Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

^^\A^vV^>VK*^,SAAA/^AA/sA>VV\Aa>A^»vVSAA,^ mos ISTVÁN VERSEI: HAZATÉRÉS Magától kinyílik már »«"-wv w*> a méla ajtó. Szegényebb vagyok egy nappal fogast rajzolok a kabátomnak, hogy kedvét leljem. Jó így egyedül egy rossz tv mellett nyugodtan olvashatok. Gyűjtögetem a gyermek-hang estéimet várnak a magukra hagyott tárgyak a mosatlanok öntevékenyek, f a virágok kijárnak a kúthoz mosakodni. Tudják, hogy agglegény vagyok s az ablakból szólongatják a nőket a kefe-frizurás kaktuszok. GONDJAIM A szemek szabadságharca okleveles dicséret pirulva égek ‘ ® a kovácsmiihclyek előtt < magamnak horgolok szemfedőt ÄWAAAMI> ORSOY AI EMIL: AUGUSZTUS A nyár halála két kezemben, itt. Ki most születtem, érzem csontjait. Száraz n kút. Múlásra kész a lomb. A kert ép elmét tettető bolond. Magában dúdolgat a hintaszék. Iliata leng, egy hol-nem-voU ebéd, Almában visszatér rá légy, bogár. A maeskaléplű tegnap körbejár. Letelepedtek már ránk füst, porok. Elhullt gyümölcs a kérdés, mért vagyok. Könyvet lapoz a széi, gyors olvasó. Fehér csend száll, ember-nem-látta hó. KJ MAI MIHÁLY: SZERELEM Szerelem gyönyörű síkság hegyoldal fenyvesek anyja források remegő fürtje kihúnyó sugarak hamva szerelem lehunyt hazugság ölelés két-testű egység a századon fakasztott hajnal a szádról szakasztott estek MODERN MENYASSZONY RUHÁK A menyasszonyi ruhák, akár a fiatalok, akár a szü­lők ízlése szerint készülnek, feltétlenül modernebbek, mint azelőtt. Vannak akik a hagyomá­nyokhoz ragaszkodnak, akik előnyben részesítik a meny­asszonyi ruhánál a csipkét, a selymet és a jerseyt, vala­mint ezek kombinációit és a gyönyörű nagy fehér fátyla­kat virágokkal. Mi most a „szokásostól el­térő” menyasszonyi ruhákat mutatjuk be kedves olva­sóinknak. 1. számú modell: a kékfes­tő zsánerű anyag pozitív- negatív mintázatából kis pruszüksaerű felsőrésszel és húzott bő szoknyával. A söté- tebb, tehát a Bzoknya, lehet világoskék alapon fehér min­tás, s a blúz fehér alapon vi­lágoskék mintás. Fehér csip­kével díszíthetjük. A fej­dísz különböző pasztellszínű, vagy mezei virágokból koszo­rú, a csokor Is azonos a fej­dísszel. 2. számú modell: tűpettyes pikéből, vagy kartonból ké­szült, hosszított derekú bo­káig érő menyasszonyi ruha, a nyakrész és betétje fehér csipkéből vagy madeira anyagból; fekete bársonyból vagy lakkból az öv, a fejdísz- virág fehér csipkéből készült, lakkmasnival, vagy bársony masnival, minden esetben az övvel azonos anyagból. 3. 4. számú modell tulaj­donképpen azonos könnyű batisztból készülhet, pl. a vi­lágoskék, rózsaszín, vízzöld, sib. a saoknyarészen gouvres fodbrral. A 3. számú modell­nek a szoknyája térden alul ér. A 4. számú modellnek pe- lerinszerű a felsőrésze,. hosz- sza, mint a 3, számú modellé, csali 2 gouvré fodorral. Ezzel modellünk alakítás­hoz is alkalmas megoldás. . ______________ IN. V.) I BUGA DOKTOR? Á nyári megfázásról A nyáron, amikor a kör­nyezet meleg kívülről, a test hőtermelése