Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-02 / 205. szám
Bezárt a vásár - nyílik a vásár Szezonvég az üzletekben — mindenki hasznára Cukorrépa-betakarítás gépekkel A tavalyi 200 hektárral szemben, ez évben 300 hektáron termelnek cukorrépát e hatvani Lenin Mg Tsz földje in. A termésátlag igen biztatónak ígérkezik, mintegy 400 mázsa hektáranként. A betakarítást teljesen gépesítette a termelőszövetkezet. Munkában a Herriau-gépsor. (Fotó: Szabó Sándor) Jobb munkánk alapja Valami szokatlant érez az , ember, ahogyan sétál a dél- ! utánban. Mintha tegnap más | lett volna... De mi lehet, | vajon mi lehet ez a válto- ; zás? Nézegetünk, töpren- r günk, mígnem mégis rá kell i jönni a dolog nyitjára: hai marabb haloványul a délután. Úgy tűnik, augusztus ! végére megöregedett a nyár. A kirakatok tükrében már másképpen öltözött nők (és férfiak) nézegetik titkon magukat. Így veszik észre, hogy — lám, a kirakatok is megváltoztak. Antilopkesztyű, bőrkesztyű, esernyők, öltönyök, kosztümök, pulóverek. És a dekoráció is: díszítőelemekként most is a virágok dominálnak, de ezek már mások, mint a néhány héttel ezelőttiek. Ezek már az illatos, szüretelőkészítő szeptember színei. Még el sem múlt a nyár, de íme, beosont az ősz boltjainkba, házainkba, gondolatainkba. — Talán még kissé korai a borongós őszi hangulat — fogalmazza meg a szakember — és nem utolsósorban az üzletember — véleményét Forgács György áruforgalmi főosztályvezető és Gál Béla áruforgalmi osztályvezető a, Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szétszórt irodáinak egyikében, nevezetesen abban, amely az egri Buttler- házban kapott ideiglenes .menedékhelyet, — De hiszen a kirakatok... ;— igyekszem felsorakoztatni érveimet az ősz mellett, ök mégis azt javasolják, ne mondjunk ilyen hirtelen búcsút a nyárnak. — Az a helyzet — magyarázza Forgács György —, hogy a szállító vállalatok és a kereskedelem között még nem ért véget az őszi-téli ruhák szállítására vonatkozó hosszú megbeszélés-, tárgya: lássorozat Néhány realizá- - lása éppen a napokban várható, így egy hét múlva • már teljesebb képet adha- , tunk az őszi-téli ruházati , felkészülésről. ) — Helyette — javasolja Gál Béig. — érdemes lenne r inkább arról tájékoztatni a közönséget, hogyan zárult a nyári szezon végi kiárusítás. A közeljövő helyett tehát a közelmúlt lett a tárgya beszélgetésünknek, s az osztályvezető szavai nyomán az alábbiak kerülnek jegyzet- füzetembe: Olcsó, de jó Heves megyében a vállalat 46—48 árudája vett részt a kéthetes szezon végi nyári vásárban. Augusztus 4-én 11 millió forintos készlettel kezdtek, és ebből az áru- mennyiségből két hét alatt 9 millió forint értékűt vásárolt meg a lakosság, általában 30—40 százalék árengedménnyel. A 9 millióból ugyanis az engedmény alapján csak 5,6 milliót fizettek ki, 3,4 millió forintot pedig ily módon megtakarítottak a vevők. A szezon végi vásár idején különösen méteráruból és konfekcióból rendelkezett jó árualappal a vállalat. Jellemző erre, hogy míg az elmúlt évi hasonló akció idején hatszázezer forint értékű méterárut adtak el, most ugyanebből 1,3 milliós bevételt értek el. — Sokan úgy vélik, hogy az ilyen kiárusításokkal mégis a boltok járnak jobban, mert ez jó alkalom számukra, hogy megszaba-. dúljanak a silányabb áruktól. — Ez tévedés — hangzik a határozott válasz. Alapszabály a kereskedelemben, hogy a szezonárut még a szezon vége előtt értékesíteni kell. Ha ez nem sikerül, a megmaradt szezoncikkeket — a drágábbakat és az olcsóbbakat egyaránt — 7—8 hónapon át raktározni kell. Márnedig ily«n raktári kapacitásunk nincs, még inkább pedig nincs olyan pénzalapunk, hogy megengedhetnénk magunknak több millió forint értékű szezon- éru hónapokon át történő •fektetését”. Röviden szólva gazdaságtalan lenne tárolásuk. Gazdaságtalan akkor is, ha ezek teljes értékű, ahogyan mi a szakmában nevezzük, reguler cikkek. Bunda, bunda... A beszélgetés befejezése után a Centrum felé veszem az utam. Szép kirakatai az ősz hangulatát idézik, Koppány János igazgatóhelyetteshez mégis azzal a kéréssel fordulok, • hogy beszéljen ő is az idény végi kiárusítás eredményéről. — Hallottam ugyanis — magyarázom —, hogy az őszi-téli felkészülésről még kissé korai lenne .. . — Korai?! — kiált fel az éppen néhány napos szabadságra induló Kovács Lászióné, a Centrum igazgatója. — De hiszen már meg is kezdődött. Hogy mást ne mondjak, már több bundát eladtunk, naponta vagy tízet... Ezek után tanakodtunk egy kicsit, mi is legyen, ősz-e avagy nyár — aztán végül maradunk az utóbbinál. Mert az ősz minden szempontból várhat még egy kicsit (minek is annyira siettetni?), a nyár viszont már nem ér annyira rá. Tehát: — Elmondhatom, hogy optimálisan felkészültünk a szezon végi kiárusításra — mondja Koppány János, s közben az íróasztalán heverő kimutatásokat rendezgeti. — Optimálisan alakult a forgalom is: 80 százalékát értékesítettük a vásárba bevont árunak. — És ebből mennyi a silány cikk? — Ilyenről nálunk nem lehet szó. Mindenekelőtt azért, mert olyat nem is tartunk. Mi azokat az árucikkeket vontuk be az akcióba, amelyek nyári jellegűek. A kisebb jövedelmű vásárlók így szezon végén olcsón jutnak olyan ruhákhoz, amelyeket jövőre is nyugodtan használhatnak. .. — És a pénzesebbek? — Ök még jobban járnak ilyenkor. Nem kell a fizeTúl a hivatalos találkozókon, ismerjük meg egymást kötetlen, baráti hangulatban is; körülbelül így lehetne megfogalmazni az egri városi pártbizottság elképzelését, amelynek alapján egész napos kirándulást szerveztek Eger város MSZMP-alapszer- vezeteinek titkárai részére. Szombaton reggel három autóbusszal indult el a vidám kedvű társaság, hogy egy napot a fővárosban töltsön. Az első állomás tulajdonképpen egy tapasztalatcserével összekötött látogatás volt a megye testvérkerületének, Angyalföldnek egyik üzemében. A Duna Cipőgyár kollektívája látta vendégül az egri pártmunkásokat. Polgár Gyula, a gyár igazgatója tartott rövid beszámolót a gyár életéből. Talán a legjellemzőbb és leg- érnekesebb adat a termelékenység emelkedéséről: a gyár ma fele annyi munkással termel annyit, mint 10 tésre várni, ha leszállított áron akar megvásárolni valamit, hanem már az akció első napján megveszi azt, amire szüksége van. Aki később jut pénzhez, az természetesen már csak abból válogathat, ami megmaradt. Így hát elmondhatjuk, a pénzesebbek kétszeresen járnak jól ilyenkor. Garantáltan: reguler — Ami a minőséget illeti: itt_is — reguler? — Garantáltan. Ilyen árucikkekből értünk el a mostani idény végi kiárusítás alkalmával 50,4 százalékkal magasabb eredményt, mint az elmúlt évben. A vásárlási akcióban négymillió forint értékű cikkünk szerepelt. ebből 3,2 millió értékünkéit el, aminek megvásárlásával vevőink összesen 1.1 millió forintot takarítottak meg. Ezzel kapcsolatban még érdekességként elmondhatom, hogy a szezon végi kiárusítás jó hatással volt a nem szezonjellegű, tehát teljes árú portékáink forgalmára is. Augusztus első két hetében például száz bundát adtunk el... Erről azonban ne essék szó egyelőre. Elég az, hogy a kedvezményes akció során nagy kelendőségnek örvendtek a Centrumban a női és leánykaruhák, a pamut- és méteráruk, kötött alsó- és felsőholmik. Férfi- és fiúpulóverekből a vásárlási akcióba bevont összkészletet eladták és nagy népszerűségnek örvendtek a rövidujjú ingek, a férfi fürdőruhák, a férfi- és kamaszpantallók. A szövetárukból viszont a várakozáson alul maradt a kereslet, s hasonló volt a helyzet a nagy- és kiskamaszöltönyökkel, valamint a női 6ling-szandálok- kal. a férfi víkendcipőkkel... Koppány János mosolyogva fejezi be a felsorolást: — Hiába, a melegebb holmik lassacskán jobban mennek. Az ősz szele ez már. B. Kun Tibor évvel ezelőtt: négymillió pár cipőt évente. Az ismertető után a pártmunkások csoportokban, egy- egy helyi osztályvezető kalauzolása mellett végignézhették, hogyan készül a cipő. A mintateremben látni lehetett, milyen modelleket készített a gyár tervező kollektívája az 1976-os évre. Közben természetesen sok kérdés merült fel, az ipar és kereskedelem kapcsolatáról, s a gyár szociális, kulturális intézkedéseiről is. A napi program kiemelkedő része volt a látogatás a Parlamentben, hiszen a pártmunkások egy része ez alkalommal látta először belülről az Orezágházat. Az út ezután a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába vezetett. A kedves fogadtatás külön is jóleső volt, s a ház vezetői külön programról is gondoskodtak. Negyvenperces dokumentumfilmet vetítettek a hős városok háború utáni életéről, újjáépítéséről, fejÍJj kalocsai fűszerpaprika Sikeres nemesítő munkát jegyeznek az idén a kalocsai fűszerpaprika-kutató állomáson. Az intézetben, ahonnan az utóbbi években négy új fűszerpaprika-fajta került ki a köztermesztésbe, két újabb hibridet állítottak elő. Ezek jobb értékmérő tulajdonságokkal rendelkeznek a korábbiaknál: nagyobb a festéktartalmuk, gépi szedésre alkalmasak és a .vírusbetegségekkel szemben ellenállnak. léceséről. A film utón a nép- művészeti alkotásokból megrendezett kiállításon csodálhatták meg a látogatók a művészi fafaragásokat, csont- szobroeskákat, ezüst ötvösremekeket. Arra is sor került, hogy ízelítőt kapjanak az orosz és szovjet zeneszerzők műveiből, s rövid ismertetést arról, hogyan foglalkoznak a zenei neveléssel. A búcsú szavai ezek voltak: látogassanak el máskor is, s szívesen várják a párttitkár elvtársak kezdeményezésére szervezett csoportok látogatását egri üzemekből, vállalatoktól, intézményekből. Gyorsan repültek a sok látnivaló között az órák, s délután némi kerülővel hazafelé indultak a kirándulók. Közben még Abasárra is ellátogattak, ahol a tsz elnöke ismertette az egri pártmunkásokkal röviden a közös gazdaság fejlődését, jelenlegi munkáját. Rövid pincelátogatás során meg is kóstolhatták az abasári „hegy levét”. Este pedig a tiszti klubban ünnepi vacsorán Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára mondott pohárköszöntőt Jól 'sikerült a kirándulás, jól sikerült kezdeményezés volt, hogy akik eddig csak a különböző hivatalos értekezleten találkoztak, ismerjék meg egymást egy hangulatos kiránduláson és a fehér, asztal mellett is. Az egész napos kirándulás kellemes élmény volt, s egyben tapasztalatcsere, hiszen senki sem tagadhatta meg önmagát, a beszélgetések során minduntalan a napi problémák is szóba kerültek. Jó kezdeményezés, — s mint ígérték a kirándulás szervezői, ezt évente megismétlik, — egy jó hagyomány alapjainak lerakása is volt. — d. — Néha a nem kevés pénzért vásárolt cipő felső bőre néhány hét, vagy hónap alatt elreped. Emiatt el kell dobni, noha a talpa, vagy belső része még sokáig eltartana. Közismert példa ez a minőségre, amely mostanában elég sűrűn elhangzik. Mert mindenki tudja, hogy ugyanabból az anyagból, ugyanannyi munkával lehet jó, de rossz terméket is készíteni. Vagy kicsit több, gondosabb munkával sokkal jobb alapanyagot, terméket előállítani. Milyen pazarlás ez a javakkal, ha a jó nyersanyagból haszontalan termék készül, vagy rossz anyagra a feldolgozás során kifogástalan munkát fordítanak. A minőségről van itt szó tehát, amely szorosan összefügg az ésszerűen takarékos gazdálkodással. Hogy erről manapság mégis olyan sok szó esik, annak mélyebb oka van. Mert a takarékosság tulajdonképpen emberi magatartásra épül. Egy üzem, vállalat, vagy gazdaság valamennyi dolgozójának, munkásának nemcsak feladata, hanem érdeke is. A legvalódibb takarékosság az, ha a rendelkezésre álló anyagokat, gépeket és a munkaidőt olyan gyártmányok termelésére használják, amelyek a népgazdaságnak a legnagyobb értéket jelentik. Erről is szó esett a Minisztertanács csütörtöki ülésén, amely népgazdaságunk első félévi eredményeit értékelve megállapította, hogy „... továbbra is szükséges az aktivitás fenntartása, a belső tartalékok feltárása, és a gazdasági munka hatékonyságának fokozásával az éves terv teljesítése .. A KGM Technika Házában hétfőn megkezdődött a Gépipari Technológiái Intézet V. tudományos ülésszaka, amelynek szervezésében a Gépipari Tudományos Egyesület, valamint az Országos Bányászati \ és Kohászati Egyesület is részt vett. A tudományos ülésszak 7 szekciójában 142 előadás hangzik el, felölelve a gépipari technológia 26 témakörét. Tíz ország 36 intézményének képviseletében külföldi szakemberek is érkeztek, akik mintegy 40 Kétségtelen, az első hat hónapban komoly eredmények születtek, mégis baj van a munkaidő-kihasználással, a munkafegyelemmel. Pedig az áttekintőbb. pontosabb, selejtmentesebb tevékenységgel igen sok időt és anyagot takaríthatunk meg. Az energiával, anyaggal való gondos bánásmód különösen fontos napjainkban, amikor a világpiacon magasra szökkentek e termékek árai. Lényegesen magasabbra. mint azoké az áruké, amelyekkel ezek importját fizetjük. Mivel arra nem lehet számítani. hogy a nyersanyag- árak az egy-két évvel ezelőtti szintre álljanak visz- sza. ezért fontos, hogy a következő hónapokban is ésszerű anyag- és energiatakarékossággal mérsékeljük a népgazdaságot erőteljesen terhelő kiadásokat. Nem utolsósorban óriási megtakarítást jelent a munka- és üzemszervezés is, Ez azt jelenti, hogy azonos munkával nagyobb értéket termeljünk, tehát ne csak többet, hanem' jobban és olcsóbban dolgozzunk. Az ilyen takarékosság igen nagy segítséget jelenthet ahhoz, hogy a kedvezőtlen világpiaci változások miatt minél kevesebb nehézsége legyen annak az életszínvonal-növelő politikának, amelyet a XI. kongresszus meghatározott. Az ésszerű takarékosság tehát jobb munkánk alapja, amely a gazdasági élet minden területén szükséges, hogy a jövőben még jobban éljünk, hatékonyabban és gazdaságosabban termeljünk... előadást tartanak, ezzel lehetővé teszik, hogy a legújabb nemzetközi eredményeket is felhasználhassák Magyarországon a gépipari technológiai korszerűsítéshez. Az ülésszakot Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár nyitotta meg. 1975. szeptember 2« kedd Dicsérendő kezdeményezés Egri pártmunkások a fővárosban (mentusz) Tudományos ülésszak a gépipari technológiáról