Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

{ A&ÍHQUá*. : HimANiA nm-AtiitV MtmfcvS ilfrÁtoim Üdvözlet a bolgár lestvérmegye dolgozóinak Georgi ítaramfilov Elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Targoviste megyei Bizottsága Első Titkárának BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG TARGOVISTE Kedves Karamfilov Elvtárs! A bolgár nép legnagyobb nemzeti ünnepe, felszabadulá­sának 31. évfordulója alkalmából őszinte szeretettel és elvtársi tisztelettel köszöntőm Önt, Önön keresztül Targoviste megye kommunistáit és valamennyi dolgozó­ját. Ezen a nagy ünnepen Heves megye kommunistái, dol­gozói nevében szívből kívánok Önöknek további kiemel­kedő eredményeket pártjuk X. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában és sok sikert, eredményes tevé­kenységet Heves és Targoviste megye barátsága, testvéri rgyűttműködése továbbfejlesztésében. Elvtársi üdvözlettel: VASKŐ MIHÁLY, az MSZMP Heves megyei Bizottsága első titkára FEKETE GYŐR ENDRE, Heves megye tanácsának elnöke Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának és Gustav Húsúk­nak, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökének meghívására hétfőn hivata­los baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség élén Prágába érkezett Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke, az Arab Új­jászületés Szocialista Párt­jának főtitkára. A delegáció tagjai közt van Mohamed Aiubi kormányfő és a szíriai kabinet több tagja. A szíriai küldöttséget a prágai repülőtéren Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Lubo- mir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a kor­mány elnöke fogadta. A re pülőtéren a prágai dolgozók ezrei, s a csehszlovák fővá­rosban tanuló szíriai diákok köszöntötték a delegációt. A hivatalos szíriai—cseh­szlovák tárgyalások kora délután kezdődtek meg, ezt megelőzően az Asszad vezet­te küldöttség megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. (CTK) Öt és fél országon át ii. Miért nem éneke« a gondolas? A Canal Grandén nem énekel a gondolás. A gondo­lás káromkodik. És még itt, Velencében sem olyan dalla­mos az olasz nyelv, hogy a káromkodást össze lehessen téveszteni az „O sole mio”- val. A gondolás különben azért káromkodik, mert a vaporetto, a lomha 2-es já­rat, amely cikcakkban jár- kel a tisztának aligha ne­vezhető kanális vizén, a jobb és bal oldalon egymást követő kikötői megállókhoz, herkentyűt egyenek egy-egy mindig üres trettóriában, hogy megcsodálják a piacot, a vállszélességű utcákat, egy­szóval ezt az egész vízre épült, vízből élő és majdan vízbe haló világot. És ne­kem nem tetszik Nem és nem. Nappal kibírhatatlan a számomra. Ügy érzem, mint­ha a tengervíz szétmosta korhadó falak. a süppedő, zöldhináros lépcsők mögött egy tegnap még csodálato­san szép nő arcvonásai de­rengenének fel. mint sírem­léken az egykori elhunyt má­ra megkopott fényképe, ám ezeket a vonásokat már szét- rágta, szinte csontig emész­Három©i©r * vesztette életét a török földrengés során A térképen jelzett térség­ben Törökország történeté­nek egyik legsúlyosabb föld­rengése pusztított. A legfris­sebb jelentések szerint a szombati katasztrófa Tega'- lább háromezer halottat kö­vetelt. (Népújság tele fotó —AP—MTI—KS) M«'.í MKMa Döbbenetes vallomások II volt görög lunta vezetőinek psre A görög kínvallatók peré­ben az államügyész hétfőn 1— 23 évig terjedő börtönbünte­tést követelt a junta különle­ges ügyosztályának 27 tisztje és katonája ellen, akik a per szemtanúinak vallomása sze­rint válogatott kínzásokkal próbálták megtörni a fasiszta rendszer politikai foglyait. Mint jelentettük a per au­gusztus 7-én kezdődött. Több mint száz tanút hallgattak ki az ügyben, akik döbbenetes vallomásokat tettek a katonai rendőrség athéni különleges ügyosztályán a diktatúra ide­jén uralkodó állapotokról. A bíróság várhatóan még ezen a héten ítéletet hoz. Az ügyosztály három veze­tője — Theodorosz Theofiloja- Tiakosz, Nil.olasz Hatzizi6szisz és Anaszíassziosz Szpanósz alezredesek esetében 25 illet­ve 15 év börtönbüntetést kö­vetelt, valamint kérte, hogy tíz illetve 5 évre fosszák meg őket állampolgári jogaik gya­korlásától. Az államügyész vádbeszé­dében rámutatott, hogy az 1968-ban szervezett különle. geo ügyosztálynak teljhatal­ma volt őrizetbe venni, val látni, bebörtönözni minden olyan polgárt és katonát, akikkel kapcsolatban bármi gyanú támadt, hogy szemben állnak a juntával. Tanúvallo­mások szerint az ügyosztá­lyon sokféle kínzással pró­báltak meg vallomást kicsi­karni az őrizetbevettektől: napokig arra kényszerítették foglyaikat, hogy álljanak, megfosztották őket a legele­mibb fizikai szükségleteik ki­elégítésétől is. Az ügyész sze­rint az ügyosztály kínzóköz­ponttá vált, ahol semmibe vették az emberi érzéseket és a civilizáció alapszabályait. Mosoly és ha! minden mennyiségben három idegeset is kürtői rá, aki pedig a nyolc főtől meg­süllyedt gondoláját most próbálja keresztbe fordítani ezen a vizi utcán. A vapo- rettó kürtje sikong, a gon­dolás káromkodik, a kanális tengervize fel-felcsobog, az ég természetesen kék és Ve­lence most olyan a vakító napsütésben; mint egy öre­gedő, pattanásos prostituált — nappal. Most vagyok harmadszor a vizek és kövek nagy múl­tú városában. Most mormo­lom immáron harmadszor, magamat is győzködve, bá­mulva egy hídról az olajfol­tos és banánhéjat libegtető vizet, hogy Velence igen is a világ csodája. Hogy aki Velencét nem látta, nem lá­tott semmit. Hogy Velence süllyedése és elsüllyedése az emberiség kultúrájának tra­gédiája lenne. Tudom, így van, mégis minden hiába. Beszélhetek én magámnak. Tíz- és százmilliók loholnak Velencébe, hogy ott galam­bot etessenek a Szent Márk téren, hogy ott bukjanak orra a bazilika ten elfára­dástól ^hepehupássá vált mo- zaiknadlóiárí. hogy gondolá­ra üllenek. hogy megcsodál­ják Tiziánót és a Sóhajok hidját, hogy valami tengeri­tette a kór. Este más. Este varázslatos, A női arc vonalai magá­val ragadóan kecsessé vál­nak. Díszei felfénylenek, ha­jának selymes szálai sötét­némán, a csillagokat vissza- tükröztetve fonják közre és körbe a várost: a nappal csatornái ezek mind. Velen­cét este kell látni, és nappal futó gyorsasággal csak meg­nézni. Velence nem süllyed — mondják a tudósok. Velence süllyed és menthe­C\ ti PH ÜLT Un szeptember 9., kedd Ma nyitják meg a IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszust Kedden a Dózsa György úti MÉDOSZ-székházban nyitják meg tudományos életünk egyik legrangosabb idei rendezvényét, a IV. Nemzetközi Finnugor Kong­resszust. Az ülésen dr. Ortutay Gyula akadémikus, a kong­resszus elnöke mond megnyi­tó beszédet. Ezután a Magyar Népköztársaság nevében Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a kongresszus fővéd­nöke köszönti a nagyszabású tudományos tanácskozás rész­vevőit, majd a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke üdvözli a kongresz- szust. A megnyitó ünnepség keretében ezt követően Ben- kő Loránd akadémikus tart előadást „Az élő nyelvi múlt” címmel. A kongresszus délután ple­náris üléssel folytatja mun­káját, melyen Zakó György akadémikus Utak és módok a finnugor tudományokban címmel tart előadást. A ta­nácskozás második napjától — szerdától — pedig hat na­pon át különböző szekcióülé­sek keretében folytatja mun­káját a kongresszus, amelyen 24 ország csaknem ezer szak­embere vitaija meg a tinxur ugor népek történetével és kultúrájával foglalkozó tudo­mányos kutatások eredmé­nyeit. A nyelvészeti szekció ülé­sein egyebek között olyan té­mákról cserélnek véleményt, mint az alapnyelv, kutatási modellként való felhasználá­sa. A nyelvészeti szekció programjának szakülésein az ősmagyar nyelv, illetve a finnugor irodalmi nyelvek kialakulásától a gépi módsze­reknek a finnugor nyelvészet­ben való alkalmazásáig szá­mos érdekes szakmai téma szerepel a napirenden. A néprajzi szekció ülésein a finnugor népek társadalom- szerkezetéről. hagyományos művészeteikről és a finnugor összehasonlító népzenei kuta­tás történetéről, eredmé­nyeiről hangzanak el elő­adások. A régészeti,' történefi és embertani szekció ülésein az Ural vidéki kultúrák késő kőkori kapcsolatairól, a finn­ugorságnak a termelő gazdál­kodás kialakulásában betöl­tött szerepéről és a magyar honfoglalásról, illetve annak előzményeiről hangzanak el előadások. A irodalmi szekció ülései» az irodalomtudo­mánynak a finnugor kutatá­sokban betöltött szerepéről, valamint a finnugor népek irodalmának folklorisztikus jegyeiről tartanak előadáso­kat. A különböző szekciók­ban az említettek mellett a szabadon választott témákból további több mint 30 előadás hangzik el. Szeptember 15-én, hétfőn —a tanácskozás utolsó nap­ján — kerül sor a kong­resszus második plenáris ülésére, melyen Kustaa Vi!- kuna, finn professzor tart előadást „Nyelvhatár, etni­kai határ és kulturális ha­tár” címmel. A kongresszus programjában vidéki tanul­mányutak is szerepelnek, amelyeken a résztvevők ha­zánk néprajzi, irodalmi és történelmi emlékeivel is megismerkedhetnek. A kongresszus idején az utóbbi években megjelent finnugor témájú tudomá­nyos és irodalmi alkotások­ból a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban könyvki állítást rendeznek, s ez alkalomból a posta is tetszetős emlék- bélyeget bocsát ki. A tanácskozás záró ülését szeptember 15-én ugyancsak a MÉDOSZ-székházban tart­ják. legfőbb üzlet, és nemcsak meg mindig, de e turista­nyüzsgés üzlet marad a jö­vőben is. Olyan üzlet, amely ■ ha megmenteni tálán nem is tudja Velencét a távoli szá­zadokra, de csendes haldok­lását megnyújtani képes lesz. Az üzlet egybeesik a kultú­ra, az emberi társadalom belső értékrendjének kívá­nalmaival: ez a város meg­érdemli, hogy agóniáia szép, hosszú és fájdalommentes legyen. Mert ez a város egybehívja a világ fiait és leányait, hegy azok egymás mellett békésen csodálják meg öregedő vonásait. Velence különben sem a velenceiek ügye, hanem az olasz idegenforgalom és az olasz költségvetés legszen­tebb ügye is. Amikor én itt elgondolkodva bámulom a lagúnákat, és ilyféle ostoba dolgokon töprengek, és mi­közben velem együtt és mel­lettem mint megfáradt röp­tű madarak oly sorban tá­masszuk magyarok, és fran­ciák, olaszok és amerikaiak, svédek és csehek a sok kö­nyökléstől fényesre kopott kőhídpárkányokat, akkor mi itt — és Európa igen ,i&ok országában a hasonló «öt­ben másutt is — voltakép­pen közgazdasági alanyok vagyunk. Tételek a köUséz- vetések egyenlegében. Az én magyar forintom is ott sze­repel az idei év majdani olasz gazdasági mérlegében éppen úgy, mint az ameri­kai dollár, az angol font, vagy a nyugatnémet márka. Mint bevétel. És ha a gondolás énekel­ne is, ahelyett, hogy ím az öklét rázva káromkodik, én is a zsebemre csaphatnék, mint Arany kedves tanköb teményének, a Fülemülének a bírója: ......nekem da­l ol...” Az a rögeszmém, hogy voltaképpen mint költségve­tési tétel utaztam öt és tél- országon át. csak első olva­sásra tűnik erőltetettnek. Mint ahogyan az is igaz ugyan: semmi szégyen . és kivetnivaló sincs abban, ha Itt a piac is inkább látványosság, mint — piac, ahol vásárolnak is tetlen — mondják a tudó­sok. És amíg a tudományos vi­ta folyik, az egykori Aguilla megadóan tűri. hogyan har­colnak érte a tudósok, a po­litikusok. a száznyi rendű és rangú szakemberek, és ho­gyan nyüzsögnek meg-meg- rokkanó falai között a tu­risták. A keskeny kanálisok sötét mélyén azonban nem kevésbé sötét gondolatait fontolgatja a város jövőjének távlatait illetően. Pedig mind kevesebben laknak már itt. Sok tízez­ren. majd százezren persze még ma is. De Velence már két részből áll: a turisták városából és a velenceiek új olasz városából, az iparoso­dott Mestréből Ám az ide­genforgalom itt, az évezre- Ha« városban az igazi és 3k az idegenforgalmi üzletág valóban jó üzlet, r. ha rá­adásul azt még tisztessége­sen is csinálják. És be kell vallanom, hogy sem Velen­cében. sem a spanyol Calle- lában, sem az ausztriai Salz­burgban például, sem Fran­ciaországban. va«y éppen p csöppnyi Monacóban, semr kifogásom sem lehetett e téren az üzleti korrektsé g ellen. Pontosan annyi mosolyt kaptam, amennyit fizettem. Lehet, hogy a gondolásnak azok ott nyolcán, nem fizet­tek külön a dalért? Biztos hogy nem! A hangulatnak, a rom" • fikának itt megszabott í 1 van. (Folytatjuk.) Gyurkó Géza flss?3!l !taal§$3 Csenszioväkiäban

Next

/
Thumbnails
Contents