Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

Harcban egy népbetegséggel Sok kérdés a reumatológiáról ' A reuma tulajdonképpen • mozgásszervek — a cson­tok, az ízületek, az izmok — erőteljes fájdalmakkal járó megbetegedése. Sokan szen­vednek tőle, a betegek 9—10 százaléka keresi fel ilyen pa- nászokkal körzeti orvosát vagy a rendelőintézetet. Gyó­gyulást remélnek, ám azt is tudják, hogy hosszú az út az egészségig. E közérdeklődésre számot tartó témát vitatták meg az ország minden részéből Egérbe sereglett szakembe­rek szeptember harmadiká- tól ötödikéig. És erről beszélgetett mun­katársunk dr. Bozsóky Sán­dor egyetemi tanárral, az Orvos továbbképző Intézet reumatológiai tanszékének vezetőjével, dr. Kérdő Ist­vánnal, a Magyar Balneokli- matológiai Társaság elnöké­vel, az Országos Gyógyfürdő­igazgatóság helyettes igazga­tójával, dr. Richter András kandidátussal, a Magyar Reumatológusok Egyesületé­nek elnökével és dr. Agyagé- sí De2ső főorvossal, az egri reumakórház vezetőjével. Elsőként Európában — A tudományos tanács­kozáson szó esett az elmúlt harminc év eredményeiről és gondjairól. Melyek a legje­lentősebbek? Dr. Bozsóky Sándor: Ná­lunk a reumatológia har­minc éve önálló szak. E te­kintetben megelőztük Euró­pa minden államát, tgy tör­tént, mert az új rend kez­dettől fogva igen sokat tett 9Z egészségügy fejlesztéséért, korszerűsítéséért. Az is tény, hogy értékes gyógyvizeink is hozzájárultak ehhez a folya­mathoz, más szóval: élnünk kellett adottságainkkal. Szá­mos új diagnosztikai eljárást dolgoztunk ki, s forgalomba került jó néhány igen haté­kony gyógyszer is. Termé­szetesen nem feledkezhetünk meg a nehézségekről sem. Sajnos a betegek és a szak­orvosok aránya meglehető­sen kedvezőtlen. Ennek az az oka, hogy a reumatoló­gia oktatása korántsem ki­elégítő. Ez a tudományág bizony mostohagyerek, s nem kapott helyet az általános orvosképzésben. Dr. Richter András: Az is elszomorító, hogy a megyei kórházak zömében sincsenek ilyen osztályok. Nem egy vi­déki városban a szakrende­lés is hiányzik. Gyors előbb- relépésre lenne szükség a to­vábbképzés terén A körzeti orvosok és az ápolónővérek többsége még a minimális reumatológiai alapismeretek­21.30; NYITOTT KÖNYV FEKETE GYULA: MÉZESHETEK Fekete Gyula regényének főhőse egy fiatal házaspár és a történelem. Piroska, az új, asszony naplót vezet a há­zasságát megelőző napokról és mézesheteiről. S a nap­lón keresztül érzékelteti az író a háború utáni, otthon­teremtő munka lendületét és hevületét, a felszaoadult ország életének parányi körét. Látszólag szűk­nek tűnhet ez a néző­pont. mégis mennyi érzelem és gondolat fér bele! A Nyi­tott könyv a színoadi mono­lóg eszközeivel viszi képér nyore a bájos, kedves főhős­nőt (Hűvösvölgyi Ildikó játssza) és társát, a lapszer kesztő, politikai mindenes férjet (Téri Sándor alakítja). kel sem rendelkezik. Ezért aztán aligha tudják szaksze­rűen ellátni a betegeket, akik kénytelenek néha öt- ven-hatvan kilométert utaz­ni a megfelelő diagnózisért és kezelésért, holott a pihe­nés is hatásos gyógymód. Sokat tehetnének a reuma­osztályok: csak jó szándék, akarat és szervezési készség kell ahhoz, hogy továbbkép­zési centrumokká váljanak. Az itt tevékenykedő szakor­vosok gondoskodhatnak kol­légáik felkészítéséről, akik könnyen elsajátíthatnák a minimális ismereteket. Téma lehet ez a járási és megyei orvosértekezleteken is. Ér­demes minél hamarabb cse­lekedni, hiszen így lehet iga­zán eredményesen felvenni a harcot ezzel a népbetegség­nek számító kórral. Jelentős feladat vár a körzeti asz- szisztensekre: ők a helyi, az otthoni kezelés, a gyógytor­na és a masszázs szabályait tanulhatnák meg. A távlati cél az, hogy megteremtsük az egyetemi oktatás ideális feltételeit, s hozzáértő or­vostanhallgatók százai sze­rezzenek ilyen képzést. A gyógyfürdők és a pénz — Milyen szerepet tölte­nek be gyógyvizeink e kel­lemetlen kór gyógyításában? Várható-e új források kiépí­tése? Számíthatunk-e a már meglevő fürdőink fej­lesztésére? Dr. Kérdő István: Valaha csak tőlük remélhettek eny­hülést a reumások. Kizáró­lagos szerepük az elmúlt harminc év alatt megszűnt. Ma már ez a kúra csak ré­sze a komplex kezelési mód­szereknek. Fejlesztésre még­is szükség van. hiszen a jo­gos igényeknek csak töredé­két teljesíthetjük, s ezreknek kell hosszú ideig várniuk a beutalóra. Az is igaz, hogy nem elég az értékes gyógy­vizeket feltárni, kitermelni, s kádakba, medencékbe jut­tatni. Korszerű szállás, ideg­nyugtató, parkosított környe­zet, egészséges levegő, kor­szerű szállodák, szakszerű or­vosi ellátás és egyéb terápiás lehetőségek biztosítása nél­kül nem lehet ideális fürdőt kialakítani. Ehhez viszont igen sok pénz kell, hiszen már a szakszerű forrásfogla­lás is költséges. Szűkös anyagi lehetőségeink miatt csak az országos jelentőségű, az első kategóriába tartozó gyógyhelyekre áldozhatunk. Nagyobb összegeket fordí­tunk Nyugat-Dunántúlon: Balf, Sopron, Bük, Sárvár, Zalakaros; Északkelet-Ma- g.yarprszágon: Hajdúszobosz­ló, Debrecen; Dél-Magyaror- szágon: Hévíz, Keszthely, Ba- latonfüred, Harkány, Siklós, Pécs és Gyula fürdőinek fej­lesztésére. Számítani lehet és kell is a helyi erőkre és kezdeményezésekre, a társa­dalmi összefogásban és mun­kában rejlő nagyszerű adott­ságokra. Ha valahol erre alapoznak, s így indulnak el, akkor a központi támogatás sem késik majd. Tíz év Egerben — Egy évtizede annak, hogy a megyeszékhelyen fel­épült a reumakórház. Mi­lyen eredmények születtek, mit mutat az elmúlt tíz év mérlege? Dr. Agyagási Dezső: 1965 októberében nyitottunk, mindössze huszonnégy ágy- gyal. A megyei tanács meg­értő segítségének köszönhető, hogy megvalósult ez a régen dédelgetett elképzelés. 1969- ben már negyvennyolc bete­get fogadhattunk egyszerre. Az igények ennél is nagyob­bak: a végleges megoldást egy 3—400 férőhelyes gyógy- kórház építése jelentené. Er­re is sor kerül majd, való­színűleg 1980 után. Szeret­tük volna szakmai bázissá, továbbképzési központtá for­málni az intézményt. Öröm­mel mondhatom, hogy ez jó­részt sikerült. A körzeti nő­vérek számára két alkalom­mal szerveztünk már olyan tanfolyamot, ahol elsajátít­hatták a fizikoterápiás keze­lés és a masszázs fogásait. Nyolc alkalommal gyarapí­tottuk az orvosok reumato­lógiai alapismereteit. To­vábbra is ezen az úton aka­runk haladni, hiszen csak így érhetjük el, hogy mind több beteg fájdalmán eny­hítsünk, s meggyorsítsuk gyógyulásukat. Pécsi István Döntött a Legfelsőbb Bíróság Nem ismerték a bútor árát Egy vidéki iparcikk-keres­kedelmi vállalat raktárában egy házaspár importból szár­mazó bútorgarnitúrát válasz­tott ki. A vételárat kifizették és a bútorokat hazaszállítot­ták. Nem sokkal később a vállalatnál megáll apították: a számlázásnál tévedtek, ke­vesebbet számítottak fel. Ezért a vevőket felszólítot­ták: vagy kifizetik a négyezer forint árkülönbözetet, vagy az eredeti vételárért más bútort vásárolnak. A házaspár egyikre sem volt hajlandó, mire az árkülönbözet megfi­zetéséért a vállalat fizetési meghagyást bocsátott ki elle­nük. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a vevőket az árkülönbözet meg­térítésére kötelezte. A jog­erős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra, a Legfel­sőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Az eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy a házaspár által vásárolt bútoroknak van-e és milyen jellegű ható­sági áruk, vagy szabadáras termékeknek minősülnek-e. Arra vonatkozóan is ellent­mondóak az adatok, hogy a bútoroknak mennyi volt a bolti fogyasztói áruk. Mind­ezeken túlmenően, a megyei bíróság ítélete azért is jog­szabályt sértő, mert a bizo­nyítási adatokból nem von­ható le az a következtetés, hogy a szerződés megkötésé­re a feleket ugyanaz a téves feltevés indította volna. A szolgáltatásban egyedül a vállalat tévedett. A vállalat dolgozói — kellő körültekin­tés nélkül — maguk idézték elő a tévedést. Az alkalma­zottak tévedését a vevők fel sem ismerhették. Mindezek alapján a Leg. felsőbb Bíróság mindkét al. sófokú ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelez­te. lialálos baleset — kétharmados felelősség Tragikus szerencsétlenség történt egy város közelében, a főútvonalon. Egy tisztvise­lő által vezetett személyautó, amelyben rajta kívül, felesé­ge és négyéves gyermekük ült, esős időben, nedves, csú­szós úttesten, 80—90 kilomé­teres sebességgel robogott. Szemben velük 65—75 kilo­méteres iramban közeledett egy vállalat motorkerékpárja, amelyet egyik dolgozójuk ve­zetett. A motorkerékpárosról később kiderült, hogy egyik szemének látóképessége erő­sen csökkent, amit a kor­mányszerkezet előtti mű­anyagszélvédő még csak fo­kozott. Szemüveg sem volt rajta. Mindketten az úttest felezővonala mellett halad­tak. Amikor egymás mellé kerültek, a kerékpár az autó bal első kereke gumiabron­csának oldalfelületébe ütkö­zött, azt. kihasította és úgy­nevezett durrdefektet okozott. Ennek következtében az au­tóvezető elveszítette" uralmát a volán felett, hirtelen balra letért az úttestről és ott — egy fának ütközve — meg­műsorok: Együttműködési megállapodás az MTA és az NDK tudományos akadémiája között Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémián ünne­pélyes keretek között írták alá az MTA és az NDK tu­dományos akadémiájának 1976—1980-ra szóló tudomá­nyos együttműködési jegyző­könyvét. A dokumentum a két akadémia kétoldalú tu­dományos együttműködésére vonatkozó közös kutatások társadalom- és természettu­dományi témaköreit jelöli meg. Valamennyi a tervben szereplő kutatási téma kap­csolódik a KGST komplex kutatási programjában kitű­zött feladatokhoz. A következő 5 évre szóló munkatervben új témaként szerepelnek a magfizikai ku­tatások, amelyekben a két tudományos akadémia inté­zetei között eddig nem volt szervezett, tervszerű együtt­működés. A dokumentumot a Ma­gyar Tudományos Akadémia részéről Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az NDK tu­dományos akadémiája részé­ről Ulrich Hofmann, az NDK tudományos akadémiá­jának alelnöke látta el kéz­jegyével. állt. A baleset következtében a férj a helyszínen, a gyér. mek másnap a kórházban meghalt, de súlyosan megsé rült az asszony és a motorke. rékpáros is. Ilyen előzmé-, nyék után az özvegy' a mo­torkerékpáros vállalata ellen kártérítési pert indított azon a címen, hogy a rendkívül súlyos balesetet alkalmazott­jának többszörös közlekedé­si szabálysértése okozta. Az alsófokú bíróságok ítélete el­len emelt törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság, a megyei bíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezte és új eljárásra utasította. — A baleset időpontjában mindkét jármű közvetlenül az úttest képzeletbeli felező­vonala közvetlen közelében haladt, holott az úttest hat méter széles volt, s így ele­gendő hely mutatkozott a biz-- tonságos közlekedésre, tehát mindkét vezető közlekedési szabálysértést követett el — hangzik a határozat. De meg­szegték a KRESZ-nek azt a rendelkezését is, amely sze­rint csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mel­lett a közlekedés biztonságos, a Vezető járművének ura ma­radhat, s az esetleges balese­tet el tudja kerülni. A mo- ' torkerékpáros szabálysértést követett el azzal is, hogy á vezetői engedélyében foglalt előírás ellenére szemüveg nélkül vezetett, holott ennek fokozott jelentősége volt. Minthogy az ő közekedési szabályszegései súlyosabbak és jelentősebbek, mint az au­tóvezetőé, ezért a vállalat a kár kétharmadát köteles vi­selni. Az összegszerűséget a megyei bíróságnak kell meg­állapítania. Hajdú Endre ILLÉS ENDRE: OMnüma *075. szept. IS., csütörtök Ezt a kisfiút is egy névte­lenné vált olasz városkában láttam, öt is nyáron, a nagy forró, olasz nyárban. Álltunk a villamosmegálló mellett, egy hosszú mellékut­ca elején. Megint egy csöppnyi múzeumba, egy régi házhoz, egy díszes kúthoz, ilyesfélék­hez igyekeztünk. Először négyen álltunk a sínek mellett, mi ketten és ők ketten. A fekete kisfiú és kísérője, egy sovány, fehér lány, meztelen nyakában ezüstérem, meztelen lábán szandál. A kisfiú nem napsütötte, szicíliai fekete volt. Az ő fe­ketesége — vagy az anyjáé, az apjáé — valamivel távo­labbi délkörökkel dicsekedhe­tett. A kisfiú ötéves lehetett. Unottan állt. A villamos nem jött. Hozzám lépett, és az arcomba nézett. És mialatt az arcomat nézte, pehelysúly­ból, de elég határozottan a labamra lepett. Egy saot bem szólt, csak a cipőjét hagyta továbbra is a cipőmön. A fiatal, sovány lány máris ott állt. — Kérem, ne haragudjék... — mondta halkan, olaszul. Megfogta a kisfiú kezét, és szelíden elvezette. A villamos még mindig nem jött. Már öten vártuk. Egy nagyon kedves, nagyon öreg, galambősz néni volt az ötödik várakozó. Két perc múlva a fekete kisfiú rálépett az öreg néni lábára. Némán és majdnem kedvesen, határozottan kí­váncsian tette. A fehér lány ismét ott állt, ismét bocsánatot kért. — Kérem, kedves asszo­nyom, ne haragudjék... ' És elvezette a kisfiút. Később már heten várakoz­tunk. Egy fekete szemüveges férfi lépett a megállóhoz, sző­ke kislányával. Svédek vol­tak, néhány szót váltották iqasbal. De a fekete kisfiút az idegen szónál is jobban ér­dekelte az idegen kislány ar­ca — mélyen belenézett, és ugyanakkor rálépett az ő lá­bára is. A sovány, sápadt lány, a fekete kisfiú kísérője, kétszer is bocsánatot kért. Másodszor az apától. Mert a kisfiú né­hány perc múlva a svéd apa cipőjét sem kerülte el. Nagyon unatkozhatott ez a szegény kisfiú. Az utca üres volt, a villamos még mindig nem mutatkozott — mi mást tehetett volna. Kissé erősza­kos. kihívó unalom volt, de végül is játék, mégiscsak já­ték. — Mondja, kedvesem... — szólította meg jó tíz perc múlva a galambősz néni a sá­padt, fiatal, lányt. — Nem tudja, hány percenként közle*, kedik ez a villamos? Mindannyian ámulva hal­lottuk a választ. — Ezt a vonalat megszün­tették. — Mikor? — hökkent meg a néni. — Néhány napja. — De a mült héten felszáll­tam itt! — hitetlenkedett a néni. — Azóta megszüntettek a vonalat. — Hát akkor hogyan jutok ei o Via Ghibelünamí1 A kisfiú másodszor az öreg­asszony lábára akart lépni. De a lány még idejében el­húzta. És mielőtt a sovány lány felelhetett volna, a kedves öregasszonyban feltámadt a gyanú. — Hát maga mire vár itt, ha tudja, hogy nem jön a villamos? — Várok valakit — felelte árnyéktalan szelídséggel a lány. — Itt, a megállónál? — Megszoktuk, hogy itt... — hangzott a felelet. Már éppen tovább akar­tunk menni, amikor az öreg­asszony makacs gyanúja mégis megállított. — És kit vár itt? — A férjemet. — Hát ez a kisfiú a magáé? — Az enyém. Ekkor már valószínűtlen volt minden. Az erőszakos kisfiú, az idegen, erős nyár. az üres mellékutca, az elha­gyott sinek. És a megszünte­tett megálló mellett mi heten, hét várakozó. Csak tíz percig vártuk — letaposott cipővel — a soha meg nem érkező villamost. De ez a tíz perc szelíd erő­szakkal elismertette velem az abszurd drámák jeaosuitsá. *at. Azóta nem.tagadom őket.] RADIO KOSSUTH 9.00 9.25 10.05 10.30 11.19 12.20 12.30 12.45 14.10 14.39 15.10 13.1« 15.39 16.05 16.30 17.05 17.16 17.41 18.09 18.48 19.25 Kb. Kb. 22.30 23.30 Julius Caesar Én és a társadalom Tánczene Iskolarádió Zenekari muzsika Gondolat Tudósítás a szabadfogasu birkózó VB-ről Ki nyer ma? Melódiákoktól Mihály András müveiből Szabó Lőrinc, vagy: bon­coljuk-e magunkat ele­venen? Kóruspódium . Zenés beszélgetés Rendhagyó órák Hermann Prey énekel „Amikor büszke voltam, hogy magyar vagyok. . Fúvósmüvek Haza akarok térni Népdalok Interjú BalLmeyer tábor­nokká! Miért igen, miért nem? Jelentés a súlyemelő VB- röl * Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont 21.40 Vállalatok viharban 21.50 Körmendi Vilmos or­gonái A dzsessz világa Francia operákból PETŐFI 8.05 9.03 9.40 12.00 13.03 13.20 14.00 17.00 18.10 19.13 19.44 20.28 21.19 21.39 22.20 23.15 23.35 Nóta csokor Kórusok, hangszerszólók Az utolsó szabolcsi szi­takészítő mester Világhírű kamaraegyütte­sek lemezeiből Pécsi stúdiónk jelentke­zik Rosa Ponselle és Hein­rich Schlusnus énekel Kettőtől ötig. . . Belépés nemcsak tornaci­pőben Csak fiataloknak! Nóták Az alagút Nobcl-dijasa Hétköznapi csoda Az élet kémiája János vitéz Vaughan Williams» V. szimfónia Stefan Kórodi klarinéto­zik Népdalok SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Dzsessz — Cigánydalok — Beatparádé MAGYAR 8.05 9.30 13.05 17.15 18.05 18.30 19.30 20.00 20.50 21.25 21.30 22.15 22.25 Iskolatévé- Kuckó (Ism.) Iskolatévé (Ism.) Tízen Túliak Társasága Telesport Otthon érzi magát? (Dók film) TV-híradó A Strauss család (AngoJ filmsorozat I.) Falu a Hortobágy szélén (Dók. film) Dalok, táncok a Szovjet­unióból Nyitott könyv TV-híradó 3 Súlyemelő VB 2. műsor 20.01 Ifiú dalosok találkozója 21.10 TV-híradó 2 21.30 AB-vércsoport (NSZK bűnügyi tévéfilm) POZSONYI 18.00 A Jazerka stúdió műsora 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Egy egész aprócska újí­tás 21.10 Híradó 21.40 Békét a kunykóknak, harc a kastélyok ellen EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor Ereszd el a szakállamat! Színes magyar filmvígjáték EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 órakor Ereszd el a szakállamat! Színes magyar filmvígjáték du. fél 6 és este fél 8 órakor Ne sírj tele szájjal Színes francia film EGRI KERT: Este 7 órakor Vádol a felügyelő GYÖNGYÖST PUSKIN: du. fél 4 és este 7 órakor Sivatagban, őserdőben I—II. OY^NGvósi \OSAG: du. fél 4 őrekor Szerelmem Moszkva du. fél 6 órakor Sivatagban, őserdőben I—n. GYÖNGYÖSI KERT: A mesterdetektfv HATVANT VÖRÖS CSILLAG: Vörös sivatag FÜZESABONY: Csapda LŐRINCI: Egy kis előkelőség

Next

/
Thumbnails
Contents