Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-23 / 223. szám

Üt­Mik i Választási hadüzenet JAPÁNBAN A KOMMUNISTÁK MELLETT a | legjelentősebb ellenzéki erőt az 1945-l^en alapított % szocialista párt képviseli. A szocialisták arra számí- í Iának, hogy a jelenlegi belpolitikai feszültség, végül > is a parlamenti választások tervezettnél korábbi 1 < megrendezéséhez vezet. Miután erre a szocialista ? < prognózis szerint mór az év vége felé sor kerülhet, | ^ a párt vasárnap közzétette választási programját. $ Mint az várható volt, a program mindenekelőtt hadüzenet Miki Takeo konzervatív kormányának. A szocialisták eddig sem rejtették véka alá véleményü­ket: továbbra is azon fáradoznak, hogy a Liberális ^ Demokrata Part uralmának véget vessenek, s az ál- £ taluk irányított kabinetet nemzeti koalíciós kormány 5 váltsa fel. < Ugyancsak fontos eleme a szocialista belpolitikai < programnak a janán nagytőke megfékezése, a mono- S póliumok hatáskörének megnyirbálása. A vasárnap | nyilvánosságra hozott program síkraszáll a nemzet- | gazdaság tervszerű fejlesztése és az elektromos ipar ^ államosítása mellett. Foglalkozik a növekvő munka­> nélküliséggel is. sürgetve a kormányt: teremtsenek < újabb munkahelyeket és nagyobb anyagi áldozatot < vállaljon az utóbbi időben megtorpant lakásépitkezé- | sek fellendítésében t KÜLPOLITIKAI VONATKOZÁSBAN is sok ér­5 dekes. figyelemreméltó elemet tartalmaz a szoeialis­< iák választási programja. A többi között szorgalmaz- !> za. hogy Japán dinamikusabban fejlessze kapcsola­tait a szocialista országokkal. Ennek keretében sür­getik a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. Bizonyára élénk visszhangra talál az a két másik követelés is, amely­ről a közelmúltban oly sok szó esett Japán politikai berkeiben: a Szovjetunióval kötendő békeszerződés, és a Kinával aláírandó béke- és barátsági szerződés szorgalmazása is helyet kapott az ellenzéki párt prog­ramjában. BÉKE. FÜGGETLENSÉG ÉS SEMLEGESSÉG — ez a három követelés hatja át a japán szocialisták választási programját. Miután a jelenlegi konzervatív kormány bel- és külpolitikája iránt egyre nagypbb az elégedetlenség, az ellenzék vezető erejének meg­nyilatkozása széles körű érdeklődésre számíthat. ^WVWVNA<WWWWWWVWWWWV^Vy»lWvWVSfWWWWW\AAA/WVÓA* Gyöngyösi szüret ’75 (Folytatás az 1. oldalróU Nagyón szellemes volt a visznekiek tablója. A tsz-t megelevenítő szépséges le­ányzót ugyancsak cibálták két oldalról: a szomszédos termelőszövetkezetek ver­sengtek érte, rángatták ma­gukhoz. A viszneki Béke Tsz azonban még nem választott párt magának: a leányzó egyik „kérőjét” sem fogadta el. Valóságos történelmi ese­ménysorozat elevenedett meg az abasáriak 6zéllemes ötle­te nyomán. Láthatták a fel­vonulás nézői, hogyan ado­mányozott szőlősterületet Aba Sámuel a Sárhegy ol­dalán a község lakóinak- Aki nem tudná, még a pontos évszám is ott volt látható: 1042. A Berze Nagy János diák­jai a szőlőtermesztés minden munkafázisát megelevenítet­ték, nagyon ötletesen. És mintegy betetőzésére a sző­lőtermesztésnek, a szüret utáni vidám lagzi sem ma­radt el. Az Agromeeíjanika Szö­vetkezet „kozrnoszbell” sző­lőművelést és borkészítést ábrázolt. Ebben a képben az űrhajót a borosüveg-rakéta röpítette a magasba. És va­lahol az „űrben”, tehát nem itt, a földön, előállították a zamatos bort, kémiai úton: cukorból és H^O-ból (vízből). Talán nem minden éle nélkül nyitotta meg a me­netét a Kereskedelmi Szak­munkásképző Iskola azokkal á diákjaival, akik előtt a következő szövegű táblát vitték: „Akik leszedik a sző­lőt ..Az iskola tanulói kö­zül kikerültek azok is, akik az üzletekben és az étter­mekben „eladják” a szőlő le- yét. A vidám menet két órán át tartott, igazi népmulatsá­got varázsolva a város út­jaira, tereire. Ezt a hangulatot szolgál­ták az amatőr színjátszó­együttesek délutáni Bemuta tói is. A város különböző részein rögtönöztek maguk­nak színpadot, olykor még flMaöim, tetS. szeptember 23., kedd azzal sem iprődve.-tiogy pó­dium sem került a lábuk alá. Szertelen komediázásuk a valamikori vásárok, nép­ünnepélyek varázsát támasz­totta életre. Óriási érdeklődés előzte meg az esti gálaműsort, ami­nek közönsége nem fért be a szabadtéri színpad több ezres nézőterére. Már álló­hely sem maradt a padsorok melletti szabad részeken, te­hát a rendezőség kénytelen volt bezárni a bejáratokat. Emiatt a kiszorult nézők eléggé méltatlankodtak. Kihirdették a IV. gyöngyö­si néptáncfesztivál eredmé­nyét is. A díjakat Berényi József, a városi tanács el­nöke adta át a legjobbak­nak. Az Aranyszőlő vándor­díját a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem táncosai nyerték.el. őket a Vidróczki együttes követte, majd a harmadik helyen megoszto­zott a kazincbarcikai Borsod együttes és a jászberényi Jászsági együttes. A párostáncverseny Arany- sarkantyú díját a kazincbar­cikai Hanuder Mária ás Ró- nyai József nyerte el, őket az ózdi Varga Ilona és Far­kas Zoltán páros követte. A ‘ tanács táncpedagógiai különdíját Heksch Katalin, koreográfiái díját pedig Tí­már Sándor kapta meg. A szüreti felvonulásban a tsz-ek közül az Aranyszőlő vándordíját most az abasári Rákóczi Tsz érdemelte fci, II. lett a gyöngyösoroszi tsz. a III. díjat pedig megosztva kapta meg a gyöngyösi Mát­ra Kincse és a Mátrai Egye­sült Tsz, Gyöngyöspata. Az egyéb kategóriában az Aranyszőlő vándordíját most már harmadszor nyerte el és végleg a birtokába vette a Kertészeti Főiskola. Mögötte az I. sz. általános iskola végzett, a harmadik helyen pedig megosztozott a Berze Nagy János Gimnázium és az Agromechanika Szövetke­zet. 'Menettáncban az első lett az isaszegi Csata táncegyüt­tes. Azok a tízezrek, akik va­sárnap Gyöngyösön részesei voltak ennek a derűs han­gulatú népünnepélynek, so­káig fognak még jó szívvé k emlékezni ra. Megyeimet a spanyol szat»a«Isagfaai*eosoknak Lurópa-ti/crle nő a tiltakozás A hét végén Európa-szerte folytatódott a tiltakozó hul­lám a spanyolországi terror- ítéletek ellen. Düsseldorfban szombaton tiltakozó tünte­tést tartottak a város lako­sai és spanyol vendégmun­kások, követelték a halálos ítéletek hatálytalanítását. A Bundestag szociáldemokrata képviselőcsoportjából negy­vennyolcán Francóhoz inté­zett levélben kértek kegyel­met a halálra Ítélteknek. Táviratot intézett a spanyol államfőhöz Helmut Kohl, az ellenzéki CDU elnöke is. Francois Mitterrand, a francia szocialista párt első titkára szocialista párti ve­zetők előtt Creil-ben mon­dott beszédében élesen bírál­ta a franeóisia rendszert, amely — szerinte — a végét járja. Rómában VT. Pál pápa a szentév alkalmából a Vati­kánba sereglett százezer za­rándok előtt mondott ' déli áldásáén, szintén kegyelmet kért a halálra ítélt baszkok számára, egyben sajnálkozá­sát fejezte ki az Észak-Iror- szágban és Libanonban dúló, vallási szüiezetü testvérharc miatt. Olaszország számos városá­ban voltak tiltakozó meg­mozdulások ' a terrorítéletek ellen. Velencében a rend­őröknek sikerült megakadá­lyozni vasárnap a spanyol konzulátus ellen megkísérelt, merényletet. Később viszont több száz fiatál gyűlt össze a Szent Márk téren és egy NEW YORK: Andrej Gromiko. a Szov­jetunió külügyminisztere New Yorkban találkozott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Találko­zójukon folytatták a véle­ménycserél számos kérdésről, beleértve a stratégiai fegy­verek korlátozását és a kö­zel-keleti helyzetet. A szovjet diplomácia ve­zetője ugyancsak találkozott Abbasz Ali Khalatbari iráni és Mariano Rumor o’asz kül­ügyminiszterrel. A megbe­széléseken kétoldalú kérdé­seket valamint néhány nem­zetközi témát érintettek. Gromiko és Rumor megbe­Francót t&maöo transzpa­renst helyezett el a bazili­kán. A finn szakszervezetek központi tanácsa a spanyol hatóságokhoz intézett levél­ben követelte a halálos Íté­letek haladéktalan hatályta­lanítását. szélesén a kétoldalú kapcso­latok áttekintésekor hangsú­lyozták a szovjet—olasz Az országjáró körúton tar­tózkodó Ford amerikai elnök a kaliforniai Palo Altóban a Stanford egyetem jogi fa­kultásának hallgatóival ta­lálkozott. A beszélgetés so­rán a diakok felvetették a más ország belügyeibe tör­ténő amerikai beavatkozás kérdését. Válaszában az Egyesült Államok elnöke nem zárta ki ennek jövőbeni le­hetőségét. Ford azt mondatta, hogy nem vállalna elkötelezettaé­ÜaZäÖfi rUtŰijíli az indiai államelnök Losonczi Pálnak, a nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására F. A Ahmed, az Indiai Köztársa­ság elnöke szeptember 15— 30 között hivatalos látoga­tást tesz Magyarországon. konzultációkra vonatkozó jegyzőkönyv jelentőségét. (TASZSZ) get egyik irányban sem. ha felmerülne annak a kérdés-', hogy az Egyesült Allamo-c olyan kormányok megbukta­tására tegyen lépéseket, ame­lyek megítélése szerint „fe­nyegetést" jelentenek. Mint mondotta: „A múltban ez nyilván megtörtént egv?s esetekben, de nem hiszem, hogy egy elnöknek ezen a rendkívül érzékeny téren ilyen vagy olyan irányú el­kötelezettséget kellene vál­lalnia.” (Reuter) Fegyveres össxelíixés Palermo bau Gromiko - Kissmger-találkozó Ford az amerikai beavatkozásokról Szíria nem tárgyai, amíg érvényben van a sinaí egyezmény Súlyos fegyveres összetű­zés történt vasárnap este Pa- lermóban, a l’Uniiá helyi ünnepségén, ahol egy polgá­ri ruhás rendőr fegyverével életveszélyesen megsebesí­tett egy fiatalt, az OKP tag­ját. Az ünnepségen jelen volt a biztonsági szolgálat számos polgári ruhás képvi­selője. Egyikük összeszólal­kozott a fiatal kommunisták egy csoportjával, később az összetűzés elfajult és a tit­kosrendőr revolverét elő­rántva rálőtt a fiatalokra. A 26 éves Mario Petrola a lö­vés következtében életveszé­lyes sérülést szenvedett, ál­lapota válságos A lövöldözőt a rendőrség letartóztatta, az ügyészség emberölési kísérlet vádjával eljárást indított ellene. Ró­mából a belügyminisztérium agy főtisztviselője a hely­színre utazott, hogy kivizs­gálja az esetet. Az OKP pa­lermói megyei bizottsága, hangot adva az általános fel­háborodásnak. nyilatkozat­ban tiltakozott a rendkívül súlyos eset miatt. Az OKP központja szintén lépéseket szándékozik tenni az ügy­ben. Abdel Halim Khaddam szíriai külügyminiszter az A1 Cabas című kuvaiti lap vasárnapi számában megje­lent nyilatkozatában hangsú­lyozta, hogy országa semmi­lyen szinten sem fog tár­gyalásokat folytatni Egyip­tommal mindaddig, amíg ar új-abb sinai egyezmény ér­vényben marad. Egyiptom­nak el kell ítélnie ért az Iz­raellel kötött megállapodását és csak ezután kerülhet sör tárgyalásokra Szíria és Egyiptom között. Khaddam ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szíria üdvözölne egy olyan arab csúcstalálkozót, amelyen a főbb arab országok képvisel­ve lennének. (UPI) “FOLDKOZri Söttet LU— Bejrut] ~tTnG£rÉí fcles/t* menekülttábor A* elmúlt hetekben ismét harcok folynak Libanon kü­lönböző részein a kereszté­nyek és a muzulmánok kö­zött Az összetűzéseknek ed­dig 400-nál több áldozatuk van. Ez év áprilisában, május­ban a „Libanon mindenek­előtt” elvet valló maranita- keresztény középosztály és kispolgáriság reakciós színe­zetű pártjának — a Falan- gista Pártnak — bamainges rohamosztagai palesztin har­cosokkal ütköztek meg. Az összecsapások hátterében a gazdasági élet nagy részét — az ipart, kereskedelmet és a pénzügyi életet — ellenőrző keresztény kisebbség és a mu­zulmán többség ellentétei húzódnak meg. Az ország déli része ellen végrehajtott izraeli támadá­sok az 1970 szeptemberében a jordániai bázisokról el­űzött. működési lehetősé­geiktől megfosztott, palesz­tin menekültek és erők dél- libanoni táborai ellen irá­nyulnak. Az izraeli nyomás Libanon, belső politikai és tár/ sadalmi egyensúlyának meg­bontására törekszik. Libanon a Földközi-tenger keleti part­ján, Szíria és Izrael között helyezkedik el, 10 400 km 2 te- iületű, 3,15 millió lakosú or­szág. A népesség 93 százalé­ka arab, a többi görög, török, perzsa, örmény, kurd és cser­kesz. Az országban élő 190 ezer palesztin fele menekült- -taborokban lakik.' Válság Libanonban A lakosság két fő csoportra különül: mohamedánokra (szunita, síita stb.), keresz­tényekre (maronita, görög, ortodox, örmény, görög és ró­mai katolikus stb.). Ez a fe­lekezeti megosztottság az or­szág politikai, állami, gazda­sági életére is hatással van és 1943 óta az állandó ellen­tétek forrása. Az ország el­nöke maronita-keresztény, a miniszterelnök szunita. a parlament elnöke pedig síi­ta-mohamedán lehet. A megosztottság a hadseregben és a parlament összetételé­ben is érvényesül. Az Országot a kedvező köz­lekedési, stratégiai helyzete a népvándorlások állandó célpontjává tette. A VII. szá­zad óta»területén kereszté­nyek és mohamedánok meg­találhatók. 1516—1918 között ez ország az Ozmán Biroda­lom része. 1918-tól — az 1916 május 16-án a Török Biro­dalom felbontásáról Petrog- rádban aláírt francia, brit, orosz titkos egyezmény alap­ján — a francia övezethez kerül. 1920—39 között Fran­ciaország mandátumterülete. 1941-től formálisan függet­lenné válik. A teljes önálló­ságot 1943. november 22-én nyerte el. 1946 decemberé­ben a II. világháborúban az országot megszálló brit és francia egységek elhagyták Libanont. Az uralkodó osz­tály imperialistabarát politi­kájának támogatására és az iraki forradalom elszigetelé­sére 1958. július 15—október 25. között amerikai tenge­részgyalogosok tartózkodtak az országban. 1966. február 18-án Libanon elítélte a Szaúd-Arábia által javasolt reakciós Iszlám Paktum ter­vét. Az 1967-es arab—izraeli háború óta Izrael ismétlődő fegyveres akciókat folytat Libanon elten. amivel szem­ben az alig 15 ezer fős had­sereg tehetetlen. Semleges politikája, kitű­nő közlekedési, távközlési összeköttetései Európával. Közel-Kelettel és Észak-Afri­kával, az országot ' a térség kereskedelmi és pénzügyi központjává tette. Libanon fejlődő agráror­szág. A nemzeti jövedelem 40 százaléka a turizmusból és a tranzitforgalomból (75 millió tonna kőolajat szállí­tanak kikötőikbe), 30 száza­léka kereskedelmi és a bank­ügyletekből származik. A gyengén fejlett ipar 21, a mezőgazdaság csak 9 száza­lékkal részesedik, annak el­lenére, hogy az aktív mun­kaerő felét foglalkoztatja. Az ország területének kb. 20 szá­zalékán folytatnak földmű­velést. A földterület 60 szá­zaléka a nagybirtokosok, az egyház és az állam birtoká­ban van. A termelés a lakos­ság élelmiszer-szükségleteit nem elégíti ki, a citrus- és főzelékféléket exportra ter­melik. A természeti kin­csek (szén, vasérc, mangán­érc, uránérc) kiaknázása a közelmúltban kezdődött meg. A kiépítés alatt álló fel­dolgozóipart (papír-, alumí­nium-, cukor-, vegyicikk- és gyógyszergyártást) az arab országok hatalmas piacszük- ségleteinek kielégítésére kí­vánják felhasználni. Külke­reskedelmi forgalmában Nyugat-Európa 50, az arab országok 25, az USA 12. a szocialista tábor 10, az afri­kai államok 8 százalékkal részesednek. —TERRA— A kormány sokszori tűzszüneti felhívása, a sziríai kor­mány közvetítése ellenére is folytatódnak a jobbal tali ele­mek áltál szított fegyveres összetűzések Bejrutban. A ké­pen: álarcos, fegyveres falanglsla a libanoni főváros egyik ostromlott utcáján. ‘•Népújság telfttotó — AP—MTI—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents