Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-23 / 223. szám
k cethal legközelebbi fajrokona a hableány, avagy. mit tanultak a falusi gyerekek a múlt század végén ha tanmese volna, így kellene kezdeni: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kir. tanfelügyelő. De hát nem lehet így kezdeni, / mert ez a tanfelügyelő csakugyan volt, mégpedig Győr megyében, igaz, szerencsére, csak egyszer volt. Ugyan kár Ilyen gunyoros mondatsze.- kesztéssel kalodába zárni őt, mert mindent elkövetett, hogy • ismereteit elültesse a falusi gyermekek fejében. És már csak azért is dicséretet érdemel, mert nemcsak felügyelt a tanra, hanem írta is a tant, úgymint földrajzot, magyarok történetét, magyar nyelvtant, természetrajzot, természettant és gazdaságtant, mégpedig az egész országra kiterjedő hatállyal. Ezek a tanok a tudomány akkori állapotát tükrözik, falusi népiskolai fokon. Bár néha felmerül a gyanú, mintha ez a sokféle tudomány előbb járt volna valamivel. A tudománynak mindig van állapota s az mindig akkori. Ez éppen 1882-es, ami abból tűnik ki, hogy a .vékony kis könyvek fedőlapján az olvasható, hogy Gyár 1882., ára kemény kötésben 20 kr. Fent pedig: Vargyas Endre falusi népiskolai tankönyvei. Ezekben a könyvekben annyi minden található, amit még ma se tudunk. Mi se. AZ ALIG PAR OLDALAS történelemkönyv szerint István király államszervezői bölcsessége abban is megnyilvánult, hogy az országot 72 vármegyére osztotta fel. Ez egészen úgy hangzik, mintha kevesebb vármegye kisebb bölcsességet tételezne fel, Feddőleg említi, hogy Kálmán király, aki Könyves néven arról volt nevezetes, Imgy megszüntette a boszorkánypereket. az alkohol túlzott fogyasztása miatt halt meg. Ez alkalom arra a megjegyzésre, hogy lám, a sze«z még a királyokat is tönkreteszi. Az igazi meglepetéseket a természetrajz tartogatja. Megismerjük a kedveskedő tehenet, mert „házi szarvas állataink között a legnagyobb haszonnal a tehén kedveskedik.” Ez a mondat elárulja a szerző stílusát, mely a könyvet, a mai kifejezés szerint „olvasmányossá” teszi. (Ez az olvasmányosság kritikai tájszó, egyike azoknak az ii'otíulmi-dip'. 'tnáciai kifejezéseknek, amelyek semmit sem mondanak. Azelőtt azt mondták, hogy érthető, közérthető. könnyed formában fejezi ki a legsúlyosabb mondanivalókat is. Igaz, akkor a könyvet megbírálták, javították, kiadták, most gondozzák, mint a csecsemőt. A kiadó éteti, injekciózza, fürdeti, gyúrja, helyenként bepúderozza, hátha lesz belőle egy épkézláb nyomdaipari termék.) Legnagyszerűbbek az osztályozások, a rokonitások. A sertés fa ’rokona az elefánt, hosszú agyarából elefántcsontot készf*enek. A kutya fajrokonai a macska, medve, oroszlán, párduc, hiéna. A mókust Oroszországban milliószámra lövik. A denevér faj rokona a li- dérc, vámpír, hazája Amerika, galamb nagyságú és kiszívja az állatok vérét. A VERÉB FAJROKONA a rigó, pacsirta, a tavasz hírnöke, trillázó kedves hangjáért szobában is tartják. A búbos pacsirta éjjel is énekel. A bagoly fajrokona a sas, keselyű, a kondorkeselyű meg a griffmadár. A gólya fajrokona a strucc, mely a legnagyobb madár, továbbá a gém, a daru, túzok, szalonka. Továbbá ide tartozik a bóbitás fejű kibic. Egyébként nemcsak a kártyások ádáz maceráiéit osztályozza a kiváló tanférfiú. hanem egy vakmerő mozdulattal helyére teszi a hableányt, amelyről Home- rog óta se tudják, hová tegyék, mivel köldökig dúskeblű nő, azontúl tüstént Mire jó az autó? lüMrte a félmilliót hazánkban a személygépkocsik száma. Ha cTt az 500 ezres tételt néggyel, a^z a gépkocsikban levő férőhelyek számával beszorozzuk, kiderül, hogy kétmillió ember élvezheti nálunk az autózás örömeit.. Miért törekszenek egyre többen arra, hogy saját gépkocsijuk legyen, s mire jó egyál- ta.án az autó?! Sokan arra esküsznek, legna- gvobb előnye, hogy biztosítja az önkímélő életmódot, lerövidíti munkába Járáskor a közlekedésre fordított Időt. Még többen, főleg a férfiak, a legjobb ki- kapcsolódásnak érzik az autóvezetést. Azt állítják, egyáltalán nem fáradnak el a forgalomban. sőt, kellemesen, p.l- hentetően hat rájuk gépkocsijuk v zetése. Ez is. az is tény kérdése. mert valóban nagy öröm- forrás az autózás, amellett, hogy megkíméli az embert a hosszadalmas és lassú hazaérkezéstől. 1 ItLigis. ott válik az autó igazán az egyre növekvő szabad idő kellemes és hasznos eltöltésének eszközévé, ahol a családfő nem tekinti kizárólagos tulajdonának, nemcsak a maga munkája meg- könnyítéséré használja, hanem családi „birtokként” kezeli. Nem kevés még hazánkban a rosszul pihenő, sőt. a felszabadult idejével, szabad szombatjaival, vasárnapjaival mihez kezdeni nem tudó. már-már unatkozó család. Még a géoko- csitulaidonosok között is sok az otthonülő. Olyan gazdag a mi országunk szép vidékekben, de ha nem túrára, legalább a rokonok. ismerősök, ió barátok meg- 1 látogatására, egv kis önfeledt beszélgetőre 1s érdemes zéplro- c«ink»t i<*é->vbe venni. Sokak p.'ám*ra még mindig c«ak térkén c tá.1 rrmrt az járja, hogy . kár a benzinért”, holott az. üz?ma"i''agköHség busásan megtérül phhnn a kikancsoiódásban. amit akár a legrövidebb autós túra 1s nyújt számunkra. Az autó arra 1s ió. hogv többen és tarta'masabban legyen e<*vf*tt a család, szülők és gyermkek k'V.e^hb k’erüHenek e°vTTntSho/. fi'- kH'^r’enfaV p zk sfőt*on ..?7»mré'»ómirni’' *o_ jrvttyyta«ábői Az egvütt fK’t.ö** «ov ".-".me* fit fi'm^mr't «»dunlt nyújl»nl gyermekünknek. Nyíridőben, amikor a tanulnivaló sem nyomasztja őket, igazán megérdemlik, sőt egyenesen ráutaltak ők is egy kis változatosságra, kiruccanásra. Akkor nem pusztán „tartós fogyasztási cikk” a gépkocsink, hanem az életmódunkat formáló és kiteljesítő eszköz, ha minél többet mutat a kilométerórája, és ha minél többen Ülnek benne. Amikor pedig már megfelelő rutinra tettünk szert és hazai országutakon, ne féljünk kimozdulni messzibb tájakra, akár külföldre is. Csak ne tiszteljük az autót, s ne kíméljük a házunk előtti parkolóban elfektetve, mert akkor értelmetlen volt minden áldozatunk, amit azért hoztunk, hogy hozzájussunk. Kocsis Éva ' PÁRIZS Yvonne, a rendkívül csinos. húszéves párizsi lány bemutatja kérőjét, Yves-t. Az anya elégedett. Egészen kedvére való. — Ez a fiú nagyon tetszik nekem — suttogja a leányának. . — De anyu, hisz’ neked ott van az apu!... MOSZKVA óra végén a tanító felteszi a kérdést: — Gyerekek, ki tudná megmondani, mi a bátorság? Egy szőke hajú, szeplős kisfiú jelentkezik: — Bátorság az. ha valaki jelentkezik, de felelni nem tud. . . MILÁNÓ A moziban fiatal pár ül egymás mellett. Vetítés közben a férfi átöleli szomszédnőjét. majd pillanatok múlva elcsattan egy csók. A hátuk mögött ü’ő korosabb hölgy megszólal: — Hallja, uram, vem csinálhatná ezt otthoni. farokban végződik. Mármint halfarokban. Odusszeuszt is ezek csalogatták s már akkor nyilvánvaló volt, hogy a kikapós tengerészek vigasztalták feleségüket ezekkel a megbízható végződésű nőkkel. Ma már csak a tánc- dalszerzők énekelnek róluk, ennél oyászosabb véget nem is érhettek. A kir. tanfelügyelő végre tisztázza a kérdést: A cethal az élő állatok legnagyobbika., Fajrokona a hableány, farka félhold alakú, fogaiból olvasók készülnek. (Ettől fogva a jámbor falusi asszonyok tudták, mihez imádkozzék a miatyán- kot.) Mást is megtudtunk a halakról. A toka fajrokona a rozmár, állkapcsából két hosszú agyar lóg le, amelyekből hamis fogakat csinálnak. A forgorvosi tudományokban is jártas szerző még egy meglepő tudósítással szolgál a poloska címszó alatt: A POLOSKA FAJROKONA a phylloxera, a szőlők hirhedt pusztítója. A könyvben, amely kis falusi gyerekek fejét volt hivatva tágítani, mindenesetre ez a legmagasabb művelődési csúcs. Azt már említeni sem érdemes, hogy a véglényekhez tartozó szivacs fajrokona a parányok, a legkisebb rovarok, amelyekből egy csepp vízben millió is megél. Ha valahol, úgy a parányokban csudálhatjuk főleg az Alkotó bölcsességét. A sókról is szó esik a ba- nulnivalók közt, mert idetartozik a sziksó, erős lúg íze van a szikes földeket, mint vékony hóréteg borítja, s főleg Debrecenben és Szeged tájékán nagy mennyiségben söprik össze, ebből gyártják az úgynevezett szódát, vagy szikvizet, mely borral elegyítve hűsítő italként szolgál. Mindez pedig nem tréfa, amit a kutató nagyit fel az olvasók mulattatására, hanem művelődéstörténeti dokumentum arról, mit tanultak a természetből a falusi gyerekek a múlt század végén. Négy évvel korábban jelent meg Egerben a lyceumi nyomdában egy okosabb könyv, az emlősök természetrajza, amelyet „főleg ta- nítóképezdei használatra” írt Schultz Imre képezdei tanár. Ebben már a ma ismert osztályozásban szerepelnek az emlős állatok. A szerző éles megfigyelőképességéről tanúskodik az a megjegyzés, amely a kutya címszó alatt deríti fel az olvasót. Azt állítja ugyanis, hogy mindenfajta kutya farka balra kunkorodik. E£T PEDIG AZÉRT írjuk le, hátha nem tudta eddig valaki. Kapor Elemér Megyénk a hazai sajtóban 1975/8. Abrahám Lástló: .ló falatok nyomában —■ Végig a Mátrán Szövetkezet. 1975. augusztus 6. A mátrai üdülők, turisták étel- és italellátási gondjait ismerteti. <-án): Együttműködés Füzesabonyban Szövetkezet. 1975. augusztus 13. A helyi takarékszövetkezet és az ÁFÉSZ együttműködéséről olvashatunk benne. (bé): Múltunk jövője — Az Akropolistól Egerig Esti Hírlap. . 1975. augusztus 9. A cikkíró többek között az egri belváros rekonstrukciójáról készített tévéfilmet is ismerteti. Csillag István: Édes élet Hatvanban Magyar Nemzet. 1975. augusztus 29. A Hatvani Cukorgyár gondjait és fejlődési perspektíváját vázolja. G. A. Az egri ntak és a minaret Magyar Hírlap. 1975. augusztus 15. Ipterjú a város egyik tanácselnök-helyettesével a helyi közlekedés gondjairól. G. A. Putrik helyén buszmegálló Magyar Hírlap. 1975. augusztus 30. Hatvanban megoldják a cigány lakosság lakásproblémáit. Hőben hó Ifjúsági Magazin. 1975. augusztus. Hegoczki Ferenc képriportja a mátraszentimrel njjári 6Íugrósáncról. A kísérlet színhelye Dcmjén Népszava. 1975. augusztus 16. Az olajbányászás új módszeréről tudósit, amelyet először a demjéni olajmezőn vezettek be. Kiss Ottó; A főiskolai egészségtanoktatás tapasztalatai Egerben Egészségügyi felvilágosítás. 1975, 7—8. szánt. A tantárgy bevezetése óta szerzett tapasztalatokat ösz- szegezte. Kocsimúzeum, Párád Autó-Motor. 1975. augusztus 6. A Károlyi-féle Cifra-istállóban berendezett kocsimúzeumot mutatja be. Lovász Károly: Az első revízió Autó-Motor. 1975. augusztus 21, Az AFIT XVI-os Autójavító Vállalat hatvani üzemegységének munkáját értékeli. — Örömmel, asszonyom, de otthon a feleségem nem engedné. .. BUKAREST Két férfi beszélget a borozóban: — Hat főiskolás lányom van — büszkélkedik Vasile. Emilio megértőén rábólint: — Biztosan nehéz eltartani hat gyereket. Mire Vasile lemondóan legyint: — Nem hatot, hanem tizenegyet. öt közülük ugyán- is egyetemistához ment férjhez. .. praga Egy nő riadtan telefonál a rendőrségre: — Elveszett a kutyám, de tud beszélni. — Akkor igyekezzék letenni a kagylót, talán már fel is akarja önt hívni... TEXAS — Tudod, mennyire okos az én lovam? Valamelyik nap borzalmasan megsebesültem, s még ráadásul üldözött is a félszemű Joe. Lovam letett egy fára, zsebkendőmmel bekötözte vérző lábam, s elvágtatott a városba. — No és? — Csak annyi hibát követett él, hogy áliatorvost hivott. .. SZÓFIA Fiatal lány rohan a fotó- cikk-szaküzletbe: — Gyorsan, gyorsan, kérek egy filmet! — No, de ilyen sürgős'’ — Igen, apámat üldözi egy M A] n műsorok: Megint így csinálnám — Rabóczki Bernát kitüntetése MEDOSZ Lapja. 1975. augusztus 15. Az egri származású Rabóczki Bernát életútja. Misóczki Lajos: Gyöngyös nevelésügye az , 1950-es évek elejétől az 1956-os ellenforradalomig Pedagógiai Szemle. 1975. 7—8. szám. A szerző levéltári források alapján dolgozta fel témáját. — ó —: Agria ’75 Idegenforgalom. 1975. augusztus 24. A cikkíró az Agria ’75 gazdag programját értékeli. Papp László: Hová jutottunk Egerben? Szakmunkásnevelés. 1975. 6. szám. Áttekinti az egri szakmunkásképző intézetben folyó magyar tanítás helyzetét 1950-töl napjainkig. Póti Jenő: Egy felmérés tanulságai Népfront. 1975. 8. szám. A megyei tanácsi szervek szakigazgatási munkája hatékonyságával kapcsolatos felmérés tanulságait foglalta össze. Rchák Ferenc: Sok nyelvű tábor Magyar Hírlap. 1975. augusztus 14. Az egri nemzetközi építőtábort mutatja be. Sípos Gyula: Mai idénymunkások Szabad Föld. 1975. augusztus 17. A Kaposvári Állami Gazdaság cserepesi üzemegységében dolgozó istenmezeji idénymunkások életéről tudósít. Szabó Lajos: Küldöttértekezlet Egerben Mérleg. 1975. augusztus. A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Szakszervezet Heves megyei Bizottsága négyévi munkájának értékelése. Sz. G.t Újjászülető Közép-Tiszavidék Magyar Nemzet. 1975. augusztus 12. Kisköre és környékének fejlődési távlatairól ír. Tizenegyezer dolgozó képviseletében Építők Lapja. 1975. augusztus 11. Részletes tudósítás az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottságának küldöttértekezletéről, a szakszervezeti munka eredményeiről. Tóth Benedek: A korszerűsödő Domoszló Népszabadság. 1975. augusztus 24. Sok adattal bizonyítja a község gyors ütemű fejlődését. Dr. Szecskó Károly 1 VARSÓ A férj késő éjszaka érkezik haza. A feleség éktelenül$ szidja. — Igazán nem tehetek róla — mentegetőzik a férj. —\ Véletlenül egy régi, íányko.\ ri tisztelőddel találkoztam,< akinek húsz évvel ezelőtti miattam adtál kosarat. Há-l Iából meghívott egy borozóba, és egész éjszaka vele$ együtt ünnepeltem... BÉCS — Te még mindig a va- J Hetében dolgozol, Josef,! mint hasbeszélő? — Nem, Leopold, most egy> madárkereskedőnél, aki be-\ széiő papagájokat árusít.. STOCKHOLM — Halló, Heidemstram la-< kás? í — Igen, Heidemstram be-j szél. — A felesége otthon van?\ — Nincs. — Akkor kérem az enué-i met a telefonhoz... t . Révész Tibor < RUDID 8.22 8.31 11.29 11.49 12.20 12.35 13.50 14.05 14.50 15.10 15.49 16.05 16.15 17.05 17.20 17.35 17.50 18.30 19.25 19.40 20.20 21.23 21.38 22.30 23.00 KOSSUTH Madrigálok. Smetana: Az eladott menyasszony. Haydn: f-mon szimfónia. Reggeltől estig. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. A beszélő szamár. Éneklő Ifjúság. De Falla: A háromszögletű kalap. Fejőstehén. Jelentés a súlyemelő VB-ről. Beszélgetés köHészétüak újabb fejezetéről. Jelentés a súlyemelő VB-ről. Mozart: a-moU szonáta. Üj fehérjeforrások. Népzenei Magazin. A Szabó család. Joan Sutherland. Profilból és szemben. Töltsön egy őrát kedvenceivel: Kusza áramkörök. Jess Thomas énekel. Nóták. Századunk mestermüvetbőJ, PETŐFI 8.05 OpercttrészletalU 9.03 Népdalok, néptáncok* 9.50 Kritikusok fóruma. 10.00 A zene hullámhosszán. 11.43 Sors vagy tudatos eletv 12.00 Kamarazene. 13.03 Goldmark: Falusi lakodalom. 14.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 Tervezzük a jővé iskoláját. 18.40 Concertino Prága 18.52 Nóták. 19.24 Szolgálat egyenruhában. 20.28 Bach: D-dúr szvit. 20.55 Szegedi Kis Kalendárium 22.00 Kapcsoljuk a 22-SS stúdiót. 83.15 Daljátékokból. tq MAGYAR 8.05 Iskola-tv. 13.05 iskola-tv. (Ism.) 17.15 A világ -nagy cirkuszai. (Amerikai filmsorozat.) 17.40 Korhatár nélkül. 18.10 Játék a betűkkel. 18.35 Különleges sajtótájékoztató. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Tv-toma. 20.05 A Strauss család. (Angol filmsorozat, H.) 20.55 Beszélgetés Ortutay Gyulával. (TT. rész.) 21.45 Budapesti művészeti hetek. 22.10 Tv-híradó 3. 22.20 Súlyemelő VB. 2. műsor 20.01 A modem svéd film. (Svéd dok.-film.) 20.35 A bieszczadski skanzen. (Lengyel film.) 20.55 Tv-híardó. 21.15 Görbe út. (Amerikai film.) POZSONYI 18.10 Sztárzsszéki este. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.15 A stülpner legenda. (NDK sorozat.) 21.10 Híradó, publicisztika, sajtószemle. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órako; Ereszd el a szakallamat! Színes magyar fiimvígjátek EGRI BRODY (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Ereszd el a szakállamat: du. fél 6 és este fél 8 órakor Csapda Színes román film. EGRI KERT Este 7 órakor Az asszony és az elítélt GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és este 7 órakor Sivatagban, őserdőben I—ál. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Szerelmem, Moszkva du, fél 6 órakor Sivatagban, őserdőben I—TI. GYÖNGYÖST KERT Este 7 órakor Aid meg az állatokat és a gyerekeket HATVANI VÖRÖS CSILLAG Olsen tervez — a banda végez HATVANI KOSSUTH du. 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat HEVES Egy kis előkelőség xpüyrc AT?''*1Y'TY Ptedone, a zsaru
