Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-26 / 199. szám

Azok a kéjvona Az utazásban egyre keve­sebb a romantika es mindig több a hűvös nyugalom, a ravasz leleménnyel megvaló­sított nenyelem. Hogy csa a szárazföldi közlekedés, említsük, nem elég, hogy olyan mozdonyok közleked­nek, amelyeket valahol Bár­óikén, vagy a Szovjetunió­ban fütenek s az áramszedő csak leszedi az üzemanyagai a veztékről, hanem összefor­rasztják a síneket s megszű­nik a vonatok kattogása, az ütem, ami álomba ringatta a kereskedelmi utazókat és versírásra ingerelte a költő­ket. Hol vannak az alacsony termetű, hosszú kéményű, kurta mozdonyok, amelyeket az egervári állomástól felfe­lé „csühógönek" becéztek a népek, mert lihegve húzták hegynek föl a terhet, s arryiknek a kazánjába min­dig vetett pár lapáttal a fű­tő, hogy szikraözönben, tü­zet fújva, füstöt okádva tor­panjon meg a csodák csodá­ja, a vasparipa, az indóház előtt, s ilyenkor az utasok egymásnak estek a hirtelen fékezéstől, s kikönyökölt a mozdony ajtaján a masinisz­ta, az arca fekete volt a füsttgl, koromtól, olajtól, csak a szeme fehérje vilá­gított. Talán még éjszaka is. De hát éjszaka nem jártak a vonatok a régi időkben. Hol vannak azok a karcsú, oldalgombolós kocsik, ame­lyeknek minden fülkéje a szabadba nyílt, mivel nem volt folyosó s ha az ember kinyitotta az ajtót, olyan szépen és kényelmesen le­hetett kiesni hogy meg se érezte, akivel megtörtént, mert a sebesség nem sodor­ta be a kerekek alá. öngyil­kos legyen a talpán, aki ott halt meg a talpfán. Külön­ben talpfa sincs már, beton- gerendákon szalad a villa­mos vonat. Az igazi, vérbeli öngyilkosoknak a vonat elejbe (szép egri kifejezés ez: elejbe) kellett lefeküdni­ük, de csak éjszaka, mert nappal a mozdonyvezető megállította á vonalot. De hál éjszaka nem járták a vonatok a régi. időkben. O, hogy meg kellett küz­denie a kalauznak, ha végig­járta a vonatot jegyet lyu­kasztani, a keskeny pallón, mily a lépcsők magasságá­ban húzódott végig a kocsi­kon folyosó helyett, s ha si­került kinyitnia egy-egy fül­ke ajtaját, besöpörte a vihar a havat vele együtt. S hogy meg kellett küzdenie az utas,iák, ha a természet sür­gető parancsát követve el­indult megkeresni az eny­hülés helyét. Lassan eltűnik az állomá­sok ismerős szaga, a keserű kőszénfüst, ami elkeveredve az őszi köddel, olyan bána­tot tudott teríteni a tájra, hogy belesápaCtak a kukori­caszárak, s ha nyitva volt a kocsi ablaka, a kormos szél hosszú szálakban vitte az elbúcsúzott szeretők köny­viéit a következő fülke uta­sainak ölébe. Pedig azok voltak az igazi kíjvonatok. Aki nem hiszi, ctiiassa el azt a hivatalos hirdetményt, amelyet száz év előtt függesttett ki az egri indóház várótermének falára az Államvasutak helybeli tisztviselője, aki alkalmasint a Pach-korszak ideáin került ide Ausztriából: „Ezek a kéj­vonatok fognak 25 júliusban, 14 augusztusban és 5-ik szeptemberben az allati je­lentés után küzler.i” — se bevezetés utAn következett a szerény menetrend. Hogy ezekben a vonatokban mi volt a kéj, máig sem derült ki. Egy bizonyos. Hiába jára­tunk már olyan mozdonyo­kat, amiknek se füstjük, se fütyülőjük, mégsem tudunk olyan szépen „irányosan” me­netrendet szerkeszteni, mint ennekelőtte. Kapor Elemér Felvételünkön a Videoton láthatják. Szeptember 10—18. között rendezik meg a 17. őszi brnói nemzetközi gépipari vásárt. A szocialista orszá­által gyártott számítógépet (Fotó: KS) tógépeknek ad helyet. A Ni- kex és a Chemolimpex pedig információs irodával képvi­selteti magát. Bitskey István Kovács Béla A pozsonyi jezsuita kollé­gium XVII. századi könyv­tára és a Pázmány-hagyaték Magyar Könyvszemle 1975. 1. szám A két egri szerző könyv- történeti tanulmányukban a pozsonyi jezsuita kollégium XVII. századi könyvtárának összetételét, s ezzel össze­függően Pázmány Péter könyvhagyatékának sorsát vizsgálják egy kéziratos kö­tet alapján. A kéziratos kötet az egri Dobó István Vármúzeum könyvtárában található, az 1894. leltári szám alatt. A könyvjegyzék az Egri Álla­mi Jogakadémia könyvtárá­ból került a Dobó István Vármúzeum tulajdonába. A jogakadémia birtokába 1948 —49-ben került a kötet. A je'fyzék adományozója id. Suhönvitzky Bertalan volt, r’:i korábban a pozsonyi fő­gimnázium történetéről írott munkájában foglalkozott az ottani jezsuiták könyvtárá­val is. A kőiét adományozá­sa időszakában a jogakadé­mia könyvtárosa, ifj. Schön- vitzky Bertalan jogakadé­miai tanár volt. A tanulmány írói részletesen elemzik a jegyzék anyagát. A kézira­tos kötet és más források alapján azt a hipotézist vetik fel, hogy Pázmány Péter könyvei nagyrészt a pozsonyi jezsuita kollégium anyagát gazdagították. Heves megye gyermek­intézmény-ellátottsága Területi Statisztika 1975. 4. szám A nők foglalkoztatottsága az elmúlt öt év során Heves megyében is tovább bővült. A szocialista iparban például 1970-ben az összes foglalkoz­tatottak 38 százaléka, 1974- ben az összes foglalkozta­tottaknak már 44 százaléka nő volt. A kereskedelemben foglalkoztatottak kétharma­da, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben az aktív ta­goknak több mint fele nő. Ebből következően megyénk­ben is rendkívüli fontos a gyermekintézmény-ellá­tottság javítása. Erről olvas­hatunk a Központi Statiszti­kai Hivatal folyóiratában. A cikkből kiderül, hogy a nők fokozott mérvű munkaválla­lásával Heves megyében sem tartott lépést a gyermek­intézmény-hálózat bővítése. Ennek következményei az igények nem teljes mértékű kielégítése, valamint a gyer­mekintézmények zsúfoltsága. Megyénk ellátottsága az or­szágos átlagnál is rosszabb. Bár a bölcsődék száma és a bölcsődei férőhelyek száma növekedett, az igényeket nem tudják kielégíteni. 1974-ben 1000 bölcsődés korú gyermek közül 71 kerülhetett bölcső­débe, míg az országos átlag 98 volt. Nem jobb a helyzet az óvodai ellátás terén sem. Igaz, a férőhelyek száma itt is növekedett. Az utóbbi években megyénkben is fo­kozódott a napközi-ellátás iránti igény. Ennek követ­keztében a napközi otthonok is zsúfolttá váltak. Az igé­nyek kielégítésére az elmúlt öt év során 13 általános is­kolában létesítettek napközi otthont, ezzel az 1970. évinél 30 százalékkal több gyermek ellátását tették lehetővé. A fejlesztés ellenére az igények kielégítése nem teljes, s az 1974—75-ös tanévben is 623 tanuló jelentkezését utasítot­ták el helyhiány miatt. Juhász Előd: Várjáték-premier Egerben Tükör 1975. július 29. Az egri vár maradványai, a várudvar nagyszerű lehető­séget nyújt különféle játé­kok, előadások rendezésére. Ezt a kínálkozó jó lehető­séget ragadták meg az Agria Játékszín megalkotói, ami­kor elhatározták, hogy az eg­ri várban színházi előadást tartanak. A premierre július elején került sor. Ekkor mutatták be Szentes Regináid XVIII. századból való, András ko­vács királysága című átdol­gozott iskoladrámáját. Az ízes, mulattató művet július hónapban többször is színre hozták. A cikk írója az Ag- riai Játékszín megszületésé­nek jelentősége, a bemuta­tott darab előadását méltat­ta. Írásában hangsúlyozza, hogy a kezdet feltétlen foly­tatást kíván. Reméli, hogy Egerben a jövőben rendszere­sen tartanak majd várszínhá­zi előadásokat. Mika István: Heves megyei kórusunk az ezer tó országában Építők Lapja 1975. július 14. N Az Építők Szakszervezete Heves megyei Kórusa az utóbbi években országos ne­vet szerzett. Sőt, a közel­múltban a külföld is megis­merte művészetüket, hat napot töltöttek Finnország­ban. Ebről irt'Mika István az Építők Lapjában. A 60 tagú kórus Valentin Kálmán és Ocskay György karnagyok vezetésével járt a testvéronszágban. Poriban, Eger testvérvárosában dísz- hangversenyt adtak, Tampe­rében dalos találkozón vet­tek részt. Repertoárjukat Bartók és Kodály műveiből, a klasszikus magyar és az európai kórusművészet gyöngyszemeiből, valamint a finn zene alkotásaiból állí­tották össze. Meghódították a finn közönséget. Németh Tibor: A gyorsabb beleilleszkedés érdekében Párt élet 1975. 7. szám A Heves megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyet­tese a Központi Bizottság ha­vi folyóiratában azt írja le, hogy a megyei párt-végrehaj­tóbizottság a megyei pártér­tekezlet után milyen lépése­ket tesz az újonnan megvá­lasztott pártbizottsági tagok­nak a testületi munkában va­ló gyorsabb beilleszkedése érdekében. Az egyik legfon­tosabb feladatként a pártbi­zottsági tagok politikai to­vábbképzését jelölték meg. A politikai továbbképzés fontosabb formái a marxiz­mus—leninizmus esti egye­tem, a marxizmus—leniniz­mus esti középfokú iskola, tanfolyamok szervezése a XI. kongresszus határoza­tainak tanulmányozására. A pártbizottsági tagok rendszeres foglalkozta­tására- a lehetőségek széles körét kívánják felhasználni. Ilyenek: munkabizottságok­ban való részvétel, vizsgála­tokba, felmérésekbe, az el­lenőrző munkába való bevo­nás. az alapszervezetek pat- ronálása, ünnepi gyűlések, pártnapok tartása. A megyei párt-végrehajtóbizottság kö­telezte a KISZ megyei bi­zottságát, a megyei tanács­ban, a szakszervezetek me­gyei tanácsában, a népfront megyei elnökségében dolgo­zó kommunistákat, hogy ők is gondoskodjanak arról, hogy az újonnan meg­választott testületi tagok, kü­lönösen a nők, a fiatalok és a fizikai munkások, megfele­lő politikai, mozgalmi ta­pasztalatokra tegyenek szert. Sugár István: Adatok a kuruc szó XVIII. századi használatához Magyar Nyelv 1975. 2. szám Sugár István egri tudomá­nyos kutató 1716, 1718, 1740, és 1753-ból, Heves és Külső- Szolnok megyéből (Egerből és a Szolnok melletti Szánda- pusztáról) származó levéltá­ri adatok alapján a kuruc szó e korszakban való hasz­nálatát, ill. értelmezését kí­vánja teljesebbé és színeseb­bé tenni. Adatai alapján a következőket állapította meg: ekkor a kuruc szó már kife­jezetten becsületsértő jelle­get is öltött, megjelent a nőknek e szóval való becs­mérlése is. A kuruc szó a XVIII. század derekán, a jobbágyfélkelések időszaká­ban ismét erőteljesebben visszanyeri „rebellis”, vagyis lázadó jelentését. Dr. Szecskó Károly Megyénk a hazai sajtóban 1975/7. gok közül az NDK, a Szov­jetunió és Lengyelország után Magyarország a legna­gyobb kiállító. Az idén 18 külkereskedel­mi, illetve külkereskedelmi jogú vállalat állít ki. A Hungexpo Magyar Külkeres­kedelmi Vásár- és Propa­gandairoda szervezésében a Budavox híradástechnikai be­rendezéseket az Elektroim- pex ipari tv-láncot, az Elekt- romodul alkatrészeket, az Irodagépipari és Finomme­chanikai Vállalat irodagépe­ket, a Komplex mezőgazda- sági gépeket, á Labor Mű­szeripari Művek laboratóriu­mi műszereket állít ki. A Lampart Zománcipari Mű­vek autoklávokat, a Medi­cor Művek orvosi műszere­ket, a Metrimpex különféle műszereket, a MOGÜRT ga­rázsipari berendezéseket, a Magyar Optikai Müvek geo­déziai műszereket mutat be. A Pannónia Külkereskedel­mi Vállalat konfekcióipari péoeket, a Technoim/pex *zerszámgépeknek, a Trans- *tektro erősáramú berende- iésenwtk, § Videóim tzámi­Az első három ro­botember, amit meg­konstruáltam, nem elé­gített ki. Pedig már bizonyos egyszerűbb munkákat elvégeztek, de lomhák, lassúak voltak, és csak egy­két mondatot voltak képesek megtanulni. Ilyet például: „A gaz­dám nincs itthon”, vagy „kérem a lába­kat letörölni”. A negyedik azonban, amelyen hat éven át dolgoztam, csaknem tökéletes lett. Megta­nítottam beszélni, és minden házi munkát elvégzett, fizetség nél­kül. Na, persze, hi­szen mégiscsak gép volt... Egy évig éltünk együtt. A lakásom rendes és tiszta volt, egyetlen szavamra az asztalomon térmett a vacsora. Mégsem voltam egé­szen megelégedett. Nem tudott gondol­kodni. Automatikusan teljesítette parancsai­mat. De azt akartam, GEOKG SEPP: v4 negyedik robot hogy gondolkodjék is. Sőt, hogy a gondola­taimat kitalálja. És újabb három év múltán annyira töké­letesítettem, hogy min­den kívánságomat tel­jesítette, anélkül, hogy kimondtam volna, ép- pencsakhogy kigondol­tam. Kitalálta gondo­lataimat, vagy ponto­sabban; az én gondo­lataim az övéi is let­tek. Ha például Sibé- Húst akartam hallgat­ni. már kereste is a lemezt... De kellemetlen ese­tek is történtek. Elő­fordult. hogy látoga­tóm jött és már hal­lottam is a hangját: — Olcsóbb konyakot nem talált? Máskor megjegyzése­ket tett hölgyvendé­gemnek: — A mély ki vágású ruha hűnek nem M jól, nem olyan fiatal már... Ha mentegetőztem, még közbe is szólt: — Amit a gazdám mond, nem kell ko­molyan venni! Ha emiatt le akar­tam küldeni a pincé­be magánzárkába, máris fenn termett a szekrény tetején és onnan nyújtotta rám bádog nyelvét. Amikor magunkra maradtam, ráparan­csoltam: — Tanulnod kell! Olvass! Sokat! Csakhamar az egész könyvtáramat átolvas­ta. Szó szerint tudott idézni, oldalakat, de ha kellett, az én gon­dolataimat ismételte. Még tovább romlott a helyzet. Minden játszmát megnyert a sakkban, nyíltan a szemembe beszélt, ki- uanscu&itmí- nem- -teh jesitette, lusta és töp­rengő lett. Gyakran ta­láltam rá, a fotelban ült és a rádiót csa­vargatta. Ha rászóltam, grimaszolt és parazi­tának nevezett. Végül teljesen sze­repet cseréltünk; ő parancsolgatott, én tel­jesítettem az ő kíván­ságait. Hajam teljesen megőszült. Amikor az jutott eszembe, hogy szét kellene vernem, elém állt, kezében a piszkavassal. Életem elviselhetet­lenné vált. Szív- é[s