Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-11 / 161. szám

A JÖ BORNAK nem kell 8 cégér, — olyan aranyigaz­ság ez, amelyben több az arany, mint az igazság. Mert hirdetik a jó bort, manapság k 'Ionosén, csak nem éppen a régi módszerekkel. Csak meg kell nézni a borkóstolók „cé­géreit”, m! mindent olvashat ott a szomjazó idegen. Hanem a jó víznek, annak igen. Három gyógyvíz rek­lámja olvasható a száz év e' ötti egri újságban, s ha időt, türelmet szentelünk nekik, nemcsak azért van, mert a viz dicséretét mondják, ha­nem mert egykorú képet acU nak a fürdők színvonaláról, a fű -előzők dévaj (!) szórakozá­sairól s különösképpen az új­ságírás nyelvéről. Az egri gyógyvíz reklámja­ként az újságíró Tárca-leve­let írt, ilyeténképpen: — Városunk fürdőváros és pedig egész Európában arról neveztes, hogy gyógyforrá­sainak vízbősége miatt mind­járt Karlsbad után követke­zik. Tehát Karlsbad után mindjárt az egri fürdők, de csak vízbőségben, fájdalom, hogy nem vendégbőségben. — Reggel hat órakor kez­dődik a vándorlás. A napi teendőkkel elfoglalt komoly úriemberek órája ez, kik gyors léptekkel sietnek az uszoda tág öblű csendes ölé­be, átadva magukat azon kellemes élvezetnek, mit a fürdés és úszás, illetőleg ezen híg elembeni lebegés nyújta­nak. — Nézzünk be kora reggel az uszodába, miután később úgyis a zöld hajtókás ezred keményszívű testőrei zárják el a bemenetelt. I — BENYITVA egy tágas udvarba, melynek keresztül- kasul húzott kötélhálózatán ott száradnak a vízi nymphák fürdőburkai — ragyogó csí- ' kos színpompa, Metes (ejnye) I helyzet, alak és térismében, melyekből a gyakorlott szem j meg tudja különböztetni a t tulajdonosnők korát, terme­tét, nagyságát, sőt színét is, — benyitunk ez uszodahelyi- I ségbe. ! — Mintegy 300 négyszögöl | területű tiszta víz, átlátszó i tükréből kilátszó sima arcok ! eleinte megdöbbentenek, s ! hajlandók vagyunk azt hin- i ni, hogy talán tiltott időben jövünk, de csalódásunk pilla­nat alatt eloszlik egy-egy is­merős hang hallatára, s meg­győződünk arról, hogy a für- dőzők az emberi nem szok­nyát viselő osztályához tar- „ tóznak ugyan, hanem közü­lük egyetlen egy 6em ment férjhez... (Komolyabb fejtörés elke­rülése végett közöljük a meg­fejtést: papokról van szó. S most olvassuk a dévaj társal­gást, melyet a krónikás az alábbiakban hagyományoz az utókorra). — Csodálatos is a víz! Nem hiába egyik éltető elem, de már érintése is felvillanyoz bennünket, hát még ha híg ölében ringatjuk magunkat s hullámzó lebegéssel ölelke­zünk a minket körülfogó ár­ral! (E határozottan szexuális ízű bevezetés után): — Mily vidám, élénk zaj hallatszik ki a vízből: Béka, kürt, vadgalamb-búgás, ger- licenevetés s élénk kacaj hangzik mindenfelé. Boldog isten! Hát még milyen zaj le­het itt nyolc órától tízig, mi­dőn vidám kisleányok fürde- nek. ha már a komoly úri­emberek is ennyi dévajságot űznek! — Koaksz, koaksz, brekeke — hangzik a jól utánzott bé­kahang és ki utánozza e kis állatot? Egy nagy ember, egy tudós, világlátott úr! — Hihi hihi — mily kedves kis gerlice. — Az pedig nem más, mint egy cherubin arcú szent atya. — Szóval van itt százféle látni és hallani való. — VANNAK ITT találko­zások a víz alatt, bukások és ugrások, buktatások és víz alá húzások s néhányszor ön­kénytelen vízivások, sokkal nagyobb adagban, mint azt a jelenlévő doktor vallaná. — De a csengettyű hang­zik, ki kell menni — a nyolc óra itt van s az elkésett tá­vozók a várakozó fiatal höl­gyek haragos, villámló tekin­tete előtt összeroskadva ka­csáznak kifelé — kik széles karimás kalapjaikkal, - mint valami szent zarándoknők jönnek, — hogy az uszodában szirénekké, najádokká és nymphákká változzanak át, — azonban ezen matemorpho- sis zárt ajtók mögött megy végbe. (Az utolsó sorokból száz év után is kihallatszik a zárt ajtók miatti kárvallás az új­ságíró részéről, aki Balambér fedőnév alatt írá a dévaj ri­portot.) A másik fürdőreklám a gyöngyösi timsós-savas Aloy- zia gyógyfürdőre hívja fel a figyelmet. Feledésbe ment volna ez a gyógyvíz? Mert az utóbbi évtizedekben nem hal­lottunk róla. Azt mondja; Vize alkatrészeire nézve egyenlő a hírneves parádi timsós fürdő vizével, és azért mint zsongító, hasonló beteg­ségekben, mint a parádi, használható, ú. m. a takhár- tyák petyhültségében, vérfo­lyásra hajlammal, sápkór, görvélykór, köszvénynek min­den fajában, fehér térd- és könyök daganatban, idült láb­fekélyek, izzagos, sömörös ki­ütésekben stb. Idénye kezdő­dik május 1-én és végződik augusztusban, A fürdőhelyi­ség üde levegővel és jó ivó­vízzel dicsekvő 9 hold terü­letű fásított, sétányokkal el­látott kertben húsz fürdőkád­dal és kényelmes lakszobák­kal áll rendelkezésre. Vasúti állomás van helyben, mely naponta kétszer közlekedik a fővonallal. Van rendes für­dőorvosa! Kitűnő népzenéről gondoskodva van. Kurz So­ma bérlő. A barkácsoló ember anatómiája A barkácsoló ember min­dent maga csinál. A barkácsoló ember szöget ver be és szöget húz ki, fű­részel, reszel, fúr, farag, gya­lul, ragaszt és amikor a leg­újabb remekművét megmu­tatja az asszonykájának, ak­kor az asszonyka azt mond­ja: „Szivecském, most már kereshetnénk egy nagyobb la­kást, hogy elférjen benne a 692. virágállvány is!” A barkácsoló embernek a esőrepedés okozza a legna­gyobb örömet. Ilyenkor ö maga csinál mindent. A csö­vön levő lyuk mellett még egy lyukat, mert egy lyukat egy szakavatott barkácsoló­nak betömni nem kunszt, kettővel elbánni sokkal érde­kesebb. Számára még na­gyobb öröm, ha a csőrepedés a szomszédban van. Ilyenkor szerszámosládájával átvonul, *• a szomszéd társadalomnak teaKelőadást tart arról, hogy egy ilyen csőrepedést hogyan kell megjavítani, hogy a cső­repedés tulajdonképpen nem is repedés, hanem csak egy kis bd nem tervezett rés a csövön, amit könúyen ki lehet küszö­bölni, csak szerszám kell hoz­zá, ez pedig neki van. És nekikezd a javításnak. Ha a házban nincs telefon, akkor saját kezűleg kerékpá­rozik el a legközelebbi szer­vizig. A barkácsoló embernek ki­lenc ujja van, mert a tíz kö­zül egy mindig be van pá- lyázva. Az igazi barkácsoló ember általában entellektüel. Két vers elolvasása vagy két egyenlet megfejtése közben ver be egy szöget a falba, leg­inkább olyankor, amikor a szomszéd alszik. Így mind­ketten kikapcsolódnak, ő a szellemi munkából, a szom­széd meg a pihenésből. A barkácsoló ember rend­kívül érdekes társalgó part­Hát ebből sok mindent megtudtunk. A betegségek „ízletes” felsorolása azt a gya­nút kelti, hogy ez a hírverés nem hasmáit Aloyziának, to­vábbá nyilvánvalóvá válik az a csodálatos jelenség, hogy Gyöngyösön a vasúti állomás közlekedik, naponta kétszer s végül: vannak rendetlen für­dőorvosok is. Nem nélkülözi az egykorú bájt a harmadik hirdetés sem, ajnely a közeli Kács fürdőhöz csinál jó kedvet. Aszongya: A KÄCS-KAPOLNAI für­dő 1 7* órányira a nyárádi vasúti állomástól, folyó hó 15.-én megnyittatott. A világ­hírű Gasteini és Römerbadai fürdőkhöz hasonló gyógyereje idült csúzos és köszvényes bántalmak, ' idült izzadmá- nyok, Ízület- és izombajok, az idegrendszer némely bántal- mai, mint agy-gutaütés után fellépő hűdések, a gemicsor- vadás stb. ellen a tapasztalás által begyőzve és számos or­vos, különösen dr. Korányi Frigyes egyetemi tanár, dr. Kétly Károly egyetemi tanár és dr. Fodor Károly mezőkö­vesdi orvos urak által ajánlva van. Jó élelmezésről — mér­sékelt árak mellett — gondos­kodva van. A szobák bútor­zattal ellátvák. Istenem! Kapor Elemér Magyar szamovár Az Autófém budapesti, Frangepán utcai központjában bemutatták a legújabb terméket, a kétliteres Visegfád teaszamovárt. (MTI fotó — KS) K. Imre, Mezőtárkán*?: Sajnos, nem tudunk önnek se­gíteni a tüzelő beszerzésében, mivel a kedvezményes akció már befejeződött. Hamarabb kellett volna felkeresnie a TÜ- Z ÉP-telepet. St. E., Ratvams Ilyen esetben nem szakorvos­hoz kell fordulnia, hanem apa­sági keresettel a bírósághoz. A tárgyalás folyamán lép közbe a szakorvos, hogy megállapítsa az apa kilétét. B. János, Eger: Panaszára felhívtuk az Egér­Gyöngyös Vidéki Pincegazdaság igazgatójának figyelmét. Az in­tézkedésig szives türelmét kér­jük. Eger és az űrkutatás A TELEVÍZIÓ adásából tudjuk, hogy a Zala megyei érdeklődők azt a kérdést tet­ték tó Ipper Pálnak: Mi haszna lehet megyéjüknek az űrkutatásból? A váratlan kérdésre a szakértők válaszai sorozatban peregtek. De mire lehetne kíváncsi egy egri tervező? Talán tíz évvel ezelőtt a megye egyik vezető embere — sokoldalú érdeklődésű szakember — azt kérdezte tőlem, hogyan lehetne Eger­ben az esetleges földrengést előre jelezni? Az űrkutatás várható sikereire akkor nem is gondolhattunk. Schréter Zoltán főgeológus vizsgálatai­ból azonban tudjuk, hogy Eger város belterületén, két törésvonal húzódik át, me­lyek a fürdőkombinát forrá­sai közelében mteszik egy­mást. Az egri nem éppen ritka földrengések e törésvo­nalakkal kapcsolatosak. A forrásokat tápláló karsztvíz ezek mentén a ránehezedő nyomás hatására kerül a fel­színre. Nos, ha a törések alatt valami kéregmozgás jelent­kezne, ennek egyik követ­kezménye az lenne, hogy a medencék gyorsabban telí­tődnének s a másik, hogy a viz hőmérséklete m maga­sabbra emelkedne, hiszen nem lenne ideje a felmelege­dett karsztvíznek a talajvíz­zel való keveredésre. De mi­re ezen adatokat észlelhet­nék, már jelentkeznének is a földlökések. A napilapokból pedig azt olvashattuk, hogy milyen nyomasztó gondok között él­hetnek Japán egyes területei­nek a lakói. A tokiói kis is­kolásgyerek a táskájában a tanszerek mellett egész men­tőfelszerelést visz naponta magával, hogy egy kataszt­rófa készületlenül ne találja. Ma már a várható földren­gések előrejelezhetők. A SZOVJET Szojuz s az amerikai Skylab űrkutatók 1972 óta végzik a földtani, földfelszíni vizsgálataikat, sorozatban készítik a felvéte­leket. Ezek alapján sorra ki­mutatható, hol van mozgás­ban a földkéreg, hol keletkez­hetnek törésvonalak, árkok, vagy éppen magmakitörések. A pontos mérések igazolták a régi feltevéseket, hogy a kontinensek nyugat felé el­mozdulóban vannak. Ezért tapasztalható legtöbb föld­rengés és vulkáni kitörés a Csendes-óceánnak mind a ner. Ilyeneket mond: „Teg­nap sikerült háromcolos deszkát szereznem... ", vagy „Van egy ecsetem, amelyik­nek nem hullik a szőre!” A barkácsoló ember mind­ennek ellenére nagyon hasz­nos tagja a társadalomnak. Deszkát, bádogot, vasat és falat fúr, de embertársait nem fúrja. Varga Géza nyugati, mind a keleti part­vidéke közelében. De jöjjünk közelebb Ma­gyarországra. A „Föld és Ég” című folyó­irat 1974. 5. száma egy felvé­telt közöl, melyet a Skylab 2. legénysége (Bean, Garriot és Lousma) készített 460 kilomé­teres magasságból. A felvé­tel a Nyugat-Dunántúlt és Nyugat-Szlovákiát ábrázolja. Világosan kivehető a Balaton, Fertőtó, a Duna vonala Becs­től Kalocsáig, a Csallóköz, a Csepel-sziget. Kinyomozha­tok arról a Kárpátok déli nyúlványai is. Jól elkülönül a Bakony a Vértestől, a Gere­cse a Visegrádi-hegységtől. Jó felvételen felismerhető a Balaton felé tartó M 7-es au­tóút, sőt az Országház tömb­je is. Somogy még látható, de Zala már nem, így erről a képről nem lehetne ott újabb olajmezőket kutatni. Az egri szakember, vagy városatya is megkérdezhetné: mit mutatna az északi-hegy­vidékről készítendő szerkeze­ti térképfelvétel? Az Eger- patak mentén húzódó törés­vonal eleven-e még, vagy tel­jesen összeforrott s nem kell újabb földrengésre gondol­nunk? Másik kérdés: az Eger —Tárná közti dombvidék re- dői nem rejtenek-e olaj-, vagy gázcsapdákat, melyek tartalékai hosszú időre meg­oldanák energiagondjankat? A MOSZKVAI Lomono­szov Egyetem földtani kuta­tási laboratóriuma felkészült a Szovjetunió európai részé­nek és a hozzá csatlakozó te­rületeknek a kozmikus vizs­gálatára. Dr. Zétényi Endre 1HAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH 8.20 Zenekari muzsika 9.12 Portrék Déry Tibor regényéből 9.43 Mongol népdalok és táncok 9.53 Lottósorsolás 10.05 Jelentés a vívó VB-ről 10.10 A képzelet varázslója 10.39 Édes anyanyelvűnk 10.44 Andor Éva énekel 10.59 Lottóeredmények 11.00 Változó világtérkép 11.10 Schubert: d-moll vonói, négyes 11.49 Czine Mihály könyvszem­léje 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Nóták 14.00 Gyártsuk vagy ne gyártsuk? 14.15 Mese az aranyhajd lányról 15.10 Jelentés a vívó VB-rffl 15.30 Népszerű átiratok 15 46 Szimfonikus zene 16Í05 A Mongol Népköztársa­ság nemzeti ünnepén 16.44 Az élő népdal 16.54 Jelentés a vívó VB-ről 17.20 Beethoven: D-dúr -szonáta 17.43 A magunk érdekében, a magunk védelmében 18.08 Rendezte: Márton Frigyet 19.30 Jelentés a vívó VB-ről 19.35 Népdalest 20.31 Az elmúlt évad nagy si­kerű hangversenyeiből 21.49 Hangszerszólók 22.20 Meditáció 22.30 Részletek Abrahám Pál operettjeiből 23.12 Hindemith műveiből PETŐFI 8.05 Olasz madrigálok 8.30 Mezők, falvak éneke 8.50 Burnusz és Cadilae 9.03 Ezeregy délelőtt 9.53 Lottósorsolás ío.oo Zenés műsor üdülőknek 12.03 Norma 12.55 Üj nyár 13.03 Bach: C-dúr szvit 13.35 Az európai széppróza klasszikusai 14.00 Kettőtől — hatig . . • 18.23 A bagdadi borbély (Operarészletek) 18.49 Láttuk, hallottuk 19.09 Lépésváltás 20.25 Jelentés a vívó VB-ről 20.30 A Magyar Rádió szórakoztató zenei hete KB. 22.15 Csárdások 22.30 Lendvay . KamiUó műveiből 23.15 Könnyűzenei stúdiónk SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 19.35 Vasutasnap előtt 17.45 Nótakedvelőknek 18.00 Alföldi krónika 18.15 A Kecskeméti Szimfoni­kus Zenekar játszik 18.25 Jubileumi híradó 18.35 Néhány perc tudomány 18.40 A Stade együttes felvételeiből 18.57 Hírösszefoglaló TE! MAGTAB 17.50 Mesebeli vadászok 18.45 A Mongol Népköztársa­ság nemzeti ünnepén 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétoma 20.05 Indokínai tájkép háború után 20.55 Római karnevál (Tv-játék) 22.10 Tv-híradó 3 22.20 Tv-tükör 2. műsor 21.15 A Fabrizzi ó-szisztéma (NSZK tévéfilm) POZSONYI 17.00 Hírek 17.15 A zene nyelvén (A bratislavai konzerva­tórium hangversenye) 18.00 A pozsonyi Lyra vendégei 18.40 Esti mese 19.00 Híradó, publicisztika 19.30 Rövidfilmek 20.25 Citromos tea (Mikrokomédia) 21.00 Híradó 21.25 Keresem az embert (Szovjet film) 23.00 Sajtószemle mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 es este 8 órakor „Gyilkosság” másodkézből Szovjet bűnügyi film Éjszaka 22.15 órakor Ejféli cowboy (Amerikai film) EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Az lesz majd a nap Színes angol film EGRI KERT Este 8 órakor Nincs visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Nagyvárosi fények Este 8 órakor Madárijesztő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Alfrédé, Alfrédó GYÖNGYÖSI KERT Az asszony és az elítélt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jutalomutazás HATVANI KOSSUTH Az Androméda töm FÜZESABONY Dal a szerelemről HEVES Lányok az aknamezőn LÖRINCT Cimborák A jó víznek kell a cé«ér...

Next

/
Thumbnails
Contents