Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-31 / 204. szám

Mezőgardasági párthatározatok nyomában A kedvezőtlen adottságú téeszek perspektívája MINTEGY 350 EZER em­bert, termelőszövetkezeti tá­pot, vagy termelőszövetkezet­ben dolgozót érint közvetle­nül ez a téma. A szövetkeze­ti gazdaságok egyharmadát a közvélemény „gyenge” jel­zővel illeti, s ez méltán sér­ti az itt dolgozó tagokat, dolgozókat. Hiszen a legtöbb gazdaságban a tagság tehet legkevésbé arról, hogy gaz­dasági eredményeik nemérik el az átlagot, bár dolgoznak ők annyit, vagy' esetenként többet, mint az „erős” szö­vetkezetek tagjai. Éppen ezért helyesebb, ha ezeket a gazdaságokat a nehezebben kimondható, de a tényeket mindenképpen megerősítő „kedvezőtlen adottságú” szö­vetkezeteknek nevezzük. 1 A kedvezőtlen adottságnak több összetevője van, így a gyenge termőképességű és kedvezőtlen domborzatú ta­laj; a föld eltartóképességét, Illetve a helyi foglalkoztatá­si lehetőségeket jóval meg­haladó népsűrűség stb. Ezek miatt az ilyen vidékeken na­gyobb befektetéssel és szor­galommal is kisebb ered­ményt, jövedelmet érhetnek el a szövetkezetek, mint a jobb földű és kedvezőbb adottságú területeken műkö­dő gazdaságok. Az igazság­hoz tartozik azonban az is, hogy jó néhány szövetkezet­ben az előbbiekben felsorolt kedvezőtlen adottságok le­küzdését az is nehezíti, hogy alacsony színvonalú a veze­tés, a munka- és üzemszer­vezés. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek támogatásának kezde­ti időszakában a segítés a tagok jövedelmének kiegé­szítésére korlátozódott. Ké­sőbb az állam ösztönözte a szövetkezeteket az adottsá­gaiknak leginkább megfele­lő termények, állati termé­kek termelésére. TERMÉSZETESEN a tá­mogatás, ' á segítség soha­sem" pótolhatta a helyiek, a szövetkezeti tagok kemény munkáját, helytállását, s a jövőben is elsősorban rajtuk múlik, hogyan élnek az ál­lam, a társadalom biztosítot­ta lehetőségekkel. Az utób­bi évek általános gazda­sági és kulturális fejlődése, a munkásosztály és a szocialis­ta ipar növekvő eredményei, az élelmiszer-termelés gyor­sabb ütemű emelkedése meg­felelő alapot biztosítottak ahhoz, hogy gyorsabb ütem­ben változtassunk a kedve­zőtlen adottságú tsz-ek hely­zetén. Napjainkban lehetőség nyílik a mezőgazdasáohan is a fokozottabb szakosításra, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítására. Való igaz, hogy könnyebb az általános feladatokat meg­fogalmazni és még nehezebb ezeket megvalósítani, Sze­rencsére a társadalom széles rétegét közelről érintő ügy jóval túl van a kezdet kez­detén. A párt felsőbb szer­vének határozata után a kor­mányzati szervek is kidol­gozták a szükséges intézke­déseket, s a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fej­lesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az V. ötéves terv szabályozó rendszerének szer­ves részeként kerülnek ki­munkálásra. Több megyében fejlesztési koncepciókat dol­goztak ki, majd elkészítik a kedvezőtlen adottságú terü­letek fejlesztésének komplex tervét. A fejlesztési progra­mok tehát nem maradnak meg egy-egv termelőszövet­kezet halárain belül, túllépik azokat, s tájkörzeteket fog­nak át. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek társa­dalmi, gazdasági nehézségeit nem lehet megoldani a helyi párt-, társadalmi és gazdasá­gi szervek nélkül. Legfőbb feladatuk, hogy tárják és mérjék fel a helyi adottsá­gokat' és lehetőségeket a gazdálkodás fejlesztésére. Tekintve, hogy a kedvezőtlen adottság — a rossz talaj-, és domborzati viszonyok stb. — nem egy-egy szövetkezeti gazdaság határára korláto­zódnak, hanem az esetek többségében tájkörzeteket érintenek — a pártszerveze­tek szervezzék meg a terme­lőszövetkezetek közötti ösz- szefogást. Támogassák az olyan kooperációkat, ame­lyek az arra alkalmas terme­lőszövetkezetek, vagy állami gazdasagok szervezésével, közreműködésével — az ipar- szerű termelési rendszerek­hez hasonlóan — gazdasági alapon összefogják egy-egy tájkörzet nagyüzemeit. A pártszervezetek vegye­nek részt az üzemfejlesztési tervek készítésében. Ügyelje­nek arra, hogy ne merül­jenek el a részletkérdések­ben, figyelmüket a jövő szempontjából legfontosabb kérdésekre koncentrálják. Behatóan foglalkozzanak a kommunisták azzal a kérdés­sel. hogy a termelés egysze­rűsítése miatt felszabaduló munkaerőt hol és hogyan fog­lalkoztatják? Az üzemfejlesztési terve­ket az üzemek vezetőinek kell elkészíteniük, s erre nem mindegyik szövetkezet­ben képesek a vezetők. A szövetkezetek kedvezőtlen adottságai miatt — alacsony jövedelem, gyenge szociális ellátottság, nagyobb fokú bizonytalanság — a szakem­berek száma, és felkészült­sége alacsonyabb mint a jól, vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben. Több gaz­daságban a vezetőség is megerősítésre szorul. A párt- szervezetekre hárul az a fel­adat, hogy a káderpolitikai irányelvek figyelembevételé­vel erősítsék szövetkezetük gazdasági és szakvezetését. Helyes, ha terveik készítésé­hez a környező tsz-ek jól felkészült szakvezetőinek se­gítségét is igénylik. A KEDVEZŐTLEN adott­ságú termelőszövetkezetek tagjai, nagy jelentőségű lé­pés előtt állnak; jövőjükről döntenek, amikor meghatá­rozzák gazdaságuk fejleszté­sének irányát, módját. A mai döntés előnyét, vagy hátrá­nyát még a későbbi generá­ciók is érzékelik. A helyes döntés meghozatalában párt- szervezetek segítsék a téesz tagjait. Mihók Sándor Csúcsidő az „Aranyfácán jegyében Aki ezekben a napokban megfordul Hatvan főutcáján, különösen a konzervgyár környékén, gyakran találko­zik teherautókkal, amelye­ken nagy, ezüst színű tartá­lyok fénylenek. Valamennyi egy helyre, a feldolgozó üzembe igyekszik, ahol a négy köbméteres ballonok­ból lefejtik a zúzott, paszí- rozott paradicsomlét, a kör­nyező termelőszövetkezetek, állami gazdaságok termését! Gyors, higiénikus az eljárás. S van nég egy hatalmas előnye: a korábbi dömpinge- ket kiküszöböli, nem áll a ládás paradicsom napokon keresztül, harmincvagonos tételekben a gyárudvaron. A csúcs fete Ez a hét tulajdonképpen a felfutás csúcsideje. Ha ki­tart a kedvező napsütés, a földeken lehel szüretel­ni a piros, egészséges para­dicsomot: a gyár dolgozói könnyen elérhetik a napi 150 vagon nyersanyag fogadását, illetve az 50 vagonos kész­áru terv teljesítését. Milyenek a szezon kilátá­sai, mennyiség tekintetében? összesen 1080 vagonnyi para­dicsomkészítményt irányoz­tak elő az idei évre. s ennek az egyharmadát már meg­termelték. Különösen annak örülnek a gyár műszaki, gazdasági vezetői, hogy a „kényes piacra” 6zánt árut sikerült legyártani. Tulajdon­képpen a tőké6 exportról van itt 6zó. Valutáról, amihez akkor juthatunk, ha teljesít­jük a megrendelők legkülön­legesebb kívánságait. A tő­kés üzletfél még arra is ügyel átvételnél, hogy a pü­ré, az üveges sűrítmény egy Gál Lajosné a töltőgép mellett árnyalattal se legyen halo- ványabb az általa előírt­nál. Hordók Irakba Az imént elmondottak azonban nem azt ielentik, hogy a Hatvani Konzerv­gyár csak a határon túli megrendelőkre kacsintgat! A telepen gyakorlatilag a paradicsomfeldolgozó vonal a legkorszerűbb, ilyenformán első osztályú áruként kerül forgalomba ez idén is házi­asszonyaink kedvence, az Aranyfácán védjegyű, tízde- kás püré. Ízletes, vitamin­dús sűrítmény Jut a külön­böző méretű üvegekbe. Mint ahogyan a legjobb paradi­csomlét szánják a télen gyár­tásra kerülő zakuszkához, amely szovjet megrendelésre készül, igen nagy tétel­ben. ötkilogrammos dobozolá- sú paradicsomlét is gyárt az Érkezik a sűrített paradicsom a gyárba i (Fotó; Szabó Sándor) üzem, hazai fogyasztásra. Ezt jobbára éttermek vásá­rolják. De kielégítenek ugyanekkor egy egészen kü­lönleges megrendelést; Irakba kétszáz literes fahor- dókban küldik a Hatvani Konzervgyár termékét. Gondos előkészítés Nagy munka előzte meg az idei paradicsomszezont, s ennek során sikerült valamit enyhíteni az emberi kéz hiányán. Legdöntőbb siker­nek a paradicsomlé-vonalak kiépítése bizonyult, Horton, Csányban, Zsámbokon, Jász- fénvszarun, Hevesen a friss paradicsom rögtön a lényerő géprendszerbe kerül, hogy egy-két óra múlva folvékony állapotban utazzék Hatvan felé. Csány rövidesen kap még egy BMG-vonalat, s folyik a szerelés Szentlőrinc- kátán, ahqj szintén szeret­nének bekapcsolódni már az idei paradicsomtermés helyi feldolgozásába. Bizonyos al­katrészek késedelmes szállí­tása meghiúsíthatja ugyan a kátai reményeket, jövőre azonban már teljes kapaci­tással dolgozhat ez a vonal is. Mint ahogyan további lényerő állomások telepítését tervezik a gyáriak. Miért van erre szükség? Néhány éven belül — éppen a fejlesztési elképzelésnek megfelelően — naponta 250 vagonnyi nyersárut kíván fel­dolgozni a hatvani üzem. Ez pedig, akárhogyan nézzük, majdnem duplája a jelenle­gi kapacitásnak. Moldvay Győző Munkában Mister Alkohol A rendőrségen nem örülnek Ok az ivósra. Ez a rövidke mondat a régi szólásmondások tengerében igencsak újnak számít. Mégis — úgy tűnik — „szép” kar­riert futott be, és számos pártfogóinak a jövője miatt sem kell aggódniuk. Mert na­gyon gyakran, a legkülönbö­zőbb helyeken és helyzetek­ben — kimondva vagy ki­mondatlanul — beköltözik a munkahelyekre, lakásokba és magukba az emberekbe is ez a három kis szó, illetve ennek szelleme. Télen a hideg, nyáron a meleg lehet „ok az ivásra” — hogy csak a legegyszerűbb esetekről beszéljünk. Erről szól a vaskos rendőri krónika fó néhány oldala is, amelyek ízül most — az évszaknak megfelelően — néhány júliu­si — következményt válogat­tunk ki. Következményt, mert a dolgok rendje, logiká­ja az oknak okozata, követ­kezménye is akad rendsze­rint, és nem árthat meg, ha időnként ezekkel is gondo­lunk. Az alábbi esetek ezt iga­zolják. Fröccsöt Iszik a kutya Meleg, júliusi nap vc’t, A pétervásári buszmeg:'1 mel­letti büfé körül nagy vo., a sürgés-forgás. Az ott levő emberek egyszer csak szo­katlan látványra figyeltek fel; Egy meglehetősen ittas férfi, Sz. P. — háromdecis pohárból nagyfröccsel itat egy kutyát. Természetesen felháborodva tiltakoztak, mondván, hogy abból a po­hárból más is fog még inni. — Ebből ugyan nem — kiál­totta a duhajkodó, és földhöz vágta a poharat. Így mulat egy magyar űr, mondhatnánk, tény az azon­ban, hogy ezzel a viselkedé­sével közfelháborodást oko­zott, és kimerítette a „garáz­daság” fogalmát Sz. P. Pro­dukcióját a rendőrség 1500 forint pénzbírsággal jutal­mazta. Ki az úr a kocsmában? A mikófalvi italboltban — szintén egy júliusi napon K. B. helybeli lakos úgy viselke­dett, mintha ő lenne. Mind­eme nagy önbizalmához úgy jutott hozzá, hogy már elő­zőleg alaposan a pohár fe­nekére nézett. Mivel ez már erősen meglátszott rajta, ter­mészetesen nem szolgálták ki. A beszeszelt ember erre dühbe gurult, hangoskodni kezdett, majd székeket bo­rított fel, trágár szavakkal illette az italbolt dolgozóit, a csapos nőt pedig megveréssel fenyegette. Ebből ugyan már semmi sem lett, az azonban biztos, hogy az erősködő férfi elkö­vette a garázdáságot, amiért is 3000 forint pénzbüntetés­re ítélték. A kaszavas ára... félelemkeltéssel és megbotránkoztatás-keltéssel együtt kereken kétezer fo­rint. Ennyire büntette a rendőrség P. K. egri lakost, amiért otthon, a lakása udva­rán erősen ittas állapotban nrdítozottt. majd kaszavassal felfegyverkezve fenyegette meg a kapuban a járókelő­ket. „Aki itt el mer menni, azt megölömT A bírság jo gos, csakúgy, mint a verpelé ti V. Z. esetében. Ö egy hely­beli lakost ütött pofon a köz. ségi 1-es számú italbolt előtt. A rendőrségen egyébként úgy ismerik, hogy ő sem aranyember. Korábban már javító-nevelő munkára is ítél­ték, ezúttal pedig 1500 forint bírság a büntetése. Jól kezdi J. Z. egri lakosról ezt bát­ran el lehet mondani, hiszen mindössze 19 éves, de egy 30 napos „vendégséget” mér megjárt a rendőrségi fogdá ban. Úgy látszik, nem sokat, tanult az esetből: a Hotel Eger presszójában ugyanis nagy dulakodásba keveredett — itias állapotban — két má­sik fiatalemberrel. Csattogtak az ütések asztal borult, po­harak ' ', de J. Z. ártat­lannal - magát. A rend­őrség eményen volt, s ez szál, - újabb 30 nap el­zárást jelentett. „Mister Alkohol” tehát megtette a magáét. Ennek senki sem örül, a rendőrség pedig kifejezetten nem. (ki—ti) A BOCSÚZÁS HETE volt az, amely most mögöttünk maradt. A búcsúzásc, hi­szen nem akármilyen, nem „hétköznapi” hét volt ez, hanem augusztus utolsó hete. Ez pedig a nyár vé- getértét jelenti. Becsuktak az ifjúsági- és az építő« táborok, véget értek, illet­ve lassan véget érnek a nyári szabadságok, és vége a diákok nyári szünidejé­nek. A táborozok, nyaralók és üdülök búcsút intettek egymásnak. Búcsút intenek, hogy hol­nap már az otthoniakat' köszöntsék, a régi ismerő­söket, barátokat, iskolatár-' sakat. vagy éppenséggel a kollégákat, a munkatársa­kat. Egyszóval azokat, akik már korábban visszaérkez­tek a nyaralásból, akik dol­goztak. Igen hasznosnak és min­denképpen időszerűnek ér­tékelhetjük például azt, hogy a tanév kezdete előtt albérleti bizottság alakult az egri Ho Si Minh Tanár- V képző Főiskolán. Ennek Je- ' lentőségét csak azok érzik át igazán, akik maguk is tapasztalták már vagy ép­penséggel most tapasztal­ják saját bőrükön az al­bérletkeresés gyötrelmeit. Reméljük, sikeresen mű­ködik a bizottság, mint ahogyan sikeres volt a He­ves megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács szerdai ülé­se is. Sikeres volt, mert több olyan fontos intézke­dést jelentettek be, ame­lyek, valljuk be • — már hosszú ideje igencsak idő­szerűek. A sok baleset ugyanis több helyen tette sürgetővé a forgalmi rend korszerűsítését, az elavult, megrongálódott utak kija­vítását, A Szakszervezetek He­ves megyei Tanácsának el­nöksége is szerdán ülése­zett Egerben. Ennek az ülésnek most az adott kn> lönös jelentőséget, hogy ezen hangzott el tájékoz­tató a felnőtt korú nők szakmunkásképzésének helyzetéről. A téma azért volt nagyon aktuális, mert megyénkben az aktív ke­resőknek mindössze 5,9 szá­zaléka női szakmunkás. Ez aligha kielégitő, szükséges tehát, hogy a jó és konkrét javaslatokat minél hama­rabb meg is valósítsák. A gyöngyösi és a hatvani városi tanács csütörtökön tartott végrehajtó bizottsági ülést. Gyöngyösön ezen a fórumon jelentették be, hogy korszerűsítik a város kenyérgyárát: 50 millió fo­rint költséggel felújítják és korszerű berendezéssel lát­ják el. Igaz, a munka két évet vesz igénybe, de min­den bizonnyal megéri a fá­radtságot. A hatvani VB- ülés legérdekkeltőbb napi­rendi pontja a meglehető­sen nagy lélekszámú ei-' gánylakosság helyzetével foglalkozott. A városhoz tartozó Boldog községben szintén nagy a cigányla­kosság száma. E kérdések­kel kapcsolatban javasolták az úgynevezett Sárkány­telep felszámolását, s az erre vonatkozó tervek el­készítésével a tervosztályt bízták meg. A Román Vöröskereszt Magyarországon tartózkodó küldöttségét csütörtökön Egerben köszöntötték. Több hasznos tanács’ "s és ta­lálkozás, valan i város­néző séta után idégeink visszautaztak a fővárosba. S most következhet, kö­vetkezik az az új hét, az új hónap, a fonlos őszi munkák és a tanév kezde­ten ex idej*. (bkt)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents