset tudok erről a különös föld­részről. Sinkarev a követke­ző címet adta könyvének: „Honnan jött és hova* megy Szibéria?” A múlt században is vol­tak már olya* előrelátók, Újabb harcok Libanonban A libanoni kormány va­sárnap délutáni rendkívüli ülése után Rasid Karami mi­niszterelnök személyesen je­lentette be a televízióban, hogy az érdekelt felek újabb tűzszünet! megegyezést kö­töttek. Karami drámai han­gú felhívást intézett vala­mennyi fegyvereshez, arra kérve őket, hogy szüntessék be a harcokat. Hozzáfűzte: nem elegendő csupán kihir­detni egy tűzszünetet, ame­lyet aztán egyik léi sem tart be. Hangsúlyozta, hogy a tűzszünet lehetővé tenné, hogy az érintett felek tárgya­lóasztal mellett találjanak végső megoldást. A korábbi hét tűzszüneti felhíváshoz hasonlóan a va­sárnap esti megegyezés sem volt eredményes. Alig egy órával érvénybe lépése után véres harcok kezdődtek a főváros utcáin. Az összecsa­pásoknak ismét számos ha­lálos áldozata volt, és súlyos károkat okoztak elsősorban Dr. Szekér Gyula vezetésével delegáció utazott Moszkvába Hétfőn reggel magyar kül­döttség utazott Moszkvába a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 16. ülésszakára. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az együttműködési bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezeti. Tagjai: Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter, dr. Heté- nyi István országos tervhiva­tali és dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint a szak­tárcák több vezető beosztá­sú munkatársa. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Szurdi István belkereskedelmi miniszter és dr. Gál Tivadar, a Minisz­tertanács titkárságának veze­tője búcsúztatta. Ott volt B. D. Sevikin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. (MTI) az egyik belvárosi, úgyneve­zett európai negyedben. Hét­főn a hajnali órákban csak­nem harmincán vesztették életüket. A sebesültek között van Philip Caputo, a Chica­go Tribune munkatársa, akit a Reuter brit hírügynökség irodája előtt ért találat Az újságírót könnyebb sérülés­sel kórházba szállították. Diplomáciai képviseletek felszólították a kül­földi állampolgárokat, hogy hagyják el az or­szágot, hacsak nincs különle­ges okuk a maradásra, mi­után az ország más részein is súlyos a helyzet. Az ameri­Mauritánia támogatásiról biztosította a II. Hasszán marokkói király által szer­vezett 350 ezer fős békeme­netet, amely október 27-én kíván Spanyol. Szaharába be­vonulni. A menet célja, Hogy a „fegyvertelen marokkóiak felvilágositó tájékoztatást tartsanak a helyi lakosság­nak.” A mauritániai támoga­tás azután történt, hogy a két állam kölcsönösen elis­merte egymás jogát a gyar­mat északi, illetve déli ré­szére. A hágai Nemzetközi Biró- ság október 16-án — mivel jogilag a terület a gyarma­tosítás előtt mind Marokkó, mind Mauritániával kapcso. latban állt — azt tanácsolta, kai nagykövetség bejelen­tette, hogy tizenkét regioná­lis irodáját további intézke­désig bezárja. A biztonsági erők lezárták a Bejrutot és Szidoát össze­kötő tengerparti országutat. A szemben álló felek közötti összecsapásokon túl megtor­ló akciókról is érkeztek hí­rek. Egy ilyen akció során egy ismeretlen fegyveres fel­robbantott egy benzinkutat, miután meghallotta, hogy fi­vérét Chamoun belügymi­niszter emberei letartóztat­ták. Két személy .