Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

i I ^^^^^^AAAAAAAAAAAAAíVWAAAAAAA,. »A Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Egy szál virág BERLINBEN MEGNYÍLT A NŐK VILÁGKONG­RESSZUSA, amelyen százhúsz ország mintegy kétezer képviselője yesz részt, köztük természetesen népes magyar küldöttség is. Nem meglepő, hogy a résztvevők között olyan vi­lágszerte ismert személyiségeket is találunk, mint Va- lentyina Tyereskova, az első női űrhajós, Hortensia Allende asszony, a meggyiikc/lt chilei elnök özvegye, vagy Angela Davis, a filozófus, akinek kiszabadítá­sáért a magyar'közvélemény is-oly gyakran felemelte' szavát. Ezen az eseményen mégsem a világhírű nevek vi­selői állnak a figyelem igazi középpontjában, hanem — általánosító értelemben és tiszteletteljes nagybetű­vel — a nő maga, az élet, a béke jelképe. Közhelynek tűnik, hogy a feleség és anya milyen aránytalanul nagy részt vállal egy-egy család — és nem egyszer a nagyobb család, a nemzet—terheiből, gondjaiból. Az érem másik oldala, az ezért juttatott elismerés még nálunk sem felel meg mindig annak, ami ildomos len­ne. , PEDIG HAZÁNK, a szocialista országok alapelvei­nek és gyakorlatának megfelelően, igyekszik csökken­teni a nők csak állítólag ,.gyenge” vállaira nehezedő terheket. A földkerekség hatalmas területein ez ^em jogilag, sem más viszonylatban nincs így. Hogy csak egy példát említsünk a sok közül; Mehdi Melek, az Arab Nőszövetség képviselője a konferencián a Prav­da tudósítójának elmondta: az arab világban mérhe­tetlenül Sok még a tennivaló. A JELENTÉSEK BESZÁMOLNÁK ARRÓL, hogy okán üdvözlik a delegátusokat egy-egy szál vii'ággal. Nálunk is így van ez minden nőnapon, amikor a virág mellé azt az ígéretet is átnyújtjuk, hogy elismerésünk, tiszteletünk nem ..egynapos program” lesz. A nők vi­lágkonferenciája világviszonylatban jelent lépést egy ilyen jövő felé. kfiuMarán kereskedelmi egyezmény (Folytatás az 1. oldalról és kulturális kapcsolatok fejlődése felett. A magyar külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai za­vartalanul fejlődnek és nin­csenek akadályozó tényezők a kapcsolatok továbbfejlesz­tésének útján. Mindkét fél kifejezte eltökéltségét, hogy a kapcsolatok szélesítésére és gyarapítására törekszik. Dr. Bíró József utalt az induló ötéves tervre. Kiemelte egy­részt a mezőgazdaság, más­részt a magyar ipar struktu­rális átalakítása terén adódó együttműködési lehetősége­ket. Rámutatott; a kapcsola­tok további szélesítésének lé­nyeges kérdése, hogy Japán megfelelő feltétel esetén be­kapcsolódhat a magyar öt­éves terv fejlesztési elképze­léseinek megvalósításába. Felhívta a japán kormányfő figyelmét a gazdasági együtt­működés perspektíváira és nem utolsósorban azokra a lehetőségekre, amelyeket Ma­gyarország mezőgazdasági potenciálja kínál Japán szá­mára, amely élelmezési ne­hézségekkel néz szembe. Tokióban hétfőn este alá­írták a magyar—japán keres­kedelmi és hajózási egyez­ményt. A második világhábo­rú óta első ilyen megállapo­dást, amelyet hazánk nem szocialista országgal kötött, magyar részről dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter, japán részről pedig Mijazava Kiicsi külügymi­niszter írta alá. A Külügyminisztériumban történt aláírási ceremónia előtt a két miniszter rövid megbeszélést folytatott egy­mással. Ez alkalommal dr. Bíró József röviden kifejtette látogatásának célját és is­mertette azokat a kérdéseket, amelyek véleménye szerint döntően befolyásolják a ma­gyar—japán kapcsolatok, mindenekelőtt a gazdasági, a kereskedelrqi. és a műsza­ki-tudományos kapcsolatok alakulását. Ecsetelte a ma­gyar beruházási terveket és az azok megvalósításába való japán bekapcsolódás lehető­ségeit. A kereskedelmi és hajózási egyezmény aláírásakor mon­dott pohárköszöntőjében Mi­jazava Kiicsi japán külügy­miniszter hangsúlyozta, nagy f örömére szolgál, hogy több éves tárgyalás után végre aláírták a két ország keres­kedelmi és hajózási egyezmé­nyét. Hétfőn este Mijazava Ki­icsi japán külügyminiszter a minisztérium vendégházában vacsorát adott a dr. Bíró Jó­zsef vezette magyar küldött­ség tiszteletére. — Ahol erős a munkásosz• tály, ott erős a párt is... A városnak nincs múltja. Csak jelene és jövője van. Építészetileg. Dessaut ugyanis nerrl sokkal a háború vége előtt, akkor, amikor a fel­szabadító szovjet csapatok két kilométerre voltak már csak a várostól, az amerikai légi erődök gyakorlatilag a földdel egyenlővé tették. Két­ségtelen. hogy ez a város volt az „otthona” a Junkers mű­veknek, s így a háború alatt .érthető is lett volna, hogy a náci repülőgépgyártás egyik központját megsemmisítik a szövetségesek. Ám órákkal, ha nem percekkel a szovjet hadsereg megérkezése előtt ez a, bombatámadás éppen olyan értelmetlen volt — vagy az amerikai politika szempont­jából nagyon is „értelmes?” —, mint Halle vagy Drezda elpusztítása, ugyancsak szin­te már a kapitulációval egy- időben. Fgy.szóvá’ Dessauból sem­31« kedd mi sem maradt. Csak rom. Amelyet millió köbméter számra hordtak évekig az El- ba-parti város megmaradt la­kéi. Az ogykot virágzó yá­Kádár János fogadta a SZOT vezetőit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, az MSZMP Központi Bizottságának szék­hazában fogadta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa ve­zetőit. A SZOT részéről jelen vol­Az ENSZ Biztonsági Taná­csa hétfőn összeült, hogy megvitassa a nyugat-szaharai helyzetet. A spanyol gyar­mati uralom alatt leyő terü_- let népének sorsa már régóta aggodalommal tölti el a nemzetek közösségét. Viszonylagos nyugalomban eltelt vasárnap után sötéte­déskor ismét harcok robban­tak ki Bejrútban az egymás­sal szembenálló keresztény és muzulmán fegyveresek- között. Rendőrségi jelentések szerint nyolc személy vesz­tette életét és 17 megsebesült az elmúlt huszonnégy óra során. * Az ellenségeskedő politikai csoportok és a vezetőinek tárgyalásai közben folyama­tosan tartanak — egyelőre a siker látható jele nélküL A vasárnap éjszakai — és hétfő hajnalba nyúló lövöl­dözések hét külvárosi körze­ten kívül bizonytalan hely­zetet teremtettek a főváros központi részén is. Szemta­Baráti látogatás Irakba Henryk Jablonski, a LEMP KB tagja, a lengyel Állam­tanács elnöke hétfőm reggel hivatalos, baráti látogatásra Irakba utazott. A látogatás Hasszán Al-Bakr két évvel ezelőtti lengyelországi útját viszonozza. tak: Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Virizlay Gyula, Gál László, Herczeg Károly, a SZOT titkárai. Az elvtársi légkörű talál­kozón Időszerű politikai, gaz­dasági kérdésekről, a sza’k­Mint ismeretes, az ENSZ- közgyűlés már két ízben — 1966-bgn, majd 1970-ben — elismerte a szaharai nép ön­rendelkezési jogát és java­solta Spanyolországnak, hogy a terület jövőjének eldönté­sére dolgozza ki a világszer­núk beszámolója szerint a két vallási politikai csoport tagjai észak-libanoni telepü­léseken is összetűztek egy­mással. Alvaro Cunhal. a PKP fő­titkára, az ország politikai helyzetét elemezte vasárnap este Torres Novasban egy gyűlésen. „Az események napról napra azt mutatják, hogy a portugál forradalom súlyos válságát nem lehet a politikai hatalom legfelsőbb szerveinek — a forradalmi tanácsnak, az MFA közgyűlé­sének és az ideiglenes kor­mánynak — jobboldali átala­kításával és égy jobboldali fordulat megkísérlésével le­küzdeni” —i hangoztatta CU- nhal. A kommunisták nem azért vannak a kormányban, hogy jóváhagyják a szociál­demokráciát és szentesítsék a PPD és a Szocialista Párt ko­alíciójának politikáját. A fő­szervezetek munkájáról, a a szakszervezetek kongresz- szusaival összefüggő kérdé­sekről folyt eszmecsere. A megbeszélésen részt vet­tek: Pullai Árpád, a KB tit­kára, Jakab Sándor, a KB vezet felügyelete alatt tar­tandó népszavazás lebonyo­lításának módozatait. A határozatoK. valamint a gyarmati országok és népek függetlenségének szavatolá­sáról 15 évvel ezelőtt elfoga­dott ENSZ-deklaráció elle­nére Nyugat-Szahara lakos­sága még ma sem élvezheti törvényes jogát a nemzeti önrendelkezéshez és folytatja harcát a szabadságért és függetlenségért. A Biztonsági Tanács ülé­sén a kérdésben érdekelt ál­lamok — Spanyolország, Ma­rokkó és Mauritánia — kép­viselői fejtik ki kormányuk álláspontját. titkár rámutatott, hogy a PKP azért marad a kormány­ban, mert onnan hatéko­nyabban küzdhet a szabad­ságjogok és más forradalmi vívmányok védelméért. Ugyanakkor rámutatott, hogy nem tartották be a kormány­alakítási tárgyalásokon szü­letett megállapodásokat, amelyek az állami hivatalok­ban a kommunistáknak jut­tatandó állások számára vo­natkoztak. Cunhal bírálta azokat, akik elnézően tekin­tenek a Szélső' jobboldallal és a reakciós elemekkel való együttműködésre. A katonai fegyelemnek a jobboldal által gyakran em­legetett lazulására utalva Cu-. nhal hangsúlyozta, hogy a I ° Duón Prágáiig érkezett Le Duav, a Vietnami Dol­gozók Pártja KB első titkárá­nak vezetésével, vasárnap vi­etnami párt- és kormánykül­döttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Prágába, a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Kormány meghívására. Gustáv Husák a CSKP főtitkára, vasárnap reggel a prágai várban baráti találko­zón fogadta Le Duant,. A ta­lálkozó szívélyes, , elvtársi légkörben zajlott le. Magyar napok Algírban Sikerrel zárult az algériai fővárosban a szocialista Ma­gyarország tudományát és technikáját bemutató ren­dezvénysorozat. A hat nap során az algériai mérnökök szövetségének termeiben konferenciákat, előadásokat és éiénk vitákat folytattak hazánk tudományos és tech­nikai eredményeiről. Az algí­ri hallgatóság előtt ismert magyar tudósok is előadáso­kat tartottak. kommunisták különbséget tesznek vakfegyelem és tuda­tos fegyelem között. A vak­fegyelem csak a kizsákmá­nyolok érdekeit és kiváltsá­gait szolgálhatja, míg a tuda­tos fegyelem a nép, a forra­dalom szolgálatában áll. A PKP erélyesen tiltako­zott amiatt, hogy tagjait ki­rekesztették a Madeira-sziget új közigazgatási bizottságá­nak összetételéről folyó tár­gyalásokból. A párt tájé­koztató osztálya által ki­adott nyilatkozat tiltakozik az antidemokratikus és meg­különböztető eljárás ellen és követeli, hogy a szakszerve­zetek, a lakóhelyi és mun- kásbizöttságok is részt vehes­senek az új hatalmi szervek­ben. osztályvezetője. (MTI) A Biztonsági Tanács előtt a topántól Szahara kérdése Bejrutban ismét harcok vannak I portugál válság megoldását nem a jobbratolódás jelenti Dessau ma és holnap rősből szó szerint is kivi­rágzó romhalmaz lett. A régi városháza — csak rekonstruált épület ez, nem a régi — előcsarnokában Heinz Borchardt, városi főépítész mutogatja lelkesen a vagy nyolc asztalt és számtalan tárlót betöltő térkép- és ma­ketthadsereget: ilyen lesz Dessau. Mindén második sza­va „lesz”, a jelenről alig van mit mondania, úgy érzem legalábbis, mert mindaz, amit megmutat és mindaz, amiről szót ejt: a nyolcvanás évek és az ezredforduló tervei. Iára: oda vannak-e írva azok a számok. Nincsenek. ’ Ö mesélte különben, ho­gyan pusztult el a város, és mondta el azt is, hogyan állt talpra, hogyan indult meg az élet, hogyan kezdte szervez­ni az újjáépítést és az új tár­sadalom építését az NDK 13. legnagyobb 4 városában a párt... — Ma Dessau igen jelentős Ipari központ. Hogy csak egyet említsek a sok üzem közül, a KGST-n belül egye­dül mi gyártjuk itt a hűtő- vagonokat ... Igen erős a dessaui munkásosztály, külö­nösen a gépiparban, ahol minden negyedik munkás párttag. Ott, ahol nagy lét­számú és erős a munkásosz­tály, nyilván valóban erősek és eredményesek ott a párt- szervezetek is — fejtegeti an­nak a titkát, hogyan tudott lényegében egy negyed szá­zad alatt felépülni ez a vá­ros. hogyan volt képes meg­teremteni iparát, kereskedel­mét, kultúráját, s nem utol­— Ö, a jelent látni lehet és kell. Arról én most nem beszélek. Nekem a jövő a fel­adatom — mondja alig titkolt büszkeséggel és már mutatja is. hogyan fogja össze majd a jelenleg csillag alakú város csúcsait az új körforgalmi út, hová épül az Elba partján a a új üdülőkörzet, merre és ho­gyan épülnek az új és új la­kónegyedek. — Évente 700—800 új la­kást építünk és ehhez jön még másik kétszáz lakásnak a felújítása ... Hiába, argi negyedszázada jó volt, az már ma nem elégíti ki az igényeket — teszi hozzá a fő­építész és egy kicsit lemon­dóan széttárja karjait —... Legalább háromezer új la­kásigénylő van ... Nem va­gyunk képesek utolérni ön­magunkat ... A százezer lakosú Dessau jelenéről, múltjáról és per­sze jövőjéről a beszélgetés a Német Szocialista Egységpárt járási bizotfságán folyik to­vább, házigazdánk Karl Her­tel, az első titkár, ez a rend­kívül lelkes, mozgékony, csu­pa energia" kis ember, úgy idézi fejből a tényeket, ada­tokat, neveket, hogy gyana­kodva kacsintok, m iróafi&Ué­Aä fOK •# fcá«a§ ko»üL sósorban hogyan hihetetlen optimizmusát, amelyhez a munka fegyelmezettsege já­rul. Bármerre jártunk a város­ban: az egyébként nálunk is megszokott kép. Építkezés. De bárhol kérdeztük az épít­kezéseknél a határidőt, azt az építési idő határának értet­ték mindenütt, s nem valami gumifélének, amit nyújtani lehet majdhogynem tetszés szerint. Dessauban is min­den időre épül fel. Nem csúsztak a határidővel a megkapó ötletü és impozáns ,,Y” házak felépítésével, időre készült el a majd másfél ezer befogadóképességű színház, természetes, hogy határidőn belül épült fel az elmúlt öt­éves terv öt hatalmas, modern iskolakombinátja, az óvodák és természetesen a lakások is időre épülnek fel. — Ez nagyszerű — mon­dom. — Micsoda ? — kérdi Kari Wgrtel. — A határidők. Illetőleg, hogy a határidőket ilyen pon­tosan betartják — lelkesedem és ezt a lelkesedést csendes megértéssel fogadja a járási titkár. Hallott róla bizony­nyal, hogy az én hazámban némi gondok azért akadnak azokkal a bizonyos határ­időkkel. Járjuk a várost. Széles su­gárutak, csendes villanegye­dek, parkok övezte új lakó­telepek sorjáznak a nyüzsgő, eleven életű Dessauban. Jó előbb még a jövő makettjeit láthattuk, most itt körülöttünk mindenütt a lüktető, az ele­ven valóság, színekben, for­mákban, megvalósulva. Sem­mi kétségem sem lehet, hogy ha sorsom úgy hozza, egy évtized, kettő múlva ismét erre járva, a'tervek világából valósággá vált immár másfél százezres Dessaut kószönt- hetném maid itt,. . . .. Gyurka Gear “ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents