Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

Aldebrőről Aldebrőn a honvédelmi ne­velés helyzetét és feladatait tái'ó/alta a községi tanács véírehajtó . bizottsága a leg- ntoobi ülésen. A lakosság és a ifjúság honvédelmi neve­lése az általános iskola, a ■KrSZ és más szervek munká­jában egyaránt érvényre jut, s mindezeket a községi tanács is nai-»konyán segíti. A tanács tesz a sportolási lehető­ségek bővítéséért. Megkezdő­dött egy füvesített sportpálya, és a tervek között szerepel egy bitumenes pálya építése. Az iskolában folyó testnevelés eredményességét a közelmúlt­ban sikeres, színvonalas tor­navizsga reprezentálta. Az MHSZ évről évre. s így a/, idén is. eredményesen vég­zi a bevonuló fiatalok honvé­delmi előképzését. Több fia­tal az MHSZ gépkocsivezetői tanfolyamát végzi. A község­ben élő tartalékos tisztek ' rendszeresen részt vesznek a továbbképzésekben. Jól működik a községi lö- , vészklub Holló József irányí­tásával. A klub technikai fel­szereltsége jónak mondható, és jelenleg is 21 hadköteles férfi vesz részt a klub mun­kájában. A községi tanács anyagilag is támogatja a. sportéletet és a honvédelmi nevelőmunkát. Császár István \?ámosgyörkről Vámosgyörk vasútállomás Rákóczi kereskedelmi szocia­lista brigádja, hasonlóan a Béke-brigád tagjaihoz, felke­resték otthonában özv. Ber- náth Lászlómét, aki az elmúlt évben baleset következtében mindkét lábát elvesztette. A brigád tagjai megtudták, hogy a meglevő műlábak já­rását nehezítik, könnyebbre és drágábbra lenne szüksége, amelyet csak nyugati orszá­gokból lehet beszerezni, s az SZTK. ennek költségét nem biztosítja. A brigád tag­jai magukra vállalták ezt a költségkülönbözetet, Szäcs Ferenc dekről. A nyári betakarítási munkálatok mellé ma még csak viszonylag kis tételek­ben, de már kapcsolódik a sárga- és a görögdinnye be­takarítási munkálata is. Ebben az évben az egyesült káli termelőszövetkezetben csaknem kétszázhetven hek­táron termesztenek sárga-, illetve görögdinnyét. A közös gazdaság dinnyetábláiról a tervek szerint csaknem 500 vagon dinnyetermést tervez­nek. A terméskilátások jónak mutatkoznak, s így minden valószínűség szerint várható, hogy a két nagy kereskedel­mi partnernek a szerződések alapján a várt mennyiséget a termelőszövetkezet szállítani tudja. Varga Gyula hevesről Kálból Júliusban országosan a leg­nagyobb mezőgazdasági mun­kát a gabonafélék betakarí­tása jelenti. Ez érthető is, hi- sze a közös gazdaságoknak ez idő tájt a legnagyobb feladata az, hogy a gabonát, minél gyorsabban, a legkisebb vesz­teséggel betakarítsák a föl­Az óvodai ellátottság hely­zetéről tárgyalt a hevesi köz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága. Holló József elnökhe­lyettes ismertette . az óvodai ellátottság helyzetét, a tárgyi és a személyi feltételeket. A községben három óvoda, ki­lenc csoporttal működik. Az utóbbi évek jelentős fejlődé­se ellenére sem tudták az óvodai igényeket kielégíteni. Szükség lenne még 100 férő­helyre. Tóth Mária Portugália az érdeklődés homlokterében Az Európa nyugati szélén, az Ibériai-fél­szigeten elte­rülő Portugá­lia az Atlanti- óceánnal és Spanyolország­gal határos. A BÜ5Q0 km-' te­rületű ország lakosainak szá­ma a legutób­bi népszámlá­láskor 8 063100 volt (1960-ban még 8 293 000.) A rendkívül nagy gazdasá­gi-társadalmi elmaradottság­ból következik, hogy a kiván­dorlók száma I960 és 1973 között megha­ladta a másfél milliót. Az ország fej­letlenségét ér­zékeltetik a sta­tisztikái adatok is: az egy la­kosra jutó bruttó nemze­ti össztermék csupán évi 708 dollár (konti­nensünkön az egyik legala­csonyabb). Fej­lett ipar