életét vesz­tette. A benzinkút tulajdono­sa a belügyminiszter barátja volt. hogy a gyarmat jövőjéről népszavazáson döntsenek. A 266 000 kmJ -területű, — két régióra különülő (Sekia el Hornra és Rio de Oro) 73 500 .nomád arab és berber, 2000 európai' lakosú — Spa­nyol Szahara 1963-bári á íoszíátkincs felfedezése után „értékelődött fel.” A mintegy kétmilliárd tonnára becsült foszfátkészlet kitermelésében nyugatnémet, francia, spa­nyol társaságok vesznek részt. Kőolaj- és vasérc- készleteinek feltárása fo­lyamatban van. Elmaradott agrárország. Mezőgazdasági művelés a tengerparti sávon és a spanyol telepesek birto. kában levő oázisokban folyik, ahol árpát, kukoricát, zöld­ségfélét, fügét és datolyát Németh Károly Frá^ábau Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának meghívására , hétfőn Prágába érkezett Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A két testvérpárt képvise­lői baráti beszélgetés kere­tében cserélték ki a gazda­sági megvalósítás terén' szer­zett tapasztalatokat és vi­tatták meg az MSZMP és a CSKP közötti együttműkö­dés további, sokoldalú fej­lesztésének időszerű kérdé­seit. (MTI) termelnek. Időszakos legelőin a hazai teve-, kecske-, sza­már- és juhnyájakon kívül Algéria és Mauritánia 8.0— 100 ezer nomád pásztorának nyájai is megtalálhatók. A mai Spanyol Szahara területén az iszlám hódításai után dél-arábiai törzsek te­lepültek le. Az első spanyol telepesek 1476-ban jelentek meg, 1524-re állandó koló­niák létesültek. 1884—89 kö­zött Rio de Oro (aranyfolyó) névvel spanyol „védnökség., lett”, 1934-ben a gyarmat a Spanyol Szahara nevet kap­ta. 1938-ban a „védnökség” lakosságának felkelését a spanyol idegenlégió verte le. 1958. április 10-én Spanyol- ország a gyarmat egy részét visszaadta Marokkónak^ a megmaradó területet pedig az anyaország „tengerentúli tartományává” nyilvánította. 1970. szeptember 14—15-én Algéria, Marokkó és Mauritá­nia államfői a gyarmat felsza­badításáról és jövőjéről tár­gyaltak, hozzájárultak, hogy az állandó lakhellyel rendel­kező lakosság népszavazáson döntsön sorsáról. A Felszabadítás és az Egy­ség frontja- (FIM) vezetésé­vel fegyveres indult "a' gyarmatosítók ellen. A fel­szabadító mozgalom letöré­sére és az ENSZ áltgl köve­telt népszavazás végrehajtá­sára a spanyol kormány 15 ezer katonát vezényelt a gyarmatra, hogy. a Szahara atlanti partvidékén — a te­rület ásványi kincseit--a mo­nopóliumok számára tovább­ra is biztosítva — „önálló" arab állam jöhessen létre. — TERRA — Versenymtás Spanyol Szaharáért Szibéria tájain I. Felmérhetetlen gazdagság akik azt mondották: „Szihé. ria a gyárak, üzemek orszá­gává kell váljék.” De még ennek a századnak az elején Is akadt a fejlődésnek olyan ellenlábasa, aki hirdette; Szibéria csak arra hiva­tott, hogy ellássa a világpta. eet nyersanyaggal,” Ar. idő. közben született csodák a tizenkilencedik század jósla­tát bizonyítják. öt évvel ezelőtt a »'/.ibériai mocsarakban 106 olajmezőt találtak. 333 óriási olajréteg­gel. Azután következett egy gyors összehasonlítás Kuvait- tal — hiszen területéhez ké­pest ezt az országot tartják a legnagyobb olajtermelőnek a világon, ahol 560 négyzet kilométeren magasodnak fú­rótornyok. Vajon utolérhető ez az évente 110 millió ton­na olaj? A szakértők szerint: igen! Tatárföldön, az ország második legnagyobb kőolaj- termelő vidékén 25 évig tar­tott. míg elérték az évi 100 millió tonnát, Tyuményben viszont 1974-ben már több mint 110 millió tonnát ter­meltek, Szamotlor kútjai az Ob fo­lyó jobb partján egyenként 1400—1500 tonna olajat ad­nak havonta. Csupán ezek­nek a kutaknak a teljesít ménye 4—5 esztendőn belü egyenlő lesz az egész kuvait termeléssel, talán meg is ha­ladja. A geológusok szerint ehhez hasonló nagyságú, gi­gantikus kőolajmező nem csupán egyetlen van- Szibé­ria gáz- és olajlelőhelyének területe 1 650 000 négyzetki­lométer. Északon óriási gáziflöhe- lyekre bukkantak. Nádim­Purszk területén a prognó­zis 23 trillió köbméter gázt jelez, ilyen óriások találhatók Urengoj, Mfdvezaje, Kom-' szomolszkoje, Jubityelnojs és Gubkinszkoje környékén. Kö­zülük is a legnagyobbak Dél- Jamaljében, az Arktiks pari­ján és a Va*zjugáni-mocsa­rakban találhatók, s hogy y képzelet Is csaponghasson, egyetlen urengeji gázkút egy éven át annyi fűtőanyagot ad, mint amennyit egy két­millió’ tonna szenet adó bánya, Egy tom»ki konfe­rencián hangzott el 1987-ben, hogy csupán Nyugat-gzibé- rléban szénből és olajból olyan hatalmasak a készle­tek, amelyek elérik az Ame­rikai Egyesült Államok ter­melését. A közgazdászok sze­rint ez a terület adj* majd a Szovjetunió olaj termelésé ­Mindenütt hatalmas elektromos vezetékek húzódnak nek felét, a gáz kétharmadát. Szibéria évmilliók óta óriá­si szénpárnán fekszik; a Szovjetunió 22 szénmedencé­jéből 14 Itt található. Bgy kuznyecki medence felér négy dombawzt medencével. De még ennél is nagyobbak a lenszki. a tunguszkljl, a K*n*zkó-Ac*inszki,i-'i és a dél- jarvfcszki medencék. A természet valaha nagyon bőkezűen adakozott: számos helyen valósággal a felszínen van a szén. a hatalma* fe­nyőerdők gyökérsete jófor­mán átfonja a szenet, s ez az exkavátor markolóival még elérhető mélység, öt- ven-hatvan méter vastagság­ban, vékony földlepel alatt fekszik a szén. A számítások szerint több mint 7 trillió tonna szón nyugszik itt, ami a Szovjetunió' ezénkészleté- nek több mint 90 százalékai Megfelelő feltételek között évente I milliárd tonna szén volna kitermelhető. Ilyen készletekkel a világ egyetlen szénmedencéje sem rendel­kezik! A gazdasági előrejel­zők úgy vélekednek, hogv 2000 körül Szibéria szolgál­tatja majd a Szovjetunió eu­rópai részének a szén fűtő­anyag 90 százalékát. Ehhez azonban még meg kell olda­ni a szállítást, amelyet a merészen gondolkodók úgy képzelnek, hogy a szén to­vábbítása nyomás alatt, cső­vezetéken történik majd. Weither Dániel (Következik: Gazdagodik á címei;) Hétfő <d'|politikai kommentárunk: Szadaf Amerikában A VILÁGSAJTÓ élénk figyelemmel kíséri Anvar Szadat egyiptomi államfő amerikai útját. Az érdeklő­dés több szempontból is érthető. Ez az utazás való­ban nem tekinthető egyszerű protokolláris aktusnak, feltétlenül jóval több annál. Már csak azért is. mert Szadat nem is titkolja, milyen sokat vár ettől az út­tól. Bizonyos amerikai körök pedig legalább ilyen ke­véssé titkolják, hogy reményű^, szerint az egyiptomi államfőt komoly csalódások érhetik Washingtonban. Ml az egyiptomi remények és a várható amerikai reagálás politikai háttere? Szadat gondosan választotta meg az utazás idő­pontját. Azt reméli, hogy most sikerül „behajtania” annak ellenértékét, hogy Kairó — az arab világ álta­lános bírálatának kereszttüzében — elősegítette a Kis- singer-misszió megvalósulását. Sőt, az igazság az, hogy nemcsak ezért bízik Washington hálájában az egyip­tomi államfő. Nyilván emlékezteti amerikai vendéglátóját arra, hogy Kairó az utóbbi időben letért a szovjet—egyip­tomi barátság kipróbált elveinek és gyakorlatának útjáról. A moszkvai Pravda éppen a minap elemezte nagy cikkben ezt a különös vonalváltozást, amelynek egyik bántó jele, hogy az egyiptomi sajtóban megsza­porodtak a Szovjetunióval kapcsolatos hamisítások, sőt rágalmak. MINDEZ AZONBAN CSAK KÖVETKEZMÉNY. A kairói változások legfontosabb oka minden jel sze­rint a rendkívül súlyos gazdasági helyzet és a nasszeri modelltől eltérő — jobbra eltérő — eltolódás az egyip­tomi társadalom struktúrájában, A gazdasági csődök és a nagypolgári elemek előretörése szinte valamennyi kulcspozícióban — ez olyan társadalmi-belpolitikai feszültséghez vezetett, amely a kairói vezetés legna­gyobb gondjává nőtt. A vezetés az okok beható vizsgálata helyett úgy döntött, hogy a bajokból megpróbál nagynak remélt külföldi segélyekkel kilábalni. Ennek — először a jobboldali arab rezsimnek (Szaúd-Arábia, stb.), majd Washington vonatkozásában is — tetemes politikai ára volt. Kairó megfizette ezt a politikai árat, még azt is vállalva, hogy elszigetelődik saját közegében, az arab világban. CSAKHOGY EZT WASHINGTON IS TUDJA. Ford az év elején Szadattal. mint az arab világ leg­főbb képviselőjével beszélt, most ez már nem így van. ennek megfelelően Szadat tárgyalási pocíziója sem a régi. Ha pedig reményei — mind pénzügyi — mind fegyverszállítási vonatkozásban — nem igazolódná­nak. ez az elviselhetettenségig fokozhatja a vállára ne­hezedő kül- és belpolitikai terhek súlyát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents