Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

\ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: 1 Az alkotás romantikája SZÉP HÍRT KOPOGTAK VILÁGGÁ a távíró- gépek Moszkvából. Tudjuk, a jelző szokatlan. Hiszen egy hír lehet érdekes, tanulságos, esetleg unalmas — de szép? Pedig ezúttal jogosnak érezzük ezt a rend­hagyó minősítést. Arról van szó, hogy háromszáz tagú nemzetközi ifjúsági brigád utazott a szovjet-távol- keletre, hogy részt vegyen egy világviszonylatban számon tartott, hatalmas építkezésben, a Bajkál— Amur vasútvonal megalkotásának munkálataiban. A hír több szempontból is szép. Nem utolsó sor­ban azért, mert a brigád tagjai egyetemisták, főisko­lások, akik így akarták eltölteni nyári szünidejüket. A szovjet fiatalok mellett vannak Moszkvában és más városokban tanuló magyar ösztöndíjasok, csehszlo­vák, lengyel, bolgár, mongol, NDK-beli, kubai és vietnami fiatalok. A KGST nemrég véget ért budapesti ülésszakán csúcsszinten esett szó a szocialista országok minden- oldalú együttműködéséről. A Bajkál és az Amúr mellé indult nemzetközi brigád tagjai feledhetetlen nyár elé néznek. Nem azért, mert útjuk rózsákkal lesz kirak­va. Meg kell küzdeniök a szokatlan körülményekkel, a természet őket sem részesíti valamiféle külön „ifjú­sági kedvezményben”. De megismerik a kemény munkában összeforrott, soknyelvű, egyszívű közös­ség, a jól végzett munka, az alkotás örömét és — mondjuk ki — romantikáját. Megismerkednek egy hatalmas ország távoli, cso­dálatos tájaival és — mérnök- közgazdász-hallgatók­ról lévén szó — szakmailag is tapasztalatoktól duz­zadó iszákkal térhetnek haza. De a legfontosabb talán mégis az imént oly nehezen kimondott szó, az építés sajátos romantikája. AMI NÉLKÜL vasútvonalat építeni talán lehet, de valóban új, valóban emberi társadalmat semmi­képpen. Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: Az enyhülési politika foly­tatódik és új eredmények­kel gazdagodik — fejezte ki meggyőződését Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a bonni Gene­ral-An teiger keddi számában megjelent interjúban. Brandt ma utazik egyhe­tes látogatásra a Szovjet­unióba. A megbeszélések közpon­ti kérdése az lesz, hogy mi­ként folytatódjék a nemzet­közi enyhülési politika. Brandt szerint a szövet­ségi kormányt nem terheli felelősség azért, hogy lelas­sult a keleti politika és Bonn csekélyebb elkötele­zettséget tanúsít. Az utóbbi években azon­ban olyan problémák je­lentkeztek, amelyekkel vala­mennyi jelentősebb ország kormányának foglalkoznia kell, olyan problémák, ami­lyenek 1970 nyarán még nem léteztek ... Gondolok a vi­lággazdaságban kialakult új adottságokra, azokra a vál­tozásokra, amelyek a dél­kelet-ázsiai háború befeje­ződése nyomán következtek be, a még ma is megoldat­lan közel-keleti konfliktus­ra, a Földközi-tenger térsé­gének problematikájára. A kétoldalú kapcsolatok­ban jelentkeztek itt-ott fél­reértések is — ismerte el Brandt. „Remélem. hogy (Moszkvában) egy és más tisztázódni fog, vagy magam is világosabban látok.” Az európai biztonsági ér­tekezletről az SPD elnöke kijelentette, hogy benyomá­sa szerint adottak a felté­telek a konferencia nyári befejezéséhez. A lezárás ez esetben nem jelenti számom­ra az értekezlet végét, ha­nem valami újnak a kezde­tét. Ami a kétoldalú kap­csolatokat illeti, Brandt han­got adott meggyőződésének, hogy azok továbbfejlődnek mind az NSZK és a Szov­jetunió, mind pedig az NSZK és a többi szocialista ország között. A holtpont fennmaradása „nyílt felhívás" Ford nyilatkozata a Közel-Keletről Cj libanoni kormány Kedden délben nyilvános­ságra hozták a Rasid Karami vezette új libanoni kormány névsorát. Mint a bejrúti rá­dióban elhangzott közlemény­ből kitűnt, Karami a minisz­terelnöki poszton kívül a hadügyi, a pénzügyi és a tá­jékoztatásügyi tárca irányí­tását is átvette. Rasid Karami kormányfő kedden délután elhangzott rádióbeszédében bejelentette, hogy mihelyt az országban helyreáll a normális étet, sor kerülhet a kibővített „nemze­ti egységkormány” megalakí­tására. WASHINGTON: Ford elnök a Washington Postnak adott exkluzív nyi­latkozatában tagadta, azokat az izraeli kormányforrások­ból sugalmazott híreket, ame­lyek szerint „ultimátumot” küldött volna Rabin minisz­terelnöknek, amikor múlt pénteken a Fehér Házba ké­rette Oinitz izraeli nagyköve­tet. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a holtpont fennma­radása „nyílt felhívás” egy újabb közel-keleti háborúra, s az USA-nak „nem lenne más választása”, mint a gen­fi értekezlet összehívásának sugalmazása „ha nem talál­koznak a nézetek” egy részle­ges egyiptomi—izraeli megál­lapodás létrehozására. Ford cáfolta, hogy az USA „rá­erőltetett rendezésre” töre­kedne, de ugyanolyan nyo­matékosan tagadta azt is, hogy csupán „színjáték” az USA közel-keleti politikájá­nak „újraértékelése”, amire az amerikai elnök március­ban, Kissinger külügyminisz­ter „ingázó diplomáciájának” összeomlása nyomán adott utasítást. „Hadd oszlassak el minden tévedést: döntést fogunk hozni” jelentette ki Ford, majd hozzátette: „amennyi­ben a lépésről lépésre közelí­tő (tárgyalási) módszert nem koronázza siker, akkor átkeli váltanunk szélesebb, átfogó (rendezési) programra és ja­vasolnunk kell a genfi érte­kezlet összehívását”. Peking és Délkelet-Ázsia Kínai töltésű vákuumelmélet Dél-Vietnam felszabadult, megkezdődött Vietnam egy­ségének helyreállítási folya­mata. Ennek a folyamatnak a gyorsaságát ma már nem külső tényezők, hanem csak­is a forradalmi mozgalom vezetőinek érett, átgondolt politikája szabja meg. Nem hosszú történelmi távlatban azonban nyilvánvaló, hogy a 40 milliós, egységes Vietnam Délkelet-Ázsia és általában a Távol-Kelet rendkívül fontos tényezőjévé válik. Kedvező fordulat Lényegesen kevésbé tisztá­zott a helyzet Kambodzsá­ban és Laoszban. Mindkét helyen döntő és kedvező vál­tozás, hogy az amerikai po­zíciók összeomlottak. E nagy és jótékony fordulaton be­lül még kétséges a további politikai fejlődés iránya, kü­lönös tekintettel arra, hogy Peking ezeket az országokat hatalmi es befolyási politi­kája egyik célpontjának te­kinti. Más vonatkozásban ugyan­csak bizonytalan a helyzet Thaiföldön. amely egészen a 1 közeli múltig az amerikaiak legfontosabb támaszpontja ■volt a térségben, s amely az eseményekből okulva gyöke­res külpolitikai fordulatot hajtott végre: napirendre tűzte az amerikai támasz­pontok teljes felszámolásá­nak követelését A katonai-stratégiai válto­zások közvetlen következmé­nyeit abban lehetne össze­foglalni, hogy a térségben óriási pozitív fordulat zajlott le és kialakultak a követke­fh.HimsU UK. július 2„ szerda zetesen szocialista politikát folytató egységes Vietnam jótékony hatásának lehető­ségei. Ugyanakkor a bi­zonytalanságok és kérdőjelek valamilyen formában mind a kínai politikával függe­nek össze. Kétágú stratégia Szovjet hírmagyarázók felhívják a figyelmet arra, hogy Peking részéről az új magatartás „ideológiai” alap­ja az úgynevezett „légüres tér elve”, amelyet annak idején az amerikaiak han­goztattak előszeretettel. Pe­kingi átfogalmazásban ez az elv azt jelenti, hogy Délke­let-Ázsia országai, s köztük az Indokínai-félsziget álla­mai nem képesek szilárd ka­tonai-politikai rendszer lét­rehozására. tehát az ameri­kaiak távozásával légüres tér keletkezik. Ebből a hamis, és a harmadik világ népei­nek alkotóerejét lebecsülő magatartásból egyenesen kö­vetkezik egy kétágú pekingi stratégia. E magatartás egyik ága az, hogy Peking az amerikai ka­tonai jelenlét fenntartásá­nak híve a térségben. Az amerikaiak egykori feltétlen katonai túlsúlya, amely az egész körzetre rátelepedett, természetesen nem felelt meg a kínai vezetőknek, hi­szen az ő terjeszkedési cél­jaikat akadályozta. Az ame­rikai hadigépezet vereségei után azonban Peking úgy látja, hogy most „optimális szinten” van az amerikai ka­tonai jelenlét. Magyarán: olyan szinten, amely a föld­rajzilag közeli Kína hatalmi befolyásának fokozatos nö­velését nem akadályozhatja. Morcos átértékel? Miután a térség legdön­tőbb változásai az Indokínai­félsziget országaiban történ­tek, a kínai hatalmi törek­vések ott figyelhetők meg a legélesebben. Nem korláto­zódnak azonban csupán er­re a területre. Ennek leglát­ványosabb példája Marcos Fülöp-szigeti elnök nemrég lezajlott pekingi látogatása. Marcos évtizedekig az ame­rikai politika csatlósa volt, s a Fülöp-szigetek ma is az amerikai támaszpontrendszer része. Nyílt kérdés természe­tesen, hogy Marcos utazását mennyiben egyeztette az amerikai diplomáciával. Lá­togatása mindenesetre a kí­nai stratégia „második ágá­ra” hívja fel a figyelmet Délkelet-Ázsiában. Nevezete­sen arra, hogy a Kínával nem közvetlenül szomszédos országokkal Peking „norma- lizálni” akarja diplomáciai kapcsolatait, és feladja a fegyveres parasztfelkelések támogatásának azt a takti­káját, amelyet más területe­ken továbbra is alkalmaz. E stratégiai elgondolás mögött az a feltételezés húzódik meg, hogy az amerikaiak ve­reségei kövétkeztében az olyan országok, mint a Fü­löp-szigetek, Malájföld, sőt a katonai uralom alatt levő Indonézia fokozatosan kény­telenek átértékelni külpoli­tikájukat és figyelembe ven­ni: az amerikaiak távozása Kína viszonylagos súlyának növekedését jelenti a délke­let-ázsiai térségben. A módszereik a helyi adott­ságoktól függően eltérnek egymástól A lényeg azon­ban azonos. Élesen szovjet­ellenes bázison és az ame­rikaiak „jóindulatú semle­gességében” reménykedvén az új helyzetet a kínai ve­zetés arra használja fel, hogy Délkglet-Ázsiában meg­vesse a kínai befolyási öve­zet. alapjait , Thaiföldre menekült az UN A. laoszi nagy követségének s^emt^lyzete Az USA vientianei nagykövetsége személyzetének csak­nem fele vasárnap reggel Thaiföldre repült azt követően, hogy Amerika-ellenes tüntetők szombaton elfoglalták az Egyesült Államok tájékoztató irodáját és több, a nagykö­vetséghez tartozó épületet. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Ki fo’eí a PIDE- ügynökök szökéséért? LISSZABON: A portugáliai kontinentá­lis operatív parancsnokság* (Copcon) szóvivőjének tájé­koztatása szerint kedd reg­gelig a Lisszabon környéké« levő Alcoentre-börtönből va­sárnap megszökött nyolcvan­nyolc PIDE-ügynök közül ti­zenkilencet elfogtak, hatvan- kilenc még menekülőben van A Portugál Kommunista Párt lisszaboni városi párt- szervezete nyilatkozatot tett közzé. Ebben mindenekelőtt leszögezte: a szökés azt bi­zonyítja, hogy az ellenforra­dalom nem alszik. Az igaz­ságügyi minisztériumot nagy felelősség terheli azért, hogy a hírhedt egykori titkosrend­őrök megszökhettek a szigo­rúan őrzött börtönből. A minisztérium ugyanis lehető­vé tette a fegyintézetben fogva tartott PIDE-ügynökök- nek, 'hogy kapcsolatot tart­sanak fenn a börtönön kí­vül élő ellenforradalmi ele­mekkel — állapítja meg a nyilatkozat, sürgetve a fegy­veres erők és a nép tevé­keny együttműködését a szö­kevények elfogására. Spanyol páncélosok Spanyolország páncéloso­kat és mintegy ezer gyalogost vezényelt Melilla, Spanyolor­szághoz tartozó észak-afrikai terület Marokkóval közös ha­tárához — közölte kedden egy madridi kormányszóvivő. Hozzáfűzte, hogy a határ má­sik oldalán állomásozó ma­rokkói csapatok és a spanyol katonák között nem került sor összetűzésre. A szóvivő azt állította, hogy a két or­szág közötti vita jelen eset­ben egy. a Marokkó és az észak-afrikai spanyol enklá- vé között fekvő semleges te­rület felett bontakozott ki, és a spanyol csapatmozdulatokat „biztonsági óvintézkedés­ként” jellemezte. Erésnyerés Indiában Miután a rendkívüli álla­pot bevezetése már hozott bi­zonyos eredményeket, lehető­vé téve a reakciós erők nyo­másának lényeges csökkenté­sét, az indiai kormánynak a hatalmon levő Indiai Nemze­ti Kongresszus Párt vezetői­nek és az ország valamennyi demokratikus szervezetének figyelme arra összpontosul, hogyan lehet a lehető leg­gyorsabban és leghatéko­nyabban megvalósítani a szükséges társadalmi-gazda­sági intézkedéseket. Pravda-cikk a budapesti tanácskozásról A KGST Budapesten meg­tartott XXIX. ülésszaka je­lentős mérföldkő népeink ál­talános előrehaladásában minden egyes KGST-tagor- szág és az egész közösség fel­virágzása felé írja keddi ve­zércikkében a moszkvai Prav­da, az SZKP Központi Bi­zottságának lapja. Különleges jelentőségűnek nevezi a lap a sokoldalú in­tegrációs vállalkozások egyez­tetett tervének elfogadását, és emlékeztet arra, hogy rendkívüli méretű vállalko­zásokról van szó, amelyek ér­téke eléri a 9 milliárd transz­ferábilis rubelt. A mostani időszakban, amikor a tőkés gazdaság sú­lyos válságokkal küzd, külö­nösen plasztikusan mutatko­zik meg a szocialista gazdál­kodás dinamizmusa. A test­vérnépek megbonthatatlan egysége lehetővé teszi nem­csak a növekedés nehézségei­nek leküzdését, hanem a nyu­gati gazdasági megrázkódta­tások negatív hatásának ki­küszöbölését is. A KGST- tagországok gazdasági és vé­delmi képessége, nemzetközi befolyása állandóan növek­szik — állapítja meg a Prav­da majd így folytatja: „Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány gondoskodik a testvéri orszá­gokkal való együttműködés következetes fejlesztéséről. A szocialista gazdasági integrá­ció szüntelen bővítéséről. A baráti együttműködés lehető­vé teszi minden nép számára a tudományos-műszaki hala­dás csúcsainak elérését. A Szovjetunió tevékenyen hoz­zájárulva a KGST-tagorszá- gok népgazdaságának energe­tikai ésnyevsanya.gtartalékok- kai való ellátásához, biztosít­ja fontos nyersanyagfajták többletszállításait is hosszú le­járatú megegyezések alapján. s ennek érdekében bizonyos választások végrehajtását is vállalja saját gazdasági struktúrájában. Az integrá­ciós intézkedések most helyet kapnak a szovjet tervekben, visszatükröződnek a tervező tevékenység minden szintjén, egészen az üzemekig. A szov­jet nép nem kíméli erejét, hogy teljesítse internaciona­lista kötelességét”. A Pravda végezetül kifejti azt a meggyőződését, hogy a szocialista testvéroiszágoknak a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionaliz­mus alapján való szoros együttműködése és testvéri egysége biztosítékot jelent a KGST minden egyes tagor­szága számára az időszerű feladatok — az ötéves tervek befejezése, s több testvéror­szágban a küszöbönálló párt­kongresszusok előkészítése — sikeres megoldására, a kitű­zött nemes célok elérésére. rf? w ■ «a a lcma az enyhülés Brandt ma utazik a Szovjetunióba

Next

/
Thumbnails
Contents