Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

A szegedi vár foglya

A por elült, az óriás méretű vásznak felcsavarva nyugosznak ai őre? vár boltívei alatt. A híre* Fesz- ty-körkép restaurálásának első szakasza befejeződött, szedelőzködik a stáb, hogy átmenetileg más munkákkal foglalkozzék. Nem könnyű feladatra vállalkozott Kiste- renyei Ervin, amikor friss diplomával a zsebében, aláírta a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságával kötött szerződést. A mintegy 1200 négyzetméternyi festmény a Magyarok bejövetele, jelentősen megsérült a második világháború alatt. Azóta pedig senki sem törődött vele. félreeső raktárakban, pincékben nyűtte az idő. Harminc esztendő múltán Szeged vállalta felújítását, s végső helye Pusztaszer, a Nemzeti Emlékpark lesz. Itt külön épületet kap a hatalmas vászon Feszty Árpád, Mednyánszky László. Vágó Pál, Spányi Béla, Pálya Celesztín és művésztársaik látványos, komoly művészi értékeket hordozó vállalkozása.

Jókai nyomán

Most, hogy a körkép restaurálása megkezdődött, nem érdektelen rövid visszapillantást vetni születésére. Feszty Árpádot párizsi élmény ösztönözte a munkára. Ott látta 1881-ben a hasonló megoldású Malakoff- torony bevétele című alkotást, amely a krími háború egyik részletét örökítette meg. Francia földről hazatérve, ő először bibliai témára gondolt, s a vízözönt akarta megfesteni. Apósa, Jókai Mór adta végül az ötletet a magyar történelmi tabló, a honfoglalás megörökítésére. Egy betéti társaságot is alakítottak, amely 141 ezer arany forintot adott össze a vállalkozás pénzelésére.

Feszty tragédiája, hogy a vállalt határidőre képtelen volt befejezni a festményt. Két esztendeig minden munkatársát maga fizette, s a körkép felállításával járó egyéb költségek szintén őt terhelték. Fizikailag kikészült. anyagilag tönkrement, mire 1884 pünkösdjén — a mostani Szépművészeti Múzeum helyén — közönségeié kerülhetett a Magyarok bejövetele A betéti társaság tagjai viszont rövidesen nagy summákat vágtak zsebre, akkora volt az érdeklődés a pénzért megtekinthető festmény iránt. A körkép sikert aratott az 1899-es londoni világkiállításon is. majd hazakerülvén — egészen a második világháborúig — a Népligetben Jutott fedélhez

Megszállottak

Sokan ezzel a kifejezéssel jellemzik Kisterenyei Ervint es munkatársait, azokat a fiatal festőművészeket és restaurátorokat, akik most öt esztendőt áldoznak a műalkotás felújítására.

Van is ebben igazság. Hiszen a szegedi var nem va lami korszerű műterem, s fizetségük se sokkal több egy szakmunkásénál. Ráadásul nem ismernek kötött munkaidőt. Már a kora reggeli napsütés a kiteregetett, avult vásznak fölött találja őket, s jócskán bealkonyul, amikor félreteszik a viasz.os- edényeket. drótkeféket.

Hogy mire kellenek ezek? Fábián Dénes. Blaskl Márta. Faragó Ferenc legfőbb tevékenysége abban merült ki heteken ét. hogy tisztogatták. porszívózták a vásznakat. mert némely festményrészlet hátulját ujjnyi kosz fedte Tőlük Hofter Andrea. Szilcora Tamás. Flagg László vették at r különböző fest- nv’nvré* teltet, hogy Moreit! Gusztáv ránk maradt fametszete, s egyéb korabeli vázlatok, másolatok alapján felméréseket végezzenek, s ellenőrizzék a hiányt. A munkákat irányító Kistere- nyei Ervin némi örömmel hogv a l°0 méler

hosszú, 10 méter magas műalkotás figurális részének 80 százaléka viszonylag épségben átvészelte a viharos éveket. Jobbára az égboltot kell újrafesteniük a restaurálás során. Legnehezebb helyzetben ott lesznek, amikor szabályosan kimetszett, jószerint ellopott részletek újrafogalmazását végzik. Ilyen például egy Mednyánszky által festett tájképi elem. vagy Emese szekere. ami állítólag Csongrádon lappang.

Nem kisebb gond a már letisztított, feltérképezett fotózott részletek konzerválása. ami viaszgyanta-bevasa- lással történik, s Asztalos István, Horn Zsuzsa, valamint egy kisebb segédmunkás csapat reszortfeladata.

Nyolcmillió forint

Trog may er Ottó főigazgató

megállapítása szerint mintegy nyolcmillió forintba kerül a hatalmas körkép restaurálása, mire elhelyezhetik a pusztaszeri emlékparkban. Sokban előre viszi a vállalkozás sikerét Szeged üzemeinek támogatása, a nagyszabású művészeti feladat társadalmi segítése. Az olajbányászok forgókat készítettek a vászon csavarására. A falemezgyár dublí- rozó prést tervezett, lehetővé téve az újjászületett festményrészletek fölfeszítését duraluminium keretre, kendergyariak ugyanekkor azt a vásznat fonják, szövik, amire bonyolult műszaki eljárással átviszik az egész eredeti alkotást.

A Feszty-körkép restaurálása bizonyos szerkezeti változtatást is szükségessé tesz. A múlt század végén a brüsszeli Momenn-cég nyolc- méteres csíkokban szállította Budapestre a megrendelt vásznat. Ezeket később ösz- szevarrták, s. így alakult ki az egybeolvadó kéoíelület. Középről, fából ácsolt emelvényről lehetett szemlélni. S a Feszty, Mednyánszky, Vágó, Olgyai festette történelmi tablóhoz plasztikai elemek illeszkedtek, egészen a látogató lábáig, a centrikusán elhelyezett emelvényig hosszabbítva meg a látványt.

Az új, felfrissített változat

34 .egyenlő részletből áll majd, amelyek 10 fokos szögben illeszkednek egymáshoz, középről egy kör képzetét keltve. S a festői - leg vázolt részletek, események elől száműzik a terep mesterséges kialakítását, a korábban ott szerepelt tárgyakat.

Alaptalan vádak

A szegedi várban folyó restaurációé munka hírére sokan felfigyeltek. Foglalkozik vele a sajtó is. Vannak meglehetősen szkeptikus vélemények, bírálatok. Egyesek szerint a Magyarok bejövetele ideológiailag hazug, esztétikailag tekintve pedig giccs.

Szerencsére Trogmayer Ottó főigazgató és a Csong- rád megyei tanácsvezetés nem ült fel az alaptalan vádaknak. Történészeik' a vázolt eseménysorozaton tényszerűen követték a honfoglalás epizódjait. Néprajzosaik megbizonyosodtak arról, hogy mintegy száz évvel ezelőtt Feszty nemhiába végzett ilyen irányú stúdiumokat. Figurái korhűen illeszkednek a Munkács környéki tájba, melyet szintén sokáig tanulmányozott. Ami pedig a mesterségbeli megoldást illeti, hadd idézzük a munkákat irányító, fiatal hatvani restaurátort, Kisterenyei Ervint:

— Munkatársaim fele diplomás festőművész, ‘ friss látású ifjú szakember. S szinte valamennyit meglepte az összkép átlagosan jó színvonala, pátosznélkülisége, több jelentős résilet flottul feldobott, nagy mesterségbéli tudást igénylő megoldása. A kiváló műkritikust, Czífka Pétert ugyanekkor a gyönyörű portrék ragadták meg. Akik tehát szakmai oldalról támadják 'a Feszty-körképet, nyílván nem látták, igaz, harminc évig erre nem is volt módjuk, vagy pedig gyermekkori emlékeikre .támaszkodnak. Márpedig az Idő torzít!

Hogyan tovább?

Erre a kérdésre ugyancsak választ kaptunk Szegeden, ahol igen nagy elismeréssel

Kisterenyei Ervin restaurátor, munka közben.

(Fotó: Szabó Sándor)

nyilatkoztak Kisterenyei Ervin és munkatársai tevékenységéről. Dicsérték az előkészítő, szervező időszakban tanúsított precizitásukat, a költségcsökkentésre kidolgozott terveiket, ötleteiket, a megoldás összetett koncepcióját, s nagy-nagy hivatás- szeretetüket. amely valósággal a szegedi vár újkori foglyává tette a stáb tagjait.

Hogy mi vár rájuk az elkövetkező időkben ? Az anyagiakon múlik. Januárban, amikor már újabb fedezete lesz a múzeumigazgatóságnak, mindenesetre folytatódik a körkép megóvására indított munka, az értékes festékfelület védelme. Ezt követi majd a hiányzó részletek újrafestése, a teljes kép technikai megszerkesztése. S mivel Pusztaszeren folyik a területrendezés, öt éven belül előreláthatólag fedél alá is kerülhet ez a hányatott sorsú műalkotás. Mely talán nem világraszóló remekmű, de kijelölt történelmi környezetében több lesz, mint vonzó idegenforgalmi látványosság. Nemzeti önismeretre nevel, ami mindenképpen hasznos tett.

Moidvay Győző

tjjíémsű,

Wll «September 26* péntek

Egyre népszerűbb a lottó és egyre több a nyertes. Olvastuk, hogy szeptember e.e- jén kifizették az idei év tizenharmadik ötösét, a re- kordötöst, amennyiben eddig még egyetlen esztendőben sem volt tizenkettőnél több telitalálat. Erről jut eszembe, a lottóról meditálva, hogy a korosztályombeliek — a negyvenkörüliek, no meg az előttünk járók — jóval előbb ismertük ezt a játékot, mint hogy valóban játszhattuk volna. Méghozzá a legjobb forrásokból szereztük az ismereteinket. Nevezetesen: Mikszáth Kálmán írásaiból, de kiváltképp Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényéből.

Ahogy most nézegetem az újkori lottózás tizennyolc esztendős eredményeit — hány ötös volt eddig, mennyi nyereményt fizettek ki stb.

— egyre csak Móricz alakjain: Nyilas Misin, Pósalaky úron. Edelényi Török Jánoson jár az eszem. Nem tudok ellenállni egy gondolatnak

— hogy tudniillik lejátszódhatott vona-e történetük az elmúlt tizennyolc évben. Ügy értem: a valóságban. És természetesen csakis a lottózás vonatkozásában. Vagyis röviden: hogyan szerepeltek a Pósalakv úr álmodta számok az elmúlt tizennyolc év húzásain?

Ezzel már megyek is a könyvespolchoz: hol vannak a Móricz-regénvek, hol a Légy jó mindhalálig?

Megvan a könyv. Lássuk a számokat! Valahol a regény e,ején lesznek. Kiderül, persze hogy nem is annyira az elején. Hiába, régen volt, amikor a „Légy jó” öreg, tépett könyvtári példányát olvastam: . még ha háromszor 's akkor . Ehhez a kötethez rrig nem nyúltam. Majd elírásom újra — mondtam, amikor megvettem a regwnyf. De hány regény sorakozik a polcomon, amelyiknek megígértem az újraolvasást! (Sőt, némelyiknek még az elsővei is tartozom!)

No, de a számok! Megkerültek végre, finoman alá is húz,om őket, de ha már itt a kezemben a regény, lapozzunk egy kicsit visszább. Nézzük csak, hogyan is vo.t, ml ez.eknek a számoknak a pontos története? Mert jó. arra emlékszem, hogy a kisdiák felolvas a vak, öreg Pósalaky úrnak az újságból, és hogy egy ilyen fe.olvasás végeztével határozzák el, hogy lottózni fognak. Ám, ahogyan ezt Móricz leírja! íme, az öregúr véget Vet az aznapi újságolvasásnak:

„Az iccaka má megint valami bolondot álmodnék tilde, mint a múlt iccaka."

És következik a múlt „ic- caka”-l álom:

”— Azt álmodtam, hogu egy jiagy macska megfogott, oszt én egy kis fireg vótam a szájában, egér, oszt átúszott a vizen, oszt akkor egy nagy jelleg lett belüle, úgy níztem utána. Aztán túrós derelyét ettem, oszt láttam a Hortobá- ‘gyot bevetve borsóval viges- teleji vígig', oszt én nagy ökör nótám, oszt ott kellett hagyni a derelyét, oszt legelni a borsót, aztat meg én sose állhattam ki Hetembe, a borsót, hál ilyet álmottam. oszt nem felejtettem el reggelre. .. mert nyomta a gyom- rtAn."

Mielőtt. továbbmennénk,

annyit jegyzek me# — okulásul a mai lottózóknak —,

hogy lám, nem árt azért egy kicsit tovább o.vasni esténként az újságokat. Ki tudja, hátha ma is megfekszi valakinek a gyomrát az újságolvasás, s álmodik egy négyes találatot. Éppen mint Pós'a- laky úrral történt. A számok ugyanis az idézett álomból következnek:

„— Má a tanítónénak is elmondtam — nevetett az öregúr is — a' meg megfejtette. hogy aszongya: macska: 85. jelleg: 75, túrós dere- lye: 39, ökör: 45... No, valami kimaradt: az ám, a víz... 22... Rossz szám: fuccs! de rossz is vízzel álmodni, mert halált jelent a családban."

Tehát a számok sorban: 22, 38, 45, 75,'85.

Ezeket tette meg Nyilas Misi a lutrin (az akkori lottón) az öregúr bankóforintjáért; fe.esbe, ha nyernek. A regényből aztán később kiderül. hogy négy találatot érlek e, A kihúzott számok: 17. 39. 45, 75, 85. A 22 valóban „luccs” lett.

Következik most a számok újkori sorsa. De ne siessünk ezzel, ha már itt tartunk. A négyes talá.atra általában sokat fizetnek... Ma! Am, mennyit fizettek akkor, vagy is a múlt század vége felé, amikor a regény játszódik? Tudniihik erre is pontos válaszom van, miután addig lapozgattam a regényt, hogy egyszer csak visszacurikkol- tam az első oldalig, s fel sem néztem az utolsó sorig.

20 05

Tornyot

választok

PáskAndi Géza drámáját a budapesti művészeti hetek programsorozatához kapcsolódva mutatja be a televízió.

A tévéjáték Álba Giuliá- ban, Gyulafehérvárott , játszódik. 1655-ben. Itt tanít a diákjai által igen Szeretett, Hollandiéból nemrégen hazaérkezett fiatal gondolkodó,

Eszperantó és

Gazdag programmal készülnek az ősz; és a téli hetek foglalkozásaira a Megyei Művelődési Központ eszperantó klubjának tagjai. Szeptember végén Az eszperantó forrás címmel rendeznek filmestet a világszerte egyre jobban elismert és terjedő nyelv egri szerelmesei. Októberben több társalgási estet tartanak. A témák: a

hétköznapok eseményei, ' a levelezés, az évfordulók. Az utóbbi annál Is inkább aktuális, mert ebben a hónapban lesz tízéves a művelődési központ Pallas ifjúság? klubja. A rejtvényfejtők is hódolhatnak a szenvedélyüknépnevelő: Apáczai Csere 3&.1 no*.

II. Rákóczi György udvarában azonban nem nézik jó szemmel Apáczai népszerűségét. Különösen, hogy az Angliából, Cromwell elől idetelepült apátúr, Basilius mester is forradalminak tartja Apáczai nézeteit. A gyulafehérvári református templomban kerül sor, II. Rákóczi György jelenlétében Apáczai és Basilius összecsapására. Szóba kerülnek a francia felvilágosodás tanai, elsősorban Descartes eszméi, az anyanyelvi oktatás és az angol királygyilkosság. Vajon hogyan ítéli meg összecsapásukat II. • Rákóczi György? Hogyan ítélkezik a fejedelem egy szópérbaj hal- ' latán ? Gy ulafehérvárott

ugyanis már a koldusok is azt beszélik: valakit levetnek a toronyból... Apáczai: Oszter Sándor. Bagüiu6: Márkus László. II. Rákóczi György: Szilágyi' Tibor. Rendező: Mihályfi Imre.

a ciganológia

nek, igaz — eszperantó nyelven ...

Novemberben a szovjet kultúra hetét rendezik meg az eszperanti6ták is. Ebben a hónapban találkoznak a klub tagjai Mészáros György ciganológussal, aki arról tart előadást, hogy milyen szerepet 'játszott a cigány nyelv kutatásában az eszperantó. A december a klubban is ünnepi hangulatban telik majd el. A zenés, táncos klubest keretében rendezik meg azt a vetélkedőt, amelyen a kezdő nyelvtanulók mérik össze a tudásukat. Ek-‘ kor beszélik meg a zöld csillag viselői a következő évi terveiket Is.

Séta az egri várban

Eger vára Barátainak Köre a feltárások kezdetének 50. évfordulója alkalmából, szeptember 28-án, vasárnap délelőtt 10 órától tájékozódó sétát rendez a várban. A legújabb ásatásokat Kozák Károly régész mutatja majd be.

A múzeumi hónap alkalmából két érdekes programot szervez a kör. Október

3-én egynapos kirándulásra invitálja a műemlékeket kedvelőket. Megtekinthetik a

feldebrői altemplomot, a verpeléti kovácsműhelyt, a kis- nánai vármúzeumot, a gyöngyösi Mátra Múzeum természettudományi kiállítását, a parádi palócházat, a parád- fürdőí koesimúzeumot.

Október 11-én ellátogathatnak az erdőtelki arborétumba, a hevesi múzeumba, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetbe, a mezőkövesdi Matyó Múzeumba, Kis Jankó Bori emlékházába.

pen mintha sosem lett volna a kezemben a mű. A könyv vége felé találjuk Orczynak, a kis Nyilas osztálytársának monológját arról, hogy menynyi pénzt kapott Edelényi Török János a kisdiáktól ellopott nyertes reskontóra (szelvényre), 6 hogy hová tette azt?

„— Es százhúsz forintot kapott a trafikban és abból tíz forintot adott, negyven forintot elköltött ruhára Bellának, ez ötven, tíz forintot egyébre, az hatvan, húsz forintba került az út, áz nyolcvan, tíz forintot adott Bellának, amikor a hercegékhez ment, ez kilencven, a kocsit is ő fizette ki, az két forint és csokrot is vett háromért, az kilencvenöt és a többit el- lumpolta, és az utolsó tizenöt krajcáron vett három levélbélyeget. s megírta bűneit, egyben az apjának, egyben a le bátyádnak, s egyben a rendőrségnek, s akkor, bele akart ugrani a Dunába, de nem ugrott bele, mert hideg volt a viz biztosan.’’

hálhatjuk, hogy nem valami sokra futotta a nyereményből; ma legrosszabb esetben Is tlzenöt-hússzorosát fizeti a négyes. No, persze — s ez jellemző az akkori é.et- viszonyokra — a kisdiáknak (a családjának) nagyon nagy pénz volt ez a százhúsz forint. Mert megtudjuk a regényből. máshelyt, hogy Nyitás Mist havi három forintért olvas fel Pósalaky úrnak naponta egy órát. (Két levél- bé.yeget ha vehetett volna egynapi keresetéből!) Havonta két forintért „korrepetálja” latinból és számtanból Doroghy Sanyikát — heti négy órában. (Ebből egy csokorra sem futotta volna.) És olvassuk azt is, hogy Nyilas Misi apja 102 forintért vállalta eg.v parasztház tetőszerkezetének felépítését (á|ts- mester lévén), s ez az összeg már jóllehet több mint a lottón* eremén* volt, csakhogy

az anyagot is Nyilas mesternek ke.lett biztosítani a fizetség fejében.

Ezzel mostmár csakugyan ilt az eredeti kérdés — amit, ha már felvetettem, nem volna szép válasz nélkül hagyni —, hogy lássuk hát, hogyan szerepeltek Pósalaky úr számai az újkori lottó húzásain.

Elő a nyereménylistákkal

Nos, az eredmény bizony elég sovány. Tizennyolc év alatt mindössze tizenhárom kettesre és egy hármasra futotta Pósalaky úr számaiból (Bezárva a vizsgálódást az idei 37. játékhéttel.) Azt a bizonyos hármast is elég régen — 1901. június 21-én húzták A számok ezek voltak: 22, 45 75. Ami pedig a nyeremény összegét illeti — ért is meg tudom mondani — kevesebb volt, mint általában a hármasok nyereménye: mindősz- sze 280 forint. Hadd hívjam fel azonban a figyelmet valamire. Érzésem szerint némi (különös) utalás mégiscsak van ebben az eddigi egyetlen „hármas”-ban Móricz regényére. Nevezetesen: a húzás Hajdúszoboszlón vo.t — Debrecentől a „Légy jó’ színhelyétől mindössze 20 kilométerre. Szóval, majdnem ott! Lehet, hogy éppen ez 20 kilométer hiányzott, hog\ négyes nem lett? Ki a megmondhatója? Hiszen a lottóban éppen az a szép, hogj. kiszámíthatatlan.

Mindenesetre Pósalaky úi számai újólag még nem forogták ki magukat a szerencsekerékben. Lehet játszani Hozhatnak még négyest, vagy akár ötöst is. Amennyiben azonban csak annyi történik az emberrel, hogy lottózás okán újra elolvassa a „Légy jó”-t. Mórira Zsigmond remeket; lelkem -ajta — az is szép nyeremény. •.

D. Kiss