Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-31 / 178. szám
Régi egri szabadtéri előadások NAPJAINKBAN, amikor a városi tanács hagyománnyá kívánja érlelni a nyári szabadtéri szín előadásokat, joggal merülhet fel a városát szerető polgár előtt, hogy vajon volt-e a régi időkben ilyesféle szórakozási lehetőség? ... Az első adat: ha nem is szinelőadás, de előkelő közönség előtt bemutatott látványos produkció az 1400-as esztendők utóján zajlott le a vár falai között. Az ifjú üstéi Hippolit, Eger püspöke előkelő és népes tálján vendégsereg kíséretében érkezett székvárosába egy kis vidám szórakozásra. Az olasz urak megcsodálták a fürdő melégvizű forrástavát, mely télen sem fagyott be és sűrű párát eregetett, miközben •vadmadárrajok röppentek a magasba. Máskor meg a Bükk rengetegében medvevadászatra ruccant ki a társaság. Egri napjaiknak egyik fő látványosságára, — amint az egy olasz nyelvű levélből is kitetszik, — a vár udvarán került sor, a püspöki palota előtt, tehát valahol ott, ahol napjaink ban is zajlanak egy megfiatalított XVIIL századi iskoladráma előadásai. Hippolit püspök és előkelő itáliai vendégei előtt a várbeliek vitézi torna-bemutatóval tették változatossá az urak egri programját. A korabeli beszámoló szerint éles fegyverekkel folyt a bemutató, melynek a keretében azonban szalmával kitömött bábuk szolgáltak „áldozatul”. A látványosság résztvevőinek a sarában a vár magyar személyzete mellett bizonyára az akkoriban itt élősködő taljánok is részt vettek. Kétségtelenül, hasonló „előadás”-» máskor is sor kerülhetett, hogy elűzzék a hétköznapok gondját, búját- bajáfc ★ A TÖKÖK hódoltság után újjászülető egri élet egyik színes és jellemző foltját szolgáltatták a jezsuita gimnázium által rendezett iskoladrámák bemutatók Az 1700-ban tartott előadás azonban szakított a hagyománnyal és a négy fal közül kilépett a szabad ég alá! A templommá alakított török mecset s a környező török házakban berendezett rend- ház és iskola épületei mögött emelkedő hirtelen magaslat; az azt lezáró városfallal egyetemben szolgáltak a je-i les produkció színteréül: Telékessg István egri püs-, pök, — a későbbi Rákóczi-: mozgalom egyetlen katolikus egyházfőjel — kívánságára az ifjúságnak egy, az 1552-es egri várostromot bemutató és Dobó Istvánt dicsőíts 'színmüvet adtak elő. Akadt olyan, aki idegen kézből való átvétel nyomán az is- koladrámát magának Tele-: kessynek tulajdonítja, pedig az ereded forrás, mélyből az nyomában esetről értesülünk, erről mit sem beszél. A domboldalon hét ösvényt építettek ki, mely hét játékszínt jelentéit. A különböző színhelyeket ugyanis nem mesterséges színfalakkal rendezték be, hanem hét színhelyet alakítottak ki, s a játék ott folyt, ahol azt a térszín, illetve az adottság megkívánta. Az egri vár falaiul az akkor még fennálló nyugati városfal szolgált. Sőt a vár- parancsnok javaslata nyomán, a kölcsön adott ágyúkkal az előadás nagyobb hitele érdekében nagyokat dur- rogattak. (Az ágyúkat egyébként a parancsnok a diákoknak adományozta.) Az előadás népes és igen előkelő publikum előtt zajlott. Nemcsak Telekessy, a messze környék tekintélyes nemes ural, s a város számottevő polgárai, de még a váci püspök is a nézőközönség soraiban tapsolt az egri deákok produkciójának. Találóan állapítja meg a hazai iskoladráma egyik jeles kutatója, hogy minden bizonnyal ez volt Eger városában az első nagyszabású szabadtéri színelőadás, melynek témája szétfeszítette az ideiglenes iskola színpadi kereteit. ★ A XVIIL SZAZADBAN az országot szekereken járó komédiások is meg-megfordultak városunkban, de szókimondó, fullánkos nyelvük, gyakorta pikáns kiszólásaik miatt nem valami szívesen látott vendégei voltak a magisztrátus urainak, akiknek hivatali kötelességükhöz tartozott a város minden rendű, s rangú népét megóvni efféle pajkos vidámságoktól. Páratlanul érdekes esetről vall a város gondosan megőrzött protokollunia az Ür 1756-os esztendejéből. Kétszáztizenkilenc esztendővel ennek előtte történt esetről imigyen vall a tanácsülés jegyzőkönyve: „Novák Gáspár Komédiás Városunk Bírája akarata ellen is bátorkodott Lovon dobolva a Városon Járni a Komédiát jádszani.." Az égbekiáltó vétekért a magisztrátus, urai maguk elé parancsolták és imigyen mondották ki a megfellebbezhetetlen szentenciát: „Bíró Urunkat kövesse megh, és holnapi napon innen mennyen el! Többé pedig ö Felsége Pa- rancsolattya Szerént, úgy, mint JÁTÉKOS is Egerben nem fog bébocsáttatni!” V * ★ 'Az 1800-as évek első felében Egerben a színtársulatok hosszú sora megfordult, és nem ment ritkaságszámba a szabadtéri előadás. így például 1840. július 12-én Eg- ressy Gábor vendégszereplésével a Püspökkertben, — a mai Népkertben — rendezték meg a Kénytelen király c. darab előadását. Rendelet a kedvezőtlen adottságú tsz-ek üzemfejlesztési terveiről A Magyar Közlöny 53. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek üzemfejlesztési terveiről. A rendelet az MSZMP KB, valamint a Minisztertanács idevonatkozó határozatai alapján, a kedvezőtlen adottságú tsz-ek tervszerű és összehangolt fejlesztésével kapcsolatban intézkedik az üzemfejlesztési tervek készítéséről. Az országban hatszáznál több olyan gazdaság működik, amelyekben a nem megfelelő talajviszonyok és egyéb hiányos termelőhelyi adottságok miatt lassult a fejlődés, és az üzemek egy része évről évre ráfizetéssel gazdálkodik. A helyzet megváltoztatására az érintett «rszágrészek- h«n komplex regionális terveket dolgoznak ki; körzetenként meghatározzák, hogy az adott körülmények között milyen növénytermesztési, illetve állattenyésztési ágazatra érdemes specializálni a gazdaságok termelését, mégpedig olyan mértékben és olyan termelésszerkezeti arányban, hogy a gazdálkodás kifizetődő legyen, továbbá a fokozatos fejlesztésre is mód nyíljon. A tsz-ek tagjai a komplex programok ismeretében a tervkészítés során megvitatják majd helyi lehetőségeiket, a kibontakozás útját és szak- tanácsadás igénybe vételével alakítják ki középtávú terveiket. Ezekben általában kevesebb termény előállításával számolnak, kis anyagi ráfordítást, kevésbé költséges beruházást irányoznak elő, de úgy, hogy a termelés jövedelmező legyen és a bevételek a tagok megélhetését egyre növekvő színvonalon biztosítsák. ' 1880. júliusában, — éppen 96 esztendeje! — a jó nevű Miklossy Gyula-féle színtársulat játszott Egerben, s hogy szellemesen leküzdje a színházterem hiányát, s hogy a közönség is kellemesen érezze magát a fullasztó melegben, a mai Marx Károly utcai Széchenyi étterem udvarán állította fel szabadtéri színpadát. „A színpad tágas, a páholyok és ülőhelyek kényelmesek, s nincs a színkörnek egy oly félreeső helye sem, honnan a színpadot egészen át ne lehetne tekinteni. Miklossy urat dicsérnünk kell gondosságáért .. Az „eléggé alkalmas és hús nyári színkör”-rő\ a korabeli sajtóbeszámolók, mint „nagy vonzerővel rendelke- ző”-ről emlékeznek meg. S talán még a középkorú egriek emlékeznek, hogy a két háború közötti egyik utolsó békeév nyarán a mai Népkertben, a söröző mellett, a teniszpályák felé tekintő térségben, Schubert Három a kislány c. operettjét adta elő egyébként a színházban játszó társulat rendkívül nagy sikerrel. A produkció egyik „fénypont”-ja volt, amikor a bécsi leányzók a színpadira gördült városi fogatba vetették magukat és azon gördültek ki a színről — a fák lombjai közé... ÍGY IVEL HÄT városunk szabadtéri előadásainak változatos históriája a XV. századi lovagi tornabemutatótól, az iskoladrámákon és sze- kerező komédiások játékán át a hivatásos teátristák avatott játékáig. A Belkereskedelmi Minisztérium most megjelent állás- foglalásában igyekszik elejét venni a görögdinnye lékelése körüli vitának. A minisztérium rámutat, hogy a görögdinnyének — az I. és II. osztályúnak egyaránt — frissnek, egészségesnek és élvezhetőén édesnek kell lennie. Ezért valamennyi elárusítőhelyen Kápolnáról Kápolna község tanácsának legutóbbi ülése a település egészségügyi helyzetét tárgyalta dr. Földi István, körzeti orvos előterjesztést alapján. A községben a gyógyító és megelőző munka végzésére a megfelelő egészségügyi hálózat kiépült. Kápolna és Tófalu községek egészségügyi ellátását körzeti orvos, védőnő, házi beteg- ápoló és egy gyógyszertár biztosítja. A tanácsülés megállapította, hogy a település egészségügyi ellátottsága javul, a lakosság egészségügyi kultúrájának színvonala emelkedik. Eredményesen vesznek részt többek között a „Virágos falu” és a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalomban. A lakosság az idén is részt vett a tüdő- és a rákszűrésekben. A véradás alkalmából 47 önkéntes véradó adott vért. Rendszeres a községekben az anya- és gyermekvédelem valamint a csecsemőgondozás. A népesedéspolitikai határozatok nyomán a születési arányszám kedvezően alakult. Az elmúlt évben 20 gyermekkel több született, mint 1973- ban. Rendszeres a községben az iskolaorvosi ellátás. A dohánybeváltó, a termelőszövetkezet és a kisz üzemorvosi ellátása megoldott. A település közegészségügyi és járványügyi helyzete jónak mondható. A kereskedelmi egységek, üzletek tisztasága a követelményeknek megfelel. Az iskola, a napköziotthon és az óvoda működésének egészségügyi körülményei jók. Az egészségügyi dolgozók rendszeres felvilágosító-pro- paganda munkát végeznek a lakosság körében. Előadások hangzottak el többek között a fogápolásról, a véradásról, kötelesek a görögdinnyét a vevő kívánságára meglékel- ni. Kifogás esetén a vevőt nem lehet kötelezni a lékelt dinnye megvásárlására. A rendelkezés az állami, és szövetkezeti boltokra, őstermelőkre és a magánkereskedőkre egyaránt vonatkozik. (MTI) á rákszűrésről, a népesedés- politika, az elsősegélynyújtás, a dohányzás, az alkoholizmus témáiból. A községben 1970 óta eredményesen működik a polgári védelmi egészségügyi szakasz, ennek tagjai nemrég sikeres vizsgagyakorlaton adtak számot felkészültségükről. Császár István Hatvanból A Hatvajn—Salgótarján pályafenntartási főnökség XIII. pályamesteri szakaszán négy szocialista brigád működik, amelynek tagjai az első félévi társadalmi munka vállalásaikat túlteljesítetté^:. A „Petőfi” és a „Kossuth” brigád tagjai kommunista műszakot szerveztek, s az ezért járó pénzt a vietnámi nép megsegítésére ajánlották fel. Patronálói a hatvani II. számú általános iskola „Petőfi Sándor” útörőcsapa- tának is. A „Ságvári Endre” fémmunkás brigád tagjainak többsége rendszeres véradó. A „Gábor Áron” brigád tagjai a MÁV óvodájának, öltözőjének és ebédlőjének festését vállalták. Ezenkívül a négy brigád tagiai kivették részüket a MÁV-lőtér építésében is, itt csaknem 450 óra társadalmi munkát végeztek. Szűcs Ferenc Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Igazgatóságának párt-alap- szervezete taggyűlést tartott, ahol értékelték a vállalat intézkedési tervét, amely átfogja az egész vállalat tevékenységét. A taggyűlés előadója Goda Miklós, műszaki igazgatóhelyettes volt. Ismertette