Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
a* BEOS« yfggpfed ára «Z Utő’'V! másfél-két évtizedben f: a .osan emelkedik, s a szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor értéke eléri, majd meghaladja az aranyét. Ennek következtében sok országban az a furcsa helyzet állt elő, hogy az ezüsttartalmú pénzérmék a névértékűknél máris jóval többet érnek. A nemesfémeket — köztük az ezüstöt is — nem az ékszeripari felhasználásuk te- 6zi különösen értékessé, és keresetté, hanem az ipar egyre növekvő igényei „verik fel’' az árukat. Az elektrotechnikában, a félvezetőgyártásban, a kriotechnikában, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatatlanok a nemesfémek egyedülálló tulajdonságai (korróziómentesség. vegyi hatásokkal szembeni közömbösség stb.). Mindez még nem ad magyarázatot arra, hogy miért haladunk az arany „trónfosztása” felé, hiszen az igények normális növekedésével általában a bányászati teljesítmények fokozódása is lépést tart. Az ezüstnek azonban van egv felhasználási területe — a film- és fotóipar —, amely hihetetlenül nagy mennyiségei igényel e nemesfém ve- gyü léteiből. Még remény sincs rá, hogy egyhamar sikerülne .az ezüsthaloidok nélküli fotóanyagokat nélkülözni; Napjainkban az a helyzet, hogy a világ ezüsttermelésé- nek egyharmadát pénzverésre használják fel, egyharma- dára a fényképészeti ipar tart igényt, s csupán, a fennmaradó rész áll egyéb ipari , célok és az ékszer-, dísztárgy- • "készítők' rendelkezésére, j Az ezüstszükséglet már árvek óta sokkal nagyobb, f«nint a termelés, s a különbAz ezüst karrierje séget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati termék, hanem az ércekben más fémek „kísérőjeként” fordul elő. ILYEN GONDOK közepette nem csodálható, hogy világszerte minden alkalmat megragadnak az ezüst felkutatására, felvásárlására és visszanyerésére. Ez utóbbira jó példa az a módszer, amivel a fotóipar által felhasznált sok ezer tonna ezüst egy részét Így elveznek megmenteni. A fotófilmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát- riumtrioszulfát-oldat ezüst- bromidot old ki a fényérzékeny emulzióból. A rögzítő- fürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy érdemes összegyűjteni a fotólaboratóriumokból az egyébként elfölya- tásra ítélt rögzítőoldatot és ..kitermelni” belőle az ezüstöt. . Hazánkban, jelenleg az Állami Pénzverő foglalkozik a fotólaboratóriumok egy részéből begyűjtött fixíroldaf- ból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) felületi emulziórétegéből való ezüstvisszanyeréssel. A rög- zítőoldatból évi egy tonna, a filmekről pedig másfél tonna ezüsthöz jutnak hozzá. A szakemberbe becslése szerint ezenkívül még évente öt-hat tonna színezüstöt nyelnek el a csatornák, a szennyvízemésztő gödrök. Egyik kutatóintézetünk olyan készüléket fejlesztett ki, amellyel „házilag” el "lehet végezni az ezüstkinyerést, tehát elmaradhat a begyűjtés, a szállítás és a tárolás sokféle gondja, s a környezetszennyezés is csökkenhet. A készülék elektronikus módszerrel választja ki a fixálóoldatból az ezüstöt, akként, hogv a munkaidő végeztéyel a fürdőbe egy anódot és egy . katódot süllyesztenek, amelyet áramkörbe kapcsolnak az éjszakai órákra. Reggelre a katódon ezüst válik ki. a rögzítőoldat pedig mintegy „megfiatalodik”. így jóval tovább használható. Az ezüst felhasználási köre — az említett alkalmazási területeken túl —r rendkívül széles körű. Laboratóriumi tégelyek és csészék előállítására éppúgy használják, mint tükrök és hőpalackok bevonására, 'vágy katalizátorként a vegyiparban. Az ezüst erősen antiszep- tikus hatású. A tejsavas ezüst ezerszeres hígításban is öt percen belül elpusztítja a legtöbb baktériumot. Ennek á1 apján a gyógyászati használata igen sokrétű. Kötszerként baktériumölő ezüstfóliát hoznak forgalomba, valamint ezüsttel impregnált mullpólyát. Üjabban az ezüst-aero- solokat nátha és szamárköhögés ellen ajánlják az orvosok. KÍSÉRLETEK folynak víz, jég és üdítő italok kis meny- nyiségű kolloidezüsttel való csíramentesítésére, tartósítására is. IfőiL mő rs zűlq ál a t M/eo-*** B. L Amerikát a ksrthágóiak is Nézőpont ° kérdésé felfedezték? Amerika Kolumbusz előtti felfedezőinek listája Ismét bővült. A Harvard Múseum of Comparative Zoology munkatársa, Barraclough Fell szerint a Massachusettes államban talált írásos kövek arról tanúskodnak, hogy a kart- h ágúink] is jártak Amerika földjén. Az említett köveken látható írás arról vall, hogy Hannon járt ezen a tájon. De vajon melyik Hannon? Az időszámításunk előtti V. században élt híres hajós, az első föníciai városállam, Tyr uralkodójának, III. Hiramnak alattvalója? Barraclough Feli véleménye szerint róla van szó. A kőfeliratok egybevágnak a Mexikóban, Kanadában és Dél-Amerikában talált emlékekkel, amelyek mind arra utalnak, hogy a karthágóiak megfordultak Amerikában. Akad viszont olyan kínai tudós is, aki szerint 459-ben öt kínainak sikerült kikötnie Mexikóban. A tudós azt állítja, hogy a kínaiak befolyásolták az azték kultúra alakulását. A történelmi versengés rekordját mindenesetre a törökök tartják, akik azt állítják, hogy Amerikát első ízben i. e. 5000-ben fedezték fel, mégpedig anatóliai hajósok, akik megismertették az indiánokat a piramisépítés technikájával. Mindezzel kapcsolatban csupán egy kérdés merül fefc hogyan lehetséges, hogy két felfedezés között olyan gyorsan elfeledkeztek Amerikáról? Hadd izmosodjék a gyermek! Tz a dániai ötlet arról tanúskodik, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel milyen hasznos játszótéri testedző alkalmatosságok készíthetők a kisgyermekek számára. Néhány „kiszolgált acél tekercsrugó csaknem minden hulladéktelepen fellelhető, s a 20—30 milliméter vastag deszka beszerzése nem jelenthet problémát, amiből könnyen elkészíthető az állatot utánzó forma, az alkalmas módon hozzáerősitett rugóval. Legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy az így elkészíthető iaxmerősitő, ügyességet fejlesztő játékszert szilárd alaphdz kel-1 erősíteni, lehetőleg egy földbe süllyesztett betonkockához (BTahS) Ma«* Twain társaságban élesen összeszólalkozott az egyik vendéggel, aki végül is a következő szavakkal vélte befejezni a vitát: — Őrültekkel nem két! vitába bocsátkozni! Az utolsó szót mégis Mark Twain mondta ld:- Amint látja, nram, én ép- pen ellenkező áHáspontra helyezkedem. — Meri, ha. a térség háromdimenziós., i — mormolja hangosan és szemmel láthatóan töprengve is e furcsa dolgon a gyerek... — akkor a tér görbülete... ' — Öcsi, mi van lenn a téren? — Mindjárt megnézem, anyu — mondja a gyerek és ugrik az ablakhoz, hogy lenézzen a harmadikról a házak közötti térre.., — Semmi nincs. Abszolúte semmi nincs lenn a téren. Anyu — ül vissza az asztalához a gyerek és újra kezdi: — Mert, ha a térség háromdimenziós... igen... ha háromdimenziós, akkor a tér görbülete.., — öcsi, most mondtad, hogy nincs semmi lenn a téren, közben meg csődület van — kapja fel a fejét a képes újságból az anya. > — Csődület? — csodálkozik a gyerek, aztán kilépve a három dimenzióból, ismét odamegy az ablakhoz, kicsit értetlenkedve, kissé taA tanár magyarázza Archimedes törvényét, majd ellenőrzésként megkérdi: — Mi történik akkor, ha az ember belép egy vízzel telt kádba? — Azonnal cseng a telefoni O — Ha önt egy beteghez hívják, mi lesz az első kérdése? — vizsgáztatja diákját az orvosprofesszor. — Megkérdem, hol lakik. © Gyermekszáj. — Miért sírsz, kisfiú? — A bátyám rossz volt — És miért te sírsz? — Mert ikrek vagyunk, s a papa összetévesztett minket. O — Papa, ha felnövök, sarkkutató leszek. — Az érdekes munka, fiacskám. — Elhatároztam, hogy mától kezdve készülni fogok. — És hogyan képzeled? — Mindennap adsz pénzt fagylaltra, hogy hozzászokjam a hideghez. O j Ivánka sírva tér haza. az iskolából és elmondja, hogy büntetésből ott tartották, mert nem tudta hol vannak a Pireneusok. — Ügy kell neked — mondja a húga. — Legközelebb tnajd jobban fogsz vigyázni, hol hagyod a holmidat. O •— A félévi bizonyítványod tele van kettesekkel! — Tudod, papa, most, félévkor a tanítók csak féljegyeket adnak. O Az elégedett vevő. — Mondja, uram, elégedett a kabáttal, amelyet nemrég vásárolt «nálam? — Természetesen! Először ért hordtam, aztán a fiaim. Most a legkisebbé. — És miért? — Ha esik az eső, egy kicsit mindig összemegy. — Akkor meg mit duruzsolod mindig a fülembe, hogy tér... meg... meg csődület. .. A fiú agyában fény kezd gyűlni: — En nem azt mondtam. En azt mondtam, hogy tér meg görbület. Igenis ezt mondtam. — Nahát... hát ez —ez... még hazudsz is! — ugrik fel az anya pulykamérgesen és már csattan is a pofon: — Szégyelld magad. Bolondot csinálsz az anyádból, aztán még olyanokat is kitalálsz, hogy tér meg görbület... Hát mi köze van a térnek a görbüléshez, mi? Ne félj, kapsz majd apádtól... Te jó isten, csak nem törtél össze valamit — rémüldözik az anya és a fiú szipogva nézi a könyvet, amely a térről, a háromdimenzióról, meg a tér görbületéről szól, és keserűen jegyzi meg magában a nagy igazságot: a tudásért mindig gyúnnyal és veréssel fizettek az értetle- nek. Látni is véli lelki szemei előtt, mint görbül meg a tér, mert égy értet- len anyukától akkora pofont kapott, hogy egyszerre három dimenziót látott tőle. (egri) majd megelégedetten jelenti: — Na, mit mondtam. Semmiféle csődület. Honnan szedted, anyu, ezt a csődületet? — Te mondtad. Kétszer is. — En? — Te. Kétszer is mondtad, hogy a téren csődület van. Még csodálkoztam is, honnan tudod, amikor valami könyvet bújsz — méltatlankodik az anya, mert a fiú még mindig értetlenül bámul. Pillanatnyi csend még, S ztán elülnek a ke- élyek, a gyerek ismét töprengeni kezd valamin a könyv felett, az anya meg böngészi tovább a házassági hirdetések rovatát. — ...igen, egyszóval, ha a tér három- dimenziós, akkor a tér és a görbület.. — Megvan. Most is mondtad. A tér és a, csődület. Most miért mondtad? — Mit, anyukám ? — Azt, hogy a tévőn — kiabál most már az anya, mert nem szereti, hogy kamaszodó fiacskája bolondot űzzön belőle. A kamaszodó fiúcska is felemeli a+ hangját, mert már nem gyerek és nem szereti, hogy holmi téren történt pletykákkal kínozza az anyja őt, aki Einsteint tartja példaképének és nem a szomszédos Szlova- csek bácsit, aki bezzeg naponta kétszer is hoz fel tüzelőt a pincéből. — De én ilyet nem mondtam... — De igenis mondtál, öcsi! Es megmondalak az apádnak, ha hazajön, hogy állandóan ugratsz engem, mintha a játszópajtásod lennék és nem az anyád. Ahelyett, hogy tanulnál... — De hát tanulok. — „Műszói vagyok..."(?!) A címbeli nyelvi formával kapcsolatban egy olvasónktól két kérdést is kaptam. Az első így hangzik: szabad-e élni ezzel a nyelvi formával? A másik: „kell-e feltétlenül üldöznünk” a muszáj szóalakot? Először erre a kérdésre válaszolunk. Az igaz, hogy a műszáj szó a német muss sein átvételéből alakult, mégse ítéljük . teljesen kiírtársra, annál is inkább nem, mert a legváltozatosabb beszédhelyzetekben vállal nyelvi szerepet mindennapi nyelvhasználatunkban. A leggyakrabban használt alakjai: muszáj, muszájna, muszáj volt, muszáj volna, stb. Használati értéküket és fogalmi tartalmukat tekintve ezek a szóalakok a következő rokon értelmű szósorba illeszthetők bele: kötelező, feltétlenül kell, szükséges, elkerülhetetlen, kénytelen vele, meg kell tenni, kényszerű helyzet, több, mint kell stb. Szerephez jutott szavunk szólásainkban is. Csak két példát ennek bizonyítására: Nagy úr a muszáj. Nagy úr a muszáj, de nagyobb a nem lehet. Hogy a teljes eltiltás jegyében nem ítélkezhetünk a muszáj szóalakról, bizonyítja igen gyakori versbeli használata is. Már Arany János költeményébe szövi: „Azonban Istókhoz térnem muszáj itt” (Arany: Bolond Istók). Ady is töbször él szavunkkal:, „Muszáj, hogy egymást megtalálják”). József Attila Szállj költemény című alkotásában kulcsszóként szerepel a mii száj: „Rágd a szívükbe — nem muszáj hősnek lenni, ha nem lehet”. A finom művű versek alkotója, Babits nagy művészi erővel bíz versbeli szerepet szavunk alakváltozataira: „Óh jaj! e 6ok muszáj közt rán- gani, csöpp muszájoknál égetőbb muszáj.” (Babits: Csak a tilos szabad már). Napjaink költői sem idegenkednek e szó használatától. Az alábbi szövegösszefüggések valóban megállítják az olvasót: „Morcos muszájból tüntető bús hivatalnokot” (Bóka: Május elseje). — .„Muszájból van a tégla, s a malter hozzá a sajnálkozás.” (Gergely Ágnes: Klinikán), stb. Garai Gábor Űj kor nyitánya című versében a nagyon eredeti muszáj-sors összetétel igen kifejező stíluselem: „Ünneped mélyén izzik a dúsabb igazság: muszáj-sors alkonya”. A muszáj vagyok elmenni, muszájna (megvárni), ma- szájít (kényszerít) szóalak«® kát a múltbéli nyelvvédő irodalom a „torz” jelzővel minősítette. Ma is elsősorban a népnyelvi, a tájnyelvi élőszóbeli közlésekben jutnak nyelvi szerephez. Az igényesebb írásbeli megnyilatkozásokban ne éljünk a nyelvi formákkal. Dr. Bakos József móskodva. Lenéz, ren csődület M*'AM/WAVAVAWW.Vv'AW.WA»/WAvvvwwk / ; A tér \ és az 5 Igorbu- \ lete
