Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

» Kl v * J »)«►»• Hová leszel, puttony? A REGI VILÁGBAN — helyenként a maiban is — »égy dolgot vittek háton. A* üveges tót az üveget, a pék. Inas a kranclít, a hosszú fo­non kosarat, a menyecske a puttonyt, a falusi fehérnép a „bátyit”. Ám a világ váltó* »ott Az üveges tótöt elvitte a történelem, a péksüteményt autón szállítják, s a két utóbb írt népi szállítási eszköz, a puttony és a háti kosár válsá. gos óráit éli. A helytörténé­szek és néprajzosok aggódó figyelemmel kísérik lassú el. múlásukat, de megakad«, lyosni nem tudják. Eltűnnek látókörünkből, mint aho- gvan a tarisznya s helyét az aktatáska ^öltötte, be. Régi szerszám pedig. Nyel­vi múltja ' homályos, lehet, hogy a német Butte szóból származik, a nyelvészek biz­tosan kiderítették, hangha­sonlósága mindenesetre ide mutat. De Pápai Páriz szótá­rában 1764-ben már put­tonyként szerepel. Lassú eltűnésének több oka van. Az első a termelés szerkezetének átalakulása. Elmosódik a kép: a kicsi föld­ről hazafelé viszi, ssállítgat- .ia a termést a kis gazda. De­rékból kissé előrehajlik, kar­ját összefonja mellén, így összefogja az erőt s a teher súlya is előbbre helyeződik. A lépés olyan, mintha nehéz tölgyfából faragott szobrok mozdulnának, hegynek föl, völgynek te. A kép elmosó­dik, a kis földek megszűntek, a tsz a háztájiból szívesen hazaszállítja a termést. Egy­re főbb út járható autóval, a a kiskert tulajdonosai, ha tehetik, autón visanek haza mindent. — Közülük kerül ki az a kevés puttonyvásárló is — mondja Király Dezső 77 éves, érdemes kádármester. — A fiatalabbak, a nagy kádárok a szőlősgazdaségnak meg a tse-nek dolgoznak. Mi, öregek készítünk még puttonyt. Ré­gen valósággal verekedtek rgy-cgy szép puttonyért, ma jó, ha elkél egy-kettő: Hár­man csinálgattuk Egerbenj Hartmann, Stadler meg én. Stadler nemrégiben meghalt, ketten maradtunk. — így beszél Király bácsi az öreg műhelyben, az öreg szerszá­mok között. ÍGY IS VAN. A magas telepítésű, sséles sorokban futó szőlőkhöz nem kell put­tony, oda beáll egy-egy könnyű munkagép, s ha mé­gis kell efféle, az emberi munka megkönnyítésére megszületett a bádog, sőt az alumínium puttony. Szép volt pedig, amikor az új menyecske elindult az új puttonnyal a pékhez. (Üj menyecskének, új puttony járt.) A puttony tetején Sza­kajtó, a szakajtóban asszony­ságának első kenyere. A ma­ga dagasztotta kenyér tész­tája kidagadözött a négyfelől csomóba kötött fehér ken­dő közül, s meg-megringott a menyecske csípőjén, amint kényelmesén lépegetett ép ügy hitté, mert úgy is vólt, hogy mindenki őt néaí, A pék pedig megpaskóita a tésztát, Komolyabb taletj jólesnek a madarak Európa középső é« északi részének rendkívül ellenté­tes időjárása szokatlan ma­dárvilágot teremtett a Hor­tobágyi Nemzeti Parkban. Október középén még a puszta fölött repdestek a füsti fecskék, de mellettük már láthatók voltak a telet és a hideget hozó madarak Is. A hideg előhírnökeként; ismert csonttollú madár a; puszta lakója leit, de a sár-; kantyús sármány csapatai, a havasi lillék, fenyőrigók szintén tanyát ütöttek a hor­tobágyi madárszállóban. Ai puszta idős pásztorai szertn. a „téli madarak” korai meg­jelenése azt igazolja. hogy északon korén beköszöntött a hideg, s ebből általában Bálunk is komolyabb télre tehet következtetni» egy kicsit a menyecskét, mert ilyen hamis volt a kezük já­rása a pékeknek. Ez volt a puttony tündöklése. De ma ki visz tésztát a pékhez? A pék gyárban dolgozik, népvi­selet sincs; ki. venne a hátára a ballon, vagy orkánkabát, netán nyionblúz főié put- tonyt? ' E század húszból harminc­ba hajló esztendőiben mér­tékegység is volt a puttony Egerben. Kereskedelmi szak- kifejezés szerint: egyre-más. ra puttonyban árulta áruját, a termelő, s ebből rengeteg vita támadt. 1832-ben a váro­si tanács megtiltotta a put­tonyonként való kereskedel­met. Aztán sokáig maradt hajnali szállító szerszám a házi kertből a piacra, míg­nem felváltotta a divatja­múlt, használt gyermekkocsi. Hiába, könnyebb azt tolni s népviselet se kelletik hozzá. Az ötvenes években a put­tony megtelt szimbolikus tartalommal. Ha valaki vala­mely féligaz hírt hallott, úgy adta tovább, hogy „a put- tonyródió beszéli”. A sutto­gások időszaka volt ez, az egyetlen korszak a puttony történetében, amikor politi­kai tevékenységet fogtak rá és a felelőtlenség gyanús homályéval vették körüL Több ilyen korszakot nem tud kideríteni róla a legöre­gebb púttonyologus se. A SZÜRETEN, a péken; meg a piacon kívül volt még egy komoly szerepe a put­tonynak. A „meleg víz*. Ez a fogalom is megszűnt, Illő, hogy búcsút vegyünk töte. Két meleg vfz volt vala­mikor Egerben. Az egyik a nagy tó, amiben szirmot nyi­tott a lótusz virága. Annak a helyén épült a strandfürdők Azután volt egy kisebb tó, gyönyörű, tiszta vízében mos­ták az egri földművesasszo­nyok a ruhát. Sokszor fel­hangzott a hóstyákoíi: Ho­vá, Szidí ? A meleg vízre! An­nak külön renddel kellett megpúpozni a puttonyt- Ma­gasítónak belehelyezték a sulykolófát, hogy jobban meg lehessen rakni. Szellős. fedett hely volt a meleg víz, körül padok, ott mostak az asszo­nyok, némelyikük térdig vízben, csattogott a sulykoló, pergett a beszéd, dicséret, megszólás, pletyka, szünte­len, napestig. Ott volt a szé­lesebb közvélemény születé­sének helye. Akiről itt „le­szedték a keresztvizet”, az meg lett fürdetve rendesen. Néhanapján énekszó is hul­lámzott a tető alatt, mikor milyen voit a népi együttes hangulata, vagy összetétele. Még 196l-l}en is, tíz évvel ezelőtt is móstak itt az asz- szonyok s a vízművek mégis könnyítette a dolgukat: cent­rifugát szerelt beíiekik. Ilyen udvarias, szociális mozdulat megérdemli, hogy megemlé­kezzünk róla. Azután fo­gyott a szegénység, nőtt a mosógépek száma, a vállala­tok szakszervezeti bizottságai mindenütt beszereztek né­hány mosógépet, amit köl­csönadtak dolgozóiknak — a meleg vizet egyre keveseb­ben keresték fel. Helyébe épült föl a fedett uszoda. Ugyanaz a tiszta víztükör, mint amikor zengtek-csat- togtak fölötte a sulykolófák. Egyszer volt, hol nem volt, A MELEG VÍZRŐL nem emlékezik többé senki. A ré­gi menyecskék keséből ki­hullt a sulykolófa, az elha­gyott puttony lassan elkor­had a sutban. A másik, a nagyfává meleg víz emlékét legalább még őrzi valameddig egy első vi­lágháborús katonanóta. az is elhalványul nemsokára, hacsak össze nem gyűjti a régi katonanótákat valami nótagyűjtő garabonciás. Pe­dig hejbegyönyörűen zen­gett: Az egri nagy meleg víz­ben/ Áll egy hadihajó/ Tete- jibe, tetejibe/ Nemzetiszín zászló./ Fújja a szél fújja,/ Hazafelé fújja/ A víg egri öregbakák/ Mennek szabad­ságra. Dehogy ment«*, dehogy mentek. Puskájukat görcsö­sen szorongatva omlottak el valahol Volhynia mezőin, meg a „Doberdőben”. Szegények. Kapor Elemér lflŐS-befl alakult a* egri Megyei Művelődési Központ­ban az a Pallas Klub, amely 1968 óta tagja az UNBsCO- körök nemzetközi sző vétségé­nek. Az égy évtizedes jubileum alkalmából, október 22-től 25-ig ünnepségsorozatot ren­deznek. Ennek nyitánya lesz októ­ber 22-én, saerdán délután 5 órakor, annak a kiállításnak a megnyitója, amelyet a fia­tal alkotók klubjának művei­ből rendeznek. Szendén este 7 órakor a szüret és az ősz címmel be­mutató foglalkozást rendez az „ÉS” klub. Vendégként fellép majd a közkedvelt Kaláka együttes. Hasonló rendezvényt tart október 23-án, csütörtökön este 7 órakor a fiatal uta­zók klubja. Október 24-én. pénteken este 6 órakor kerül sör arra az ünnepségre, amelyre meg­hívták a tiszteletbeli ős aÄ alapító tagokat, többek kö. zott Kertész Ákos írót, Gár- dos Miklóst, a Magyarország főszerkesStő-hélyettesét, Síi. ícösd Mihály írót, irodalom­történészt és a Magyar UNESCO Bizottság, a KISZ központi bisottság és a Nép­művelési Intézet képviselőit. Az eszperantó kör október 25-én, szombaton délután 5 órakor ad ízelítőt tevékeny­ségéből. A foglalkozáson részt vesz Mészáros György eiga- nolőgus is. Bivalyreservá tűm Sávolypusztán A Nagykanizsai Állami Gazdaság sávolypusztai telepén van hazánk egyetlen bivalycsordája. A lomha mozgású — de hatalmas erejű — állatokat Bukovics Károly gondozza. A bivalycsorda bt. kisborjúval szaporodott, s ezzel hetven­hatomra nőtt a védett bivalyé Homány. (MTI fotó — Bajkor József) Napfoltok jelentkeznek E hő 16-án kis távcsövünk­kel kivetítettük a Nap képét. A fehér alapon a Nap kör­képével együtt egy fekete mező mozgott. Régen látott jelenség: napfolt. Valamivel a Nap egyenlítője alatt, vagyis a déli szélesség 5—10. fokán tartózkodott és haladt a keleti széle felé. 3—4 nap­pal előbb szemben lehetett a Földünkkel. Szabad szemmel nem tanácsos a Napba néz­ni, vakságot okozhat. A kí­naiak már az ókorban is­merték e jelenséget, azt kép­zelték, vadkacsák vonulnak el a Nap korongja előtt, azok okozzák a sötét területet. Galilei fedezte fel 1616 körül, ő használta először a távcsövet csillagászati célra. Megállapítása nagy megütkö­zést keltett a vezető hatal­masságok között, lehetetlen, hogy valaki a szeplőtelen Napon foltot véljen felfe­dezni. E sötét mezők közvet­len okai onnan származnak, hogy a Nap felszínének 6000 fokos hőmérsékletéhez vi­szonyítva a foltokon belül csak 4500 fok uralkodik. A vakító fényes környezetben az alacsonyabb hőfokú tö­meg sötétnek látszik. Éppen úgy, mintha egy izzólámpa fénye előtt egy égő gyertya lángja sötét maradna. A napfolt ezen jelenségét az okozza, hogy e helyen erős mágneses hatás a Nap belseje felől mégakadályoz­za a kiáramlást. Tehát á forró tömeg utánpótlásában zavar áll be. A folt körvo­nala igen szabálytalan. A belső területe egészen sötét, amit egy szálkás, világosabb udvar keretez. Csillagászati körökben árnyéknak és fél­árnyéknak nevezik a két el­térő árnyalatot. Terjedelmük igen nagy, ami már felismerhető, 100Ö km*és átmérőjű. Az átlago­sak földé tfhérój Űek. Dé megfigyelhettek már 300 ezer km-es nagyságrendűt is. Ezek. sötét szemüvegen át, szabad szemmel is felismer­hetők. Eleinte kis méretű föl tocskák jelentkeznek, majd nagyobb foltokká olvadnak össze. így maradandóbbak. Felülnézetben nyugat-keleti irányban mozognak, a keleti peremen eltűnnek. Ha időál lóak, akkor két hét múlva az ellenkező oldalon újból megjelennek. Galilei e hosz' szú életű jelenség megfigye' lésekor gondolt arra, hogy a Nap is forog saját tengelye körül, éspedig az egyenlítője táján 25 nap alatt teszi meg a forgást. Földi viszonyokra nézve nem a folt, hanem a vele járó naptevékenység a figyelemre méltó. A napfol­tokat napkitörések kísérik E vidékről egyrészt erős és káros sugárzás: ibolyántúli, röntgen- és rádiósugárzás in­dul nagyobb tömegben Föl dünk felé. Ezek a napsugár sebességével érkeznek ide. Szerencse, hogy Őket elnyeli a légkör. Csupán a rövid hullámú rádiózásban idéz­hetnek elő zavarokat. Az említett napkitörések- ből atomi részecskék is ki- dobódhatnak. Ezek azonban lassabban haladnak, 12—24 —36 óra alatt, juthatnak a Földhöz. E részecskék elekt­romos töltéssel érkeznék. A Föld légkörében mágneses viharokat okozhatnak. Ám a Föld mágneses tere befogja, majd kötött mozgásra kény­szeríti a részecskéket. A sar­kok környékén nagy hatás sál vannak a felszíni lég­nyomás elosztására. Elősegí­tik a sarki hideg áramlás megerősödését. Lehet, hogy e hét szokatlan hideg sarki légtömegének a beözönlése ennek a napfoltnak a rová­sára írandó. (Dr. Zétényi Endre) S. MARONÜE: Tehetségkutatás Még ma elhozom. önnek a pénzt. , Pfeifer asszony két óra múlt)«, tért vissza. — Pfeifer asszony, — mondta ünnepélyesen az egy­ség vezetője, —- szeretnénk önt egy alkalmassági vizsgá­latnak alávetni. — igen. — Itt wm egy háromezer márkás számla. A kollégák már legalább tízszer vallot­tak kudarcot Weiner úrnál. Egy garast sem fizetett. Ha ki tutija csalni ettől az em­bertől ennek a számlának az összegéi, akkor megfelelő mi­nősítéssel magasabb beosz­tásba helyezem. — Csak egy kérdést — átlóit a fiatalasszony. — Van-e ennek a* úrnak fizetetten számlája más vállalatoknál? — De míg mennyi/ Fűnek- fának tartozik! — Csak ezt akartam, tudni, — Nem találta otthon? A notórius csalók régi trükkje.': A fiatal hölgy táskájából tömött pénztárcát húzott elő.; — Miért ne találtam volna; otthon? Ellenkezőleg, otthon volt és fizetett. — Egyszerűen hihetetlen!; Csak nem azt akarja mon- j da ni, hogy sikerült kicsikarni '• tőle a pénzt? — Figyelmeztettem, ha nem fizet «ionnal, akkor me­gyek « többi hitelezőhöz. — És elmondja neki, hogy ; nekünk sem fizetett? Ez nem \ vezet eredményre! —.. .Es elmondom, hogy J nekünk fizetett. Akkor aztán, 1 mint egy védtelen áldozatra, 1 minden hitelező ráveti ma- ‘ gát. Amikor becsületszava­mat adtam, hogy senkinek sem mondom meg, ha való­ban Jizet, előhúzta a pénzt. Fordította: Agg* MAI műsorok: RÁDIÓ «.30 10.0-» 1*55 11.26 11.39 12.20 12.35 11.04 l««M 15.10 15.44 u.os 16.35 17.05 17.30 19.00 18.30 10.15 20.03 20.31 21.05 22.20 22.50 23.00 KOSSUTH zenekari muwk» L-kolaratíió Haydn: Philemon H Baucis corellli Lg FolHa Illés Béla művei Ki nyer mai Melódiakoktél Ezeregy délután... Éneklő ifjüsag Kodály: SzóMeaoaáta gordonkára Magyarán szólva,.. Harsán a kürtszó: Hölgy-Válasz Világjáró pótkocsi Mozarti A-dür zongora­verseny A Szabó család Esti Magaeía Népdalok Csák Máté földjét!... OprraénckW* á «tárad elején Kilátó Népdalok Meditáció Századunk zené; eb® PETŐFI *,ne Magyar Mvómcb* s.20 Franciaország forró nyár ut&fi c&m.) 8.33 Ursula sipíneka esc • Hagav együtt«« felvételei­ből 8.50 zom palack • kirakatban ».00 Nóták »,33 Derűre is derű. 10.00 a zene bullámhocsrán 11.35 Látószög 12.00 Mezók, falvak ónéira 12.33 Változások 12.50 zenekart mamik* 13.33 KOrusmuzsika 14.0« KettŰtdl hatig. 18.0« Nóták 18.33 A szép Galathea 18,15 A dobozba aárt n«p«ttgár 18.3«! Csak fiataloknak! 20.33 A kételkedő kiskirály 21.05 Népdalok 21.42 Beethoven: B-dút «sonata 22.33 Könnyűzene SZOLNOKI RADIO It. 00 Műsorismertetés, hirek IT.10 Egy este Ccglóűtn — Hangszerszólók — Üzemi lapszemle — Zenés napló — Üttőrűhfradó — Alföldi krónika — Kay Charles felvételeiből — Hírössze­foglaló. Td MAGTAB W.M 18.3« 11.Oá 1.3.05 17.30 M 11.3« 18.4« 18.30 20.00 20.95 22. 1« 22.30 KucRO < Ki játszik ilyet* Iskolatévé Iskoláiévá ftstt.) Óvódások fiimmúsora (Lengyel rajtftim.) szocialistái fengádvetetsk klubja A költészet periéi .letek á betűkkel •rv-hiráda TéVélOHiá Karinthy Fér éne; süeitemiaezes Budapesti tn ű Vési éti betek tv-hítedö, L 2. műsor 20.0i zenei Figyelő —21.00 TV-ftirádő, 2. 21.20 Üj-Zéland (Dok.-fiKn.) 21.43 A baleset (Jugoszláv mm.) POZSONYI rt.i« Fúvós zene 18.00 Ítífádó, publicisztika 28.15 Egy ore fftUtVá Itt vágyók 21.10 Híradó, publieíástUtá. OfVóit tanácsok, sajtó­szemle EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 és 8 Órakor A hosszú búcsú Hová lett a fekete aktatáska? Színes, szinkronizált, ameri­kai film. * Felemelt heiyárak* 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Ifjúsági bérieiszünett EGRI BROnV: Telefon: <14-ot.) du. fei 4, fél « éti 8 órakor Hogyan kell egy szamarat etetni? színes, NDK ftlmvígjáték. at lues együttes közreműködé­sével. GYÖNGYÖSI PUSKIN« örökbefogadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 és este 7 órakór Svejk, a derék katona HATVANI VÖRÖS CSUAAG: Kopjások HATVANI KOSSUTH* Ostromállapot HEVES t Helga rtIZES ABONT» Csínom Palkó Tízéves a Megyei Művelődési Közműt UNESCO Pallas Klaöja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents