Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

T m y-'-Y • -agtia-y-ü::'d Elektronikus adatfeldolgozásra készítik elő az örök­ítés betegségben szenvedő személyek tenyerlenyomatait. T udományos „ternyér jóslás 1 9 Köztudomású, hogy az ujj­hegy rajzolata — az ún. ujj- lécrajzolat — mindig egyé­ni. minden embernek más.az ujjlenyomata. Több milliárd ember ujjlenyomata között sem találtunk két azonosat, ami értékes támpontot nyújt a személyazonosság megálla­pításánál. Azt viszont valószínűleg kevesen tudják, hogy a te­nyérvonalak is fontos infor­mációk hordozói, sőt a tal­pon húzódó vonalak, baráz­dák is sok mindenről tájé­koztatást nyújtanak a szak­ember számára Ezek nem annyira a bűnüldözőket ér­deklik, mint inkább az or­vosokat, akik az ívesen, hur­kol tan, vagy koncentrikusan lefutó vonalakban felisme­rik bizonyos betegségek jel­lemzőit. A tenyér vonalait már a görög és római természet- t adósok is ismerték és tanul­mányozták. Az összefüggé­sek feltárásában azonban nem jutottak messzire, így az egész kérdés sok évszá­zadra a babonaság, majd a szélhámos „jóslások”, mocsa­rába süllyedt. A kutatók alig egy évti­zeddel ezelőtt jötték rá, hogy az ujj- és tenyérlenyo­matok rendellenességei kap­csolatban állnak különböző, a születéskor meglevő (úgy­nevezett „világra hozott”) rendellenességekkel. Ez a felfedezés új lendületet adott a további tudományos vizs­gálódásokhoz. Így vált lehe­tővé, hogy a tudományos „tény ér jóslás” egyre bizta­tóbb eredményeket érjen el. Miről tájékoztat a majomvonal? A tenyérnek három, össze­hasonlításra alkalmas „fő vonulata” van, amelyeket a tenyérjósok „szív”-, „fej”- és „élet”-vonalaknak nevez­nek. Ezek a magzati élet harmadik hónapjában kezde­nek kialakulni, és végleges formájukat a hetedik hó­napban érik él. Előfordul, hogy a két h arán túl futó vonal helyett csak egy lát­ható a tenyéren. Ezt — minthogy a majmok tenye­rén is egy vonal található — majomvonalnak (majomránc­nak) nevezték el. Az európai embereknél a két vonal egybeolvadása rendkívül ritka, a Kauká­zusban vagy Ázsiában lakók­nál azonban — teljsen ép testi és szellemi fejlődés esetében is — az összlakos­ság egy százalékánál lelhető fel az egybeolvadás. (Mind­ez abból a szempontból ér­dekes, mivel felfedezték, hogy a tenyéren levő ma­jomránc tízszer gyakoribb a Down-kórban — mongoloid- idiotizmusban — szenvedők kfVroi mini, «y. g>0^7Knágaa embereknél. E módon ez a k romoszóm a-r endell enessé- gén alapuló megbetegedés jól diagnosztizálható, azt is figyelembe véve, hogy erre az elmegyengeséggel járó vele született betegségre az ötödik ujjperec-hajlatának egyes beolvadó vonalai is jellemzőek, amelyek egész­ségeseknél gyakorlatilag nem ia fordulnak elő. A trirádiusz eltolódása A bőr vonalai minden ember tenyerén úgy helyez­kednek el, hogy a tenyér középvonalán egymás felé futó ráncok Y-alakot ölte­nek. Ennek egyik szára a mutatóujj, a másik a kisujj, a harmadik a csuklóhajlat­ban levő ránc felé mutat. A három szár találkozási pont­jánál az Y középpontja az tin. trirádiusz. Egészséges embereknél a trirádiusz a tenyér középvonalában he­lyezkedik el. Annak jelentős eltolódása viszont különböző rendellenességekre utal. Meg­állapították, hogy a kromo­szóma -rendellenességben szenvedők tenyerén nyolc­szor gyakrabban tolódik el az ujjak felé az Y közép­pontja, mint normális kro­moszómaviszonyok esetében. Egy kisgyermek bőrének a vonalairól meg lehet állapí­tani, hogy szenvedett-e az anya a terhesség első hó­napjaiban rubeolában vagy sem. Mint ismeretes, ez a betegség igen súlyos hatás­sal lehet a születendő cse­csemőre. A tenyérvonalak ta­nulmányozása alapján felfe­dezhető a leukémia (vérrák), és a bőrfelűlet vonalainak ábrái elárulnak * bizonyos ideg- és szívzavarokat is. Jól bevált a tenyérvonalak vizsgálatának módszere a fenolketonuria (egyfajta en­zimbetegség) megállapításá­ra is. Segít a számítógép A kromoszómaeltérések és a bőrrajzolatok összefüggé­seinek kutatását megköny- nyíti, hogy az elmúlt évti­zedben az ujjak, a tenyér és a talp rajzolatainak rögzíté­sére érzékeny módszereket dolgoztak ki, és megoldották az elváltozások számítógépes minőségi és mennyiségi ér­tékelését is. A kutatásokban szovjet, amerikai és nyugatnémet tu­dósok járnak az élen. Szov­jet szakemberek már 36 biz­tos ismérvet állapítottak meg, amelyek alapján követ­keztetni lehet az öröklött betegségekre. Belorusz gene­tikusok készítették el az örökletes betegségek osztá­lyozásának azt a rendszerét, amelyet az Egészségügyi Vi- láfisssrvezofc » elfogadott. í ETürszs'üálat Az igazgató elhatározta, hogy elveszi titkárnőjét. 0 65 éves, a titkárnő 18. A barátja csóválja a fejét: — Ostobaságot csinálsz! Ha te 85 éves leszel, ő 38! — Hát baj az? Ezek a nők legszebb évei! O — Tudja, egy régiség­boltban láttam meg a fe­leségemet. — Igen? Es mennyit fi­zetett érte? O Két nénike beszélget: — Találtam egy kitűnő orvosságot! — Mi ellen? — Azt még nem tudom, de nagyon hatásos... O — Az én vőlegényemet a nők tátott szájjatl bá« múlják. — Olyan Adonisz? — Nem fogorvos. O Egy házikert tulajdono­sa panaszkodik a szom­szédjának: — Ezen a vidéken olyan kemény a víz, hogy öntö­zéskor letöri a virágokat— O — Mindenkinek azt ál­lítja, hogy ön Napóleon, engem pedig arról próbál meggyőzni, hogy Hamlet — inti a beteget a pszi­chiáter. — Ün nagyon szimpati­kus nekem, doktor úr, ezért úgy döntöttem: ön­nek megmondom az iga­zai O A feleség szidja a férjéti — Hogy veszíthetted el a jegygyűrűdet? Ezt képte­len vagyok megérteni! — Pedig egyszerű a do­log. A te hibád volt! — Hogyhogy? — Valamennyi zseben» lyukas! Eltérítés: (Kallus rajzai) A vándor­madár A pult innenső ob • dalán áll az egyik, az \ onnansó oldalán a ; másik, a középen pe- : dig egy-egy korsó ; sör áll. A beszélgetés ; úgy folyik, hogy hol ; hárman hallgatnak — ; az egyik és a két kor- ; só sör —, hol négyen ; hallgatnak és ebből ; egy csóválja a fejét, ; Amelyik a fejét csó- ; válja az sem az \ egyik és nem is a másik korsó sör. Természetesen. Az idősebb az előadó, a fiatalabb, a kicsit ló- arcú, a hallgatóság, aki, illetőleg amely időnként felcicceg, vagy fejet csóvál, mi­közben mindig kor­tyol hozzá az egyik korsó sörből. Az idősebb, a boros­tás állá: — ... és akkor a Hajó menti Kalancs- üzem lett a munkahe­lyem. .. Kalancsokat gyártottunk, lényegé­ben olyanokat, mint amilyeneket én az­előtt is csináltam... Kitűnő kalancskészítő vagyok ma is... nem hencegésből mondom, ; de messziről megis­merni azokat a kalan­csokat, amelyeket én készítettem... Em­lékszem, fiú, hogy a Hajó menti Kálancs- üzemben felfedeztem egyszer az egyik sa­rokban egy kalan- csot... Megismer­tem. .. En, csakis én csinálhattam... Leg­alább két éve. De megismertem... — Ccccccc... cccccc — és hozzá egy nagy korty sör. — Aztán jaa <» Adreafön Vállalat. :i Kalancsok helyet ki­lincseket készítet­tem. .. Nem okozott az nekem gondot... Aki jó kalancskészítő, az otthonosan mozog a kilincs készítésében is... Nem mondom, vagy egy félóráig nem volt meg a nor­mám.—, — Tálóráíg? Ccccc.lZ eecc — így a lóarcú és újabb korty a veszdelme- sen fogyó korsóból.. — Igen. Mindössze félóra és utána már vágtam is a kalan- csot, mint a répát. A szakma, kisfiam, a nagyujjamban van... Kilincs... kalancs egyre megy... Nem véletlen hát, hogy a Szertartásokat össze­szerelő Üzemnél... — Az Adrealint akarta mondani, nem? — Az mikor volt már, fiam... Most az új üzemről szólok, a Szertartásokat össze­szerelőről. .. Ott meg díszkupakos kálin- csokat kellett csinál­ni... A díszkupakos kálincs csak messzi­ről olyan, mintha k!~ Uar* (Tenne. $ csak) még messzebbről, mintha kalancs... A díszkupakos kálincs már a szakma művé­szete. .. De énnékem, édes fiam... ennyi volt — 'mutatja ujj- pattintással, hogy egy csettintésnyi csak —, ...és máris csinál­tam. .. Na, igyunk még két korsóval. — Ittak. A borostás idősebb elmélázva folytatja: — Aztán jött; a Ha- lentfent Vállalat, majd a Sőgépgyártó, a Kefelevonó... De mindenütt ismerték, szerették az én ke­zem munkáját Perceg Elek neve fogalom a szakmában... Na is­ten, isten... — Hát hány válla­latnál dolgozott Elek szaki végtére is? — így a lóarcú fiatalabb két, fuldoklásig gyor­san nyelt korty kö­zött— — Az nem olyan egyszerű, édes fiam.— Várjál csak..: A Ha-! lentfentet, azt mond-í tam, a Kefelevonót is,', ugye? Ez eddig hat. A Pléhpapir VállalatI az hét.. aztán __' i gen az nyolc... ehe! ... ott két év...', aztán jött a... igen. — az tizen- í kettő... — Hát szó-, val, édes fiam, ha1, mindent összeadunk, < vagy húsz vállalat jön', ki, ha nem csaló-', dóm.— A lóarcú ismét kor-] tyol, nagyot kerekít a< szemével, ámulatból] is, meg kissé riadt-J Ságból is: — Akkor maga.. .< izé... Elek szakt.. akkor maga voltakép-í pen vándormadár,] ugye? — Vándormadár? 'Az eszed tokja, édes', fiam! En húsz éve a\ gépem mellől el nemi mozdultam... — De hát ak-l kor... ? — Mit de hát ak-\ kor? Erteilen vagy,) fiam, nagyon értet-í len... En el nemi mozdultam ugyan, de] az üzem a fejem felől,] az igen... Hússzor] szervezték át a válla-í latot, nevezték él < másnak, hússzor ve- ] zették át ezt a mun-] kakönyvemen, és< hússzor változtattunkl profilt. — — Aháfl Értem. I.] Akkor maga most] már a huszadik fájtál gyártmányt is csinál-] ja? — En? En nem. En] mindig ugyanazt.< Csak másnak nevez- < ték, valahányszor új] profilt és nevet ka-< patt agyár... Na,] még két korsót, édes] fiam.— (egri) Ne az italboltba! Haza!., Izé...(?!) É'őszóbeli megnyilatkozá­sainkban feltűnően gyakran élünk a címbeli szócskával. A bizalmasabb beszédhely­zetekben az izés, izéi alak- változatai is nyelvi szerep­hez jutnak, mint áthidaló, pótló szóalakok, elsősorban akkor, amikor valami nem jut eszünkbe, vagy fogalma­zásbeli zavarba esünk. Gyakran halljuk a mizé? nyelvi formát is. Írásbeli közleményekben, hivatalos feljegyzésekben természetesen nem szoktuk használni. Azt azonban ter­mészetesnek tartjuk, hogy a szépirodalom nyelvében a beszédbeli helyzet jellemzé­sére mégiscsak nyelvi sze­rephez jut. Feltűnően gyak­ran élnek e szóval költőink is. Éppen a versbeli szerep bemutatásával bizonyítjuk, mennyire változatos haszná­lati értéke van ennek a fur­csa kis szóalaknak. Már Petőfi Sándor játé­kos, tréfás, ironizáló céálal versbeli szerepet bíz az izé szócskára: „Én, kit földön­túli izék, földöntúli izékbe avattak”. Illyés Gyula Napló című költeménye azt pél­dázza, hogy milyen e szó általános használati értéke: Ha emlékezetünk cserben­hagy. azonnal ajkunkra to­lakodik az izé: „Van, ták még, pár költő.. „ egy­két kísérletező — izé... mi­zé. y„ a nevük elfeledtem Az emlékezet gyakori ev varára utal a szó szerepel­tetése az alábbi versrészlet­ben: „Bekukkantok, mint izé, Debrecenbe”. Bóka László versének egy másik részletében meg is fejti, ki­nek a neve helyett szerepel az izé szóalak: „De oly kurtán élhettem e hitembe*!, mint, izé, Bolond Istók Deb­recenben” (Bóka: Szilveszte­ri számvetés). Gunyoras célzattal éppen azzal kiseb­bítjük valakinek, vagy va­lakiknek emberi értékét, hogy tisztességes nevük he­lyett tuJjajdonnévi szerep­ben az izé szót használjuk: s* „Kint volt mindenki: Né!, vt né! Itt van Izé úr és Izéné!" (Gábor Andor; A hűsölés- • ről). I Súlyos elítélő kritikát bíz­nak költőink az izé szóra az alábbi vensrészl etekben: „Ember-alatti izé, méregke­verő voltól” (Benjámin: Egy volt költőre). — „Ki csám­csog a sok jeles elme-izén” (Csanádi Imre: Groteszk). ■ Az izéi Igealakot a leggyak­rabban szépítő nyelvi forma­ként vesszük ajkunkra. Er­re csak két példát, ismét- csak versrészletekből: „Ne izéi jenek a pénzzel!” (Gá­bor Andor: Felszólalás pénz­ügyben) — „Mondjuk azt, hogy mi izéltünk ide”. (Sza­bó Lőrinc: Gyerekek). Arra a kérdésre, hogy tfiz- zel-vassal írtandó-e ez « henye szócska, a válaszunk az, hogy az igényes, a va­lóban ízes beszédbe nem il­lik bele. Ha egyértelműen akarunk fogalmazni, akkor soha se bízzunk nyelvi sze­repet a bizonytalan jelen­téstartalmú és használati ér­tékű izé, izés, mizé, izéi szó­alakokra. Or. Bakos József _ i A á

Next

/
Thumbnails
Contents