Népújság, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
Jubileum a Tisza partján Szolnok tulajdonképpen nem nagy város. Lakóinak számát tekintve akkora, mint a főváros néhány év alatt felépült új lakótelepe: Újpalota. A puszta számokra hagyatkozás azonban nem mond semmit. Történelmi példák sora bizonyítja, hogy egy település nagysága lakóitól függ ugyan, de nem egyszerűen a számuktól, hanem az ott élő emberek patriotizmusától, a bennük feszülő nemes energiák, az alkotni vágyás erejétől. Így szemlélve a fennállásának 900. évfordulóját ünneplő Ti- sza-parti várost, nem tűnik túlzásnak mindaz, amit a ma krónikásai dicsérő szóval elmondanak róla. Teljesen véletlen, hogy éppen 900 évvel ezelőtt kelt az az eddig megismert első írásos emlék, amely Szolnok város nevét említi. Tanúskodván egyben arról is, hogy a Tisza-parti település nyilvánvalóan nem 1075-ben ala- píttatott, hanem sokkal régebben. Bizonyított tény, hogy a város mai helyén már több évvel ezelőtt is lakott település volt. Ilyen alapon az ünneplést akár meg is lehetne kérdőjelezni. Még inkább akkor, ha a tolva matossógot kémé számon valaki. Hiszen ki tudja, hányszor tették a földdel egyenlővé pusztító háborúk, ß mégis helyénvaló a jubileumi emlékezés, mert a város nem a múltba merülő nosztalgiával, az ősi, hősi idők felidézgetésével ünnepel, hanem a jövő megalapozásával. A Tisza-parti város az Európán átvezető utak egyik fontos találkozópontja. Ez határozta meg történelmét, ebből fakadt múltjában minden, ami jó, de az is, ami rossz volt. És okosan tervező mai vezetői szerint szerencsés fekvése egyik biztosítéka lehet jövő fejlődésének is. Itt haladt át évszázadokon keresztül az erdélyi só, a Kárpátokban kitermelt fa, a hortobágyi pusztákról útnak indított jószág, Tokaj bora, az Alföld gabonája. És itt haladtak a hadiutak is. Nem volt olyan háború történelmünk során, amelynek hadai Szolnokot elkerülték volna. Várát megannyiszor ostromolták törökök, labancok, itt vívta a negyven- nyolcas szabadságharc egyik legnagyobb csatáját Damjanich János honvéd serege, s a Magyar Tanácsköztársaság idején hónapokig frontváros volt Szolnok. Erős bástya, amelynek lakói az országból idegyűlt munkásalakulatokkal együtt védték az első magyar proletárdiktatúrát. Veresége után is, még égy nappal tovább. Ez az egy nap lehetett a hadiesemények forgatagának a véletlene, de mindenképpen szimbólum. Jelképezi a város lakóinak élni akarását, forradalmi gondolkodását. Folytatása annak a történelmi íeleletsornak, amely- lyel Szolnok lakói minden pusztulásra, megpróbáltatásra, városuk újjá, szebbé varázsolásával válaszoltak. Ahogyan tették ezt a második világháború után is. S ma? Alig harminc esztendő után? Sétáljunk végig a város nemrég elkészült, négy íorgainu sávos fóútján, Légi felvétel a városról. Álljunk meg egy kicsit az ugyancsak új gyalogos aluljáró feletti forgalmi csomópontnál, a majdani városközpont szívében. S ha jártunk is ott egy-két évtizede, de akárcsak egy-két éve is, alig ismerünk a városra. Nemcsak esetleg ismert há* . i Esti fényben a jubileumi emlékmű. (MTI fotók: Horváth Péter és Járai Rudolf felvételei — KS) zak, de egész utcák tűntek el azóta. Most azonban nem a háborús pusztítás, hanem az építők hada előtt járó bulldózerek söpörték el a régi kis épületeket, vályogházakat. A formálódó, új városközpont égbe nyúló irodaházai, modern szállodája, üzletsorai tanúskodnak arról, hogy a megyeszékhely min- lyen gyors fejlődésnek, virágzásnak indult. S ha egy ősszolnokival akadunk össze szemlélődés közben — ami egy idegenforgalomtól pezsgő n. ári délelőttön nem is olyan könnyű —, bizonyosan magyarázni kezd: ott, azon az üres, elkerített helven épül majd az új megyei kultúrpalota, mögötte az autóbuszpályaudvar. Arra is felhívja a figyelmet, nogy nézzük meg a csupa üvegbe, betonba álmodott sportcsarnokot, s amire talán a legbüszkébbek — nemcsak ők, hanem az egész ország —, az új szolnoki vasútállomást. Ezt a bizonyos szolnoki patriótát nem a fantázia szülte. Ott élnek ők, ilyen emberek élnek ebben az ősi, Tisza-parti városban. Nemes lokálpatriotizmusukra jellemzésül egy adat: az alig több mint hatvanezres lakosság tavaly 32 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá városának szebbé varázsolásához. A nagyszerű történelmi múlt örökösei ma így folytatják a hagyományokat. Így látják az egyenes utat a múltból a jövő felé, ahogyan a jubileumi ünnepségeikre invitáló soraikban is írják: „Emlékezésül azokra az emberekre, akik a történelem során számtalanszor építették újjá ezt a várost. Azokra, akiknek szorgos kezük munkája nyomán a fel- szabadulás óta válik városunk, a hajdani alföldi mezőváros. iparral is rendelkező felsőfokú regionális központtá. Elődeink példás tenni akarása, az elmúlt 900 év, s a szocialista jelen arra kötelez bennünket, hogy méltó módon ünnepeljük meg a jelent... E szándékunkat bizonyítják n város fejlesztésében közös erőfeszítéssel elért eredményeink, további tenni akarásunk.” V. J. Az elmúlt év egészségügyi mérlege Az elmúlt évben tovább bővült az egészségügyi intézmények hálózata, s jelentősen növekedtek feladataik. Az ágazat most elkészült hivatalos statisztikai adatai alapján az egészségügyi intézmények hálózatának .bővítésére, felszereltségük és működési feltételeik javítására másfél milliárd forintot, 8 százalékkal .többet költöttek, mint 1973-ban. Az intézetek felújítására — ezen felül — további egymilliárd forintot fordítottak. E jelentős beruházások eredményeként az általános orvosi körzetek száma 55-tel, a gyermekorvosi körzetek száma 36-tal gyarapodott. Ennek alapján az egy általános körzetre jutó lakosok száma az 1973. évi 2633-ról 2613-ra csökkent. A rendelő- intézetek egy napra jutó szakorvosi munkaóráinak száma pedig —1 az előző évhez viszonyítva — 729-cel emelkedett. A fekvőbeteggyógyintézetekben tavaly 1339-cel több ágy állt a betegek rendelkezésére, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évben újabb 2175 apróság számára biztosítottak helyet az újonnan épült bölcsődékben. A bölcsődei helyek száma ennek megfelelően 4,9 százalékkal, a böl- csődés korú (két évesnél fiatalabb) gyermekek száma azonban 7,8 százalékkal emelkedett A tanácsi bölcsődékben gondozott gyermekek több mint 9 százaléka, az üzemi bölcsődékbe beíratott gyermekeknek pedig több mint 16 százaléka óvodás korú, akik a többi bölcsődei felvételre váró gyermek elől foglalják el a helyet. Az öregek napközi otthonainak száma 65-tel gyarapodott ; s így 1974-ben összesen már 16 000 magára maradt idős ember ellátásáról gondoskodtak. Az orvosok száma 1974 végén összesen 26 377 volt, 756- tal több mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően tavaly az év végén egy orvosra átlagosan 400 lakos jutott, az orvosi állások 8,6 százaléka azonban még így is betöltetlen. A lakossági egészségi állapotát kedvezőtlenül befolyásolta az influenza „B-víru- sok” okozta, 1974 elején lezajlott, és az „A-vírusok” terjedése nyomán az év végén kialakult újabb járvány. Ez kedvezőtlenül hatott a halálozási arány alakulására is. Ugyanakkor az elmúlt esztendőben — 1973-hoz képest — kevesebb ételmérgezes. vérhas, fertőző májgyulladás és szamárköhőgéses megbetegedés fordult elő. A többi fertőző betegség gyakorisága nem változott lényegesen Tovább csökkent a bejelentett új tbc-6 betegek száma. A balesetek közül egyedül az üzemi balesetek száma alakult kedvezően. Ezek 7 százalékkal kevesebb halálos áldozatot követeltek, mint egy évvel korábban. Az összes többi balesetnek viszont jóval több 6érült és .halálos áldozata volt: a sze mélyi sérüléssel járó közúti balesetek száma például az elmúlt évben 4 százalékkal volt magasabb. mint 1973- ban. A bejelentett foglalko. zási megbetegedések közül egyedül az új szilikózisos betegek száma emelkedett némileg. „ , , A leggyakoribb halálokok adatai alapján a rosszindulatú daganatokban 4,4 százalékkal, agyi sérülések következtében egy százalékkal haltak meg többen, mint a megelőző esztendőben. Külön figyelemre méltó, hogy a szívbetegségben és a magas vérnyomásban szenvedők halálozási aránya az influenza- járványok ellenére sem változott Tüdőgyulladásban viszont 7 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Ez utóbbi azonban nagyjából megegyezik a hasonló influenzajárványos évek halandósági arányaival. A körzeti rendelők járóbetegforgalma tavaly meghaladta az ötvenmilliót. A körzeti gyermekorvosi rendelők forgalmának emelkedése ennél is jelentősebb, 12 százalékkal magasabb volt: ez a többi között 5,8 millió vizsgálatot és több mint 840 000 beteglátogatást jelentett. A szakorvosi rendelőintézeteket tavaly 600 000-rel töb. ben keresték fel, a kórházakban, klinikákon és a szanatóriumokban pedig 13 000-rel több beteget kezeltek, mint 1973-ban. Jelentősen fejlő dött a gondozóhálózat munkájának színvonala. Az említettek mellett az el múlt év folyamán megkülönböztetett védelemben részest, tették a nehéz és az egészség re ártalmas munkát végző dolgozókat, illetve az üzemi balesetek sérültjeit, s különös gondot fordítottak a nők, az ifjúság és a gyermekes családok szociális és egészségügyi ellátására, támogatására. (MTI) EZ PÁRIZS öreg párocska ül a Szajna partján. A bácsika reszketeg hangon megszólal: — Kerek hatvan esztendeje élünk együtt, drágám... Azt hiszem, ideje lenne megházasodni. — Ugyan, ugyan, édes öregem — válaszol a nénike — kinek keltenénk már mi ketten? ... EZ BECS A bíró szigorúan közli a vádlottal: — Ittas állapotban elkövetett garázdaságért ezer schil- íingre büntetem. De többé ne találkozzunk! A vádlott szerényen megjegyzi: — Sajnos, még többször találkozni fogok önnel, bíró úr. — Miért? — Mert a vendéglőben, ahöl a bíró úr törzsvendég, én vagyok a csapos... EZ PRÁGA Két beteg beszélget a Karlovy Vary-i gyógyfürdő park- jában: — Hogy lehet az — kérdi az egyik ha a lábadat masz. sztroszák, te rrundig nevetsz. Nevető nagyvilág ha pedig az enyémet, én mindig ordítok fájdalmamban? — Azért, mert én mindig az egészséges lábamat nyújtom oda... EZ LONDON — Rémes, hogy újabban milyen szórakozott vagyok — panaszkodik barátjának a klubban a nyugalmazott ezredes. — Tegnap például puska nélkül mentem vadászni. — No és mikor vetted észre, hogy otthon hagytad a puskádat? — Amikor hazamentem, és odaadtam a feleségemnek a fácánt... EZ NEW YORK Két New York-i hotelportás beszélget: — Furcsa, hogy a gazdag vendégek kisebb borravalót adnak, mint a szegények. — Tudod, ez azért van, mert a gazdagok nem akarják, hogy mindenki tudja róluk, hofly 5k gazdagok, a szegények viszont nem akarják, hogy mindenki tudja, hogy szegények... EZ BELGRAD Egy egyetemistaotthonban a férfi és női hálószobák ugyanarra a folyosóra nyílnak. A gondnok a folyosó közepére egy fehér krétával vonalat húzott, s dörgedelmesen kijelenti: — Aki ezt a vonalat átlépi, az dupla szállásdíjat fizet, a másodszori kicsapongásért négyszeres szállásdíjat és így tovább... — És mennyibe kerül az egész szemeszterre egy bérlet? — szólalt meg az egyik egyetemista fiatalember komolyan. .. EZ VARSÓ Egy idős ember elmegy egy ház előtt, amelynek kapujában egy kölyök áll, cigarettával a foga között. — Ilyen tökmag, És már a papád cigarettáját szívod? — Téved a bácsi Ez a húgom cigarettája—* EZ MILÁNÓ Az államtitkár beprotezsál- ja a nagykereskedőhöz könyvelőnek Cantinit. A könyvelő fél év múlva meghal. Az államtitkár másnap már megjelenik a nagykereskedőnél: — Kedves barátom, szeretném Cantini helyére Silvestrit betenni. — Kérlek, barátom — fele li a nagykereskedő —, ha a koporsó mérete megfelel. EZ SZÓFIA Az üdülő társaság gombát szedett, s vacsorára gombapörköltet készítettek. — Ehető gomba ez? — kérdi valaki a társaságból. — Ne kérdezősködj, hanem egyél! A vikendházban mindannyian úgysem férünk el!... EZ BERLIN A kis Hans kitűnő bizonyítványt hozott haza az iskolából. A nagymama meg akarja jutalmazni: — Mit adjak neked? Egy húszmárkást, vagy egy tízmárkást? — Adjál egy húszast — fe. leli az unoka. — De csomagold be a tízesbe!... {IaszIo Zsuzsa gyűjtése.) « MAI műsorok: RÁDIÓ 8.20 8.55 10.05 10.29 10.39 12.20 12.35 13.35 14.19 15.10 15.49 16.05 16.17 16.37 17.05 17.30 17.46 18.30 19.37 21.07 22.30 22.40 23.00 23.40 8.05 9.03 9.33 10.00 12.03 12.15 12.30 12.43 13.03 13.40 14.00 18.10 18.35 19.36 20.25 20.55 KOSSUTH Harsan a kürtszó! Figaró házassága Mesélő Magyarország Édes anyanyelvűnk Két szimfónia KI nyer ma? Melódiakoktél A második bakter Éneklő Ifjúság Prokofjev: Alckszandr Nyevszkij Az élő népdal Romantikus Indulók A közízlés alakítói Honegger: II. 6zimíonU Fiatalok stúdiója Népdalok .. hogy milyen életű és bölcsességú férfiú volt 6 . . .** Bemutatjuk új felvételeinket A Szabó család Bágya András szerzői estje A tengerszemű hölgy A Mahavishnu zenekar játszik Gépek és idegenek Népdalok Annie, a puskás amazon PETŐFI Nóta csokor Bácsi Vérem, hol lehet itt focizni? László Margit operettdalokat ónekei Zenés műsor üdülőknek Melis György énekel A magyar népköltészet hete Borodin: Igor herceg Törvénykönyv Ferenczy György zongorázik Orvosi tanácsok Kettőtől — hatig ... En és a társadalom Fritz Busch Beethoven- műveket vezényel Nyári csevegés Nóták Verdi: Otelló SZOLNOKI RADIO 18.M Alföldi krónika Tsa MAGYAR 17.20 A holnap kenyeréért 18.50 Játék a hetükkel 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétoma 20.05 Halló, itt Iván cár! (Szovjet filmvígjatekl 21.35 Erkel: Hunyadi László 22.45 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Az állatok vándorlása 20.55 Tv-híradó. 2. . 31.20 Slágemaptár POZSONYI 17.35 Hírek 18.00 Az asszonyok Iskolája 18.40 Esti mese 10.00 Híradó, publicisztika 20.15 Kolumbusz Kristóf 21.10 Híradó, publicisztika 21.50 Hangverseny 22.35 Sajtószemle EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat Színes, kétrészes amerikai film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél fi és fél 8 órakor A második áldozat Csehszlovák bűnügyi film EGRI KERT Este 8 órakor Az óceán GYÖNGYÖSI PUSKIN Mr. Sültet trükkjei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Ulzana Du. fél fi és esté fél 8 órakor Egy királyi álom GYÖNGYÖSI KERT Tecumseh HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du fél 4 órakor Lányok az aknamezőn Du. fél 6 és este fél * órakor A szórakozott HATVANI KOSSUTH A farkassziget rejtélyé HEVES A négy muskétás
