Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1975

JÚLIUS

• •

On- és kölcsönös segélynyújtás

Ma a motorizáció, a repülés, a rakéta és elektrotechnika hallatlan, fejlődése korában a tömeges , sérülések bekövetkezése nem ritka. Az orvostudomány íelkészültséményék, esetleg tábori körülmények, orvosi segélyhelyek (OSH), szükségkórházak stb. Relative kevés orvos és egyéb személyzet jellemezné a helyzetet.

Vasúti katasztrófa sebesültjeinek elsősegélyben részesítése, elszállítása.

gé, a korszerű traumatológiai bázisok, a megfelelő számú é6 jól kvalifikált szakszemélyzet esetén sem mindig problémamentes egy-egy tömeges szerencsétlenség sérültjeinek ellátása, a baleset felszámolása

A mai korszerű elképzelésünk szerint a jövő esetleges

Az elsősegélynyújtás alap. jai

A bajba jutott, megsérült, balesetet szenvedett embertársunk megsegítését békében törvény mondja ki.

A motorozicáió, a haditechnika hallatlan ' fejlődésével békében és háborúban egyaránt rendkívül megnőtt a

A has-mellkas szöglet emelkedése az élet biztos jele.

háborúja rakéta-nukleáris háború lenne, amelyet a tömegpusztító fegyverek alkalmazása és a sérülések tömeges jelentkezése jellemezne a frontokon és a hátországban egyaránt.

súlyos, életveszélyes és a tömeges sérülések száma.

Általános szabályként

mondhatjuk ki, hogy a sérülést annak milyenségétől, lokalizációjától és súlyossági fokától függően, de a lehető

Az eszméletlen sérült szájából a törmeléket el kell távolítani.

A sérülések 6záma és összetétele azonban mégis más lenne, mint békeidőben. Igen nagy tömegű súlyos, életveszélyes, szennyezett, kombinált sérülés keletkezne csaknem egyidőben, az ellátás feltételei pedig korlátozottabbak lennérek. Rossz higiéniás viszonyok, szukségmtezlegrövidebb időn belül elsősegélynyújtásnak kell követnie.

A sérült személy ellátásának alapján beszélhetünk ön- és kölcsönös segélynyújtásról.

A sérült tudati állapota, mozgásképessége, felszerelése as szükséglehetősége szerint

önmagának, vagy baj társainak nyújt elsősegélyt, amíg békében a mentő orvos, háborúban, rendkívüli körülmények között az egészségügyi szakszolgálat, vagy alegység beosztottjai, vagy csoportjai a helyszínre érkeznek.

Az elsősegélynyújtás feltétele:

Az elsősegélynyújtás végrehajtója elméletileg és gyakorlatilag ismerje az elsősegélynyújtás módjait és azok helyes alkalmazását. Az elsősegélynyújtás legfontosabb tényezője az idő. Lehetnek olyan, súlyos sérülések, állapotok, ahol a gyors, mielőbbi segély életmentő.

Az ön- és kölcsönös segély- nyújtás szabályai:

Önsegélyt a sérült, vagy beteg saját magának nyújt, ha eszméleténél van, mozgásképes és rendelkezik olyan felszereléssel, vagy olyan szükségeszközök állnak rendelkezésére, amellyel állapotán segít, illetve ideiglenesen el tudja látni (kötszer, fájdalomcsillapító stb.).

Kölcsönös segély lényegesen több lehetőséget nyújt az ellátás során életmentő beavatkozásokra (légzés, szívműködés biztosítása), törések rögzítése, vérzés csillapítása, fájdalom csillapítása, szállítás.

A szervezett elsősegély- nyújtás során a polgári védelmi egészségügyi szakszolgálat és alegység beosztottjai, vagy csoportjai speciális felszereléssel rendelkeznek, vagy annak hiánya esétén szükségeszközökkel, de szakszerű egészségügyi ismeretekkel nyújtanak segítséget.

Az élet és a halál jelei:

Az. elsősegélynyújtónak a kölcsönös és szervezett elsősegélynyújtás, mentés során, különösen tömeges sérülés esetén döntő tényező az élet megállapítása. További teendőit lényegében ez határozza meg. Az életjelenségek észlelése esetén az elsősegélynyújtás súlyossági sorrend alapján történik, és ezzel egyidőben a primitív osztályozást is elvégzik.

Az élet jelei:

— mozgás,

— légzés,

— szívműködés.

A halál jelei:

Bizonytalan jelek:

— légzés nincs,

— szíműködés nincs,

— pupillák tágak.

Biztos jelek:

— hullafoltok,

— hullamerevség,

— súlyos, az élettel össze nem egyeztethető sérülés.

Az elsősegélynyújtás szabályai:

— tömeges sérülés esetén az elsősegélynyújtást mindig a legsúlyosabb sérültnél kell kezdeni;

— a sérültet lehetőleg fekvő helyzetben látjuk el, a feltalálás, kimentés során, később az állapotának megfelelően félig ülő, ülő, stb helyzetbe is hozható;

— a sérülés helyét a jó ellátás érdekében szabaddá kell tenni;

— a szorító ruhadarabokat meg kell oldani;

— ha a sérült eszmeieden légzése akadozó, vagy leáll, haladéktalanul biztosítani kell a légutak átjárhatóságát, majd mesterséges lélegeztetést;

— a szív megállása esetén a mesterséges lélegeztetéssel párhuzamosan szívmasszázs alkalmasunk^

— mesterséges légzés és szívmasszázs esetén a léguta- kat, szájüreget meg kell vizsgálni, a műfogsort, idegen anyagokat, szennyeződést, nyálat, hányadékot el kell távolítani, tiszta ruhával kitörlés, leszívás következik, ha eszköz áll rendelkezésre;

— felső végtag sérülése esetén az ujjakról a gyűrűt minden esetben el kell távolítani.

Szájból szájba lélegeztetés.

A sérülések jellege:

Mechanikai (lágyrész, csont, belsőszervi, kombinált égett, vegyi, radiológiai, biológiai).

Egyszeres és többszörös sérülés.

Elhelyezkedés szerint lehet: fej-, nyak-, törzs-, és végtag- sérülés.

(Folytatjuk)

Tudomány és technika

OLDOUO CSOMAGOLÁS

Japan vegyészek komoly perspektívákkal kecsegteti műanyagot állították elő keményítőből. A pollulonnak ■nevezett anyag finom por, melyhez vizet kevernek, s az egy nyert pép vékony, áttetsző film-réteggé szilárdul. A fólia nem bocsátja keresztül az oxigént. Rendkívül jói használható csomagolásra, mivel vízben jól oldódik, s így könnyen leküzdhetővé teszi napjaink egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémáját: a használt göngyölegek

elhelyezésének nehézségét. Ez azonban még nem minden: a pollülonból tésztát lehet gyúrni és kenyeret lehet sülni A pollülon kenyér íze tökéletesen azonos a búzakenyérével, a különbség annyi csupán, hogy a pollülon nem hizlal, mert kalóriaértéke egyszerűen a nullával egyenlő.

LÉZER ELLENŐRZI A LÉGKÖRT

A szibériai Atmoszféraoptikai Kutató Intézetben a légkör vizsgálatának új lézerszondázásos módszerét dől gozták ki és alkalmazzák a gyakorlatban. Az eddigi kutatási módszerek nem elégítették ki a tudósokat. Ezekkel ugyanis nem kaptak elegendő és gyors információt a légkörben lejátszódó folyamatokról. A lézeres szondázás a korábbiaknál sokkaj, hatékonyabbnak bizonyult.

A légkör korántsem egynemű. Mindenkor idlálhaéól ‘benne apró porszemcsék, égéstermékek, vízpára stb. A részecskékről visszaverődő lézersugár pillanatok alatt e földre er és tájékoztat mindarról, amivel útközben találkozott.

Az így szerzett adatok alapján lehetőséget kapnak e légkör átlátszóságának, a szél sebességének és irányának a hőmérsékletnek, a páratartalomnak és légnyomásnak meghatározására.

Lézersugárral meghatározható a Tégkör szennyezettsc gének mértéke is. Ez igen fontos a környezetvédelmi tervek kidolgozásához.

„VÁNDORLÓ” ÉPÜLETEK

Moszkvában a következő években negyven épületi „vö.ndorol él” régi helyéröl. Legközelebb a Kalinyin sugárút továbbépítése miatt az Építészeti Múzeum műena- léképületét választják le alapjáról, emelik görgőkre és csúsztatják 30 méterrel arrébb. Utána a Praga étterem épületét, és Rahmanyinov egykori lakóházát helyeik át. Az építészeti múzeum súlyát meg is állapították, több mint 15 ezer tonnával nehezedik majd a szállítógörgőkre.

A polgári védelmi kiképzésben való részvételű kötelezettség

A közelmúltban felhívták a figyelmünket arra, hogy egye. sek —a „Tanácsok Közlönye” f. évi március hó 21-i számában a polgári védelmi kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos szabálysértési rendelkezéshez fűzött magyarázatra tévesen hivatkozva — nem tekintik kötelezőnek a szakszolgálati kereteken kívül folyó, a dolgozók polgári védelmi felkészítése érdekében szervezett kiképzést. Szerintük az azon való részvétel önkéntességen alapul, és mint ilyen, távolmaradás esetén nem meríti ki a polgári védelmi kötelezettség elmulasztását, így nem is képezhet szabálysértést.

Annak ellenére, hogy lapunkban már korábban részletesen foglalkoztunk a polgári védelmi kötelezettség szabályaival, e figyelmeztető jelzésekre — a téves nézetek megszüntetése érdekében — a dolgozók polgári védelmi kiképzéséről ismételten tájékoztatjuk olvasóinkat.

Számos alkalommal tettünk említést a lakosság — közöttük - az üzemi, hivatali, stb. dolgozók — polgári védelmi felkészítésének jelentőségéről. Ennek kapcsán elismeréssel szóltunk a korábbi években eredményesen folytatott tájékoztató oktatásokról, amelyek a megfelelő alapot teremtették ahhoz, hogy a lakosság polgári védelmi kiképzése 1970-től kötelező jelleggel szélesebb körben, új tartalommal és magasabb színvonalon történjék.

E célkitűzésnek megfele 16en a honvédelmi minisz'. a polgári védelmi kötelezet ségről szóló 6,1964. (II. 21.)

Korm. számú rendelet 9. §. (1) bekezdése alapján:

„A polgári védelmi kötelezettség alatt állók évenként legfeljebb 60 órát meg nem haladó időtartamú kiképzésben, illetőleg továbbképzésben való részvételre kötelezhetők. E kereten belül a kiképzés, illetőleg továbbképzés évenkénti időtartamát a honvédelmi miniszter határozza meg”.

A 21/1970. (HK. 3.) PVO PK számú utasításával rendelkezett, amikor a szakszolgálati szervezetek beosztottjai körén kívül eső polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárok részére a polgári védelmi kiképzést (és nem az önkéntes részvételen alapuló tájékoztatást) elrendelte.

Az érvényben levő rendelkezésnek megfelelően jelenleg a dolgozók polgári védelmi felkészítése" kiképzés keretében történik, amely az említett kormányrendelet 1. §. (3) bekezdésében foglaltakon

..A polgári, védelmi kötelezettség magába foglalja: a) a polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvétel kötelezettségét”

alapul és ennek megfelelően az azon való részvétel kötele' ző.

A kötelezettség elmulasztásával szemben a törvény szigorúan fellép, amikor a szabálysértésekről szóló rendel- vezések keretében megfelelő ’ankclót alkalmaz.

E rendelkezés alapján „az "olgári védelmi kötelezett- ' alatt álló szakszolgalatra ki nem jelölt szemé!/« aki a

polgári védelmi kiképzésben, továbbképzésben, illetőleg gyakorlaton való részvételi kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztását alapos okkal ki nem menti, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható!”

A Tanácsok Közlönye XXIV. évf. 13. száma (1975. március 21.) — egységes szerkezetben foglalva közzétette a szabálysértésekről szóló jogszabályokat és állásfoglalásokat, ezzel hatékony segítséget nyújtott a jogalkalmazásnak és kellő tájékoztatást az állampolgároknak —

. a polgári védelmi kötelezettség elmulasztásához fűzött magyarázatával, amely szerint „a tájékoztatásról a távolmaradás nem képez szabálysértést”, egyáltalán nem zárja ki a dolgozók kiképzésben való részvételi kötelezettségét és a mulasztás esetén a szabálysértés megállapítását.

Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság

TOTO

1975. áprilisi, szamunkban megjelent TOTÖ helyes megfejtése:

1221xlxx211211

A helyes megfejtők közül — sorsolás alapján — az alábbiak nyertek könyvjutalmat:

Fejes Zsuzsa Eger, Bartók B. tér 1/B.

Tóth Sándorné Recsk, Asztalos J. u. 23.

Bocsi Hunorka Eger, Bethlen u. 4