Népújság, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
Egyszemélyes „hullámlovaglás A vizisíelést a bátrak sportjának tartják és a tehetős, emberek kedvtelésének. Maga a felszerelés sem olcsó, de igazán sokba a nagy teljesítményű motorral felszerelt csónak kerül, amellyel a vizisielőt vontatják. Egyedül nem űzhető sportról van szó, ugyanis a csónakot irányítani kell valakinek, míg a vízisíelő a {tullámok hátán siklik. Nyilván ebből kiindulva született meg az NSZK-ban az „egyszemélyes vízisí", egyfajta keresztezése a motorcsónaknak és a sítalpnak. A műanyag úszótest, amelynek hossza 4.5 méter, minden körülmények között a viz felszínén marad. A hátuljára felszerelt 18 lóerős motor „farnehézzé’’ teszi az alkotmányt, így a rajta álló személy súly elosztásának megfelelően az ívesen kiképzett orr-rész kiemelkedik a vízből. A vízi járművön egyensúlyozó sportoló bowden-huzalos gázkar segítségével fokozhatja, vagy csökkentheti a motor fordulatszámát; maximálisan 65 km/óra sebességgel röpítheti a motor az úszótestet és utasát. A motort tökéletesen vízmentes kivitelűre készítik, védve a magasan felcsapódó hullámoktól. Az üzem- ar zgtartályt a műanyag úszóiestben helyezték el. Arról persze egyelőre nincs szó, hogy ezzel a „surf-racer”-nek nevezett sporteszközzel jóval olcsóbb lenne a vízisíelés, de legalább egyedül is meg lehet lovagolni a hullámokat. Korok és iskolák Az oktatás hagyományai az időszámítás előtti évekbe nyúlnak vissza. Talán kevesen tudják, hogy a sumé- reknél az időszámítás előtti 3. évezredben már állami támogatást élvező iskolák működtek, ahol képzett alkalmazottak tanítottak. Az iskola élén a tábla házának atyja állt (rangja megfelelt a későbbi iskolamesterének.) A szöveget puna agyagtáblára. ékírással rótták, amit azután kiégettek. Az ilyen táblákból összeállított „tankönyvek" sokszínűek, érdekesek voltak. írást-olva- sást. matematikát, geometriát és a csillagászat alapismereteit tanították ezekben az iskolákban. Persze, szó sem volt általános tankötelezettségről, de még arról sem, hogy az tanulhatott, aki akart. A módosabb emberek gyarapították ismereteiket az egykori iskolákban, s- azok, akiknek későbbi hivatásához szükség volt valamelyes képzettségre (például írnokoknak). Ha a tanár meg tud szabadulni a pedagógusi „aprómunka" egy részétől, több ideje marad a nevelő feladatok ellátására, jobban tud majd törődni az egyes diákokkal és a diákcsoportokkal. Lehetősége lesz rá, hogy jobban elmélyítse az ismeretanyagot, és hogy speciális problémákkal is foglalkozhasson. A KÖRNYEZET FONTOS IS TÖBB ISMERET, NAGYOBB TEMPO A régi korok embere ugyancsak elcsodálkozna, ha betekinthetne egy mai iskola falai közé. De talán még azok is, akik egy évszázaddal ezelőtt koptatták valamelyik tanintézet padjait. Napjaink gyermekeinek sokszorosan nagyobb ismeret- anyagot kell „mágukba szippantaniuk” néhány év leforgása alatt, mint elődeinknek bármelyik korban. S ez csak a technika sokféle vívmánya segítségével oldható meg, a szépen nyomott tankönyvtől az iskolatelevízió adásait a tantermekbe juttató készülékekig. Ismerve napjaink lehetőségeit és adottságait, joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon mit hoz a jövő az oktatástechnika terén, milyen körülmények között fognak tanulni1 az utódaink ? A jövő iskolájára a gépesített tanulóhely lesz a jellemző, a televízióval, vetítőAz egész világ depressziós? — Doktor úr, hány ember depressziós Amerikában? — kérdezte meg az L’Express riportere dr. Bertram S. Browntól, az amerikai Lelki- egészségtani Intézet igazgatójától. — Valószínűleg évente 4— 8 millió ember. A komoly esetekre gondolok, amikor a beteg nem képes munkába menni, otthon marad, vagy orvoshoz fordul. Egyes vizsgálatok1 szerint a felnőtt la- 1 o-iság 15 százalékánál komoly depressziós tünetek mutatkoznak. — Terjed a depresszió? — Los Angelesben, ahol az u lobbi húsz évben megfigyeléseket végeztünk, a 15—35 éves személyek körében gyakoribb iett, a középkorúaknál azonos arányú maradt a lelki levertség. Az idősebb embereknél egyre gyakrabban állapítunk meg depressziót más betegségek helyett. Például: egy 65—70 éves személy feledékennyé válik, legyengül, vizsgálatra megy. Gyakran agyérelmeszesedést vagy más betegséget állapítanak meg nála, pedig ha egy jó orvos alaposabban megvizsgálná a tüneteit, az esetek felében depressziót állapítana meg. — A búskomorság miatt növekszik az öngyilkosságok száma Amerikában? — Ha megvizsgáljuk az öngyilkosok utolsó néhány hónapjának történetét, megállapíthatjuk, hogy 80 százalékuk teljes bizonyossággal lelki bénultságban szenvedett. — Hogyan írná te röviden a depressziót? — A hozzá nem értők gyakran beszélnek depresszióról, ha egyszerűen rosszkedvűek, csüggedtek. Ez nagyon gyakori jelenség. Az amerikaiak 30 százaléka szenved időnként a depressziónak ebben a formájában. Az igazi kóros depresszió sokkal komolyabb dolog. A beteg a legegyszerűbb mindennapi tevékenységeket sem képes elvégezni. Még súlyosabb esetben csak ül egy sarokban és néz maga elé. — Mit tegyen a búskomorságra hajlamos ember? — Az egyetlen, amit tehet: mielőtt még a levertség bekövetkezik, a^akitsa ki magában azt a meggyőződést, hogy állapota nem reménytelen, nem áll tehetetlenül a betegséggel szemben. De ha a depressziós állapot elhúzódik, legjobb orvoshoz fordulni. — Hogyan segíthetnek a depresszióson a családtagjai, barátai? — Ne mondogassák neki, ftosy „szedd össze magad", hiszen arra nem képes. Ha képes lenne, akkor nem lenne kedélybeteg. Szidni sem szabad. mert az csak tovább rontja lelkiállapotát. Ha egy munkatárs például kételked- n: kezd munkája értékében, elveszti önbizalmát, dicsérni kell, hogy jól csinált valamit. Akkor talán elgondolkodik. hogy a helyzete nem is olyan reménytelen, mint véli. Az ön.gyilko6jelőitek legtöbb esetben figyelmeztetik valahogyan rokonaikat, barátaikat. Ezeket a jelzéseket komolyan kell venni és a beteget idegorvoshoz kell küldeni. — Gyakoribb a depresszió nőknél, mint férfiaknál? —- Igen, a statisztikák szerint a kórházakban és rendelőkben gyógyított lelkibetegek kétharmad része nő. Ez minden korcsoportban így van. Gyakori a depresszió a nőknél, akik sohasem dolgoztak és gyermekeik felnövése után fölöslegesnek érzik magukat. Hasonló a helyzet a nyugdíjba menő férfiaknál. — Olyan időket élünk, amelyek hozzájárulnak a levertség érzetének terjedéséhez? — Korunk nagy hatással van az emberek lelki egészségére. Az egyik jellemző vonás az elveszettség, és tehetetlenség növekvő érzése. Sokszor úgy érezzük, „a dől gok kicsúsznak a kezünkből". A jövő bizonytalanná válik, s az a benyomásurk: a sorsunk cselekedeteinktől füg getlenül alakul. A cinizmus és bizalmatlanság terjedése is fontos jelenség. — A munkakörülmények is több feszültséget idéznek elő, mint a múltban? — A munka ma sok szempontból több órámét ad és könnyebb, mint régen. A munkaidő rövidebb, a munka kevésbé egyhangú. Megváltoztak azonban elvárásaink a munkával szemben. Ha a nyolcórai unalmas munkát egyszerűen úgy fogja fel va.aki, hogy ebből él és ebből tartja el a családját, akkor könnyen elviseli. De ha őrölhet, sikerélményt. ,iö emberi kapcsolatokat vár a munkanaptól, akkor ezek elmaradása elégedetlenné és végül esetleg depresszióssá teszi. vászonnal, mikrofonnal, fülhallgatóval, kapcsolópulttal és elektronikus írótábiával felszerelt hangszigetelt fülke, ahol jóformán szórakozássá válik a tanulás. A tanárokat — bizonyos mértékig — elektronikus „asszisztensek" fogják helyettesíteni. A „tanárpótló” gép számítógéppel készített tanprogramja jól igazodik majd az egyes diákok egyéni tanulási tempójához, ritmusához. A diák a feladott anyagot lépésről lépésre sajátítja el és csak akkor kezd hozzá a következő feladathoz. ha az előzőt már helyesen megoldotta. A beépített ellenőrzőkérdések megakadályozzák, hogy a tanuló becsapja önmagát. Azt hihetnénk, hogy legalább az anyag számon kérését. a feleltetést tanárok fogják végezni, pedig nem így lesz. Rájuk csupáh a gépi úton lebonyolított vizsgáztatás eredményének a kiértékelése hárul majd, és természetesen azoknak a számítógépes vizsgaprogramoknak az összeállítása, amelyekkel a tanulók fel- készültségét lemérik. Bizonyos, hogy a vizsgáztatógép kevésbé lesz szubjektív, mint a feleltető tanár. Ma még sok iskolát bemutathatnánk, ahol — takarékossági okokból — gyengécske világítás mellett folyik a tanulás. S azt sem állíthatnánk, hogy a levegő- ellátás, a pormentes környezet, a megtelem fűtés (és hűtés) vonatkozásában minden rendben van az iskoláinkban. Petiig ezek is mind elsőrendű „munkafeltételek". A jövő iskoláiban nyilván e kérdéseket is megfelelően megoldják. Csaknem bizonyos, hogy az iskolákban még sok évtized múltán sem lehet majd lemondani a „jó öreg” iskola- tábláról és a krétáról. A tábla azonban nem komor, álmosító fekete színű lesz — annak ugyanis nyomasztó pszichoílógiai hatása van a diákra —. hanem például zöld színű. Ha már szóba került a fekete tábla nyomasztó szí ne, hadd szóljunk néhány szót a színek egyéb hatásairól is. A tanulók csak akkor tudnak intenzíven részt venni az oktatásban ha ti szó rongástól, kedvetlenségtől és gátlásoktól mentesek, vagyis ha jól és biztonságban érzik magukat. A tantermek színezését tehát úgy kell kiképezni, hogy a tanulókra kellemes hatást gyakoroljon. Elektromos távvezeték Bulgária és Törökország között Todor Zsivkov, a bolgár államtanács elnöke és Sü- lejman Demírel török miniszterelnök a közelmúltban felavatta a két ország közötti elektromos energiarendszert. Bulgária és Törökország már 1969-ben megállapodott az elektromos energia kölcsönös cseréjében s e megállapodás alapján már 1969- ben hozzáláttak a szükséges berendezések és felszerelések építéséhez. Az eddig megépített távvezeték révén évente körülbelül 100 millió kilowattóra áramcsere bonyolítható le. Az 1974-ben aláírt és az elektromos energia cseréjére vonatkozó megállapodás teljesítésének eredményeképpen Bulgária 1975-ben 25 millió kilowattóra energiát továbbít Törökországnak, majd a jövő évben Bulgária a török energiarendszer révén 76 millió kilowattóra elektromos energiát kap. Ezen kívül Bulgária minden hónapban körülbelül 50 millió kilowattóra éjszakai áramot bocsát Törökország rendelkezésére. A két ország energiarendszere közötti kapcsolatot távvezeték biztosítja, amely a bolgár területen levő Gala- bovo alállomástól (amely a dél-bulgáriai „Marica-Iztok” komplexum tartozéka) a török területen levő Babaeski alállomásig terjed. A vezeték építése kereken három évig tartott. A távvezeték hossza a török határig 68 kilométer. VITAUJ GRIGORJEV— JENES: * A lokálpatrióta Leszálltam az autóbuszról és körülnéztem. Az utcán alig volt ember, a néhány járókelő sietősen igyekezett hazafelé. A megállótól nem messze egy jelentéktelen külsejű alak ácsorgott és nyilvánvalóan unatkozott. Hozzáfordultam hát: ‘— Maga idevalósi? — Hogy én-e? Uramisten, hát persze! Tősgyökeres helyi lakos vagyok, itt születtem, itt nőttem fel, itt is nősültem. .. Már elég kér őse jár, nekem meg sietős volt a dolgom, barátomhoz készültem, akihez vendégségbe érkeztem a szomszéd városból. Így hát félbeszakítottam az ismeretlent: — Tehát jól ismeri a várost? — Még hogy én ne ismerném! Azt is megmondom, hogy melyik mellékutcában milyen kutyát tartanak. Kérdezzen csak bátran. / Megörültem, ez az én emberem. — Tudja, merre van a Kolhoz utca? — Kolhoz utca. aszondod? Hm, mintha mar hallottam volna a nevét. De hogy pontosan merre is van. .. — Az Ifjúság utcából nyílik. Talán azt ismeri... — Ifjúság utca? Nem, erről még nem is hallottam. — Az Ifjúság és a Kolhoz utca sarkán van a múzeum... A tősgyökeres helyi lakos arca tanácstalanságot és zavart tükrözött: — Múzeum, múzeum... nem, még erről sem hallottam. Egész nap utaztam, éhes voltam és szomjas, jó lett volna legalább egy pohár sört meginni. Az utcán már egy lelket se láttam, odafordultam hát megint az őslakoshoz: — Azt nem tudja legalább, hogy van-e itt a közelben étterem, vagy olyan kioszk, ahol sört mérnek? — Sör? — élénkült fel az őslakó. Hát hogyne tudnám! Gyerünk. Jó kis város ez, itt mindjárt a sarkon túl van egy kricsmi, mindig van frissen csapolt sörük, meg harapnivaló is hozzá. Ha akarja, megmutathatom a lobbit is Az Ű'törő utcában is van két kioszk, a Szadova- ján három* Az Űrhajós vieg a Bányász utca sarkán is van egy jó talponálló. A Jarosz- lávi utcában a fürdő büféjében is mindig van sör. Az Akszakov utcában meg most nyitottak meg egy bárt. Van ott sör is, meg jó kisüsti pálinka. Hát mondtam én, hogy ismerem a várost, mint a tenyeremet. Itt is vagyunk. Megkínál, ugye, egy pohárral. Ha már ennyit fáradtam maga miatt... * Vitalij Grigorjev—Jenes - csuvas humorista. Fordította: Z. Hering Margit > KOSSUTH 8.22 Slágermúzeum 9.22 Hursan * kuil&zo! 10.05 Iskolarádió 10.35 Donizetti: Rita 11.33 Édes anyanyelvűnk 11.43 Ruha Rudolf népi zenekara játszik 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.00 Az élő népdal 14.10 Aiekszandrov: Poéma Uk- rajnáról 14.17 Nem fi farkas kopogtat 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Faust 16.05 Két Johann Strauss-nyitány , 16.20 Egy forintból kettő 16.40 Népszerű heged ümuzsika 17.06 Fiatalok stúdiója 17.30 Bemutatjuk új felvételeinket 17.42 Van új a Nap alatt! 17.57 Mo: art: C-dúr zongoraverseny | 18.30 A Szabó család 19.25 Jelentés a súlyemelő VB- ről 19.35 Színes népi muzsika 20.27 A tudományos közélet 23.00 Házimuzsika 22.30 Nóták 22.^0 Metronóm 23.10 Zenekari muzsika PETŐFI 8.05 9.03 9.25 9.50 10.00 12.00 12.10 13.03 13.20 14.00 18.10 18.35 19.02 19.39 20.28 21.01 21.59 23.15 Barokk muzsika Liszt-zongorám üvek Nóták Kritikusok fóruma A zene hullámhosszán Vujicsics Tihamér: A1 földi képek Verdi művészi pályája Törvénykönyv Kodály-kórusok Kettőtől hatig. . . Én és a társadalom Epizódok a musical tör téneiéböl Kirsten Flagstad és Lau ritz Melchior Wagner ope ráiból énekel Gondolatok filmekről Táncdalainkból Rádiószínház Hangverseny Operettrészletek SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika Td MAGYAR 8.05 9.30 12..10 17.45 18.10 18.25 13.35 19.10 19.30 20.00 20.05 22.05 22.15 Iskola-tv Cimbora (Ism.) Iskola-tv (Ism.) Veszély keresők (Amerika rövidülni) Postaitok 250. Közös dolgaink Játék a betűkkel Esti mese TV-híradó Tévétorna Illyés Gyula: Testvérek TV-híradó 3 Súlyemelő VB 2. műsor 20.01 A történelem, az öregember 20.30 Maina Gielgud műsora (Balettfilm) 21.10 TV-hiradó 2 21.30 Életem, Zsóka ték) 22.45 Weöres Sándor: Psyché POZSONYI 18.10 Körhinta (Publicisztika magazin) 19.00 Híradó, publicisztika 20.15 Egy órával lemaradtunk (Magyar film) 21.25 Híradó, publicisztika 22.05 Hangverseny 22.50 Sajtószemle falu és (TévéJ á« mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) du. fél 4 órakor Nyomorultak Kétrészes, színes, szinkro nizált, NDK—francia—olas: film este 8 órakor Szerelmi bűntény Színes, olasz film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) du. fél 4 és fél 6 órakor Nem adom a lányom Színes, szinkronizált, szov jet filmvígjáték este fél 8 órakor Nyomorultak Kétrészes, színes, fezinkro nizált, NDK—francia—olas: film EGRI KERT: Este 7 órakor Kis nagy ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Magánbeszélgetés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: du. fél 4 órakor Magánbeszélgetés du. fél 61 és este fél 8 órakor Szelíd motorosok GYÖNGYÖSI KERT: Az Olsen banda nagy fogása HATVANI VÖRÖS CSILLAG: du. fél 4 órakor Cimborák du. fél 6 és este fél 8 órakor Enyém, tied, kié? HATVANT KOSSUTH: Nagyezsda HEVES: Banditák alkonya FÜZESABCVV. Farkassziget rejtélye
