Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-24 / 224. szám
Feleltetés nélkül... Érettségire, klubban A KLUBTEREMBEN kényelmes széliek, vidám függönyök, lemezjátszó, magnó, diavetítő. A dohányzóasztalokat húszán ülik körül; az európai humanizmusról, a magyar reneszánszról beszélgetnek. Néha belelapoznak egy-egy könyvbe, lejegyeznek néhány szót, van, aki csak csendben cigarettázva figyel. Aztán Balassira terelődik a szó, s ekkor fölkerül az első név — a zöld isko- Jatáblára. A Megyei Művelődési Központ érettségire előkészítő tanfolyamának irodalom- „óráján” vagyunk. Órán, de csak így idézőjelesen, hiszen a táblán, a krétán és a füzeteken kívül semmi sem emlékeztet erre az iskolai fogalomra. A tanárnő egy-egy kérdésére, megjegyzésére, hol az egyik, hol a másik sarokból érkezik felelet. Néha össze- gabajodik a szó, ilyenkor könnyű nevetés hullámzik végig a termen, s kedvesen javítják a tévedést. Apránként összegyűlik mit is illik tudni a költőről. Aztán ismét az oktató veszi föl a fonalat, élénken magyaráz, verselemzés következik. Forog a lemez, Bessenyei szaval. Feszült figyelem az arcokon: á, á, b, c, c, b, d, d, b ... megvan a jellegzetes Balassi strófa képlete. S letelt a 45 perc is. Szünet. — Ki kér kávét? — Marika miért nem jött? — Jól van a gyerek? — Röpködnek a különböző kérdések és felszabadult zsongás tölti be a teret. A KÁVÉZÓBAN NAGY, kerek szemű, pattogó beszédű kislány viszi a szót. — Osztályozás, feleltetés nélkül tanulni ? Számomra ez volt a legfurcsább, amikor beiratkoztam — emlékszik vissza az alig 18 éves Csuhaj Erzsébet, aki csak nemrég került ki a gyors- és gépíróiskola padjaiból. — Nem tudtam elképzelni, hogy úgy is készüljön valaki, ha. nem kérik számon tőle. De a • vőlegényem biztatott, ide jelentkezzem, hiszen itt kapom meg leghamarabb (három év alatt) az érettségi bizonyítványt. — Én is azért választottam a klubot — kapcsolódik a beszélgetésbe Halmai Jutka. — Csaknem tíz évvel ezelőtt fejezteim be a nyolcadikat, s bár szüleim is, testvéreim is mind tanult emberek, nekem akkor sehogy sem fűlött a fogam a könyvekhez. Most, hogy észbe kaptam, persze sürgős lett a dolog. A munkahelyemen, a kórházban is beiratkoztam az asszisztensképzőbe, s ezzel párhuzamosan szeretném elvégezni a gimnáziumot. — Kicsit töpreng, aztán mosolyogva folytatja. — Ügy tervezem ezután sem állok meg... Itt valahogy rákaptam a tanulás ízére. Az óra elején általában közösen fölelevenítjük, mit hallottunk a múltkor, majd pedig (a már előre elolvasott) következő fejezettel ismerkedünk meg részletesen, alaposan. A homályos részekre rákérdezünk, vagy kiegészítést kérünk, néha vitatkozunk, szóval nemcsak úgy végigülünk egy-egy előadást. — Mennyit kell készülni a foglalkozásokra? — Csak a legszükségesebbeket szoktam elolvasni — szólal meg mellettünk egy szemüveges, hosszú hajú fiatalember, Adler Antal, aki mint elmondja, Kerecsenden dolgozik, lakatos, s így az egész napi kopácsolás után gyakran zúgó fejjel érkezik a tanfolyamra. — Egy monoton, száraz előadást biztosan nem tudnék végigülni, egy érdekes szócsatára önkéntelenül is odafigyel az ember. A beszélgetések szerencsére jól megmaradnak a fejemben. — Bár hetente csak kétszer, hétfőn és pénteken jövünk a klubba, , azért én mégis mindennap tanulok egy félórát — mondja Erzsiké, pirulva teszi hozzá — persze a vőlegényem noszogat... — Az én. módszerem meg áz — vág közbe Jutka —, hogy rendszeresen elolvasom -az egész fejezetet, így egységben látom az anyagot. Vizsgára már csak ismételni kell. — S íz eredmények? — Magunk is csodálkoztunk azon — néznek össze —, milyen sikeresen szerepeltünk az év végi vizsgákon, pedig nem is az itt tanítók ^lőtt számoltunk be tudásunkról. A legtöbb jegy 3-as, 4-es. 21.00 Hikrokozmosz i. A budapesti művészeti hetek alkalmából mutatja be a televízió új, Bartók Béláról készült ötrészes sorozatát, Mikrokozmosz