Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
^agyosu iaiKtüietiei, határozottsággal Nem kisebb horderejű tá- .mát tűz-ut napirendre a közelmúltban a füzesabonyi járási part-vegrehajtóbizo t- ság, mint azt, hogy a járás ipari, mezőgazdasági üzem á, termelő egységei miként hí j- tottak végre a Központi E - zottság 1974. december 5-i határozatát, illetve a pár - szervek, pártalapszervezetek miként segítették a határozat megvalósulását. í Gondok, problémák 'Mind a végrehajtó bizottság elé került jelentés, mind pedig a hozzászólók megállapították, hogy a pártszervek és az alapszervezetek testületi üléseken tárgyalták meg a határozatból adódó helyi feladatokat s a tennivalókra nem csupán a párttagságot, hanem a párton* ‘ kívülieket is mozgósították, A járás üzemeiben dolgozó 269 szocialista brigád (több, mint háromezer fővel) is bekapcsolódott a feladatok eredményes megvalósításába. Mégis, mint ahogy a számvetésből kiderült, elég sok gond, probléma merült fel az elmúlt hónapok során. A járásban az állami és szövetkezeti Ipar termelési üteme az év elsó hat hónapjában azonos volt az elmúlt év hasonló időszakával, de a tervhez viszonyítva 6,2 százalékos lemaradás mutatkozott. Egyes termelő üzemeknél az átlagosnál is súlyosabb gondok jelentkeztek. A füzesabonyi Javító, Szolgáltató Ktsz például veszteséggel zárta az első félévet. A szövetkezetnél a termelési mutatók igen kedvezőtlenül alakultak, a termelési kiesés például megközelítette a 2 millió 400 ezer forintot, főként azért, mert az export akadozott A járás legjelentősebb ipari üzemében, a Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárában sem sikerült teljesíteni az első félévi tervet. A tervteljesítés mindössze 93.2 százalékos volt. A kiesés alapvetően az év első negyedében következett be, amikor a gyár nem rendelkezett a termékek előállításához szükséges alapanyaggal. A gyár vezetői megpróbáltak intézkedéseket tenni a termelési szerkezet korszerűsítésére, valamint nagymértékben csökkentették a r^daságtalan termékek gyár- iását. Az intézkedések ellenére is komoly kiesés következett be az exportnál, az első félévi exporttervet nak 38,1 százalékra sikerült teljesíteni. Elgondolkoztató a jelentésnek az a megállapítása is, hogy összességében romlott a gyártmányok önköltsége is, t mely főként a költségek növekedése, a termelés visszaesése, valamint az egyes gyártmányok gazdaságtalan, sága miatt következett be. S érdemes a végrehajtó bizottság azon megállapítására is felhívni a figyelmet, hogy az állami es szövetkezeti ipar területén az is probléma, hogy a tervek vógrehsitásávai nem megfelelően foglalkoznak. A dolgozó kollektívák nem kapják msg a szükséges információkat, s miután a tervek tudatosítása nem megfelelő módon történt, így a végrehajtás során a dolgozók részvétele nem érvényesül megfelelően. \ járás gazdasági életében igen nagy szerepet töltenek be a mezőgazdasági nagyüzemek. A jelentés szerint az időszerű munkákat az üzemek időben elvégeztek. A gazdaságos termelési szerkezet kialakítására komoly intézkedések történ- kőt termelőszövetkezet a zöldségtermelésre, négy t mmel "szövetkezet és a Fü* z?r*tbonyl Állami Gazdaság a cukorrépa-termelésre szakosodik, Három termelőszö- v"tkezet között. f’korrépa- tprmeiési társulás Jött létre. Nem c«upán az időjárás Az eredmények mellett azonban gondok is adódtak. A kalászosok termésátlaga például az elmúlt évi átlag- termeshez képest majdnem hét mázsával csökkent. Nem vitás, hogy a gyengébb termésátlag kialakulásához hozzájárult az elmúlt évi rendkívüli időjárás, is, de mint a végrehajtó bizottság tagjai megállapították, esetenként közrejátszottak a vezetési fogvatékosságok, a nem kel* lő időben és minőségben végzett munka is. Az állattenyésztésben is vannak gongok, a vitathatatlan eredmények mellett. A szarvasmarha-állomány a közös gazdaságokban ugyan növekszik, de a háztáji gazdaságokban — sajnos — csökken. S amíg például az ossz sertésállomány növekedett, az anyakoca-állomány öt százalékkal csökkent. Probléma, hogy a szarvasmarha-férőhelyek korszerűsítése. a technológiai felszereltség elmarad a kívánt szinttől. Több gazdaságban változatlanul a vegyes hasznosítású tehénállomány tartására törekszenek, ez is az egyik oka annak, hogy a járásban a tejtermelés (egy tehén átlagban évente 1979 liter tejet ad) jóval alatta van a gazdaságosság határának. Továbbra is gond, hogy bár javult a termelő- szövetkezetek erő- és munkagép-ellátottsága, még mindig igen sok elhasználódott, korszerűtlen gép dolgozik. Az erőgépek többségét még mindig a kisteljesítményű traktorok alkotják. A járásban is — akárcsak országosan — az egyik legnehezebb „téma”, a beruházások kérdése. A jelentés szerint az előirányzott beruházásoknak mintegy 43 százaléka valósult meg, tehát kevesebb a tervezettnél. Általában az építkezési jellegű beruházások lassabban, a gépi beruházások gyorsabban valósultak meg. Baj van a lervszerüséagfl A jelentés megállapítja, hogy a beruházások tervszerűsége még mindig nem kielégítő. Továbbra is sok a hiányosság a mezőgazdasági üzemeknél a döntések előkészítésében, de az is megfogalmazódott, hogy a tervező és kivitelező vállalatok „hozzáállása” sem kielégítő, A mezőgazdasági üzemek beruházásait kis összegűnek tartják, így csak kényszer- hatásra vállalják. _ A beruházások kivitelezési Ideje nem csökken, az áthúzódott beruházások megvalósítása, üzembe helyezése nem elég gyors. Várható, hogy néhány ilzi-mbert rlem tudják az év végére sem átadni a szük- eéfes létesítményeket. A takarékosság terén a benzin és a szén felhaszná- Iteárál er'dmenyek vannak, de nőtt a villany és a gáz- o'aj fogvasz'ása, Ez részben amiatt van, hogy új energia- fogyasztók leptek be, de r'v7,ben amiatt, is,p hogy néhány hplyen elavult, rossz h fokú gépeket is üzemeltetnek. S még egy megállapítás: nem kielégítő a törekvés továbbra sem az importanyagok csökkentésére! a h°lvi anyagok jobb felhasználására. A jelentés vitája során az is felvetődött, hogy néhány helyen bizonyos szemléleti problémák is mutatkoztak és mutatkoznak. Így például néhány vezető a Központi Bizottság hatáiozatát leszűkíti, s csupán az anyag- és energiatakarékosságot érti alatta. A határozat pedig komplex módon az egész gazdasági, gazdálkodási tevékenység javítását célozza, aminek természetesen része a takarékosság is. Megfogalmazódott az te, hogy a munkát — mindenütt — nagyobb fegyelem 1 mel, határozottsággal és lendülettel keil folytatni, hiszen csupán így lehetséges a kitűzött célok valóravál- tása. S azt is el kell érni, hogy minden területen megvalósuljon és hatékonnyá váljon a pártszervek, alapszervezetek termelést irányító, segítő és természetesen ellenőrző munkája is. A végrehajtó bizottsági ülés munkájáról teljes képet nem lehet adni, de azt meg lehet állapítani, hogy a féléves munkáról készült számvetés ráirányította a figyelmet a fejlődést gátló tényezőkre, és hozzájárult, hogy az eddiginél sikeresebb munka alakulhasson ki a járás területén.' Kaposi Levente Gabonasilők sorozatban Ménföcsanakon nyolc, egyenként 23 méter magas gabonasiló tartály épül a Gabonafelvásárló Vállalat részére. A 16 millió forintos beruházást februárban kezdték és a tervek szerint decemberben adják át a silókat. (MTI-fotó — Hadas János felv. — KS) m Együttműködés a kereskedelemben ■ Utazik az ABC *• ■ Összefogás a jobb ellátásért Van a Dunán innen egy sokak számára évek óta eredményesen tevékenykedő, meglehetősen nagy kereskedelmi szervezet, amelynek a munkájával Hevesben is naponta találkozunk — valójában azonban alig tudunk róla valamit. — A terület ellátásának javítására, a fogyasztói igények tökéletesebb kielégítésére született — kezdte érdeklődésünkre a bemutatását Csépány Ferenc, az alapítást kezdeményező Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Közép-magyarországi Élelmí- szerkereskedelmi Vállalatok Egyesülése néven, eredetileg hat testvércég társult, időközben pedig további kettő kérte felvételét. Így most már hét megyében dolgozva iparkodunk célkitűzéseinket megvalósítani. A „KÉVE" — így|rövidítik az egyesülést — szerepet játszott már a IV. ötéves terv kialakításában is. Mint megtudtuk: összehangolta a tagvállalatok üzletpolitikai irányelveit, közös beszerzésekkel biztosított gazdasági előnyöket a résztvevőknek. A távolabbi városok, községek számára is kihasználta a Ikis- határmenti forgalom lehetőségeit, együttműködést teremtett például a Magyar Édesiparral, az egyes tájegységek termelőivel, hogy csak néhányat említsünk. így aztán színesedett, gazdagodott az üzletek választéka, csökkentek az egyes szezonális cikkek terítésének gondjai is. Emellett, a szervezeten belül sor került már például beruházási tervek adaptálására is. Ennek következtében jutott más vállalathoz is &z egri La jós városban, illetve Heves megye egyéb településén hasonlóan felépített, berendezett ÁBC-áruház dokumentációja, s így szeretnék megvalósítani a sástói, leendő üzletházat amelynek eredetije történetesen Békés megyében van. Esetenként tapasztalatcseréket rendeznek a vállalatok szakterületein dolgozó vezetők számára, az utánpótlás nevelésére, erősítésére évről évre rendszeresek a tanulók versenyei. A harmadéves fiatalok legutóbb Gyöngyösön, ezt megelőzően pedig Egerben mérték össze a tudásukat. Mindkét esetben a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál, miután a versenyszabályok értelmében mindig a kupavédő csapat rendezi a kővetkező vetélkedőt, s megyénk együttesének része lehetett ebben. — Az egyesülésnek igazgatói tanácsa, titkára, áruforgalmi és gazdálkodási munkabizottsága van'— hallottuk Csépány Ferenctől — s a testületek rendszeresen üléseznek. Mindig másutt kerül sor a munkaértekezletekre, s a határozatok tulajdonképpen helyi, igazgatói utasítások formájában kerülnek az egyes vállalatok hálózatába. Legutóbb például Nyíregyházán tartottunk igazgatói tanácsülést, s ezen, egyebek mellett, a takarékossági intézkedési tervekkel kapcsolatos tapasztalatok kerülték napirendre, különböző módszerbeli tájékoztatást adtunk egymásnak, illetve a közgazdasági szabályozók várható változásairól esett szó. Gazdasági munkabizottságunk .szeptember 9-én, Vácott kereskedelmi helyzetelemzéssel foglalkozik. Áruforgalmi munkabizottságunk pedig szeptember 46-án ül össze Szolnokon, s a szezonváltás feladataival foglalkozik, a jövő évi szállításokról tárgyal. A Belkereskedelmi Minisztérium is rokonszenwel ' vi. seltetik az egyesülésiránt: figyeli munkáját, törekvéseit, felhasználja jelzéseit, mérlegeli, figyelembe veszi a különböző technikai kérdésekkel, ártémákkal, bérrel, anyagi érdekeltséggel össze. Aki közigazgatási pályára lép, cseppet sem irigylendő. Mindenért okolják, ami rossz, ami nem sikerül. S elfeledkeznek róla, ha érdeméből dicséretes dolgok történnek fal in, városon, aszerint, hol szolgál. Tóth István, hatvani lévén, itt szegődött el szellemi ínségmunkásnak még az 1940-es évek legelején. Előbb a községi elöljáróságon, majd a városi tanácsnál vészelt át nehéz Időket. De mindmáig nem bánta meg a kezdőlépést! — Számszaki ember vagyok, hívtak sokfelé harmincnégy esztendő alatt, ígértek magasabb fizetéseket, mégsem tudtam elszakadni a közigazgatástól — mondja most, hogy a tanácsok megalakulásának ne- . gyedszázados évfordulóján felidézzük életpályáját. — Valóban nem hálás a mi posztunk, de vigasztal bennünket a fejlődés, aminek a nyomai azért letörölhetetle- nek egy-egy település arcáról. Liszt, zsír, cukor A községi szellemi ínség- munkásból. 1950-ben, amikor a várossá alakult Hattanácsát életrchívíák. Negyedszázad a hatvani tanácsnál [fricskától az érdemrendig kereskedelmi felügyelő lett. — Bezzeg meg voltunk áldva, hiszen éppen csak megszűnt a jegyrendszer! Lejárhattuk a lábunkat, mi - re az alapvető élelmezési cikkeket biztosítottuk a lakosságnak. De még annyi utánjárás sem volt elegendő. Sokszor sorban várakoztak az emberek lisztért, zsírért, cukorért a földművesszövetkezeti és állami üzletek előtt... Bevallom, másik munkaterületem, a mezőgazdásági osztály , sem mutatkozott könnyebbnek. Pontosan a termelőszövetkezeti csoportok szervezésébe poty- tyantam, elsőként a Kos- suthért tartozván felelősséggel. Püspöki Mihály volt az osztályvezetőnk, autó egy fia sem, ő maga fabrikált egy kétkerekű bricskát, azon közlekedtünk a széles határban. Hetente kellett jelentést szerkesztenünk a mélyszántás, vetés, betakarítás állásáról, s az mutatkozott a legbiztosabbnak, ha mi szedtük össze a hozzá való adatokat) Vizsga és érdemrend Eközben Tóth István nem feledkezett meg,, hogy a jobbára gazdasági, pénzügyi feladatok jó ellátásához szükséges tudományt megszerezze. Belkereskedelmi szaktanfolyamokat végzett, az adóhivatalhoz kerülvén pedig sikeres vizsgával zárta a négyéves igazgatási oktatást. Nős, családos ember volt már ekkor, s nem kis lemondásba került hetente utazgatni Egeibe a különböző foglalkozásokra. Viszont egyre megbecsültebbé vált a tanácsnál, olyannyira pedig, hogy 1970-ben a főkönyvelő- 'ség főelőadójává avanzsált. S még akkor nem említettük különböző társadalmi funkcióit! Huszonkét esztendeje gazdaságfelelőse a közalkalmazottak szakszervezetének, benne van a vöröskereszt szervezet szám- vizsgáló bizottságában, utóbb pedig a döntőbizottság elnöke lett. A kormány nyilván ezt a sokrétű, áldozatos tevékenységet honorálta néhány esztendeje, amikor a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Tóth Istvánt. Négyes lottó Aki azt hiszi, hogy eny- nyivel kimerült egy tanácsi főelőadó mindennapos élete, csalatkozik. A csendes, szerény tisztviselőnek — a Petőfi utcai ház mellett —van kétszáz négyszögölnyi kert-, je, ahol kora tavasztól késő őszig munkát talál még magának. Zöldség, gyümölcs, ezek adják ki a kertet. S akkor elégedett igazán Tóth István, ha ház körüli ténykedése nyomán haragoszöld paprikák, nagy fej káposzták, édes szőlőfürtök gazdagítják a konyhaasztalt. Szórakozás? Főleg a sportot, a futballt kedveli. Míg sógora a MÁV HAC-ban kergette a labdát, kint volt mindé/ hazai meccsen. Most már inkább a televízió elé telepszik, jobb együttesek játékában gyönyörködik. És ott a totó, meg a lottó! Utól> bit szerencsével űzi, hiszen mikor az adócsoportnál dolgozott, hetőjüknek sikerült egy négyes. Valami hatezer forint ütötte mindenkinek a markát. Miért jobb most? Ezt kérdeztük búcsúzóban Tóth Istvántól, miután eléggé kesernyés szájízzel emlegette a második világháború alatti éveket, s a koalíciós időket. Nem sokat késlekedett a válasszal. ' — Tisztességesen fizetnek bennüpket, s több az elismerés. Nem az érdemrendre gondolok elsősorban, hanem az egész légkörre, ami a tanácsi dolgozókat körülveszi. Mindenütt számon tartanak bennünket, mindenütt számítanak ránk. Ez pedig olyan poaitívum, amit csupán anyagiakkal nem lehet egyensúlyban tartani. — Szóval, ha újra kezdhetné? — Csak ide jönnék a tanácshoz. Isméílym, nagyon előtérben vagyunk, sűrűn csattan rajtunk az ostor méltatlanul, de amit végzünk, annak igen nagy közösség, egy egész település lát ja hasznát... függő előterjesztéseit. Éppen nemrégiben például országos megvalósításra alkalmas mintarendszerül is elfogadta a gyöngyösieknek a tagvállalatok között már alkalmazott gtp, adatfeldolgozási módszerét. — Úgy véljük, hogy az együttműködésünk hasznos valamennyiünk számára — mondta a gyöngyösi vállalat igazgatója —, a már említettek mellett, az összehangolt munka következtében, a korábbinál eredményesebb a piackutatásunk, jobb a reklám és propaganda, sikeresebbek például az árubemutatóink. Szeretnénk azonban még előbbre lépni... Már korábban és többször is felvetődött, a még erősebb kapcsolatok kialakításának, a hatékonyabb munkának a gondolata. Szó volt bizonyos közös alapok létesítéséről, olyanokról, amelyek segítségével sokkal közelebb vihetnénk egyik vagy másik vállalatot céljai eléréséhez. Lehetnének akár közös, nagy raktáraink is 'egy-egy terület ellátására, a szállítások gyorsabb, gazdaságosabb elvégzésére. Ezekben a kérdésekben azonban, sajnos még nem sikerült egyöntetű megállapodásra jutnunk, viszont reméljük, hogy előbb vagy utóbb létrejön a közös megegyezés, s ebből valamennyien ismét profitálunk. Gyóni Gyola A vendégnek — Luca székét ? Jó másfél éve, hogy Egerben — „ideiglenes jelleggel'', szükségmegoidásként —r bővíteni kezdték a piaci vásárcsarnokot. ' A tervek, a munkák vadonatúj épületet ígértek. Olyant, amelyben — többi között — helyet kapnak majd a vendéglátók is. Akik végre kulturált környezetben mérik az italt, sütik, árusítják a lángost, a flekként, a hurkát, a kolbászt, a halat, s még ki tudja mi mindent, ami jó falat. S e sok finomságot természetesen kulturált módon fogyaszthatják is a vendégek: asztaloknál, padra ülve, esetleg ernyők alatt. Nos, az újabb csarnok — ha az ígért határidőnél későbben és az eílcépzeltnél szerényebb kivitelben is, de — elkészült. A vendéglátók pavilonsora azonban még mindig csak álom. Az egymás mellé épített helyiségek ugyanis félbehagyottan, üresen ásítoznak a közeli építkezés deszkapalánkja mögött. Vagy inkább: sóhajtoznak. Mert némelyiküket — szorultságból-e, vagy kritikai szándékkal — illemhellyé változtatták... Ami meglehetősen lehangoló. Az épület és a helyiségei — hangsúlyozni sem kell — jobb sorsra érdemesek. A tervezett vendéglátó egységekre szükség van a nagy forgalmú város élénk piacán, miután a tér más helyén levő bódék felett —, hogy finoman fejezzük ki magunkat — régen eljárt az idő. Luca széke helyett — jöjjön hát végre az a pavilonsor! f—ni) Nmusönd Moldvay Győzd 1976. augusztus 28,, csiiUu^nai
