Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-24 / 250. szám

A Minisztertanács tárgyalta A megszületett és születendő gyermekekért Több, mint félmillió látogató Bezárta kapuit az idei őszi BHV Külömiij és oklevél az Agria Bútortryáruah j ÉPPEN KÉT ESZTENDE­IJE, 1973 októberében ismer- i te meg az ország a népese­déspolitikai határozatot, amely a tavalyi év közepéig folyamatosan érvénybe lé­pett és azóta érezteti hatását életünk úgyszólván minden területén. Mégpedig föltétle­nül kedvezően, jóllehet a népmozgalomban végbement egészséges változások nem kizárólag a megtett intézke­déseknek tulajdoníthatók. Ezt állapította meg a kor­mány is szerdai ülésén, ami­kor megvitatta az Egészség- ügyi Minisztérium és a Köz­ponti Statisztikai Hivatal közös jelentését a népesedés alakulásáról, illetőleg a fon­tosabb intézkedések hatásá­ról. A statisztika ismerete nélkül, pusztán szemre is ki­derül, hogy mostanában tény­legesen. több gyermek szüle­tett, mint a korábbi eszten­dőkben. Utcán, villamoson, lakóházakban, bölcsődékben megszaporodtak az aprósá­gok, örül áz ember szíve, ha látja őket, A hivatalos ada­tok szerint már 1974-ben harmincezerrel, az idei év el­ső felében pedig további hu­szonegyezerrel több ifjú ma­gyar állampolgár született. A demográfiai helyzet tehát nagymértékben javult, nem­csak elmozdult a mélypont­ról, hanem a vártnál is te­kintélyesebb fejlődést mutat. Nemzetközi összehasonlítás­ban is számottevő, hogy az élve születések aránya az 1973-as 15 ezrelékről 1974-re, tehát egyetlen esztendő alatt 18 ezrelékkel emelkedett. A MEGNÖVEKEDETT Szülési kedvben közrejátszott a gyermekgondozási segély differenciált emelése, a gyer­mekápolási táppénzjogosult­ság kiterjesztése éppúgy, mint a több gyermekes csa­ládok soron kívüli lakáshoz juttatása, s egyéb más ked­vezmény. Az átgondolt egész­ségpolitikai intézkedéseknek tulajdoníthatóan megkétsze­reződött a nem kívánt ter­hesség ellen korszerűen vé­dekező nők száma (különö­sen örvendetes, hogy a húsz éven aluliak, korcsoportjá­ban megháromszorozódott), I. Gond az értékesítés Furcsa szerzet az ember: olykor érthetetlen módon el­megy valami jó mellett, mert nem tudja észrevenni. De mit mondjunk akkor, amikor a jót „akarattal” ke­rüli el? A filozofikusnak tűnő kér­dés« nagyon reális magot tar­talmaz. ami — remélhetőleg — kiderül a következőkben. ★ Vágjunk a dolgok közepé­be. Van a visznek! Béke Tsz- nek egy angol gyártmányú gépe, amely mindent meg tud őrölni. Eredetileg azért vásárolták meg, hogy a se­gítségével a szálas takarmá­nyokból lisztet készítsenek az állatok etetéséhez. — Kint jártunk az egyik nyugati államban — emléke­zik most vissza Csörgő Ti­bor, a szövetkezet elnöke —, hogy működés közben meg­nézzük a gépet. Kiváncsiak voltunk rá, mit tud. Elég sokba került a gép, ötmillió­ba, amihez a Terimpex egy­milliót adott, érthető hát, ha mindent tudni akartunk a gépről. Bár ennek a látoga­tásnak is külön története van. — Mond valamit ez a melléktörténet? — Azt hiszem .igen. Arra feltétlenül jó, szerintem, hogy érzékeltesse esetenként min múlhat egy ügynek a sorsa. Ezt a gépet Angliában gyárt­ják, mint mondtam, de jóval közelebb levő országban is található belőle egy-egy pél­dány. A vita azon volt an­nak idején, hogy néhányan mk Angliába lettek volna ugyanakkor negyven száza­lékkal kevesebb lett a nők és az ezután születendő korosz­tályok egészségét egyaránt veszélyeztető művi terhesség­megszakítások száma. A szü­lési kedv növekedése szük­ségessé tette a kórházak szü­lészeti osztályainak bővíté­sét, eddig részben átcsoporto­sítások révén ötszáz ággyal, az újszülött részlegek meg­erősítését és korszerűsítését, valamint máris feszültsége­ket okozott a bölcsődei ellá­tásban. Várható, hogy a gyermekek növekedésével párhuzamosan lesznek ne­hézségek az óvodai és az ál­talános iskolák alsó tagozatos napközi otthoni ellátásában is. Ezzel már érintettük is a gondok egy részét, amihez hozzávehetjük, hogy nem csökkent kellően a koraszü­lések száma. Valamint vál­tozatlanul magas, 34 ezrelé­kes az egy éven belüli elhalt csecsemők aránya. Talán szükségtelen is hangsúlyozni, hogy közülük egyik sem csu­pán egészségügyi probléma, s különösen a koraszüléseket előidéző okok látszanak ősz- szegetteknek. S ha már az okoknál tar­tunk, feltétlenül szólni kell arról is, hogy a népesedési helyzet gyors javulását sem lehet egyértelműen a gyer­mekgondozási segély nek vagy más szociálpolitikai kedvez­ménynek tulajdonítani. A demográfusokkal, statisztiku­sokkal és más szakemberek­kel beszélgetve kiderül, hogy vizsgálataik szerint a szüle­tések számának növekedése mintegy felerészben a szülő­képes korú nők számának növekedéséből adódott. A szülések részletes statiszti­kája a következő képet mu­tatja: a másfél éves idő­szakban a több gyermek kétharmada másodszülött, egy negyede az első szülöt­tek számának növekedéséből tevődött össze, míg a harma­dik vagy további szülöttek száma összesen csak hétezer­rel lett magasabb. Mindez arra utal, hogy a népesedési hajlandók kiutazni. Mi a rövidebb út mellett kardos­kodtunk. így is történt. Ami­kor megálltunk az angol származású gép mellett, meg­lepődve vettem észre, hogy nem szálas takarmányt őröl, hanem csontot. Egy marék­kai kivettem a csontlisztből, hogy közelebbről megnéz­zem. Nem akartam hinni a saját szememnek. Odajött ekkor a tulajdonos, aki ed­dig nagyon udvariasan bánt velünk, szó nélkül odatartot­ta a nyitott tenyerét. A csontlisztet kénytelen voltam beleönteni a markába. Hiá­ba, bizonyos dolgokat ott sem kötnek bárkinek az or­rára. De ez a Ms jelenet meggyőzött engem arról, hogy komoly lehetőség nyílt meg előttünk, a gépet érde­mes megvenni. ★ Vizsgálati bizonylat. Beküldő: Béke Tsz. Visz­nek. Jelzés: levél sz.: 774/1973. IX. 15. Külleme: csontliszt, külön­böző méretű csomókkal és szarudarabokkal. Víztartalom: 5,9. száraz anyag 94,1 százalék, nyers hamu: 55.4 nyers fehérje 32,7, nyers zsír 3,6 százalék. Következnek az aminósa- vak, amelyek közül tizen­hetet sorol fel a vizsgálati bizonylat. Majd a nyomele­meket állítja egymás alá a kimutatásban, a cinket, a vasat, a mangánt és a rezet. Ez a papír az Országos Takarmányminősítő és Ellen­őrző Felügyelőségtől szárma­zik. Nem valamiféle fecni, amit valaki valahol összefír- kált, hanem bizonylat. Ha úgy tetszik, minősítő bizo­nyítvány. Arról a csontliszt- -röi, «Rút a visznek! Béke Tsz programban a korszerű csa­ládtervezés modelljeként szereplő két-három gyerme­kes családeszmény még nem terjed kellőképpen. AZT SEM SZABAD fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a demográfiában sincsenek csodák, a népszaporulat egészséges alakulása csak akkor válhat tartóssá, ha megvannak hozzá az adott helyzetnek megfelelő, szük­séges feltételek. A kezdeti lendület még tart, azonban a terhesgondozáson megjelen­tek száma már valamelyest csökkent, tehát a közeljövő­ben némileg kevesebb újszü­lött világrajövetelével kell számolnunk. Félreértés ne essék: semmi szükség vész­harangok kongatására, mert a prognózis így is lényegesen kedvezőbb, mint a korábbi helyzet, de hiba volna azt hinni, hogy a népszaporulat terén a továbbiakban most már önmagától is minden rendben fog menni. Ehhez újabb erőfeszítések­re, a népesedéspolitikai hatá­rozat következetes megvaló­sítására van szükség. Minde­nekelőtt olyan életszínvonal­politikára, amely — különö­sen a több gyermekes csalá­dokkal — jól érzékelteti a gyermeknevelés társadalmi fontosságát és megbecsülését. Vonatkozik ez a lakáshoz juttatásra, egyéb kedvezmé­nyekre, a több gyermeket vállaló családok terheinek csökkentésére egyaránt. Nem kis feladatok hárulnak az egészségügyi és gyermekin­tézmények hálózatára sem. hogy a megszületendő gyer­mekek megfelelő körülmé­nyek között nevelkedhesse­nek életük első éveiben. És nem utolsósorban szükség van a társadalmi közgondol­kodás további egészséges fej­lődésére, hogy mindenütt és mindenkor övezze megkü­lönböztetett tisztelet és elis­merés azokat, akik gyerme­keket szülnek és nevelnek, hozzájárulnak a nemzet jö­vőjének biztosításához. EBBEN A SZELLEMBEN foglalt állást legutóbbi ülé­sén a kormány is. A. J. készített azzal a bizonyos ötmilliós géppel. Ez a bizonylat pedig fehé- ren-feketén bizonyítja, hogy a gép gazdag tartalmú csont­lisztet képes előállítani. Va­lami olyat tud ez a gép, amire nálunk eddig még nem volt példa a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gyakorlatában. Van azonban egy érdekes­sége ennek a bizonylatnak. Az időpont rajta 1973. októ­ber 23. A gépet a visznekiek 1971-ben vásárolták meg. Ma 1975 végén járunk. Te­hát évek teltek el, és a csontliszt még mindig csak mint lehetőség szerepel a visznekiek gazdálkodásában. Tehát nem tény, nem mint olyan adalékanyag, ami hul­ladékból csinálna kevés költ­séggel értékes takarmány­koncentrátumot. Vajon miért nem történt, semmi az ellelt évek alatt? Miért nem szorgalmazták a visznekiek a csontliszt „fel­fedezését”? Nekik nem szá­mit az új lehetőség? Persze, kérdés: egyáltalán használható-e a csontliszt az állatok etetésére? ★ A csont. Mi történik a csonttal mifelénk? A MÉH gyöngyösi kiren­deltségén Túlesik Béla a következőket mondta: — Nem tudjuk hol tárolni, a csontot, ezért nem vásá­roljuk fel, de e/c csa k a mi telepünkre vonatkozik. , Ez az állapot 1972-ben következett be, amikor az új telep meg­nyílt. Más üzemek veszik a csontot, kilónként negyven fillérért. Ügy tudom, a trösztünk az ipari csontot az Állati Fehérjeterméket Elő­állító Vállalatnak adja el, kilónként egy-forintért, Ezc­Csütörtökön este hét óra­kor, ünnepélyes kászlólevo- nással bezárult az idei őszi BNV. A nemzetközi vásár utolsó szakmai, s egyben be­fejező napján hivatalos köz­ponti program már nem fog­lalta le a szakembereket. Az üzleti megbeszélések többsé­gének a végére értek, s már csak néhány helyen pecsé­telték meg aláírásukkal a tárgyalásokat. Eseményekben azért a vásár utolsó napja sem volt szegény, hiszen most adták át az Otthon ’76 kiállításon legjobb eredményt elért gyárak képviselőinek is a megérdemelt díjakat. Ezen az ünnepélyes eseményen ka­pott különdíjat és oklevelet Mezőgazdasági szakembe­reink körében gyakorta hal­lani, hogy Heves megye — amt a mezőgazdasági terme­lési együttműködéseket, azok lehetőségeit illeti — a legjobb adottságú megyék egyike. Az, mert van — és nem is akármilyen — hegy­vidéki tájegysége, megtalál­ható itt az Alföld egy része is, amelyet rövidesen egy ha­talmas mesterséges tó, a Kiskörei Vízlépcső tárolója szegélyez majd a megye déli határán. Egy ilyen megyében lehe­tőség van a hagyományos szántóföldi • kultúrák, a zöld­ségkertészet mellett az ugyan­csak hagyományos szőlészeti­borászati, erdőgazdálkodási- fafeldolgozási ágazatok ter­melésének az összehangolá­sára. Az már hosszú évek óta természetes dologhak számít, hogy a nagy nyári munkák, a két az adatokat az idei ár­jegyzékünk tartalmazza. A Heves megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat termelési osztályának veze­tője, Fodor László ezt mond­ta: — Tulajdonképpen csak az étkezési csont értékesítésével van gondunk. A velős cson­tot állandóan kínáljuk a kiskereskedelemnek, de he­tente csupán mintegy 15— 18 mázsát tudunk eladni eb­ből, további tíz mázsa meg­marad. — Mennyi a haszna a kis­kereskedelemnek a velős csont árusításából? — Nem sok. A marha ve­lős csontot 6, az úgynevezett kugli csontot 3 forintért ad­ják. Az egyiken 45, a mási­kon 22 forint az árrés. — Mit csinálnak a többi csonttal? — Eladjuk az Állati Fe­hérjeterméket Előállító Vál­lalatnak, amelynek szikszói üzemétől naponta jön egy teherautó el érte, és elvisz 25 mázsa csontot, a más hulladék mellett. Ennek az ara kilónként negyven fil­lér. A csont értékesítése tehát — gond. Ha a MÉH veszi meg vagy az Állati Fehérje­terméket Előállító Vállalat, akkor mázsánként 40, azaz: negyven .forintot kap érte bárki — magános vagy vál­lalat, teljesen egyre megy. Tehát — jegyezzük meg ezt a számot — mázsánként negyven forintot. Miért nem veszi meg a csontot a viszneki tsz, akár valamivel drágábban is? Ez jb kérdésnek látszik. (Folytatjuk.) G.-Múlnák' Ferenc kiállítása megrendezéséért a rendező bizottságtól az Agna Bútorgyár, s emellett a kö­zönség szavazata alapján a Trója ülőgarnitúra, a válla­lat egyik új terméke, meg­kapta a közönség diját is. Egészében véve is sikeres volt az Otthon ’76 kiállítás az Agria számára: 33 féle termékkel jelentkeztek e ran­gos bemutatón. Ezek között a legsikeresebb kétségtelenül a Trója és az Agátha garni­túra, valamint a Tabán háló­szoba volt. Egyébként még az utolsó napra is jutott az üzleti tárgyalásokból: a finn és a nyugatnémet partnerek­kel folytattak sikeres üzleti megbeszéléseket. kalászosok betakarításának idején — mivel a hegyvidé­ken egy-két héttel később érik be a gabona, mint az alföldi járásainkban — meg­kezdődik a kombájnok „ván­dorlása” északról délre. És a korábbi beérés mellett éppen e jelentős segítség eredmé­nyeképpen is, a füzesabonyi és a hevesi járások mezőgaz­dasági nagyüzemei hamarabb végeznek e nagy és fontos munkával, s szinte a hegyvi­déki aratás kezdetén elindít­ják gépeiket az egri és a gyöngyösi járás északi terü­leteire. Vágyig viszonozzák a segítséget. Mostanában már arról is hallhat a mezőgazdasági üze­meket gyakorta látogató új­ságíró, hogy a szakemberek, a közös gazdaságok vezetői­nek egy része, a termelési együttműködés további bőví­tésének lehetőségeit latolgat­ja. Egyik alföldi termelőszö­vetkezetünkben például arról beszéltek a vezetők, hogy meglehetősen nagy gondot okoz számukra a szarvas- marha-, illetve a tehenészeti telepek „melléktermékeként” állandóan gyarapodó növen­dék állatok elhelyezése, meg­felelő takarmányozása. Nyá­ron — különösen száraz idő­ben — kevés és gyér a lege­lő, s ennek megfelelően gyenge, várakozáson aluli a súlygyarapodás is. Ezen a helyzeten, helyben csakis a szakosított növendéktelep épí­tése segítene. Ez azonban igen költséges, nagy beruhá­zás! A hegyvidéken szinte ép­pen fordított a helyzet. Itt a szemes takarmányok terme­lésének szegényesek a felté­telei, de annál több a dús, hegyvidéki legelő. Csakhogy e legelők hasznosítása kaszá­lás, betakarítás útján nagyon gazdaságtalan, s szinte egyál­talán nem gépesíthető mun­ka. A legkifizetődőbb, ha le­A megyei ktsz-eknél is tö­rekszenek az ei'ők koncentrá­lására, a gazdaságosabb ter­mékszerkezet, az eredménye­sebb munka kialakítására. Érmék érdekében határozott úgy az Egri Vas- és Fémipari Szövetkezet kollektívája a közelmúltban, hogy egyesül az ugyancsak egri Fém- és Villamos Ipari Szövetkezet­tel. A hét közepén a Fém- és Villamos Ipari Szövetkezet­nél is döntés született: a Technika Házában tartott A vásárigazgatóság gyom statisztikája szerint a szer­dai hetvenezer vendéggel együtt, nyolc nap alatt mint­egy 526 ezren tekintették meg a fogyasztási cikkek őszi vá­sárát, s ez a szám csak nö­vekedett csütörtökön, amikor is délután két órától egészen az esti z.árásig ismét a nagy- közönségé volt a vásár. Az ünnepélyes zásziolevo- nás után megkezdték a kiál­lítás lebontását, a több száz vagonnyi áru elszállítását, hogy tovább folytathassák a kőbányai városközpont fej­lesztését, bővítését. Így jövő tavasszal még kedvezőbb ■ kö­rülmények, között állíthatnak majd ki a'hazai és a külföldi kiállítók. geltetéssel „takarítják be'’ a szétszórt területek gazdag szálastakarmány-termését. Annyi állat azonban nincs a hegyvidéki gazdaságokban, amennyi ezt a termést mind elfogyasztaná. Éppen ezért önként kínálkozik az újabb termelési együttműködés le­hetősége: tereljék fel a sik- vidék növendék állatait ezek­re a jó levegőjű vidékekre. És a jó levegőre való utalás itt most nem holmi „színező” jelző, hanem egy olyan kö­rülményre való utalás, amely ugyancsak kedvezőbb a nö­vendék állatok nevelése szem­pontjából az alföldi körül­ményeknél. Ugyanis arról van szó, hogy egyrészt a valóban jobb, tisztább, oxigéndúsabb levegő és másrészt a hegyol­dalak gyakori „megmászása” edzettebbé, szívósabbá, „egész­ségesebbé neveli a leendő te­heneket. Alapvetően pedig azon van a hangsúly, hogy nem marad parlagon, nem megy veszendőbe annyi jó hegyvi - déki legelő mint eddig. Nem kell betakarítani, nem kell szállítani, mindezt egyszerre „elvégzik” a legelésző álla­tok. Ezen túlmenően az sem lényegtelen szempont, hogy a hegyvidéken helyben van a fa, amelyből olcsón. és gyor­san készíthető a növendékek számára zárt, fedett istálló is. Az pedig már megállapo­dás, egyezkedés kérdése egy- egy sík- és hegyvidéki gaz­daság között, hogy hogyan viszonozzák az alföldi terme­lőszövetkezetek ezt a segít­séget. Jól jön a pénz, de az alföldi üzemekben olcsóbban megtermelt szemes takar­mány is. Mindez nem tehet utópia egy olyan megyében, ahol a hasznos, kölcsönösen előnyös termelési együttműködésre már van néhány igen jó pél­da. lást foglaltak amellett, hogy a jövőben az Egri Vas- és Fémipari Szövetkezettel kö­zösen folytatják a munkát. Az egyesült, egri szövetke­zetné!, a közös vezetőség. s más testületek megválasz­tására a továbbiakban kerül sor. kö5*y ülésé» et^ertetoiuen al- ■»*>, október 24., portait Csontból készíthető milliók A gazdaságosabb szarvasmarha-tartás érdekében Szorosabb együttműködés a sík­és hegyvidéki gazdaságok között Faludi Sándor Egri szövetkezetek egyesülése

Next

/
Thumbnails
Contents