Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-24 / 224. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Cobrák és vesztesek MEGLEHETŐSEN RENDHAGYÓ MÓDON tudósí­tottak a hírügynökségek kedd délelőtt Géniből, ahol az egyiptomi és izraeli küldöttség tető alá hozta a sinai megállapodást. Eszerint az egyiptomi fél aláírta, míg az izraeli csak parafálta az egyezményt. Már önmagában ebből is kitűnik: furcsa megállapodás született. Mindenekelőtt azért, mert a Sinai-félsziget csaknem kilenctized része változatlanul izraeli ellenőrzés alatt marad. Igaz, hogy visszakerül Egyiptom fennhatósága alá az Abu Rudeisz-i olajmező, de ennek fejében Tel-Aviv részben az amerikaiaktól, részben pedig Kairótól busás anyagi és politikai előnyöket csikart ki. Washington mindenekelőtt korszerű hadfelszereléssel fizet Ügy tud­ják, a tankelhárító rakéták kilövésére is alkalmas Cobra- típusú helikopterekből egy tucat már meg is érkezett Izraelbe. S ez még csak a kezdet: a Tel-Aviv-i kívánság- listára F—15-ös és 16-cs vadászbombázók éppúgy ráke­rültek, mint lézerbombák és Lance-típusú rakéták. Ki­egészíti a mohó étvággyal összeállított feérelemözönt a gazdasági bajokkal küszködő izraeli kormány anyagi megsegítése. Vitathatatlan, hogy Egyiptom rendkívül messzire el­ment a kompromisszumokban. Emiatt az arab egység újabb törést szenvedett. A sinai megállapodás két fő vesztese Szíria és a palesztinok ügye. DAMASZKUSZBAN A SZÍRIÁI PARLAMENT rend­kívüli ülésén Ajubi kormányfő kijelentette: országa nem járul hozzá egy Izraellel kötendő egyezményhez olyan feltételekkel, mint Egyiptom. A miniszterelnök „Egyip­tom nagy tévedésének” minősítette a megállapodást. Érthető az aggodalom: az egyezmény révén ugyanis egy esetleges konfliktusban, a vállalt kötelezettségek- miaitt Kairó tétlenül szemlélné, amint a harc fő súlya Szíriára, a palesztinokra és esetleg Jordániára összpontosulna. (Ebből a felismerésből született meg korábban Szíria és Jordánia szövetsége, mint az egyetlen lehetséges ellen­lépés.) Teljesen figyeLmen kívül hagyja a megállapodás a palesztin érdekeket, ami pedig a közel-keleti rendezés egyik alapkövetelménye. Ezzel összefüggésben az algériai hírügynökség megállapítja: „a részmegállapodás politikai célja mindenekelőtt az, hogy elterelje a figyelmet a pa­lesztin problémáról és szakadást idézzen elő az arab vi­lágban”. GROMIKO ÉS KISSINGER legutóbbi találkozóin a sinai megállapodás is többször szóba került, örvendetes, hogy — a fennálló alapvető különbségek ellenére — a két álláspont abban nem tér el, hogy változatlanul szük­ség van a genfi béke-konferencia megrendezésére. Az át­fogó rendezéshez csakis ez az alaposan előkészített ta­nácskozás vezethet el. Addig minden egyéb megoldás — csupán részeredmény. (KS) Egyiptom aláírta, Izrael pedig parafálta a sinai megállapodáshoz kapcsolódó jegy­zőkönyvet kedden reggel Cenfben. A két ország katonai küldöttsége a kora hajnali órák­ban befejezte a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos részletek kidolgozását. Izraeli részről azért nem fejezték be hivatalosan, aláírással a tárgyalási folyama­tot, mert előbb megvárják az amerikai kongresszus döntését az ütközőzónában működő amerikai szakértők ügyében. A jegyzőkönyv magában foglalja az izraeli csapatkivonások menetrendjét és el­járási kérdéseket szem előtt tartva szeptember 4-én ugyancsak Genfben aláírt egyipto­mi—izraeli megállapodás határidőit. Gromiko beszéde az EKSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) — jelentette ki Gromiko. A Szovjetunió a nemzetkö­zi küzdőtéren politikájának megvalósításában szoros egy­ségben cselekszik a testvéri szocialista országokkal. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a szocializmus országainak bé­keszerető politikája megfelel minden nép vágyainak —, hangsúlyozta Gromiko. Az idei év úgy marad meg a népek emlékezetében, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejezésének éve. A konfe­rencia záródokumentuma ko­runk egyik legkiemelkedőbb okmánya, — állapította meg Gromiko. — A tanácskozás résztvevőinek kollektív erő­feszítésekkel sikerült jelentős eredményeket elérniük és azokat pontosan rögzítették a záródokumentumban. A Szovjetunió, nagyra ér­tékelve a tanácskozás ered­ményeit, úgy véli, hogy most a legfőbb teendő az elért megállapodások megvalósítá­sa. az előrehaladás a tartós békéért vívott harcban. így cselekszik és fog cselekedni a jövőben is a Szovjetunió. Ezt várjuk a többiektől is — mondotta Gromiko. A fejlődő országok együttműködése Megdöbbentő adatokat tett- közzé a Világbank: földünk­nek több mint 1 milliárd la­kosa olyan országokban él, ahol az egy személyre jutó évt jövedelem nem haladja meg a 105 dollárt és 1980- ban sem lesz több 108-nál. Bármilyen árfolyamon szá­moljunk, alig éri el még a havi 200 forintot is. „Sok fejlődő ország úgy gondolja, hogy szegénysége fő oka a jelenlegi gazdasági rendszer — írja a londoni The Times. „A fejlődő államokra a nyu­gati világ főként mint nyersanyagszállítókra, olcsó munkaerő-tartalékra és kész­termékpiacra tekint.” „Üj gazdasági világrend” — a kifejezés jóformán min­den felszólaló szájából el­hangzott az ENSZ szeptem­ber eleji, rendkívüli közgyű­lésén. Mint a hamburgi Die Zeit rámutat, a fejlett nyu­gati országok a olajsokk előtt legfeljebb szavakban méltá­nyolták a fejlődők kéréseit, holott tíz évvel ezelőtt az úgynevezett harmadik világ országai még legfeljebb sze­rényen kedvezményes vámo­kat, aránylag olcsó hiteleket, a külkereskedelmi csereará­nyok javítását követelték. Az olajtermelők erélyes fellé­pése óta azonban — állapít­ja meg a nyugatnémet új­ság — a fejlődők öntudatra ébredtek, rájöttek, hogy reá­lis lehetőség van a világgaz­daság hatalmi viszonyainak megváltoztatására. Az olajsokk „Az OPEC kartellpolitiká- ja elképesztette a nyugati OiMMmm 1913. sSI'fltember 24.» szerda államokat” — írja a Die Zeit. Az „első világ” (a fej­lett kapitalista országok) képviselői eddig nem voltak hajlandók tudomásul venni a megváltozott körülménye­ket, most rákényszerültek. Az OPEC, az olajexportáló országok szervezete 1960-ban alakult, válaszként arra, hogy az olajmonopóliumok egy­más után kétszer is csökken­tették az olaj árát. Az olajtermelők rájöttek: csak akkor érhetnek el alap­vető változást, ha a tulaj­donviszonyokat is napirendre tűzik. Algéria, Líbia, Szíria, Irak államosításai már lé­tükben támadták a nagy olajmonopóliumokat. Az egy­ség az árfronton is áttörést hozott: 1973-ban az OPEC államainak sikerült több mint négyszeresére emelniük az olaj árát. Igaz, egyes fej­lődő országokat súlyosan érinti az olaj emelkedése — állapítja meg a The Times —, mégis szembeötlő, meny­nyire egységesek az olajter­melő és -fogyasztó fejlődő országok a nemzetközi érte­kezleteken. A fejlődők az ENSZ mos­tani rendkívüli közgyűlésén minden eddiginél erőtelje­sebben hangoztatták követe­léseiket. A harmadik világ egyik fő kívánsága, hogy a nyersanyagárakat kapcsolják a tőkés piacról importált késztermékek árszintjéhez. A fejlődő országok által szál­lított nyersanyagok ára ta­valy 27 százalékkal, az ál­taluk vásárolt termékeké vi­szont 40 százalékkal növeke dett. A másik követelés: a~ exportot hosszú lejárat'-' szerződések megkötésével he­lyezzék szilárd alapokra. Integráció A fejlődő országok erejét növelheti, ha egyesítik gaz­dasági erejüket. Világmére­tekben kibontakoznak azok a regionális csoportosulások, amelyek magvát képezhetik egy későbbi integrációnak. Május végén 15 nyugat-afri­kai ország megalapította az ECOWAS-t, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössé­gét, amely — az alapokmány szerint — meg kívánja szün­tetni a gyarmati függés min­den maradványát. Az 1966- ban alapított Közép-afrikai Vám- és Gazdasági Unió or­szágai már lebontották a vámhatárokat. A kelet-ázsiai országok szintén regionális gazdasági szervezet életre hí­vását fontolgatják. Latin-Amerikában már működnek gazdasági csopor­tok, így a Latin-amerikai Szabádkereskedelmi Társulás — ezen belül az ANCOM (az Andesi Országok Szövetsé­ge), továbbá a Közép-ameri­kai Közös Piac és a Karib- tengeri Szabadkereskedelmi Társulás. Augusztusban 25 latin-amerikai ország sokkal szélesebb körű együttműkö­désben állapodott meg. Az október 15-én megalapítandó SELA (Latin-amerikai Gaz­dasági Rendszer) célul tűzi ki a nagy nemzetközi mono­póliumok rendszabályozását, közös nagyvállalatok létreho­zását, a nyersanyagkivitel szabályozását. „Elmúlt az az idő, amikor az Észak-ameri­kai Egyesült Államokkal szemben széthúzó dél-ame­rikai államok álltak szem- ben” — mondta a latin-ame­rikai országok miniszteri ér­tekezletén Flores la Pena mexikói tervezési miniszter. A panamai külügyminiszter szerint pedig a SELA alapí­tásával „La tin-Amerika korszakba lép. A szovjet , külügyminiszter a továbbiakban így folytatta! Világosan látni kell, hogy az enyhülés nem olyan fo­lyamat, amely a saját ne­hézségi erejénél fogva halad előre. Ahhoz, hogy az enyhü­lés folytatódjék, újabb és újabb impulzusok szüksége­sek. Szakadatlan harcot kell vívni érte a nemzetközi . fő-- rumokon, a parlamentekben, mindennap meg kell küzde­ni. Minden államnak, min­den kormánynak számot kell vetnie azzal, hogy hozzájárulhat és hozzá is kell, hogy járuljon az enyhüléshez, A Szovjetuniónak meggyőző­dése — hangsúlyozta Gromiko —, hogy a feszültség enyhülé­sének viszonyai között létre­jöttek az előfeltételek az olyan hatékony intézkedések megvalósításához, amelyek határt szabnának a fegyver­kezési hajszának. A Szovjet­unió számára a leszerelésért vívott harc a külpolitka el­idegeníthetetlen része volt mindenkor és a jövőben is az marad. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter az ENSZ-közgyülés 30. ülésszakán részt vevő szovjet delegáció vezetője hétfőn a világszervezet székhelyén meg­beszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) „A központi kérdés az: mozoghal-e az Lgyesíllt Ál­lamok elnöke a nép kőiéit, beszélhet-e az emberekkel — úgy, hogy életben kerül­jön ki közülük” — kommen­tálja a Ford elnök elleni me­rényletet kedden a New Ytyk Times. Az amerikai közvélemény megdöbbenéssel fogadta, hogy három héten belül má­sodszor kíséreltek meg revol­vers gyilkosságot az államfő ellen. A merényletkisérletek különösen nagy visszhangot keltenek ebben az országban, amely a közelmúltban egész sor politikai gyilkosságnak volt tanúja, Kennedy elnök lelövésétől Martin Luther King életének kioltásáig. A CBS televízió beszámo­lója szerint Ford „szürke arccal és erőltetett mosoly- lyal” szállt be a San Fran­cisco-! repülőtéren az elnöki kiilöngépbe. A kaliforniai város központjában adták le rá a lövést, amikor éppen távozott szállodájából. Órák­kal később az egész ország figyelhette a képernyőkön a bűnügyi filmbe illő jelene­tet: testőrségének tagjai a lövés eldördülése után a földre nyomták az elnököt, majd a páncélozott gépkocsi .védelmében a járműbe tusz­kolták, s a gépkocsisor szi­rénázó hajszában elindult a repülőtér felé, ahonnan per­ceken beiül felszállt az elnö­ki külön gép. A kommentátorok a Ken­nedy elnök elleni dallasi me­rénylet hasonló körülmé­nyeire emlékeztetnek (de Ford elnök, egy, a tömegben állott volt katona lélek,jelen­létének köszönhetően — aki a lövés pillanatában elkapta a merénylő kezét) — sértet­len maradt. HELSINKI: Nem végleges adatok sze­rint a finnországi általános választásokból elsősorban a Finn Népi Demokratikus Unió elnevezésű pártszövet­ség, amelynek fő ereje a kommunista párt, került ki jelentős szavazatnyereséggel. Három új mandátumot szer- ( zett és így a 200 tagú, egy­kamarás parlamentben már 40 képviselői hellyel rendel­keznek. KOPPENHÁGA: A NATO közgyűlése a dán fővárosban megkezdte mun­káját. Az egy hétig tartó ta­nácskozáson a tizenöt tagor­szág százhetven parlamenti képviselője vesz részt. uj Dinamikusan fejlődnek a magyar — indiai gazdasági kapcsolatok Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására F. A. Ahmed, az Indiai Köz­társaság elnöke szeptember 26. és 30. között hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. A Magyarország és India közötti gazdasági együttmű­ködés sokoldalúan fejlődik, a kölcsönös áruszállítások év­ről évre bővülnek. Jelenleg az árucsere-forgalmat az 1975 végéig érvényes hosszú lejá­ratú kereskedelmi és fizetési megállapodás szabályozza, amely kölcsönösen biztosítja a legnagyobb kedvezmény el­vét. A két baráti kapcsolato­kat kiépítő ország közötti áruforgalom az utóbbi évek­ben átlag 10—15 százalékkal emelkedett, de például a múlt évben a növekedés üte­me elérte a 40 százalékot is. India a fejlődő országok közül a legnagyobb kereske­delmi partnerünk. Az idén a magya'r vállalatok összesen több mint 350 millió rúpia (44 millió dollár) értékben szál­lítanak Indiába különböző gépeket, vegyi-, valamint gyógyszeralapanyagokat, stb.-t. A világ e második leg­népesebb országától külke­reskedelmünk ebben az év­ben körülbelül 180 millió ru- piárét több mint 22 millió dollárért vesz elsősorban fo­gyasztási cikkeket, mezőgaz­dasági és -anjfegieilegű tens mékeket, mint például fe­hérjetakarmányt, jutaárut, nyers pamutszöveteket. Az utóbbi időben az indiai ex­portcikklistán új termékek is megjelentek, ma már indiai gyártmányú kéziszámoló-gé- peket, járműalkatrészeket, tehervagonokat is vásáro­lunk, részben olyan licenc alapján gyártott iparcikke­ket, amelyeket eddig fejlett tőkésországokból kellett be­szerezni. Indiának, mint fejlődő or­szágnak hazánk műszaki se­gítséget is nyújt, az ipari lé­tesítmények tervezésében és építésében, valamint az ál­landó szakembercserében és képzésben realizálódik. In­dia gazdaságfejlesztési tö­rekvéseinek, iparkorszerűsí- * tési célkitűzéseinek is megfe­lel, hogy bővült kivitelünkben a gépipari cikkek aránya. Egyre több a magyar segít­séggel, vagy közösen felépí­tett ipari létesítmény is, ilye­nek például a már üzemelő karamsadi vegyipari gépeket gyártó üzem, vagy a Vapiban már felavatott B 12 vitamint gyártó gyógyszergyár. A koo­peráció továbbfejlesztését in­diai részről elsősorban a hír­adóstechnika és a vákuum- technika területén szorgal­mazzák. Ennek megfelelően például az Egyesült Izzó lámpagyárat szállít indiai partnerének. Az első indiai lámpagyár alapkövét egy éve helyezték ei Hyderabadban, azóta az Izzó folyamatosan szállítja a gyártó sorokat. A Budavox és az indiai posta- igazgatóság közötti megálla­podás alapján pedig Bombay és Madras között megkezdték egy mikrohullámú vonal sze­relését. A következő ilyen vonal létesítésekor a Buda­vox már csak irányítóként vesz részt. A magyar gyár egyébként átadta a gyártási dokumentációkat is partne­rének. India a magyar vízturbina­gyártásnak is egyik legfonto­sabb piaca, hiszen az ország vízerőkincse bőséges, és az energiaigény is állandóa» nő. A GANZ-MÁVAG kooperáció keretében szállít erőmű­berendezéseket új erőművek építéséhez és a meglévők bő­vítéséhez. A nemrég alakult magyar —indiai gazdasági, műszaki­tudományos együttműködési vegyes bizottság elhatározta, hogy a jövőben még jobban ki fogják használni a lehető­ségeket mind az áruszállítá­sok bővítése, mind a gyártá­si kooperáció szélesítése te­kintetében. Mindez elsősor­ban a gépipart, a híradás-, technikai., műszer-, gyógy­szer-, alumíniumipart, a ko­hászati gépgyártást és a me­zőgazdaságot érinti. A követ­kező évek együttműködésé­ről és az elszámolási rendszer korszerűsítéséről rövidesen szakértői és vegyesbizottsági tárgyalásokat kezdenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents