Népújság, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-18 / 245. szám

Kissinger pekingi látogatása előtt MOSZKVA: Pekingben — írja az APN rsovjet sajtóügynökség kom­mentárjában — meglehető­sen nagy várakozás előzi meg Henry Kissinger ameri­kai külügyminiszter október 19-én kezdődő látogatását. Az amerikai sajtó szerint a kí­naiak egyaránt érdekeltek a Kissingerrel tartandó tárgya­lásokban és Ford elnök no­vember végi pekingi látoga­tásában. A kínai fővárosban abban reménykednek, hogy 1<r jbb normalizálhatják a k amerikai kapcsolato­ka Ezzel összefüggésben fi­gyelmet érdemel Kissinger legutóbbi tv-nyilatkozata, amikor is az Egyesült Álla­mok külpolitikáiéval kap­Mii. október 18., szombat csolatban egy kérdésre vá­laszolva kijelentette: az Egye­sült Államok és a Kína közötti kapcsolatok alapja az, hogy a nemzetközi helyzet értéke­lésében bizonyos koncepciók azonosak. Melyek ezek a koncekciók ? Mindenekelőtt az ázsiai és a csendes-óceáni amerikai jelenlét fenntartá­sa. Azóta Peking egyre több gesztust tett Washington fe­lé, amit az Egyesült Államok­ban megfelelő módon érté­kelnek. így például Paul Findley, az amerikai képvi­selőház tagja legutóbbi pe­kingi 'látogatása alkalmából kijelentette: a kínai vezetők szeretnék, ha az amerikai csa­patok a Csendes-óceán tér­ségében maradnának. Erről beszélt Teng Hs2iao-ping kí­nai miniszterelnök-helyettes is. Schlesingen amerikai had­ügyminiszter — Pekingnek ezt az álláspontját tovább fejlesztve — újságírók előtt hangoztatta. Hogy a kínaiak már nem tekintik többé az amerikaiakat a fő veszély­nek. hanem hasznos ellen­súlyt látnak az Egyesült Ál­lamokban a Szovjetunióval szemben. A legutóbbi időkig a tajvani kérdés bizonyos ütközőpontot jelentett Pe­king és Washington között. Most azonban az a helyzet; hogy a pekingi vezetők el­állnak korábbi elveiktől. Ez év nyarán Teng Hsziao-ping, ugyancsak, gesztusként Wa­shington felé. kijelentette: ..Amennyiben korai még, hogy az Egyesült Államok változtasson Tajvannal kap­csolatos politikáján. Kína vá­rakozhat”. A pekingi sajtó az Ameri­kának nyugat-európai kato­nai jelenlétének fenntartását is sürgeti, elismeri az Egye­sült Államok katonai érde­keinek fontosságát a Perzsa­öbölben és a Közel-Keleten. Egyszóval, Peking hűsége­sebb híve lett a Pentagonnak, mint sok amerikai. (AWJ Sharif el-Akhawi bejrúti rádióriportért, aki a harcokról számtalan helyszíni közve­títésben számolt be, a libanoni főváros Nabaa-negvcdében váltakra emelik a tűzszünetnek örvendő lakosok. A kérdés csupán annyi, vajon meddig örülneinek a viszonylagos nyugat lomuafc, (Wátfújsátí telefgto — AP—-MTI—KSH Péntek esti külpolitikai kommentárunk: fi harmadik pofon ISMÉT ÜJ NEMZETKÖZI SZERVEZET neve, il­letve rövidítése kerül be az almanachokba. Az új rö­vidítés: SELA. Teljes spanyol nevén: Sistema Econo- mfca Latino Americano, azaz: latin-amerikai gazdasá­gi rendszer. Ezen a héten alakult meg Panama állam főváro­sában az új gazdasági szervezet. Programját találó tö­mörséggel foglalta össze a jelenlevő. 25 országot kép­viselő gazdasági- és tervezési miniszterek egyike, Jor­ge Ramirez Kolumbiából: „Űj szakaszt nyitunk a tér­ség életében. Megtesszük az első, együttes lépést a latin-amerikai gazdasági függetlenség kivívására”. Nicolas Ardito panamai gazdasági miniszter hozzátette — s szaval világosan tükrözik, hogy ennek az új gaz­dasági szervezetnek tulajdonképpen politikai céljai is vannak, és jelentősége is talán elsősorban politikai: ..Számunkra életbevágóan fontos, hogy együttműköd­jünk és megvédj ük érdekeinket a multinacionális vál­lalatok gátlástalan behatolásával szemben”. Tegyük hozzá: ezeknek a behatoló s a latin-amerikai orszá­goknak nemcsak gazdasági, de politikai életére is nyo­mást gyakorló, a felszólalásban multinacionalistának nevezett vállalatoknak javarésze: USA-beli. MIKÉNT POLITIKAI JELENTŐSÉGŰ és nem is akármilyen, az a lény, hogy — a panamai rádió fogal­mazása szerint — „Latin-Amerika eme új családi asz­talénál az Egyesült Államoknak nem jutott hely”. Mintha csak a kubai jelszót — Cuba sí! Yankee no:t — váltották volna valóra: miközben az USÄ-t nem hívták meg, Kuba ott van és kz új szervezet alapító tagjai közé tartozik. Ez pedig — s most a venezuelai rádiót idézzük — rövid időn belül a harmadik pofon, így Caracas rádiója: ..Három hónapon belül három kemény pofont kapott Washington politikája: nélküle jött létre a karibi közös flotta, hivatalosan feloldották a kubai blokádot és most itt a SELA, azaz, közös ér­dekeik megvédéséről tanácskoznak a latin-amerikai­ak". • Érdemes idézni végül a panamai Critiea című fo­lyóiratot: „Felerősödött az antiimperialista folyamat a földrészen, s ennek konkrét jele a Panama városi tanácskozás is. . . EZEKBEN AZ ÓRÁKBAN még dolgoznak az új szervezet, a SELA alapokmányán. Azt már eldöntöt- ’ lék, hogy székhelye Caracas lesz. AŐ/>AAAAÁ/VHA,V>A/y\AAAA\NVWVVWSAAA/WWVWsAVAVvAAAAAAVvVV\\V Egyiptom amerikai fegyvereket kér Forradalmi tanács ülése KAIRO: Anvar Szadat egyiptomi el­nök megerősítette, hogy har­ci repeülőgépeket, föld-levegő rakétákat és más fegyvereket fog kérni Egyiptom számára Gerald Ford amerikai elnök­től, amikor a hónap végén • W sshingtonban találkozik vele — írta pénteki számában az A1 Gumhurija című kai­rói lap. Az A1 Gumhurija az egyiptomi elnöknek egy ame­rikai képviselő előtt a héten elhangzott kijelentéseit ösz- szegezte. Szadat úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Ford elnök „kedvező szere­pet” fog betölteni egy átfogó közel-keleti békerendezés­ben. Az egyiptomi elnök hang­súlyozta, hogy országa tá­mogatná Szíriát, ha katonai támadás érné Izrael részéről. Ugyanakkor azt állította, hogy a második egyiptomi— izraeli csapatszétválasztósi megállapodással összefüg­gésben olyan biztosítékot ka­pott Ford elnöktől, amely szerint Izrael nem fogja megtámadni Szíriát. (UPI) Portugáliában megalakult a katonai beavatkozási csoport LISSZABON: A Portugáliában kialakult politikai és katonai helyze­tet tanulmányozta a legfel­sőbb forradalmi tanács azon az ülésén, amely csütörtökön 15 órakor- kezdődött és pén­teken reggel 7 órakor ért véget. Az ülésről kiadott hi­vatalos közlemény szerint a legfelsőbb forradalmi tanács felkérte a hadsereg vezér­kari főnökét, a COPCON pa­rancsnokát és a katonai kör­zetek parancsnokait, hogy haladéktalanul hozzanak olyan intézkedéseket, ame­lyek biztosítják az egység, a fegyelem és a hatékonyság helyreállítását. Meghallgatta a testület a salazarista politikai rendőr­ség ügyeivel foglalkozó vizs­gálóbizottság jelentését. Meg­vitatták a rendőrség, a köz­társasági nemzeti gárda, és a pénzügyőrség élére történő kinevezések kérdését is. A legfelsőbb forradalmi tanács üléséről kiadott hiva­talos közleményt Vasco Lou- renco százados. a . tanács szóvivője Olvasta fel. Egy kérdésre válaszolva közölte, Hegszilárdul az olasz kormány helyzete? Pénteken hajnalra meg­egyezés született a kormány és a szakszervezetek között kisebb megszakításokkal egy- hete tartó tárgyalásokon. Mo- ro kormányfő és a gazdasági miniszterek ' Ismertették a szakszervezeti csúcsszövetség vezetőivel azt a gazdasági programot, amelyet a kor­mány a gazdasági válság le­küzdésére állított össze. A program az állami költség- vetés terhére történő külön­böző gazdasági ösztönző in­tézkedéseket tartalmaz. A kormány által vázolt el­képzeléseket a szakszerveze­tek nem tartották ugyan ki­elégítőnek (pénzügyi jellegű intézkedések egymásutánja inkább, mint a gazdaságszer­kezet szükséges átalakítását célzó átfogó terv — mutattak rá), de elismerték, hogy ad némi biztost'ékot a beruhá­zások és a foglalkoztatottság fellendítésére, amit a szak- szervezetek döntőnek tarta­nak a jelenlegi súlyos hely­zetben. A két félnek a bér­kérdéseket illetően is sike­rült közös nevezőre jutnia: a kormány elfogadta az álla­mi alkalmazottak béremelési I követeléseit. A szakszervezetekkel tör­tént megegyezés megszilár­dította a kormány helyzetét, amely szakítás esetén erősen megrendült volna. A tárgya­lások kritikus szakaszában már-mér a kormányválság jelei mutatkoztak. hogy gyakorlatilag megala­kult a katonai beavatkozási csoport. PÁRIZS: A L’Unité, a francia szó cialista párt hetilapja vita­fórumot nyitott a baloldal dél-európai helyzetéről. El sóként Alvayo Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt és Mario Soárest, a «zocia 'lista pórt főtitkárát kérte fel a lap szerkesztősége, hogy fejtsék ki véleményüket. Cunhal hangsúlyozta, hogy pártja változatlanul kész együttműködni a szocialista párttal, de — mutatott ró­ván egy pont, amelyről a PSZ-szel való együttműkö­dés keretében sem vagyunk hajlandók lemondani, ez pe­dig a szocializmus perspek­tívája. Ha a szocialisták rá­szánják magukat arra, hogy kiigazítsák szövetségi rend­szerüket, akkor minden sok­kal könnyebb lesz — hang­súlyozta a PKP főtitkára, hozzátéve: ha viszont tevé­kenységüket továbbra is az antikommunizniusra alapoz­zák, akkor nem jutunk sem­mire sem. Szovjet űrhajósok látogatása SALT LAKE CITY Frank Moss, az Egyesült Államok Utah államának demokrata párti szenátora, a tudományos és űrkutatási szenátusi, bizottság elnöke, Washingtonból szülővárosá­ba, Salt I -ake City-be érke­zett, hogy üdvözölje az Egye­sült Államokban tartózkodó Alekszej Leonov és Valerij Kubászov szovjet űrhajóso­kat. Leonov és Kubászov a Szojuz—Apollo programban részt vevő kozmonauták, amerikai űrkollégáikka-1, Thomas Stafforddal, Donald Slaytonnal és Vance Brand- dal együtt körutazáson vesz­nek részt az Egyesült Álla-, mokbun. « „A Szojuz—Apollo prog­ram alapján végrehajtott szovjet—amerikai közös űr- kíséi'let, mint óriási jelentő­ségű esemény, örökre beke­rül a történelembe” — jeT lentette ki az amerikai sze­nátor. Mint megállapította. az amerikaiak többsége azon a véleményen van, hogy a fe­szültség enyhülése az Egye­sült Államok és a Szovjet- 1 unió hasznára van. Az'ame­rikaiak támogatják az enyhü­lést és örülnek a kapcsolatok javulásának. Dél-vietnami küiügyminisztériumi nyilatkozat SAIGON Amerikai források szerint a Ford-kormányzat lépése­ket tett 1680, korábban kény­szerrel kitelepített dél-viet­nami állampolgár Dél-Viet- namba történő visszatelepí­tésére, anélkül, hogy meg­várná a Dél-vietnami Köz­társaság kormányának en­gedélyét. Az űjabb amerikai terv el­leni tiltakozásul a Dél-viet­nami Köztársaság külügy­minisztériumának szóvivője nyilatkozatot tett s ebben le­szögezte: az Egyesült Álla­mok célja, hogy eltorzítsa a DIFK politikáját. Washing­ton arra használja fel az ál­tala kényszerrel kitelepítet­tek jogos hazatelepülési óha­ját, hogy félrevezesse a köz­véleményt, megsértse Viet­nam szuverenitását, s viet­namiakat szembe állítson vi­etnamiakkal. Vietnami állampolgárok külföldről való hazatelepülé­sének engedélyezése a Dél- vietnami Köztársaság szuve­rén joga —, hangsúlyozza a nyilatkozat. A DIFK kifejezi azt az óhaját, hogy mielőbb megszűnjék több tízezer dél­vietnami család szétszakított- sága, s ennek érdekében ki­elégítően megvizsgál minden hazatérési kérvényt, megold minden konkrét esetet. Orvosi Nobel* díjasok A Svéd Akadémia dönté­se alapján az orvosi Nobcl- dijat megosztva ítélték oda két amerikai és egy olasz orvosnak a vírusos dagana-j tok kutatásában elért ered­ményeikért. A képen (fent- ről lefelé): az amerikai Ho­ward Temln és David Bal­timore, valamint az olasz Rcnato Dulbecco. (Népújság feleíoló — ; AP—MTI—KS) Meddig örülhetnek? ♦

Next

/
Thumbnails
Contents