híján túlsúlyban van a mezőgazda­ság: az ország északi részén főleg törpebir­tokok, délen nagy latifundiumok talál­hatók. a mezőgazdasági la­kosság 60 százaléka nem rendelkezik saját földdel, Ugyanakkor a 0,3 százalék­nyi nagybirtokosé a művel­hető földkerület 40 százalé­ka! A mezőgazdasági export legtöbb tételei: a bor, olaj­bogyó, olívaolaj, paradicsom, halkonzervek, valamint a parafa. Portugália hagyo­mányos felvevőpiaca Nagy- Britannia. Az aktív keresők között az iparban dolgozók aránya csupán 21,5 százalék, a fa­lusi lakosság aránya 42,3 százalék. A fejletlen ipar, a kereskedelem és a banktő­ke 70 százalékát a legutób­bi időkig 200 család ellen­őrizte. A portugál gazdasá­pot átszövi az amerikai, brit én nyugatnémet tőke. A psagy ’ ipari létesítmények kö- fpőtt említendő az NbZK-tő­getek, Timor, Makaó) terü­letileg huszonnégyszer na­gyobbak voltak, mint az „anyaország”. A gyarmatok nemzeti felszabadító harca, s ezzel a gyarmati háború 1961-ben kezdődött Angolá­ban. Az amerikai és NATO- segédlettel folytatott gyár mati háborúra Portugália évente költségvetésének 45 százalékát fordította. A kilátástalan gyarmati háború, amely konzerválta az ország elmaradottságát az 1926-ban hatalomra jutott korporatív-fasiszta rendszer bukásához vezetett. A Sala­zar által bevezetett korporá­ciós rendszer betiltotta a po­litikai pártok működését, lét­rehozta terrorcsapatát, i PIDE/DGS nevű titkosrend őrséget A fasiszta rendszer fenn­maradásának kedvezett í NATO támogatása. Az At lanti Szervezet rendkívül nagy fontosságot tulajdonít Portugáliának stratégiai helyzete miatt. Amerikai tá­maszpontok találhatók a most függetlenné vált Zöld- foki-szjgeteken, az Azori- szigeteken levő Lajes-on. Nyugatnémet légitámaszpont van a szárazföldi Portugália Beja nevű helységében. M. L. JELIH — KAS AJ EV Itáliai beszélgetések (3.) Vörös Velence A véletlen egy muranói üveggyári munkással hoz ösz- sze. Valahol dolgom van, s ahogy ez Velencében minden­kivel törvényszerűen megtör­ténik, eltévedek. Egy rendőr­től kérdezősködöm, középko­rú férfival beszélget éppen, aki rögtön szívélyesen felkí­nálja, hogy elkísér, úgyis ott lakik a közelben, s éppen in­dul haza. Természetesen po­litikára terelődik a szó, de Olaszországban ma beszél­nek-e másról az emberek? — A kommunisták győzel­me nagy meglepetés volt, olyan, amire itt nem számí­tott senki. Vörös Velence? Nem, erre még nem volt pél­da. — Bocsánat, ön velencei? — Harmincnégy éve lakom a városban, de ebben a tarto­mányban születtem, tehát joggal számítom magam ve­lenceinek. — Megkérdezhetem, ran­got jelent velenceinek lenni? Mert egy kis büszkeséget is érzek a hangjában. — A világ egyik legrégibb és legszebb városa... Azért mégsem mindegy, hogy az ember hol lakik. — Tehát meglepetés a kommunisták győzelme? — Kifejezetten. Én nem vagyok kommunista. Eddig mindig a kereszténydemokra­tákra szavaztam, pedig mun­kásember vagyok, nem úr, hanem munkás — és bizony­ságként mutatja is agyondol­gozott kezét. — Ve most, éle­temben először, én is a kom­munistákra szavaztam. — S hogyan képzelik el a jövőt a baloldali győzelem után? — Nem tudom. Az is lehet, hogy minden marad a régi­ben. Az egyik garnitúra megy, a másik jön. De talán bekövetkezik az a változás, amit oly sokan remélünk. De az is igaz, sokan attól is fél­nek,, még jobban elharapódz- nak az erőszakos cselekmé­nyek, a bűnözés. — ön is fél? — Nem, ilyesmitől nem tartok. • Inkább abban re­ménykedem, hogy a kommu­nisták és a kereszténydemok­raták összefognak. Ez segíte. ne. — A történelmi kompro­misszumra gondol, amit a kommunisták hirdettek meg? — Hallottam róla, bár rész­leteiben nem ismerem, de azt hiszem, egy ilyen össze­fogás segíthetne csak raj­tunk. — Köszönöm az őszinte be­szélgetést és minden jót kí­vánok. Az új városvezetésnek számos gonddal kell szembe­néznie, amelyek közül nem a legkisebb az a közismert tény, hogy a város, elsősor­ban az ide telepített üzemek levegőszennyezése miatt, ro­hamosan pusztul. — Velence még mindig a leglátogatottabb hely Olaszor­szágban — mondja a Santa Lucia pályaudvar információs irodájában egy turisztikai szakember. — A város pusz­tul? Kérem, annak is van va­rázsa, hogy ma már ferde toronyért nem kell Pisába menni. De mintha eltúloznák a város pusztulásáról szóló híreket. — Ezt nem tudom. Az vi­szont tény, hogy a lakosság egy része nagyon rossz kö­rülmények között él, nedves, omladozó lakásokban. — Sajnos, ez igaz. Viszont nem hiszem,\hogy ezen az ú j városvezetés segíteni tud. Egyelőre semmiképp., A várost évente 10—15 mil­lió turista keresi fel. Velen­ce gondjaiból alig látnak va­lamit. Mert Velence most is szép, épp olyan szép, mint amilyennek az utazók évszá­zadok óta leírták. — Azért már nem az igazi — mondja Giorgio, aki abból él, hogy önkéntes idegenveze­tőként a messziről felismer­hető turisták nyomába szegő­dik, s zengő olasz nyelven, vagy tört németséggel elma­gyarázza egy-egy templom nevezetességeit. — Az embe­rek megfontoltabbak, keve­sebb az idegen s kevesebbet is költenek. — Csökken az idegenforga­lom? — Azt hiszem, igen. Egy kicsit rossz hírünket is köl­tötték. Az újságok folyton azzal vannak tele, hogy sok a bűncselekmény. — S mit gondol, az új vá­rosvezetés ezen tud segíteni? — Remélem. Persze, azért mégsem Gior­gio reménye a legfontosabb. Jellemzőbb, amit egy közép­iskolai tanár mondott a va porettón, a Canale Grande mindig ünnepélyes díszletei között. — Velencét elkényeztette az idegenforgalom, s az idege­neket is elkényeztette Velen­ce. A valóság azonban más. Bár a lakosság száma állan­dóan csökken, ma is több mint fél millió ember él itt, s ezeknek nagyobbik része bi­zony rossz körülmények kö­zött. Ezért lett Velence vörös, ezért győzhetett, minden vá. rakozást és előrejelzést meg­cáfolva a baloldal. A feladat óriási, hisz az itt élők leg­nagyobb része gyári munkás. Aki ide jön néhány napra, az semmit sem lát a nyomoruk­ból. Az ő életkörülményeiken kell javítani, minél előbb. A baloldal egysége, felelősség- tudata segíthet ezen. Itt is másutt is. Egész Olaszország ban. Csányi László Aktuális téma kével épített Siderurgia Na-5 cional nevű kohászati kom-j binát és a Téjo partján,? Lisszabon külvárosában le- ? vő hajójavító dokk, amely? egyike a legnagyobbaknak a? világon. Az ország közművelődési ? körülményei is elszomorító? képet mutatnak: az; írástu-? datlanok arányát becslések? 30—40 százalékban adják? meg. Az analfabétizmus a? mezőgazdasági vidékeken 60? százalék felett van. Az egy? orvosra jutó betegek száma? 1048. Ezer lakosra csupán 49? televíziókészülék jut 1974. április 25-ig, a fa­siszta rendszert megbuktató? demokratikus forradalomig? Portugália a világ legna- ? gyobb gyarmattartó hatal- < ma volt. Afrikai és ázsiai? gyarmatai (Angola, Mozam- bik, Guinea-Bissau. Sao To-j mc és Frincipé, ZöjdfokLs — Óriást témám van! — lelkendezett Larcsuk a rovatveze­tőnek. — Izgalmas? — ér­deklődött Rizsikor. — Hogy izgal- mas-e?! Éles, mint a bivaly szarva! Maró, mint a vitriol! Ha nem vetem papírra, ő vet szét engem! — No, ez érdekes — élénkült fel Rizsi­kor. — Elég régen láttalak már olyan- nák, hogy valami szét akart volna vet­ni. — Figyelj csak — jött tűzbe Larcsuk —, mi itt valameny- nyien, mindenki a maga posztján, fon­tos feladatokat ol­dunk meg, tesszük, amit tennünk kell, ezalatt pedig valahol Szocsiban dologkerü­lők sütkéreznek a tengerparton, akik különböző ravasz fo­gásokkal kiküldetést buliznak ki maguk­nak. Micsoda fókák! Csak a tengeren ér­zik jól magukat. Süt­kéreznek, lubickol­nak, a napidíj úszik, a munka meg áll! — Ó, erről már annyiszor írtak — ráncolta össze csaló­dottan a homlokát Rizsikor. — Erről újból és újból írni kell! — győzködte Larcsuk. — Amíg ki nem hal­nak a lehűtök, akik az állam kasszáján élősködne k! — Rendben van — «dia meg magát Ri­zsikor. — Utazz a helyszínre, csináld meg az anyagot. Két­száz sort adunk... Larcsuk ragyogó arccal kiviharzott a szerkesztőségből, egyenesen a legköze­lebbi ' telejovjülkc­hez: — Halló, Tánya!— Csomagolj, szomba­ton utazunk. Kibu­liztam egy kikülde­tést Szocsiba... Oroszból fordította: Zahemszky László KObSUlH 8.Ä» 9.11 9.51 1U.05 10.33 11.09 12.20 12.35 13.40 14.00 14.25 14.33 15.10 16.05 17.05 17.30 17.45 18.00 18.20 18.48 19.25 20.38 21.25 22.15 22.20 22.30 23.00 Verbunkosok, népdalok Titkon innen, titkon túl . . . Az ifjúság dalai A képzelet varázslója Oralla Dominguez és Michel Dens éneke! i,Tenyérnyi ország a félsziget sarkán’» Ki nyer ma? Mclódiakoktél A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása Elejétől végig Kóruspódium Lakatos György népi zenekara játszik Kívül szép, belül jó? A rádió könyvklubja Beszéljünk Liszt Ferencről Van új a Nap alatt! Gulyás László; Békési esték Napkeleti barátaink Stefánia Woytowicz énekel Miért igen, miért nem? Hangtárlat A zongoraművészet eteó aranykora Brahms: Kettősverseny Kb.: Sporthírek Burnusz és Cadillac Tánczene Bulgáriából Macbeth. (Operarészletek) PETŐFI 8.05 9.50 10.00 12.03 12.15 13 03 13.40 14.00 17.00 18.10 19.13 19.19 19.39 20.28 21.38 22.00 23.15 Zenekari muzsika Oktalan átalakítások Zenés műsor üdülőknek Zoltán Aladár: Köröndi táncok Hallgassuk együtt! Pécsi stúdiónk jelentkezik A Purcell együttes énekel Virágkedvelők öt perce Ifjúsági randevú kettőtől — ötig ... Belépés nemcsak tornacipőben! Csak fiataloknak! Balladáink világa A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik Munkásszálláson nyáron A Magyar Rádió szórakoztatózenei hete Andrew Hill együttese játszik Széli György vezényel Nóták TE3 MAGYAR 17.30 Kopernikusz öröksége. (Lengyel rövidfilm) 17.50 A nyelv világa 18.35 Avatás előtt 19.30 Tv-híradó 20.00 Svájci tájak, svájci képek 20.25 Találatról találatra .. „ 21.35 Közvetítés a bolgár jubileumi kiállításról 22.15 Tv-híradó. 3. 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték. Illés Endre: Egyszárnyú madarak Közben: 20.45 Tv-híradó 2. 21.45 A SharirNoje. (Rövidfilm) Pozsony 17.00 Pozsonyi híradó 17.15 Fecske. (Ifjúsági magazin) 18.00 Szórakoztató műsor 18.40 Esti mese 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Hol voltál, Odüsszeusz? (Tv-játék) 21.10 Híradó 21.35 Ünnep Detván. (Folklórműsor) 22.05 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor „Gyilkosság” másodkézből Szovjet bűnügyi film EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Az lesz majd a nap Színes angol film EGRI KERT Este 8 órakor Nincs visszatérés GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 és háromnegyed 6 órakor Nagyvárosi fények Este 8 órakor Madárijesztő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Alfrédó, Alfrédé GYÖNGYÖSI KERT Az asszony és az elítélt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Du. fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor A bál hegedű FÜZESABONY Dal a szerelemről LŐRINCI Cimborák

Next

/
Thumbnails
Contents