Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
Az országgyűlés jóváhagyta a kormány munkaprogramját VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Befejeződött az őszi ülésszak é AZ MSZMP HEVES MEGVE1 BIZOTTSÁGA ES A VI EG VEI TANÁCS NAPILAPJA Pénteken délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczí Pál, a népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla. Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az első felszólaló dr. Romany Pál piezöguzdasági és élelmezésügyi miniszter volt. IJr. Romany Pál hes&éele XXVI. évfolyam, 227. szám ARA: 8« FILLER Elfogadták Heves írene távlati létesítési tervjavaslatát m m Ülést tartott Heves megye Tanácsa Szalay Istvánnak, a megyei tanács általános elnökhelyet, tesének vezetésével pén teken délelőtt ülést tartott Egerben szűkebb hazánk parlamentje. A megyei tanácstagok munkájában részt vett dr. Karádi Béla, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa, valamint Tóth László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője is. Az ülés során elsőként a Heves megye távlati fejlesztéséről szóló javaslatot terjesztette a résztvevők elé dr. Hortobágyi István, * a megyei tanács tervosztályának vezetője. A megye hosszú távú fejlesztésére vonatkozó főbb célkitűzéseket tartalmazó dokumentum részletesen foglalkozik szűkebb hazánk jelenlegi gazdasági és társadalmi eredményeivel, majd kitér az 1976 —1990 közötti évek fejlesztési terveinek vázlatos ismertetésére. Leszögezi a javaslat — s ezekre a gondolatokra utalt a napirend előterjesztője a szóbeli kiegészítés során is —, hogy a megye gazdaságának jelenlegi fejlettségi szintje és természeti erőforrásai alapul szolgálhatnak a kitermelő, illetve a feldolgozó ipar fejlesztésére. Mindehhez azonban magasabb technikai felszereltség, a munkaerő szakmai összetételének javítása szükséges. Alapvető feladatunk tehát — az intenzív fejlesztés érdekében — a meglevő termelőeszközök rekonstrukciója, korszerűsítése és mindenekelőtt a jobb, gazdaságosabb kihasználása. Említést tesz a továbbiakban a távlati fejlesztési terv a megye lakosságának várható alakulásáról: az előzetes számítások szerint 1990-re a megye lakossága 4—6 ezer fővel gyarapodik, előreláthatólag 346—348 ezer fő lesz. Ezzel az adattal függ össze a foglalkoztatottság tervezése, előrejelzése is: 1990-re a népesség foglalkoztatottságárak reális szintje 48—49 százalék lesz, ezen belül érezhetően növekszik a dolgozó nők aránya. Megyénk munkaképes lakosságának 15 százaléka a mezőgazdaságban, 49 százaléka az iparban és az építőiparban, 36 százaléka pedig a szolgáltatóiparban, illetve az egyéb munka- területeken dolgozik majd. Külön utalt a távlati fejlesztési tervjavaslat az ipari ágazatok, a közlekedés, a hírközlés, a kereskedelem, az idegenforgalom, a lakásellátás, a lakossági szolgáltatások, a közművesítés, az egészség- ügyi és a szociális ellátás, a művelődésügyi és az oktatási intézmények, valamint a sportmozgalom létesítményeinek fejlesztési lehetőségeire, s a már meglevő reális elképzelésekre. ’ A tervjavaslat vitájában többen szót kértek. Varga Lajos a gyöngyösi járási, Mázán Sándor, a gyöngyösi és a városkörnyéki, Csörgi József az egri, Zavarkó Ferencné a hatvani, Juhász Jenő a hevesi járási, Zachar Gábor pedig az egri járási tanácstagi csoport véleményét és javaslatait tolmácsolta. Tóth László, az Országos Tervhivatal képviseletében’ szólt hozzá a témához. Valamennyi hozzászólás szorosan kapcsolódott azokhoz a gondokhoz, eredményekhez, amelyek napjainkban megyénk lakosságát foglalkoztatják a jövő tervezésekor. A tanácskozás további részében a jelenlevők meghallgatták dr. Fülöp Andornak, a Megyei Bíróság elnökének tájékoztatóját a megyei bíróság felügyelete alatt működő bíróságok munkájáról, valamint a népi ülnökök tevékenységéről. A megyei tanács ülésén számolt be Páti Jenő, a HNF Heves megyei Bizottc-ágána'. titkára a községi közös tanácsok tanácstagi csoportjainak munkájáról. A tapasztalatokat összegező tájékoztatót rövid vita követte. A testület ülése Szalay István zárszavával ért véset. — A mezőgazdaság, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindezzel együtt a termékfeldolgozás és forgalmazás a felszabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett ! előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanúskodnak a növekvő termésát- í lagok, erről tanúskodik az I árutermelés. A hajdani ala- I csony színvonal illusztrálására csak egy szám: ha termésátlagaink a fel- szabadulás előttihez képest nem változtak volna, akkor a jelenlegi bú- • za és kukorica termés- mennyiség megtermeléséhez az ország mezőgazdasági területének közel 90 százalékát csak ezzel a két növénnyel kellene bevetni. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tendenciájú. A termelési mutatók, a technológiai paraméterek alakulásánál is nagyobb jelentőségűek a társadalmi változások. s ezen belül is a parasztság átalakulása. Ismét csak egy statisztikai mérőszám: ez év végén hazánkban az aktív keresőknek 20 százalékára azaz egymillióra tehető a mezőgazdasági keresők aránya. illetve száma. Abban az országban tehát, amelyben még nem is olyan régen minden második ember a mező- gazdaságban dolgozott, most csak minden ötödik található ott. És hozzá kell tenni: a mezőgazdasági keresőknek csak kereken a fele szövetkezeti paraszt, a többi munkás, alkalmazott, és egyéb kategóriába tartozó. — A gazdasági ágazatok fejlesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. Ennek sikere nemcsak anyagiakon, hanem legalább ennyire a helyes - szemléleten és az erre támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mondható el az összességében sikeres, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendszerekre is. Ma már sok beváltnak tekinthető tapasztalat birtokába jutottak az üzemek. A fejlődés követelményéből természetszerűen következik, hogy gazdaságaink a korszerűnek ítélt módszereket is továbbfejlesztik és új módszerek bevezetésén dolgoznak. Eközben nagy hiba lenne azonban, ha elke- oitoek a *>hagyományosnak ítélt,, de a fejlődés szolgálatába állítható nagyon is fontos, termelési eljárások. örüljünk annak, hogy kezdünk gyorsak lenni a tudományos-technikai haladás eredményeinek megismerésében. De annak nem örülhetünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasznosításában, — mondotta a miniszter, majd a beruházásokról szólva rámutatott: — Ott érdemes és ott kell beruhá*zni, ahol ezzel jelentős többleteredményhez jutunk, ahol a társadalmi munka hatékonyabb. Nagy tartalékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés területén ruházunk be. Olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek egyesítik az erőket, figyelembe veszik egy adott gazdasági körzet sajátosságait, a különböző érdekeket és azt, hogy az élelmiszertermelés meglehetősen szerteágazó, esetenként több gazdasági egységre, nagyobb területre kiterjedő folyamat. Életszínvonal-politikai céljaink elérésében, fizetési mérlegünk és gazdaságos exportunk javításában az élelmiszeriparnak jelentős a feladata. Mindezt a beruházáspolitikában is érvényre kívánjuk juttatni. — A mezőgazdasági szövetkezetek szocialista jellege —■ mondotta a miniszter — tovább erősödött, mindinkább korszerű nagyüzemekké válnak. A szövetkezetek többségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkalmas területnagyság, amely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének. Közös gazdaságaink átlagos területnagysága több mint 3500 hektárra növekedett és újabb egyesülési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek száma ez év elején • már 2 ezernél kevesebb volt. Az egyesülési tapasztalatok összességükben kedvezőek. Szóvá kell azonban tenni néhány kedvezőtlen jelensé-, get annál is inkább, mert azok nemcsak a szövetkezetekkel, _ hanem általában a gazdasági méretek növelésével kapcsolatosak és az állami gazdaságoknál is előfordulnak. így több esetben olyankor is a közigazgatási határhoz igazodnak a létrehozott gazdasági szervezetek keretei, amikor a gazdasági ésszerűség az attól való eltérést indokolná. Találkozni olvan nézettel, hogy a két- három ezer hektáros gazdaság kisüzemnek számít. Nem szorul bizonyításra, hogy számunkra kedvezőtlenebb a tízezer hektáros alacsony termelékenységű gazdaság mint a területben ennél kisebb, de termelési értékben fajlagosan nagyobb, ' hatékonyabb gazdaság! Helyenként tapasztalható, hogy táblásí- tás. szakosítás címén egyikmásik gazdaság népgazdasáu&m. _ megszüntet s ennek termelését közben senki sem veszi át. Más okokkal együtt, ennek a gyakorlatnak is szerepe van abban, hogy például a juhtenyésztés erősen visz- szaesett és mintegy 20 százalékkal kisebb, mint 1970- bena volt. A juhhús iránti fizetőképes kereslet pedig nagy, a juh jól exportálható lenne. — A nagyméretű gazdaságok kialakulása után, több helyen, városlakó lett a gazdaságvezetés. megnövekedett az irodai létszám, a háztáji termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Előfordul, hogy nyűgnek, sőt imitt-amott elsorvasztandó tevékenységnek tekintik a szabályos keretek között folyó háztáji termelést is. Segítés, nagyüzemi ráhatás, a közös értékesítés szervezése helyett tehát a háztáji termelés jobb esetben közönyt, rosszabb esetben megbélyegzést kap — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — Az említett jelenségek idegenek agrárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szemben, azért is, hogy az összességében kedvező, egészséges koncentrálódáshoz vezető üzemnagyság kialakulása sehol se okozzon zavarokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ma már csak ott indokolt az egyesülés, ahol még több kis területű szövetkezet működik, különösen Pest, Bács-Kiskun, vagy Borsod megye egyes településein. A további üzemnagyság növelése általában nem célszerű. Ezt követően a szabályozó- rendszerről, majd a felvásárlási árakról beszélt a miniszter. — Köztudott, hogy a köz- gazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-ével módosítjuk. Alapelvünk, hogy a támogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályozók jobban igazodjanak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez., A jövő év elejétől egyes^me- zőgazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például a műtrágyáé, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérje- takarmányoké — növekszik. Arról van ez esetben szó, hogy az utóbbi évek világpiaci áremelkedése a mező- gazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak ezek a terhek. (Folytatás 3. oldalon) Dr. Hortobágyi István szóbeli kiegészítést fűz a megye hosszú távú fejlesztési tervjavaslatához. fFotó: Szilvás István) 1975. szept. 27., szombat Fakhrudd n Áli Ahmed, ai Indiai Köztársaság elnöke Budapesten Losonczi Pálnak, a népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pénteken hivatalos látogatásra 'Magyarországra érkezett Fakhruddín Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesege. Az indiai államfő kíséretének tagjai: Szurendra Pál Szingh idegenforgalmú és polgári repülésügyi . állam- miniszter, V. C. Tnvedi külügyminiszter helyettes, K. Balachandran, az elnöki titkárság vezetője, A. 7VÍ. Ab- dul Hamid, az elnök sajtótitkára' és K. P. S. Menőn, az Indiai Köztársaság, magyarországi nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. Az Indiai Köztársaság elnökét ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületét magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű üdvözlő feliratok díszítették. A repülőtér betonján katonai dísz-zászlóalj sorakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, valamint a p.Vitikai', a gazdasági, a kulturális élet több más vezető sz mí'yisé- ge, a tábornoki kar több tagja. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviselőiek sok vezetője, valamint katonai és légügyi attaséja. Fél kettő előtt néhány perccel tűnt fel a légtérben az Indiai Köztársaság elnökének különrepülőgát>e. amelyet a határtól a magyar légierők vadászgépköteléke kísért Budapestre, Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a repülőgépből kilépő indiai kor- mányelnököt, feleségét és kíséretét. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett F. A. Ahmednek, majd felcsendült az indiai és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövés dördült el a magas rangú vendég tiszteletére. Fakh- ruddin Ali Ahmed Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. Fehér inge«. vörös nyakkendő« úttörők virágcsokrokkal k- ’- veskedtek a yen'3. ' ■ Az ünnepélyes fos ‘ itus a katonai egység díszm-me- tével fejeződött be. maid a vendégek gépkocsikba ültek- * a magyar államférfiak társaságában — rendőri di»v motorosok kíséretében — aaáBásctoa buta«*.