meg belülről fű­tik a szervezetet, az ember könnyen túlmelegszik. Még szerencse, hogy az agyban székelő központ ilyenkor igyekszik a felesleges me­legtől megszabadítani a szer­vezetet. Ennek első élettani lépése a verítékezés. Ez az élettani önhűtés ter­mészetes és egészséges, ha a környezetünk hőmérséklete apró, lényegtelen ingadozá­sokat mutat De könnyen a veszedelmes oldalára billen a folyamat, ha valaki izzadtan olyan hideg környezetbe ke­rül, ahol a verítékezéssel ki- kényszerített lehűlést a vá­ratlan hideg túlfokozza és a szervezet megfázva elveszíti ellenállóképességét. Közismert az is, hogy a szél a párolgást gyorsítja. Az átizzadt, vagy átázott ruhá­ban ha szél ér, vagy már ak­kor is, ha csak huzatban ál­lunk — sokkal könnyebben megfázunk, mintha körülöt­tünk szélmentes mozdulatlan a levegő, vagy ha légjárat- mentes sarokba húzódunk. Sokan úgy vélik, hogy a nyári meghűlés jelentékte­len átmeneti kellemetlenség. Az esetek nagy részében va­lóban az, de komolyabb kö­vetkezményekkel is járhat, különösen ha váratlan zápor átnedvesíti a ruhánkat és stem áll módunkban szárazra cserélni. Az úgynevezett „he­lyi meghűlések" is gyakran okozhatnak panaszokat. Pél­dául ha kimelegedve hideg vizet iszunk vagy íagyláltot fogyasztunk. Ilyenkor túlsá­gosan nagy lesz a különbség az egész testünk hőmérsékle­te és a torok nyálkahártyái­nak hőmérséklete között. A lehűlés következtében az orr­garat nyálkahártyán vérsze­génység támad és itt, ezen a ponton csökken a szervezet kórokozók elleni védekező- készsége. Az eredmény: re­kedtség, nátha, torokgyulla­dás. Az átnedvesedett és ma­gunkon hagyott ruha — ha a környezetünk váratlanul le­hűl — akár tüdőgyulladáshoz is vezethet. Még valamit: némely be­tegség — bál az egész év fo­lyamán előfordul — bizonyos évszakokban halmozottan je­lentkezik. A meghűlés — igaz — nem kifejezetten nyá­ri panasz, de az említett kö­rülmények között előfordul­hat. Mint ahogyan az is igaz, hogy a nyári hónapokban fő­ként a szervezet hőháztartá­sát megterhelő, az anyagcse­rét megzavaró és a tápcsa­torna működés-rendellenes­ségeit kiváltó meleg befolyá­solja a szervezetet. Ellenük, a nyár áldásait vonultatjuk fel: a vitamindús táplálék, a bőrt állandóan érő és edző ingerhatások, a napsugár, a szél, a víz — serkentik a szer­vezet védekező működéseit és TTOTmH Í V JWZ 4^3 I PTVT1 I.ÁfVJ ' A civilizáció jele... Egy társaságban a „dvfflzá­ció” örökzöld témájáról íolyt a beszélgetés. Jonathan Swift, a Gulliver utazásainak szerzője csendben hallgatta az egyre he­vesebbé váló vitát. Egyszerre csak megszólalt: — Gulliver egyszer hajótörést szenvedem A liajó valamennyi, utasának sikerült mentöcsónak-f ba Ülnie, amelyet a hullámok Ismeretiül partra sodortak. Senki sem tudta, hová vetette őket végzetük. Fáradságos mun­kával kezdtek utat vágni a sű­rű erdőben- Egyszerre csak Gul­liver feje felett félelmetesen megreccsent egy ág. Hősünk felnézett és látta, hogy az ágon akasztott embert himbál a szél. Ragyogó arccal, megkönnyeb­bülten kiáltott felt „Óriási sze­rencsénk van. civilizált ország­ban vagyunk.** Miért éppen Kajevác? Amikor megtud­tam, hogy Kajevác Brúnót jelölte a ve­zető edző arra a tisztre, hogy kisebb közösségünket kép­viselje a kugliugrók nemzetközi nagy ve­télkedőjén, kétszeres kíváncsiság fogott el. Először is, úgy ismertem Kajevác Brúnót, hogy éleiében egyszer ugrott le két lépcsőfokot, azt is két lábbal, de utá­na három napig ke­zelték 40 fokos izom­láz miatt, — bár kétségtelen, hogy ez az eset vagy itt esz­tendővel ezelőtt tör­tént És öt ért nagy idő, még egy Kaje­vác Brúnó életében is. Másodszor, mé­giscsak izgalmas do­log lehet, hogy va­laki ország-világ előtt egymaga képvi­selje a kugliugrók ugyan nein nagy számú, de annál lel­kesebb seregét. Ho­gyan vélekedhet er­ről ő maga, Kajevác Brúnó, a válogatott kugliugró? Első utam a veze­tő edzőhöz vezetett, aki kérdésemre, hogy miért éppen Kaje­vác Brúnó, a kö­vetkezőt válaszolta: — Kérem, legyen szives, írja meg, hogy Kajevác Brúnó személyében egy pél­dás családapát tűn» j INDIAI PILLANATKÉP WH"" A SZENT TEHÉNNEK MINDENT SZABAD ember nem hogy ug­rani, de még mász­ni sem tud, olyan kövér és magas a vérnyomása is. Még hogy Kajevác Brúnó kiváló kugliugró lenne.., Kacagnom kell... — De már megbo­csásson — hökken­tem meg, hittem, jogosan —, ha Kaje­vác Brúnó ennyire tökéletesen alkal­matlan a kugliugrás- ra, akkor hogyan '• történhetett meg, hogy mégis ő lett kis közösségünk kép­viselője a szatymazi ; nemzetközi kugliug­ró versenyen? — Hogyan lehet? Ügy, uram, mert ki az a valamire va­ló kugliugró, aki egy vacak hazai és rá­adásul szatymazi versenyre elutazna? Olyan nincs. S mi­után a kugliugratás­ban amúgy is a vi­lágon tök utolsók vagyunk, hát telje­sen mindegy, hogy kit küldünk.. . Aki vállalta, hogy el­megy. Kajevác vál­lalta. szabadsága ter­hére vállalta, hogy ö megy. Nagyon be­csületes ember, meg­érdemli. .. Ezek után érthető­en elálltam attól, hogy a kugliugratást illetően Kajevác Brúnónak kérdéseket tegyek fel. (egri) tettünk ki a váloga­tottsággal. Ez még egymagában nem je­lentett sokat, hiszen egy speciális sport- ígról, a kugliugrás­ról van szó, de Ka­jevác Brúnó, mint a munkahelyi légkör teremtő, ez ugyanis a munkaköre, szóval mint ilyen w, (0« kiváló.- De..: — Tudom mit aliar kérdezni, rög­tön rátérek arra is. Tehát, hogy miért éppen Kajevác Brú­nó képviseli a ma­''gyár kugtizók társa­dalmát a szatymazi nagy versenyen? Hát. kérem, a kép ’ teljességéhez hozzád tartozik még, úgy vélem, az is, hogy ez az ember, ez a Ka­jevác Brúnó kima­gaslóan jó környe­zetvédelmis. Ez az ember például ha beszívja a füstöt, in­kább megfulladna, de ki nem engedi, mert tudja, hogy még a cigarettafüst is árt a környezeté­nek. Hát ilyen em­ber ez. Meg olyan — folytatta nagy hévvel a vezető ed­ző —, aki számára nincs lehetetlen. Jú­lius végén szalámit szerez, januárban szántóföldi paradi­csomot és még tőle senki rossz szót nem hallott az árrende­zésekről. — De..: — Tudom, tudom mit akar kérdezni... Nagyon is jól tu­dom, - de engedje, hogy végre válaszol­hassak is a kérdé­seire. .. Ne szóljon mindig közbe, ké­rem — intett le a ve­zető edző, — mert akkor elfelejtem a lényeget, hogy Kaje­vác Brúnót miért je­löltem a szatymazi nagy nemzetközi kugliugró verseny­re. .. Azért, mert... — Mert kiválóan ugorja a kuglit — vágtam közbe dia­dalmasan. — Kicsoda? — Hogyhogy ki­csoda? Hát Kajevác Brúnó... — Még hogy Ka­jevác Brúnó kiváló­an ugorja a kug­lit. . ■ — nevetett fel kínosan a vezető ed­ző. — Ez az ember, uram, azt se tudja, hogy mi fán terem a kugliugrás. Ez az Persze Mindennapi életünk nyelv- használatában igen gyakran jut szerephez a címbeli szó. A nyelvjárásban, a köznyelv­ben és az irodalmi nyelvben egyaránt igen változatos használati értékben kerül aj­kunkra é6 toliunkra. Igen messziről jutott el hozzánk: a latin per se (ejtése: perszé) nyelvi formának átvétele. Eredeti jelentése: önmaga ál­tal, magától. Ebből a latin szókapcsolatból vált ki: per se intelligitur. Magyarul: magától értetik, értetődik, magától értetődően. Ebből az alapjelentésből fejlődött ki a persze módosí­tószó erősítő- nyomósító ki­fejezés igen változatos aláb­bi használati értéke: termé­szetesen, igenis, hogyne, igen ám, úgy ám stb. A magától értetődően magától értetik, magától ér­tődik kissé tudálékos kifeje­zések helyén is jól teljesíti nyelvi szerepét. Igenlő fe­leletként is gyakran hasz­náljuk. A persze, hogy itt volt, a persze, hogy úgy van mondatformákban szavunk mondatszói értékű, és a mel­lékmondat előtt fömondatnak. tekinthető. Éppen napjainkban a köl­teményekben is igen gyakran vállal nagyon kifejez«? nyelvi szerepet. Hogy milyen fogal­mi értékben és stíluselemként, arról példáink bizonykod­nak. Ladányi Mihály Dalocs­ka című költeményében in­kább alapjelentésében jut yersbeli szerephez: „A közte­her, az persze, a közé... ’’ Jékely Zoltán versében is­métlődő formában önállóbb szerepet vállal, és merész képzettársításokra ösztönzi a versolvasót: „Persze, persze: a férfi ír, a nő szül — idéz­tem Rilkét következtetésül, — álmomban az öl-t ír-rá változtatóm!” (Jékely: Éva és Ádám). Nadányi Zoltán és Csanádi Imre versében egyrészt a sorsába beletörődött férfi filozófiájára, másrészt a köz­életi indíttatású vers gunyo- ros kritikájára utal kifejezé­sünk: „Vers és könny, ez a kettő együtt jár: persze, per­sze. A vers könnyekre indít, a könny meg látod, versre.” (Nadányi: Magdolna könyvé­be) — „A segédjegyző vé­nen, ösztövéren tollat perceg- tet. Szikkadt beámter: segéd­jegyző, na, persze! egy fenét fő! Mellőzött” (Csanádi: A községháza holdjához). Ma már nincs hitele annak a nyelvvédő buzgalomnak, amely származása miatt el­ítélné a persze szó használa­tát. A latinból hozzánk ke­rült tábla, mód, forma, sors, juss, miniszter, papíros, viola, iskola, olaj, pásztor szavak­hoz hasonlóan a persze is tel­jes értékű magyar szó. Dr. Bakos József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents