Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

Olvasmány«« az enciklopédia? Bizonyara azt gondolja most a kedves olvasó, a cím­űén szereplő kérdés elolvasá­sa után, hogy ennek a glosz- szaírónak is komoly megter­helést jelent a nyári hőség, magyarul, az agyára ment a kánikula, hogy ilyen kérdése­ket igyekszik megválaszolni. De tréfán kívül! Mióta Di- derot-ék annak idején meg­szerkesztették a francia en­ciklopédiát, ez a műfaj na­gyon kivirult és legszebb vi­rágait is csak olyasfajta nö­vénynek minősítették, amely irtózatos tudásanyagot ölel fel, száraz és élvezhetetlen, lítlott keserű gyümölcsei is vannak, mert hisz az átlagos, a mindennapi ember csak annyira forgatja ezeket a rendszerint vaskos, rossz stí­lusú, tenger rövidítéssel meg­terhelt szövegeket, szócíme- ket, ismertetéseket, képlete­ket, újabb és újabb tudo­mányágakra kiterjedő is­meretanyagokat, amennyire éppen az adott pillanatban szüksége van. Sokszor még a keresés munkája is nehéz, mert néha nem tudni, az alfabetikum melyik táján in­dítja elibénk az ismereteket a szerző, vagy szerzőgárda. Szóval, nem könnyű műfaj az enciklopédia, az bizonyos, Még kevésbé mondhatjuk ol­vasmányosnak, vagy netán olvasmánynak, mondjuk, pél­dául úgy, mint egy Agatha Ghristi-történetet, vagy egy Passuth kalandozást a törté­nelemnek nekünk is izgal­mas századaiban. . És mégis itt ágaskodik előt­tem a kérdés: olvasmány-e egy enciklopédia? De térjünk a tárgyra és a válaszra: igen­is olvasmány, mégpedig ér­dekes és izgalmas, szórakoz- -tatö és lebilincselő olvas­mány az a Zsebenciklopédia, • amelyet a Gondolat Kiadó jelentetett meg 1975 nyarán. ÍÁ kiadó azt állítja némi túl­zással és képzeletet megindí­tó kifejezéssel élve, hogy „az emberi tudás évezredek során felgyülemlett anyaga egyre kevésbé belátható őserdő.’’ Nos, ebből az őserdőből rend­szerezett össze egy 1200 olda­las kötetet a szerzői, vagy in­kább gyűjtői gárda. A mate­matikával, fizikával, kémiá­val, biológiával, csillagászat­tal és földrajzzal külön feje­zetben foglalkozik, nélkülöz­hetetlen, általános tudnivalói-. kát gyűjtve egybe. A világ- gazdaság főbb adatait is köz­li térképekkel, elidőzik a vi­lág nyelveinél, filozófiai tá­jékoztatást ad csaknem 30 oldalon —milyen kevés és mégis milyen sok sokszor! —, vallásról, eretnekségről. Bővül a szakmunkásképzo- hálózat Összesen mintegy 400 mil­lió forint értékű beruházás­sal bővítik az idén a szak­munkásképző-hálózatot. Ez a jelentős fejlesztés is elősegí­ti, hogy mind több fiatal szerezzen szakképzettséget. Ennek fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy az ipari munkásoknak jelenleg körülbelül’ 40 százaléka szak­munkás. Az 1974—75-ös tanévben 267 szakmunkásképző-isko­lában az I—II. évfolyamon 175 ezer fiatal tanult. Idén 7 új iskolát adnak át, össze­sen 130 iskolai tanteremmel bővül a szakmunkásképző­hálózat: Hat iskola a most iparosodó vidéki városokban: Szekszárdon, Berettyóújfa­lun, Móron, Törökszentmik- lóson, Sárospatakon, vala­mint Fonyódon épül, ezek hattantermesek lesznek. A főváros legfiatalabb lakóte­lepén, Újpalotán 24 tanter­mes nyomda- és . textilipari iskolát nyitnak meg. A tanulóotthoni hálózat bővítésénél figyelembe vet­ték a tanyavilágból, faluról kikerült és az iparban el­helyezkedni vágvó fiatalokat. mitológiáról közöl felsorolás'- es némi tudnivalót, hogy to­vábbi kutatásra serkentsen, politikai gazdaságtant ad, majd irodaimi, képzőművé­szeti, zenei, színházi és film- ismereteket, magyar törté­nelmi és világtörténelmi idő­rendi táblázatokat. Mindezt azonban úgy, hogy a tudni valókat egymás mellé állítja. Négy hasábos rendszerben, egymás mellé állítva érzékel, tett az emberi történelem, tu­dás és művészet egymásnak megfelelő eseményeit, ered­ményeit, mintha ezzel is azt az igazságot akarná bizonyí­tani, hogy semmi sem követ­kezik be a földön véletlenül, mindennek megvan a maga oka., Nem kívánunk példákat felsorakoztatni annak bizo­nyítására, mennyire szóra­koztató ez a könyv azoknak, akik nemcsak puszta adato­kat keresgélnek, de van ide­jük, türelmük . és figyelmük arra is, hogy az egymás mel­lett fekvő, párhuzamosan egymást magyarázó adatok, leírások kapcsán elgondol­kozzanak az élet és a törté­nelem logikáján. S ha már egyszer nagyra nyitott szemmel rácsodálko­zunk a közlésekre, amelyek itt-ott szinte a felfedezés meglepetésével kerülnek egy­más mellé előttünk a könyv, az enciklopédia lapjain, ak­kor elkap a kutatási szenve­dély, mert a félhalott vagy száraz ismereteknél tovább juttatott egy könyv, amely címéből ítélve nem lehetne olvasmány. A fenti nyilatkozat tehát nem a nyári hőguta eredmé­nye, sokkal inkább az örö­mé, hogy a mai magyar iro­dalomszervezés és tudomá­nyos foglalkozás ilyen hatá­sos és népszerű enciklopé­diát szülhetett 1975-ben. Bi­zonyára lehetnek aránytalan­ságai, fogyatékosságai, de rendszere, módszere ezt a kötetet közel viszi azokhoz is, akik különösebben nem ér­deklődnek a lexikális anya­gok^ iránt. (farkas) Nehéz fiatalok Nem rosszak, mem csava­rognak, nem helyezkednek szembe a fegyelemmel, mégis nehezen kezelhető fiatalok ők. Sajnos, csupán Gyöngyösön is elég nagy számban, élnek. Velük tö­rődni, őket nevelni és taní­tani, nem tartozik az egy­szerű feladatok közé. Ügy is szokták őket emle­getni: veszélyeztetett, hátrá­nyos környezetben élő fiata­lok. Ha valakiknek, nekik nagy szükségük van az em­berségre, a türelemre, a. megértésre, a jó szóra és a segítő cselekedetekre. a ■ » • . Mikor válik veszelyezte- tetté egy gyerek? A kérdés­re a válasz .nem is olyan magától értetődő. Nem ak­kor, amikor a családi kör­nyezete magára hagyja, vagy már eleve olyan ez a kör­nyezet, hogy nem sokat tud adni a felnövő ember lelki, és erkölcsi növekedéséhez. A gyerekek egy része már hátrányos körülmények kö­zött van az élete első pilla­natától kezdve. Már magzati léte idején. Nemcsak az iszákos szülő, szeszt szerető anya van rossz hatással a magzat fejlődésére, hanem az adott otthoni környezet elhanyagoltsága is. összefüg­gés van a többszöri fiatalko­ri művi vetélés és a kora- szülés között is. Gyöngyösön az iskolás ko­rú fiataloknak mintegy tíz százaléka testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékos. És ez az arány az évek múlásá­val együtt romlik. A gyermek legfőbb gondo­zója a szülő. De hogyan le­gyen tökéletes testi-lelki is»- tápolója a gyerekének az a szülő, akinek fogalma sincs, mit kell kezdenie az utódjá­val, ha testileg és érzelmi­leg is telj-es nevelést akar nyújtani? Olykor a fiatalok magukkal sem tudnak mit kezdeni, nemhogy a gyerme­keikkel. Tudatos nevelői .te­vékenységről, szülői hatás­ról így nem beszélhetünk fenntartás nélkül. Ilyenkor „jön jól” az óvo­da vagy az iskola segítsége, de még a bölcsődéé is, ha készségesek ennek a. segít­ségnek az elfogadásara. /Ha hallgatnak az óvónénire es a tanító nénire. ■ ■ R ■ Ellenkező előjelű példákat is találunk. Arról, hogy a TIT hány előadást rendez évenként a szülőknek, a kü­lönböző ifjúsági klubokban milyen tervszerűséggel fo­lyik a felvilágosító munka, a fiatalok előkészítése a csa­ládi életre, a házasságra, a gyermeknevelés nehéz fel­adatára. Ha csak ezt nézzük, azt kellene mondanunk: itt sem­mi baj nem lehet, annyira intézményes ae előkészítő munka. A könnjrebben lelkesedő!; szívesen emlegetik a példát: az egyik korábbi életéről hírhedt fiatalt ’ az ifjúsági klub befogadta tagjai közé, aki néhány hónap múlva olyan lett, mintha kicserél­ték volna. Kár lenne ebből a példából az ifjúsági klubok csodatevő erejére következ­tetni. Ha ez ilyen egyszerűen menne, mást sem kellene csinálnunk mint sorozatban alakítani meg az ifjúsági klubokat, abba beterelni minden ,nehéz fiatalt”, az­tán néhány hónap elteltével mehetnénk a megváltó ered­mény rögzítésére. A dolgok leegyszerűsítése mindig veszélyes megoldás. Sőt! S ■ ■ ■ Mennyi mindenen múlik. Például az urbanizáció hatá­sán. Szűkösebbek a lakáskö­rülmények, de a szórakozási lehetőségek sokoldalúbbak, a társak egymásra való hatá­sa is intenzívebb. Ne hunyjuk be a szemün­ket például az olyan dolog felett, hogy a hároméves ap­róság, aki otthon soha egy csúnya szót nem hallott a szüleitől, az óvodába kerül­ve .megtanul egészen meg­lepő kifejezéseket. Szent ár­tatlansággal adják, cserélik egymás között ezek a csöpp­ségek a vaskos tartalmú szószerkezeteket. De az is igaz, hogy elég sok tizenéves cselleng még az éjszakai órákban is az utcán. Buliból temek haza­felé, olykor igazán emelke­dett hangulatban. ezt nem titkolják ország-világ előtt. Ilyenkor „vicces dol­gokat” is elkövetnek, és jaj a virágoknak, jaj a hirdető- oszlopoknak, a buszvárók üvegezett oldalának, de még az utcai lámpáknak is. Hogy hány autóról és mo­torkerékpárról szerelnek le különböző dolgokat, azt csuk a rendőrség tudná megmon­dani, ha valamennyi esetet egyáltalán jelentenek a rendőrségnek. Ilyen is van, ez is a vea'i- táshoz tartozik. Ez az érem másik oldala. Mert van má­sik oldala is. * a i • A varos különböző szer­vei, testületéi keresik a leg­célravezetőbb megoldásokat. Százával működnek szakkö­rök, fokozzák a sportolási le­hetőségeket. Vetélkedőkkel igyekeznek lekötni a fiata­lok energiáit. Előadások irá­nyítják rá a fiatalok figyel­mét egy-egy fontos kérdés­re. Fórumokon vitatnak meg őszinte szóval nagyon húsba vágó kérdéseket minden sze­mérmeskedés nélkül. És még mi minden más létezik, mű­ködik, tevékenykedik azért, hogy segítsen, támogasson, ellensúlyozzon. Az eredmény meg is lát­szik, ha nincs is forradalmi változás mindenütt. Ha az állami gondozásba vétel szá­mait hasonlítjuk össze, na­gyon optimista megállapítást tehetünk. De a másik oldala a dolognak, hogy a nevelő­szülők mindegyike sem tel jesen felel meg a követelmé­nyeknek. A nevelés, az emberekkel való bánás csak akkor lehet eredményes, ha azt a véghe- tetlen derűlátás hatja át. Ha nem hinnénk a jobbítás le­hetőségében, akkor a nem kis számú negatív példák könnyen kedvét szeghetnék állami és társadalmi szer­veknek. De nem ez történik Gyöngyösön. Az élet azokat igazolja, akik bízni tudtak az embe­ri jellem formálódásában. G. Molnár Ferenc VACLAV MIHALSZKIJ: IS 75. augusztus 7., csütörtök 1. Mar az első osztályban, éppenhogy megismerkedett a betűvetéssel, levelet írt ap­jának: „Kedves Papa! Viszontlátásra! 1946 Kedves Papa! Szeretlek! Viszontlátásra! 1946 Fiad, Szlavka” Kedves Papa. Tegnap a tanítónő azt mondta, találjunk ki p.betú. vei kezdődő szavakat. A töb­biek a paravozt (mozdonyt), a petuh-ot (kakas) írták. Eri elsőnek kiáltottam: papa! A tanítónő megdicsért: derék fiú vagy. A Rizsij azt mondta a szünetben, hogy Te soha­sem voltál, Téged senki sem látott. Megkapta a tnagaét. Többet ilyent nem mond. Ha mégis — megölöm. A mama sírt En azt mondtam neki, hogy Te mindenhogyan visz- szatérsz a háborúból és sze­detni fogsz minket. nad, Szlavka, Í90 Egy nyári reggelen Szlava felmászott a padlásra és a régi újságok, folyóiratok, és más holmik között egy atlaszt talált. Egyetlen könyv sem tett rá akkora hatást, mint ez a világtérkép. Mindenről elfeledkezett, csak politikai és domborzati térképeit néz­te, a mutatókat, adatokat ol­vasta egészen addig, míg be nem sötétedett. — Mama, lehet, hogy a papa más országban van? — kérdezte vacsorakor. — Hallottam a fiúktól, előfordul ilyen. A mama arca megváltozott, lesütötte szemét, mélyet só­hajtott. — IVem tudom. Lehet, hogy azt akarta mondani a fiának, nem sza­bad becsapnia magát, de mégsem tette. Ettől kezdve a fiú a földrajzot szerette leg­jobban valamennyi tantárgy közül és apjának írt leveleit idegen országokba címezte. Róma. U, 4 ViSí3,yeM&3fe& Kedves Papa! Tegnap megvertek. Vityá- val a felderítőkről néztünk filmet. Ö erős és a legjobb futballista is az utcánkban. Útközben elmondta, hogy Viktor oroszra fordítva győ­zőt jelent. És hogy felderítő lesz. Ezután nagy fiúkkal ta­lálkoztunk. Arra kényszerí­tettek bennünket, hogy ug­ráljunk előttük. Amikor ug- rasz, az aprópénz csörög a zsebedben. Vitya ugrált, de nem csörgött nála semmi. Én nem engedelmeskedtem, megvertek. De én mégsem ugráltam. Vitya később azt mondta, átverte őket, mert a pénz be volt csavarva a zseb­kendőbe, s ezért nem csör­gött. Korábban féltem tőle, most már nem. A tenger vize meleg. Fiad. Szlavka. 1949 Varsó. V. A. Visnyevszkij Kedves Papa! A mama férjhez ment .Ne haragudj rá. A fényképed a falon van és a mama gyak­ran letörli. A kabátod is ott van a szekrényben. Ne félj — én megőrzőm őket. Mama azt mondja, hogy ő jó em­ber. A pofalemeze függő. Gyűlölöm. A mama munka­helyéről ajándékot küldtek nekem, hozott ő is a saját munkahelyéről, de én azt ki­dobtam. Köszöntlek, kedves Papa. Várlak. Én téged min­dig várni foglak és sohasem nősülök. Fiad, Szia-'"'. 1949. V. A. Visnyevszkij. Marseille. Kedves Papa! Hurrá. Kidobtam a xerjet. Meg akart tájjá -an rotghau raptam a kezét. És azt mond tam anyunak, elszököm ha­zulról. Ő megijedt, sírni kez­dett, majd veszekedtek. Mi­kor a férfi elment, azt mond­tam nekij a tengerbe ötöm magam, ha visszajön. Meg. ígérte, hogy többet nem megy férjhez. Most minden rend­ben van. Csak ne haragudj rá és ne mondd neki, hogy megírtam ezt. Minél hama­rabb gyere! A viszontlátásra. Fiad, Szlavka. 1950. London. V. A. Visnyevszkij. Kedves Papa! Nekem most jó! Van egy kutyám. Drug a neve. Né­met juhászkutya. Mindenki fél tőle. Senkinek nincs ilyen kutyája. Ö cipeli a táskámat az iskolába. Mindent tud Feküdni. Lábra állni. Ugra­ni. Én tanítottam. Nagyon szeret engem, én is szeretem őt. Elolvastam a Robinson Crusoet. Ha Te is én kerül­tünk volna erre a szigetre Robinson helyett! Milyen jó lenne. Te, én és Drug. Gyere gyorsabban, édesapám. Nem lehet, hogy nem jössz. Néha álmomban Téged látlak, de az álmot elfelejtem. A mama azt mondja, hogy rossz a me­móriám. Nagyon várlak Té­ged. Fiad, Szlavka. 1950. Rio de Janeiro. V. A. Visnyevszkij. Kedves Papa! A Drug meghalt. Elvittem az állatorvoshoz. Mégis meg­halt a kutyám. Drug meg­halt és én megint egyedül va­gyok. Ha legalább testvérem .enne. Minél gyorsabban jöjj. Gyorsan. Fiad, Szlavka. ,(Folytatjuk) műsorok; »»DIÓ KOSSUTH Ö.2Ö 8.58 9.33 10.05 10.39 11.14 12.20 12.35 13.40 14.00 14.10 14.40 15.10 19.05 10.49 17.05 17.35 18.04 18.48 19.25 20.35 20.49 22.30 22.50 23.00 8.05 9.03 9.50 10.00 12.03 13.03 13.20 14.00 17.00 18.10 19.13 19.39 20.25 20.28 20.45 21.00 22.00 22.22 23.15-Noiaesokor Titkon innen, titkon túl... Slá^-.:múzeuin Az Ifjúsági Hadin műsora Zenekari muzsika Gondolat Ki nyer ma? Melódiákoktól A Válaszolunk különkiadása Az Építők Központi Énekkara énekel Grace Bumbry énekel József Attila műhelyei Életmentők Népdalok, néptáncok Vlagyimir Cibin versei Sztravinszkij: Szimfónia Oben Talált tárgyak Bemutatjuk új felvételeinket Bűért igen, miért nem? Hangtáriat Csárdások Eemezmúzeuau Húsz pere sanzon Meditáció Részletek Verdi y operáiból PETŐFI Zenekari muzsika Hallgassuk együtt* „Háziurak” Zenés műsor üdülőknek A Borodin vonósnégyes felvételeiből Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik Goar Gaszparjan énekei Ifjúsági randevú kettőtől — ötig .. * Belépés nemcsak tornacipőben J Csak fiataloknak! Népdalok Fúvószene l)j könyvek A Morva Tanítók Énekkara Smetana kórusműveiből énekel Plakát háttérrel Éljen egy egyenlőség! Zsoldos Imre trombitál Magyar előadóművészek Debussy-f elvételeiből Verbunkosok, népdalok SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Csíki Pál népdalokat épekel. Mindennapi életünk, — Válaszol a jogász. — Tánczene a szerzők előadásában. — Sport­híradó mwi MAGYAR 17.20 Három Hétig álom nélkül 17.45 Telepőrt 18.10 Munka és ember 18.50 Mementó 10.30 Tv-híradó 20.00 Balzac nagy szerelme. (Lengyel—francia filmsorozat) 21.00 Al-Ahram. — 'A piramisok 21.20 Zenés nyári krónika 22.20 Tv-híradó. 3-x 2. műsor 20.01 Miriam Makeba a párizsi Olympia színpadán 21.20 Tv-híradó. 2. 21.30 Paprikás ember._ (Dokumentumfilm. Ifim.) 21.55 A saturnus akció. (Csehszlovák film.’ n.) mozi i * 8 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) ^ Du. fél 4 és este 7 órakor Sivatagban, Őserdőben Színes, kétrészes, szinkronizált lengyel film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Hegyen-völgyön Színes magyar film Du. fél 6 órakor Sivatagban, őserdőben Színes, kétrészes, szinkronizált lengyel fUm EGRI KERT Este 8 orákor Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. háromnegyed 6 és eső 8 órakor A négy muskétás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Játszd újra, Sara: GYÖNGYÖSI KERT Este 8 órakor Hogyan kell egy szamarat etetni HATVANI VÖRÖS CSILLAG A kasímai paradicsom HATVANI KOSSUTH Szünnap FÜZESABONY Egy kis előkelőség LŐRINCI A betyárok bosszúja

Next

/
Thumbnails
Contents