címmel. A sorozat a zeneszerző W75. szeptember 24., szerda életének apró mozzanatait a visszaemlékezések tükrében idézi fel. Emlékeznek azok, akik legközelebb álltak Bartókhoz, családtagjai, barátai, partnerei. Talán jelentéktelennek tűnő jelzések azok, amelyeket a halványuló emlékezet megőrzött; belőlük mégis összeáll a zenéjéből jól ismert emberi portré. A sorozat első részében Apám, Bartók Béla címmel fia mondja el régi lakásukhoz, a rákoshegyi kertes házhoz fűződő emíékeit; a gyermekkor eseményeit felidézve. A műsorban érdekes és ismeretlen cgaládi ereklyéket láthatunk: portrékat, karikatúrákat. A további részekben Férjem, Bartók Béla címmel Bartókné Pásztory Ditta emlékezését hallják; Barátom, Bartók Béla címmel három barátjáét; Bartók szonátapartnere voltam címmel Gertler Endre hegedű- művészt; Az alkotó Bartók címmel pedig Denijs Dille zenekutató tudós idézi meg Bartók alakját. (Fotói Pert Márton) ■— Na, azért egy-két kettes is becsúszott! — csóválja a fejét Antal. KÖZBEN MEGÉRKEZIK a biológiaórát tartó tanár is. Fodor János, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatóhelyettese, így summázta véleményét: — Nem volt igazuk azoknak, akik arra tippeltek, hogy ez a szabálytalan, klubszerű tanfolyam csúfos kudarcba fullad. Tartok néhány órát a dolgozók gimnáziumában is, így össze tudom hasonlítani a hagyományos és a rendhagyó oktatást. Itt a kellemes környezet, a családias légkör föloldja a hallgatók gátlásait. Nem szégyellnek hozzászólni a témához, bátran kérdeznek, így mindig tisztában vagyok azzal, hogy a csoport megértette-e már az anyagot, haladhatok-e tovább? A dolgozók, talán éppen azért, mert nem iskolapadba prése- lődve üldögélnek, aktívak, érdeklődőek, figyelmesek. Az is előny, hogy egy-egy fejezethez ajánlhatjuk a művelődési központ rendezvényeit, előadásait, így más irányból is kiegészül az itteniek tudása. — Azt mondják: „tovafutó tanfolyam”. Ezzel ugratnak a munkahelyemen — veszi át a szót Halmai Jutka. — Pedig igazán részletesen, alaposan megtanuljuk a tananyagot. Tavaly az első osztályt végeztük el, az idén egyszerre a másodikat és a harmadikat. — Jöttök, gyerekek? — kukkant be egy fej a kávézóba, s véget ér a beszélgetés. — Menjünk, nem jó most hiányozni, hiszen ez az esztendő a legnehezebb — áll föl sóhajtva Erzsiké —, s indul a többiek után. BECSUKÓDIK AZ AJTÓ, elcsendesedik a folyceo. Biológiaóira következik. Németi Zsuzsa Örökbefogadottak NEMRÉG, egy hatvani ifjúságvédelmi tanácskozás kapcsán, meghökkentő adat került felszínre. Megyénkben a különböző intézményeknek, társadalmi szerveknek ki- lencszáz gyermek neveléséről, iskoláztatásáról, utóellátásáról kell gondoskodniuk. Ez sokféle módon történik. Az elhagyott, szülő nélkül növekvő ifjak jelentősebb része állami fenntartású otthonokban jut fedélhez. Másokat pótmamához helyeznek el a gyámhatóságok, bizonyos eltartási költség egyidejű folyósításával. Utóbb pedig növekszik már az olyan apróságok száma, aki- • két gyermektelen házaspárok örökbe fogadnak. Egybehangzó vélemény, hogy az utolsóként említett nevelési forma a legcélravezetőbb. A családi otthon igaz melegéi, a kicsinyek, a felserdülők személyiségének egészséges formálását semmi intézményes beavatkozás nem biztosítja kellően. Ahhoz azonban, hogy az örök- befogadás kérdése szélesebb körű megértésre találjon, s betöltse társadalmi rendeltetését, néhány probléma tisztázásra szorul. Első példaként emKtsük a titkosság kérdését, mert ez döntő mind az örökbe fogadó szülő, mind a gyermek szempontjából. Nos, mondanunk sem kell, gyámhatóságaink e tekintetben szigorú felelősségtudattal ragaszkodnak az előírt rendelkezésekhez. Készséggel nyújtanak ugyan felvilágosítást minden gyermektelennek az örökbe fogadandó kisleány, kisfiú származásáról, amennyiben ilyesféle adatokkal rendelkeznek. De ahogyan az egyelőre eléggé hosszadalmas eljárás befejeződik, s a gyermek új szülőkhöz kerül, e pillanattól előtérbe kerül a titkosság. Nincs ugyanis arra szükség, hogy anyai, apai mivoltukat megtagadó, megcsúfoló emberek később beleavatkozzanak elhagyott gyermekük / életébe, felfedjék magukat, különböző igénynyel rukkoljanak elő, óhatatlanul törést okozva a serdülő ifjú lelki egyensúlyában, szellemiségének fejlődésében. Nem szólva arról, hogy izgalmat okoznak az örökbe fogadó szülőknek. GYERMEKTELEN házaspároknak örökbefogadás-előtt gondot okoz a kiválasztott emberpalánta egészségi állapota, szellemi képessége is. Jogos, érthető az igény, s van rá mód, hogy az ilyen családok ne sodródjanak tragédiába, Megyei tanácsunk például Egerben, a Klapka utcában, tanácsadót nyitott, ahol szakemberek vizsgáljak meg az örökbe fogadandó kicsinyek neveltségi szintjei, értelmi fogékonyságát. Ugyanitt iskolaérettségi vizsgálatokat végeznek, ami öthat esztendős gyermekek széllemi szintjéről nyújt biztosító ellenőrzési anyagot és adatot a leendő családanyának, családapának. Céloztunk már az örökbefogadási eljárás hosszadat másságára.. Jelenleg érvényben levő rendeleteink, sajnos, valóban eléggé körülményessé teszik a gyámható Ságok ilyen irápyú tevékenységét. Ez a tény önmagában sokakat visszariaszt a vállalkozástól, holott érzelmileg talán már kötődnek valamely kiszemelt csöppséghez. Jogalkotásunk egyik soron következő, parancsoló szüksége, hogy felülbírálja a jelenlegi gyakorlatot, egyszerűsítse az örökbefogadást, ugyanakkor pedig több biztosítékot teremtsen az új szülőnek önként vállalt szép hivatása töretlen, folyamatos betöltéséhez. SZOCIALISTA társadalmi rendünk persze mielőbb kinövi ezt a betegséget, nem lesz mindig annyi kicsiny ember, serdülő ifjú, aki a társadalom, az állam gondoskodására szorul. Ma még azonban teltek a nevelőotthonok, e tényt elkendőzni semmiképpen sem célszerű. Átmeneti korszakot élünk, vadhajtásokkal. S ha jelen probléma kapcsán emberileg, társadalmilag, etikailag az anyátlanná vált kisgyermekek örökbe fogadása tűnik a legjobb, erkölcsileg a leghasznosabb megoldásnak, akkor ápolnunk kell az ilyen irányú tapogatózást. Szélesítenünk, könnyítenünk szükséges az utat, amelyen a társ- talanná vált kis lények eljutnak egy-egy család kötelékébe, megmelegszenek ott, s majdan hittel szolgálják a jövendőt!. Természetesen nem látványos, zajos népi megmozdulásra gondolunk. Sokkal inkább bízunk a megyei tanácsok ifjúsági bizottságainak szívós, mélyrehatóié tevékenységében, ami összecseng a társadalmi igénnyel, morállal. S bízunk a különböző intézményekben, amelyeknek személyiségkutató, jogalkalmazó munkája támogatja, erősíti a mozgalom érvényre jutását. ÉSPEDIG azok érdekében, akik legjobban rászorulnak de legkevesebbet tehetnek elesettségükről! Moldvay Győző Gyűrött arccal, mélyen ülő szemekkel, ideges ciga- rettahamuztatással ül a frissen fölsöpört, parányi albérlet fél szobát betöltő ágyán. — Ez van ... — mondja—, az ember mindig meggondoltan cselekszik. Másfél eve nősült, és most válni készül. Alig huszonhárom éves, még tanul. Az ember kérdezni is alig meri. — Hogyan történt? — Mikor megismerkedtünk, még ő is tanult, két évvel járt fölöttem, összeházasodtunk, mert úgy éreztem, szeretem. Hát persze, még talán ma is. Meg ez a korai házasság valahogy divat manapság. Engem is elkapott a sodrás. Mélyeket szív a Sympho- niából. — Aztán? Pfistee ken&t gyr külkereskedelmi vállalathoz, tolmácsnak. Először hetenként, aztán kéthetenként találkoztunk. Fél év múlva már éreztem, hogy nyűgös neki, én neveztem így el, ez az albérlet-szerelem. Más környezet, nagyváros, hülyén hangzik, de igaz; nagyvilágibb élet. Elfeledte korábbi önmagát . — Eltávolodtatok. — Nem volt meg a korábbi összhang. Őt más problémák foglalkoztatták, a fizetése is vagy ötezer forint lett. Nekem meg háromszáz forint ösztöndíjam van, meg némi szülői segítség. Mikor azt mondtam neki: szívesen mennék falura tanítani, megrökönyödve nézett rám: Te hülye — mondta —, ha éhen akarsz halni, tessék. Hogy lehet valaki ilyen kisstílű — tette még hozzá. Egyszer arról beszélgettünk, hogy őt nem elégítené ki ez a kobzon kisváros. Azt mondta, ne haragudjak, de kinőtt engem. Mint kamaszlány a ruháját. — Csak a megváltozott körülményeit okolod ezért? — Nem tudom. Nem ilyen volt. Mikor megismertem, szerény falusi kislány volt. Most — hogy is mondjam —, nagy nő lett. — Lehet, hogy ostoba a kérdés: sajnálod magad? — Még nem oldódott fel bennem az egész. Én tudom, mit csinálok. Talán tévedés volt. Lehet, igen, kissé saj nálom magam, öt is. Sok mindenért. Elnyomja a cigarettát, uj- jai még sokáig rajta maradnak a csikken. — Hogyan tovább? — Idén végzek, nekem célom van, tanítani akarok! A helyem is megvan. Jövő hónapban lesz a békéltető tárgyalás. — Ha úgy adódna, kibékülnél vele? — Nem. nem hiszem. Bár nekem ritkán adnak okos tanácsokat. Az ember főleg magára hagyatkozhat. Most először néz rám, borostás arcát megsimítja, belekotor a cigarettásdobozba és újra rágyújt. Káló Béla . 8.£i 8.57 9.10 9.28 10.05 10.40 11.30 12.20 12.35 13.20 14.15 14.40 15.10 15.53 16.05 16.35 17.10 19.25 19.48 20.46 23.38 ^UädUi'H Harsan a kürtszó: Operetttíalok. Egy eűníró emlékiratai. Cigány da lók, csárdások. „Nyitiiikék”. Barokk muzsika, A Szabó család, (1sm.) Ki nyer tna? » Tánczenei koktél. Színes népi muzsika* Az Ifjúsági Rádió bemutatója. Mozart: c-moll szereoácL Iskolarádió. Kórus pódium. Diák tarisznya. Az. élő népdal. Közvetítés a Magyarország—Ausztria EB selejtező mérkőzésről. Népdalok. Gondolat. Bellini: A puritánok. A muzsika hangja PETŐFI 8,05 9.30 10.00 12.00 12.30 13.03 13.40 14.00 18.20 19.42 20.28 21.15 21.20 21.40 22.00 22.20 23.15 23.38 Zenekari muzsika, Mj van a varázs- dobozhan? \ A zene hullámhosszán Donizetti-áriák, A 04, 05, 07 jelenti. Bartók-müvek. Orvosi tanácsok. Kettőtől — hatig .. # Fiatalok hullámhosszán. Mit olvastunk? Nóták. Kis magyar néprajz. Holnap közvetítjük . ,. Fejezetek az orosz nép történetéből. Sárai Tibor: n. szimfónia Tánczene Varsóból. A Magyar Rádió esztrád- zenekara játszik. Brahms: d-moii szonáta. SZOLNOKI RADIO 17.30—18.00 Műsorismertetés — Hírek — Vetik a búzát. — Balogh György riportműsora. — „Meg kell a búzának, érni.” Urbán Katalin népdalokat énekek 18.00 Alföldi krónika. 18.15—19.00 Könnyű hangszerszólók. — Zenés autóstop. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Forró Tamás. — Hírösszefoglaló. TQ MAGYAR 8.05 10.21 10.25 10.50 12.40 13.05 17.05 19.05 19.30 20.00 21.00 23.40 22.30 Iskola-tv. Tv-torna. Delta. (Ism.) y Waldhaus utca 20, (NSZK tv-film.) Játék a betűkkel. (Ism.) Iskola-tv. (Ism.) Magyarország- Ausztria labdarúgó EB- selejtező mérkőzés Bemutatjuk a „konténer terminál’’-t. Tv-híradó. Kék fény. (Riportműsor.) Budapesti művészeti hetek. Művészeti magazin. Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Szeget szeggel. (Francia filmváltozata) POZSONYI 17.20 Ifjú szemmel, 18.00 Esti me-se. 18.10 Autó — motor revü. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 A vörös sátor, 21.20 Híradó. 21.45 Musica Viva. í mozi ] EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 2Z-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órak. Ereszd el a szakállamat! Színes magyar filmvigjáté EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. tél 6 és este fél 8 órakor Csapda Színes román film. EGRI KERT Este 7 órakor Az asszony és az elitéit GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és este 7 órakor Sivatagban, őserdőben I—ti. GYÖNGYÖSI /SZABADSÁG du. fél 4 órakor Szerelmem, Moszkva du. fél 6 órakor Sivatagban, őserdőben I—II. GYÖNGYÖSI KERT Áldd meg az állatokat és a gyerekeket HATVANI VÖRÖS CSILLAG Olsen tervez — a banda végez HATVANI KOSSUTH du. 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat
