Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

füjfäri säswct l&f INGRUHÄK Az ingruha örök divat és mégis idényről-idényre vál­tozik. Nagyon célszerű ruha­darab és az a jellemzője, hogy mindig, mindenhová és tén a derékhoz szoríthatjuk, igy a felsőrész és* a szoknya húzottnak hat. Rajzaink közül az első modell: elől hólpántos gom­bolást!, férfi ingnyakú, be­vallott ujjú, derékban vá­selyem stólát köthetünk a gallér alá, divatos apróság még hozzá a svájci sapkára emlékeztető lyukacsos hor­golt sapka. A harmadik rajzunkon látható ingruha, megkötött övvel viselhető, szoknya-ré­sze trapéz-vonalú, bő szilu­ettel is. A ruha vágásából kihajtott nyak, bővonalú kö nyékig érő újakkal az új di­vat jellemzői. A ruhát nagy­virágos selyemből vagy nyo mott virágos vászonból egy­aránt készíthetjük. Nádor Vera KISLÁNYOKNAK Újra divat a színes, mintás kartonból, zefírből, batiszt- ból készült „leányos” nyári ruha. A tervezők az ötlete­ket ezekhez' általában a ré­gebbi idők divatjából vették, így sok édesanya és nagy­mama fedezi fel bennük sa­ját kislánykori ruháinak vo­nalait. 1. Vászon kötényruha gu­mi házba fűzött övvel, széles tűzéssel. Fodros, könnyed blúzokkal és blúz nélkül is nagyon csinos. 2. Kockás zefírből, nyo­mott virágos kartonnal kom­binált „falusias” stílusú ru­ha. A mintás vállrész alatt az eleje húzott, s a széleket keskeny fodor díszíti. (Ala­kításra is alkalmas fazon). 3. Három széles fodor dí­szíti ezt a kivágott felső­részű, csinos, mintás batiszt­minden alkalommal felvehe­tő. Erre a nyárra az ingru­hákhoz alapanyagként a kék­festő anyagot, a könnyű kar­ton, vagy a kasmirt, az egy­színű puplint, pamutvásznat és a selymet is ajánlhatjuk. Az ingruha vonalvezetésére jellemző: a szoknyarész erő- . sen bővül és rendszerint a rakott szoknyához derékban elvágott. Még praktikusabb­nak mondható az egybesza­bott ingruha, ezt övvel szin­gott, vászonból vagy pufim­ból készült ingruha. A felső­részén féloldalasán elhelye­zett kis zseb, egy színben teljesen elütő, beállított csí­kon van elhelyezve. Elől, a szoknya-része rakásokkal bő­vített. Második modell: kihajtott nyakú, betétrészes, ujjatlan, egybeszabott ruha, keskeny övvel a derékhoz simul, praktikus, ha két zsebet is el­helyezünk a ruhán. Színes amely bői készült ruhát. 4. Hamis kötény, valójában ruha, mert a fo­dor mögött oldala és háta is van. Csíkos, kockás, vagy más mintás anyagból lehet: összekombinálni, akkor iga­zán divatos. 5. A csíkos ingruha jelleg­zetesen mai divat. Bőségét a lazán viselt öv fogja össze. A karkivágás mély, az ujja bő, tehát nagyon kényelmes viselet. Gy. I. Három esztendő — otthon A GYERMEKGONDO­ZÁSI segélyen levő kisma­mák között sokan előbb- utóbb úgy érzik: valami hi­ányzik az életükből, vala­mivel rövidebbek lettek a hétköznapok, és semmi sem különbözteti meg az ünne­pektől. Azt valamennyien tudják, tudjuk, hogy a gyerekkel eltöltött . három esztendő fel­becsülhetetlen érték — a gyereknek. Túl a kicsi fizi­kai szükségleteiről való gon­doskodáson — az első évek­nek, a semmi mással fel nem cserélhető anya—gye­rek kapcsolatnak sajátos tör­vényei vannak. A csecsemő, a kisgyermek számára az édesanya jelenti — ez eset­ben az egyetlen — később a legfontosabb kapcsolatot a világgal. S hogy felnőtt éle­tében miként szervezi meg társas kapcsolatait, mi mó­don alakulnak érzelmei, kö­tődései — mindig is befolyá­solja majd, hogy milyen vi­szonyban volt az édesany­jával. Mindehhez az alapot jelenti ez a három esztendő. De sok kismama nem gon­dol rá, hogy ez alatt az idő alatt valami mást is „fel le­het építeni”. PÉLDÁUL befejezni a fél­behagyott taníolyamot, vagy iskolát, szakképesítést sze­rezni. Esetleg magasabb vég­zettséget is. Vagy egyszerű­en csak elolvasni azokat á könyveket — szakirodalmat, szépirodalmat —, amelyekre a családalapítás, a gyermek­várás izgalmai között nem maradt idő. És nagyon-na- gyon fontos, hogy ne sza­kadjon meg az 1 a kapcsolat, amely a kismamát a szülés előtt a munkahelyhez, s így a közélethez kötötte. Itt persze a másik félnek is „lépnie kell”. Egyre-másra hallani arról, hogy vállala­tok, hivatalok gyárak, vagy a hozzájuk tartozó klubok, művelődési intézmények le­hetőséget teremtenek a kis­mamáknak a tanulásra, az ismeretszerzésre. Egyre töb­ben élnek a^ lehetőséggel, másokban talán feltámadt már az igény, csak éppen nem tudják azt a heti né­hány órát kiszakítani a há­zimunkával terhes hétközna­pokból. „Fáradt vagyok” — mondják az anyukák. „A férjem annyit sem segít, mint régebben. Úgyis itthon vagy, azt mondja.” Hat igen, a szemléleten is vál­toztatni kell. Azon a sajátos „férfilogika” diktálta állás­ponton, hogy aki „csak” ott­hon van, az „nem dolgo­zik”. Mert, hogy a gyerek, vagy a gyerekek ellátása, gon­dozása, a. lakás rendben tar­tása, ráadásul a bevásárlás, a főzés — ne folytassuk, hogy mennyire sokrétű tevé­kenységre kötelezett (kárhoz­tatott?!), a háziasszony —■ mennyire fárasztó, azon vi­tatkozni sem szabad. Csak segíteni. De ennek törvény­nek kellene lennie! SOKSZOR a kismama egyszerűen nem tudja be­osztani az idejét, s az erejét sem. Pedig, amikor dolgo­zott, .akkor is várt rá a ta­karítás. mindennap a vacso­rafőzés, s jutott ideje szóra­kozásra is. Általában több, mint az otthon töltött évek során. Minden munkának . meg­van a maga kialakult, meg­szokott ritmusa. Mindig ugyanaz, mindig ugyanúgy. Ez a folyamatos ismétlődés megszokássá válik, az ideg­rendszer, a fizikum alkal­mazkodik hozzá, ha tartjuk ezt az életrendet, pontosan beilleszthetjük a tervezett tevékenységet Amikor a kismama otthon marad a babával, a kialakult ritmus — nem szűnik meg —- de át­alakul. Arra kell törekedni tehát, hogy úgy formáljuk újjá, hogy ismétlődései, meg­szokásai ne töltsék meg az egész napot. Maradjon né­hány óra legalább. S hogy ezt a „teremtett” időt, hogy tölti meg tartalommal a kis­mama, az már az igényei­től függ. LEHETŐSÉGET — hogy ez a három esztendő a gye­rek gyarapodása mellett sze­mélyisége gazdagodását is hozza — mindig talál. Polesinszky Veronika Fekhely a falon A bútortervezők űj ötletek­kel állnak elő világszerte. S úgy tűnik, hogy a lakásmére­tekkel nemcsak nálunk van baj, hanem más országok­ban is. Erre következtethe­tünk a képen látható fek­helymegoldásból, amely az ábrázolt helyzetben napköz­beni ülőalkalmatosságként szolgálhat, éjjelre viszont le kell akasztani a falról, hogy Végigheveredhessen rajta az ember. A futcsa bútordarab anyaga különböző sűrűségű poliészter hab. Többféle szín­ben készül, sőt olyan kivitel­ben is, hogy az egyes „hur­kák” más-más színárnyála. túak. Nq,gy előnye ennek az ülő-fekvő alkalmatosságnak, hogy rendkívül könnyű, hi­szen egyetlen gramm fa, vagy fém sincs benne. „Nappali ál­lapotban” a falon dekoratív hatást kelt, és állítólag ké­nyelmes fekvés esik rajta éjjel. Áz orgona szaporítása E közkedvelt kerti dísz­cserjét nyáron szaporítjuk szemzéssel. Fontos, hogy a szaporítás­hoz milyen alanyt haszná­Bevásárló táska i# Ai;;»: n** ; ­öli® augusztus S.:- szombat Műrafiából 26 centiméter hosszú láncszemsort készí­tünk, erre két láncszem és egy egyráhajtásos pálca válta­kozásával kockákat horgo­lunk. Egy kockasor után kö- vekezik a minta: A fordulás után egy kétrá- hajtásos pálca, utána 2 lánc­szem, 2 ráhajtás, leöltünk a következő pálca elé, két rá- hajtáson áthúzzuk a hurkot, a többi marad a tűn; 1 ráhaj­tás, leöltünk a pálcába, 1 két ráhajtáson áthúzzuk a hur­kot, a többi marad a tűn; 1 ráhajtás, leöltünk a pálca mö­gé és háromszor két ráhajtá­son áthúzzuk, a hurkot. Ezzel a háromlábú pálcát be is fejez­tük. 2 láncszem és ismét egy háromlábú pálca következik. 32 centiméter hosszúságú téglalapot horgolunk, ezt a : kezdéshez hasonlóan egy kockasorral fejezzük be. 2— 3 rövidpálcasorral körülhor- góljuk, utána pontosan ösz- szehajtjuk, két oldalán össze­horgoljuk. A táska felső szé­lére még 3 sor rövidpálca ké­rni úgy, hogy előbb a két fül­nek megfelelő hosszú lánc­szemsort iktatunk be, s a rötddpálcasorokkaí est. saélesitaufc Mit együnk nyáron? mi A helyes táplálkozás mind gyakrabban visszatérő téma, — s ha sokan nem is fo­gadják meg a jó tanácsokat —, lassan nehéz újat mon­dani róla. Van azonban egy időben szűkebb terület, amelyről , érdemes gondol­kodni, ez pedig a helyes nyári táplálkozás. Miért más a nyári, mint a téli? Nemcsak azért, mert nyá­ron jobbak a lehetőségek, gazdagabb a piac, hanem azért is, mert a szervezetnek másra van. szüksége nyá­ron, mint télen. Mindenek­előtt: a nyári melegben ki­sebb a szervezet kalóriaszük­séglete, tehát, ha a táplál kozási szakemberek, az or­vosok általában azt taná- csoliák, hogy saját egészsé­günk megőrzése érdekében tartózkodjunk a kalóriadús táplálkozástól, nyáron foko­zottabban érvényes ez a jó tanács. Fogyasszunk minél több tejterméket — igyunk hideg tejet, kefirt, gyümölcsjog­hurtokat. Szervezetünk fe­hérjeszükségletét elsősorban tejtermékekkel, ezen túl á fehérjében gazdag hallal, baromfihússal elégíthetjük ö. A szervezet ■rátanuijsaülk­séglete télen-nyáron azonos, de kétségtelen, hogy nyáron sokkal könnyebb ezt a szük­ségletet kielégíteni. A hazai gyümölcsöknek nem túl ma­gas a C-vitamin tartalma, viszonylág a cukordinnyé­ben. van a legtöbb, ám ren­delkezésünkre áll a citrusfé­léknél is mintegy négyszer gazdagabb vitaminforrás: a zöldpaprika. Adjunk a gyer­mekeknek is minél. több ■zöldpaprikás vajas kenyeret, fogyasszunk magunk is mi­nél több zöldpaprikát. Tud­valevő, hogy a főzésnél a táplálékok elvesztik vita­mintartalmuk egy részét. Ha a paprikából lecsót főzünk, az is veszít C-vitamin meny nyiséséből, de mivel lecsó formájában jóval többet el­fogyasztunk. mint esetleg nyersen, még így, főzve is ig-n hasznos. A miári táplálkozásnál fo­kozottabb 11'r’áf.mttt kell fordítani a táplál1zozáshiaiá- nére. a tisztaságra is. A zöld­féléket. gyümölcsöket foko­zott gondossággal mossuk meg, ne hagytunk elöl ételt, s bármit — ha megfőztünk és nem azonnal fogyasztunk, gyorsan hiltefik le és csak hűtőszekrényben tároljuk, de ott m rövid ideig- Nyárt-ki­ránduláshoz igen jók a hordozható hűtőtáskák. S. ha a jégszekrénynél tar­tunk: nyáron különös gon­dossággal kezeljük. Mivel az igénybevétel nagyobb, a hő- mérsékleti különbség is, gyorsabban züzmarásodik. Ezért tanácsos gyakran le­ereszteni és ultras vízzel alaposan kimosni. Arra is ügyeljünk, hogy a hűtőszek­rénybe csak mosott, tisztí­tott étel kerüljön, s ne ke­veredjen a tejtermék a zöld­séggel, vagy a nyers hússal. A nyers húst a leghidegebb részbe tegyük, s ott is lehe­tőleg fóliába, vagy zsírpa­pírba csomagolva. Nyáron különösen nagy szüksége van a szervezet­nek folyadékra — lehetőleg szeszmentes folyadékra. Kü­lönösen kánikulában iaen na°v a szervezet víz- - és Só- vszto'ri-'e, s ezt pőto’ni kell. A 1‘fioh'b. ha ♦“’■rrriszetes ásvmwízzel A’líthíV hévre a sz^vezet só-v'zházta,','ásá- mk egyensúlyát. A folya­dék- és sóveszteség pótlásá­ról különösen mel"gb°n erős fizikai munkát végzők­nél és csecsemőknél, kis­gyermekeknél szükséges fo­kozottabban gondoskodni Sávúi Mária lünk, mert ez befolyásolja a későbbi növekedést, illetve a virágzást. Mik lehetnek az orgonaala­nyok? Leggyakrabban hasz­nált alanya a vadorgona, vagy más orgonafajok cse­metéi. Ezeken kívül alanya lehet még a fagyai (Lugust- rum-fajok) és a kőris (Fraxi- nus) is. Üzemi szaporításnál szinte kizárólag a vadorgonát hasz­nálják. Ezen ered meg leg­nagyobb százalékban a ne­mes orgona. Az oltványok hosszú életűek. A vdtíorgona erősen sarjadzik, ezért kezd­tek a fagyallal foglalkozni. Régebben a cserepes orgona haj tatásánál használták, mint alanyt. Gyengébb rajta a ne­mes növekedés, de dúsabb a gyökérzete. A fehér virágú fajtáknál ez az alany kisebb mértékű elszíneződést okoz. • Az ivartalan szaporításhoz legalkalmasabbak az 1—2 éves 8—10 milliméter vas­tagságú alanyok. A korán ta­vasszal felkupacolt alanyo­kon hagyjuk rajta a földet a szemzésig. Biztosabb az ere- dés, ha korán, ,már július közepén szemezzük az ala­nyokat. Ilyenkor jobb eredést kapunk. Meleg nyarakon gyorsan befejezi a növekedé­sét és nem adja a héját Az alany északi oldalára szemezzünk. Szoros kötözés utón, újra kupacoljuk fel földdel. Ősszel lazítsuk fel a kötést és takarássá! védjük a ■szemet a. fagytól ■ÍR,.

Next

/
Thumbnails
Contents