idegbeteg lettem. Meg­írtam a végrendele­temet. És ekkor váratlan dolog történt. Munka­helyemen megszólalt a telefon és a robot hangját hallottam: — Uram, milyen vacsorát parancsol? — Vacsora ... ne­kem? — hüledeztem. — Ne fáradj ... elég lesz a tej és a ke­nyér. .. De amiM tem, minden olyan volt, mint régen. A szoba rendben, ágyam megvetve, az asztal megterítve. — Beteg vagy? — kérdeztem tőle. — Igen... azaz; vé­gem van. Nem műkö­dik az agyközpontom. Nem hozná rendbe? — Nem, nem ... az­az, majd később ... most nem érek rá... — Ahogy gondolja. Nekem mindegy. — Mindegy, miért? — Mert többé nincs saját véleményem — mondta és összekupo­rodott a sarokban. Az­óta minden a régi; si­kálja a padlót, megbo­rotvál engem és ha akarom, előkeresi Si- béliys’lemezét. Csodá­latos ez a negyedik ro­botom. Szinte élő em­ber. Csak éppen az hiányzik belőle; nin­csen saját véleménye. És azért nem ember. Csak egy robot... Fordította: i j KOSSUTH 8.20 Harsan a kürtszó! 8. Öa Bartók: Gyermekeknek. 9.20 Népi zene. 10.05 Mesélő Magyarország. 10.28 Kneklő ifjúság. 10.40 Menotti: A telefon. (Vígopera.) 11.08 Zenekari muzsika. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.45 Törvénykönyv. 14.00 Rádiójáték gyermekeknek. 15.10 Az élő népdal. 15.20 Zongoramüvek. 15.40 Operettdalok. 18.05 Jegyzet. 16.15 Kóruspódium. 16.29 Hangverseuykenngő. 16.39 Előadás Szabó Lőrincről. 17.05 Beethoven: B-dúr zongoraverseny. 17.35 Hol Járt. mit estnáltf 17.50 Népzenei magazin. 18.30 A Szabó család, 13.25 'Áriák. 19.50 A tengerszem!» hölgy, 21.00 Töltsön egy órát kedvenceivel. 22.30 Sanzonok. 23.00 A román kultúra hete, PETŐFI •jJr • 8.OS Operettrészletek. 9.03 A vonat. (Hangjátéfc*) 9. j0 Kritikusok fóruma. 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Hazatért szövegek. 18.40 Epizódok a musical történetéből. 19.06 Népdalcsokor, 20.00 Hangverseny. 22.05 Operettdalok. 22.30 Zenekritikusok hang* lemezekről. 83.15 Örökzöld dzsem, melódiák. TE1 MAGYAR 8.05 Matematikai továbbképzés pedagógusoknak. 1.00 A pedagógus tovább­képzésért. 17.15 A kislány ón az elefánt. (Rajzfilm.) 17.35 Nyugdíjasok műsort. 18.05 Belépés csak tv-nézőknek! 18.45 Játék a betűkkel. 19.25 Belépés csak tv-nézőknek! 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Tv-torna. 20.05 Egy teljesen hirtelen krimi. (Tv-íilm.) 21.05 Csepel. 21.30 Teleszubjektlv. 22.30 Tv-hiradó. J. 2. műsor 20.00 Fiatal üzemi újságírók műsora. 20.30 A Camargue. (Rövidülni.) 21.05 Tv-híradó. 2. 21.25 Proncsatov mérnök. (Szovjet film.) POZSONYI 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz, 19.00 Híradó. 20.15 Kolumbusz Kristóf, 21.10 Híradó. 21.50 Zenei krónika. mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor Enyém, tied, kié? Színes, szinkronizált olasz—francia—spanyol film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Hé barátom, itt van Sabata Olasz westernfilm. EGRI KERT Este 8 órakor Szerelmem, Moszkva GYÖNGYÖSI PUSKIN Puha ágyak, kemény csaták GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Az áruló balegyenes du. fél 6 és este fél 8 órakór Lépj olajra! GYÖNGYÖSI KERT A rendőrség csak áll és néz HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs visszatérés HATVANI KOSSUTH Tűzgömbök HEVES Madárijesztő FÜZESABONY Az utolsó töltény

Next

/
Thumbnails
Contents