Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-10 / 160. szám

XXVI. évfolyam, 16«. szám 1915. július 10., csütörtök WHtÁfS PROLETÁRJAI, EOYESUUrfPk Tanácskozik a szovjet parlament AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA Ünnepélyesen megnyílt a Bolgár Nemzeti Kiállítás Toctor Zhivkov és Losoncai Pál beszéde Szeraa délelőtt' a Buda­pesti Nemzetközi Vásárköz­pontban' megnyílt a Bolgár Nemzeti Kiállítás. A meg­nyitó ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központ^ Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Károly, a Központi Bizottság (átkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Megjelent Todor Zsivkov, e- Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, első titkára, a Bolgár Népköztár­saság Államtanácsának el­nöke és kíséretének tagjai. Ott voltak továbbá Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ka­tona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Bíró József külkereskedelmi, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari, dr.. Polinszky Ká­roly oktatási, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, vala­mint a .politikai és a gazda­sági élet több más vezetője és a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Az ünnepélyes megnyitón a magyar és a bolgár him­nusz elhangzása után Vla­dimir Videnov. budapesti bolgár nagykövet üdvözölte a nagykövetség és a tiolgár kereskedelmi és ipari kama­ra, nevében a vendégeket. Ezután Todor Zsivkov emel­kedett szólásra. Todor Zsivkov: Büszkék ragyánk a magyar néppel való elvtársi, baráti kapcsolatainkra — Különösen örvendetes számomra, hogy a legszívé- lyesebben köszönthetem önö­ket a „Bulgária 30 éve a szocializmus útján” című jubileumi kiállításon. Olyan érzésünk van, hogy, hazai földön állunk, hiszen a ki­állítást azon a -.testvéri ma­gyar földön rendezték meg, amelyet sajátként szeretünk. Köszöntőm önöket e földön, szocialista testvériségünk te­rületén, amelyen most egész Bulgária van jelen dióhéj­ban. Fogadják hálás köszöne- ttinket azért a lehetőségért, hogy Bulgáriát itt mulathat­juk be a változatlanul szép Budapesten — a szocialista Magyarország politikai, gaz­dasági és kulturális köz­pontjában. Arra törekedtünk, hogy a kiállításon bemutassuk, leg­jobb részét annak, amit né­pünk a szocialista építés éveiben elért. Vendégségbe, közeli ismerősökhöz, mindig a legjobbat visszük ma­gunkkal. önök közel állnak hozzánk, népeink századok öta ismerik egymást, s évti­zedek óta eleven kapcso­latok fűznek össze ben­nünket. A mai. kiállításon önök egy korszerű Bulgária arcu­latát láthatják — egy fej­lett. modem iparral és me­zőgazdasággal rendelkező Szocialista országét, amely mégbecsült és aktív részve­vője a nemzetköri politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életnek. Mi büszkék vagyunk ha­zánk hnyagi és szellemi fel- emelkedésére, erre a valósá­gos csocjára közel 1300 éves történelme során. Önök is tudják,' saját tapasztalatból, hogy a földi csodák- nem. az égből jönnek, hanem munká­sok, tudósok és alkotó embe­rek millióinak erőfeszítése árán születnek. Ma már híre-hamva sincs a régi,. csupán mezőgazdasági termékeket és nyersanyagokat exportáló Bulgáriának. Ezen a kiállításon, bő változatban mutatjuk be korszerű ipari termékeinket — elektronikus­számítástechnikai gépeket, emelő-6zállító berendezése­tet, különböző mezőgazdasá­gi gépeket, automatizációs «Biközökefc és még oak -nsés korszerű terméket. Ma a gaz­dag bolgár föld még gazda­gabban ontja termékeit mert komoly anyagi-műszaki bá­zissal rendelkező agráripari komplexumok foglalkoznak művelésével. A látogatok érzékelhetik a kiállításon Bulgária, kulturá­lis és szociális fejlődésének, a ■nép növekvő anyagi és szelle­mi jólétének jegyeit, láthat­ják mennyire megnövekedtek a lehetőségek olyan teljes, harmonikus személyiségek nevelésére, akik építői és gaz­dái a szocialista társadalmi életnek. Mivel barátok előtt állok, nem szeretném elken­dőzni, hogy nálunk mégnem minden megy úgy, ahogy sze­retnénk, még mindig vannak megoldatlan problémák, ne­hézségek. és hiányosságok is. De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb, amit a kiállítá­son is szeretnénk bemutatni — iparunk és mezőgazdasa­gunk legfontosabb ágazatai­nak növekvő termelési és ki­viteli lehetőségei, a modem Bulgária növekvő lehetősége az egyenrangú és még széle­sebb körű gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködésre, a nemzetközi szocia­lista munkamegosztásban vá­ló még teljesebb részvételre. Most, a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa előes­téjén, népünk a fejlett szo­cialista társadalom felépítését célzó pártprogramban kitű­zött feladatokat valósítja meg, s felsorakozott a hatodik öt­éves terv teljesítésére és túl­teljesítésére. Kedves magyar elvtársaink és barátaink! Sikereinket nem lehet el­szakítani testvéreink sikerei­től, akikkel. közösek. esz­méink és céljaink. Minden, amit élért és a .jövőben elér a tehet­séges, munkas/.erető ma­gyar nép a szocializmus építésében, minket bol­gárokat is örömmel tölt eL Részt vettünk az MSZMP XI. kongresszusán és ismételten meggyőződhettünk arról mi­lyen osztályharcokban edzett es az új társadalom építésé­ben kipróbált vezetője van a magyar népnek. Az MSZMP az a megmásít­hatatlan erő, amely a mai Ma­gyarországot sokszázados történetet; legmagasabb toká­ra emelte. Elvtársi, baráti kapcsolatban lenni a szocia­lista Magyarországgal — minden ország, minden nép számára megbecsülés. Mi büszkék vagyunk az MSZMP-vel, a Magyar Nép- köztársasággal és a magyar néppel való elvtársi, baráti kapcsolatainkra. Nincs erő, amely megzavarhatná kom­munista, elvtársi kapcsola­tainkat. Nincs erő, amely el­homályosíthatja szocialista barátságunkat. Nincs erő, amely csorbíthatná szövetsé­günket és mindenoldalú együttműködésünket Nincs, mert kapcsolataink a marxizmus—leninizmus és a. szocialista internacionalizmus szilárd, talaján fejlődnek és gazdagodnák tovább. Mert nagy történelmi feladatainkat csak közös erővel1 valósíthat­juk meg. Bulgária és Magyar- ország útja egyazon jövő fe­lé vezet — a kommunizmus, népeink boldogsága, a nem­zetközi együttműködés és az egész világ békéje felé. Kap­csolataink során olyan haté­kony, korszerű formákra tá-. maszkodunk, mini; a szakosí­tás, a kooperáció és az integ­ráció. A bolgár—magyar ipa­; ri társulások példát mutat­tak és úttörő szerepet ját­szottál!; ebben a vonatkozás­ban. A szocialista integráció u.i formái új lehetőségeit teremtik meg a további együttműködésnek. v Véleményünk szerint reális lehetőség van az idei évre előirányzott árucsere túltel­jesítésére, a még jelentő­sebb gazdasági és tudomá- nyos-műszaki kooperációra és' szakosításra országaink között. Elvtársak, barátaink1 . Az MSZMP XI. kongresz- szusán. Kádár János elvtárs azt mondta, hogy a Magyar Népköztársaság sikerei sok tekintetben a szocialista kö­zösséghez tartozó országok együttműködésének eredmé­nye. Ezt a gondolatot sze­retném én is megerősíteni a Bolgár Népköztársaság ta­pasztalataival: a fejlett szo­cialista tarsadakpi felépíté­se csak a szocialista közös­ség országainak legszorosabb együttműködése és kölcsönös segítsége révén valósítható meg. Ezért tulajdonítunk m.i döntő jelentőséget a szocia­lista gazdasági integráció szüntelen szélesítésének és mélyítésének a kétoldalú és sokoldalú alapon. És fárad­hatatlanul fogunk dolgozni a KGST által elfogadott komp­lex program következetes megvalósításáért. Mi, bolgár és magyar kommunisták és dolgozók, minden kezdeményezésünk­ben hálával tekintünk a szocializmust és kommuniz­must elsőitek építő Szovjet­unió világtörténelmi szere­pére, az SZKP-ra, tanítónk. Lenin dicső pártjára, az egész szovjet népre, az új, igazságos világ és az embe­rig boldogság alkotójára és véd:el mezői éré. A Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársa­(Folytatás a 2. oldalon) A moszkvai Kremlben folytatja munkáját a szovjet parlament: a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács. Képünkön: az ülés küldöttei. (Népújság' telefotő — TASZSZ—MTI—KS) Brezsnyev és Brandt megbeszélései tív változások elérését szol­gálják. Willy Brandt őszinte elis­merését fejezte ki azért, hogy lehetővé tették számára a szovjet nép politikai és tár­sadalmi életének, munkakö­rülményeinek mélyebb meg­ismerését. Köszönteiét mon­dott azért a meleg fogadta­tásért, amelyben mindenütt részesítették. Willy Brandt — mint is­meretes — Leonyid Brezs­nyev meghívására tartózko­dik a Szovjetunióban. (MTI) MOSZKVA: Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak “főtitkára szerdán meg­beszélést folytatott Willy Brandttal, a Német Szociál­demokrata Párt elnökével. Az eszmecsere során a tár­gyaló felek aláhúzták a to­vábbi pozitív lépések fontos­ságát a szovjet—nyugatné­met kapcsolatok különböző területein. Megállapították, hogy az SZKP és a Német Szociáldemokrata Párt, a két kormány erőfeszítései e pozi­„Svéd híd" készül Gentben Oltványi Ottó, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: „Svéd híd’” készül Genf- ben az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten, ezt arra értik, hogy a koordinációs bizottság fe­szült légkörű kedd éjszakai ülésén a semleges országok képviseletében a svéd kül­döttség vezetője bejelentet­te: Ausztria, Finnország, Svájc és Svédország olyan kompromasszumos javaslatot készít szerdán, amely alkal­mas lesz arra, hogy az idő- pontvitában a híd szerepét töltse be a szocialista álla­mok és a nyugati országok álláspontja között. Azt vár­ják konferenciakörökben, hogy a semlegesek csoport­sadat János. Todor Zsivkov es Losonczi Pál megérkezik a kiállításra. 'ÍMSI ÍSÍé ~ y«fovazki f. — mi ja olyan javaslatot nyújt be, amelyet előzőén bizalmas eszmecserén más küldöttsé­gekkel is vitatott. Amíg a fő figyelem a .koordinációs bizottság ülései felé fordul, a munkaszervek­ben lassú előrehaladás ta­pasztalható. A részeredmé­nyek segítik az időpontvita megoldását is. Komoly ered­ménynek számít, hogy az úgynevezett speciális mun­kacsoport, amely korábban egy svájci javaslat alapján a viták békés rendezéséről szóló szöveget elkészítette, most a román indítványról: az erőszakról és az erőszak­kal történő fenyegetésről va­ló lemondás témájában, kompromisszum alapján dön­tött és ezt a szöveget' szer­dán délelőtt regisztrálásra ajánlotta. „Az elvek albizottsága'1 is előrehaladt munkájában, mert megegyezés jött létre a szolidaritás fogalmának kér­désében. Sikerült ugyanis a franciák eredeti és a jugo- szlávok ezzel, kapcsolatos szövegjavaslatát megfelelő formába egybeolvasztani. Ha­sonlóképpen — kedd éjsza­kai ülésén — az albizottság megegyezésre jutott a hatá­rok békés megváltoztatásá­ról szóló mondat. megszer­kesztésében is. Ezzel az al­bizottság lényegében, befe­jezte a feladatköréhez tar­tózó szövegek kidolgozásé: es az „első olvasást”. Szer­dán mar a „második olva­sásba” kezdtek, ami néhány napig tarthat. Minthogy szerda délelőtt a máltai de legáció újabb munkaok­mányt terjesztett be, amely egy korábbi ENSZ-határozat alapján a baráti kapcsola­tokról szóló szövegezést kí­vánja hangsúlyozottabbá ten­ni, várható, hogy később „kozmetikázást’ fern a szö*>

Next

/
Thumbnails
Contents