a féléves eredményeket és azt, hogy mit kell tenni a II. félévi feladatok teljesítéséért. Elmondotta, hogy vállalati szinten az elmúlt félévben 3 millió 317 ezer forint értékű anyag megtakarítást értek el. Kiemelkedő megtakarítás volt a Thorez bányaüzemnél és az ecsédi gázvezető építő üzemnél. Villamosáramból és üzemanyagból több mint 6 millió forint a megtakarítás. Tóth Lajos Sugár István A vevő kívánságára kőtelező a dinnye lékelése cA o item es élő ember anatóiniáia A viccmesélő embernek két alaptípusát ismerjük: az egyik a normális viccmesélő ember, a másik fajta a notórius viccmesélő ember. Ez az utóbbi igen veszélyes típus, ezért részletesebben foglalkozunk anatómiájával. A notórius viccmesélő ember beteg, ha nem mesélhet viccet. Ezért, ha a bulváron sétál és a túloldalon meglátja valamelyik isr merősét, halált megvető bátorsággal keresztülrohan az autók, autóbuszok és motorkerékpárok hömpölygő áradatán, és köszönés helyett rákezdi, hogy: „Hallottad azt a viccet, amikor Kohn...” És elmondja. Egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy ismerőse idegesen toporog és állandóan a nyilvános W. C. felé pislog. Az ilyen eset tragikusan is végződhet, természetesen nem a viccmesélő ember szempontjából. A notórius viccmesélő ember nagyon szereti meglátogatni rokonait és ismerőseit, és a legjobb viccek mindig akkor jutnak az eszébe, amikor már hazaindulóban van, ezért megáll a nyitott ajtóban — főleg télen —. fogja a kilincset, és elmeséli a viccet, hogy: „Hallottad?... Amikor Kohn.,-”, minekutána a hároméves unokát, akit éppen az előbb fürdettek meg, másnap súlyos tüdőgyulladással viszik az orvoshoz. A notórius viccmesélő embernek jegyzetfüzete is van, de memóriája már kevésbé, mert képes egy nap tizenháromszor is megkérdezni a társaságtól, hogy „Meséltem már nektek azt a viccet, amikor Kohn... ?” A notórius viccmesélő embert a nők sem szeretik, tekintettel arra, hogy a nevetés állítólag hizlal. ő különben jó alaptermészetű ember, mert szórakoztatni akarja embertársait, mindenekelőtt sajat szórakoztatása céljából Azt azért még véletlenül sem lehet ráfogni, hogy önző, mert amikor egyedül van, akkor soha sem mesél vicceket. A notórius viccmesélő embernek vannak halálos ellenségei. A halálos ellensége az az embertípus, amelyik megvárja, amig a viccmesélő félig elmondja a vicqet, s ekkor bemondja a poént. És végül: A notórius viccmesélő embert türelmesen végig kell hallgatni, megfelelő pillanatban harsány kacajra kell fakadni, hogy neki is legyen valami öröme ebben az életben. Varga Géza ■ äOsau it* 8.20 Zenekart muzsika. 10.05 Éneklő világ. 10.30 Don Pasquale. 11.39 Mindenki könyvtára. 12.20 Ki nyer ma! 12.30 Kajak-kenu VB — Belgrad. 12.45 Melódiákoktól. 13.40 Vita a korszerű mezőgazdaságról. 14.00 Magyar előadóművészek felvételeiből. 14.48 Itóruspódium. 13.15 Szép a világ. 15.43 Az élű népdal. 15.54 Nyárt vidámságok. 17.05 Szülőimhez. 17.20 Urbán Katalin népdalokat énekel. 17.40 Körmikrofon. 18.05 Liszt-müvek. 19.23 Kritikusok fóruma. 19.35 A főszerepben Joan Sutherland. 22.30 Népdalok. 23.00 Tánczene. 23.30 Bach: 11. kanlata l.obcrl Gott in seinen Reichen. PETŐFI 8.50 Szem forgat ás nélkül. 12.03 Magyar táncokról. 12.23 Madrigálok. 12.43 Miskolci stúdiónk jelentkezik. 13.03 Wolf: d-moll vonósnégyes. 14.00 Kettőtől — hatig . .. 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Csokonai és a muzsika. 19.36 Filmzene. 19.44 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 20.28 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. 21.04 Máté Rácz László népi zenekara játszik. 21.33 Gyulai Gaál János: Nyolcadik csarnok. 22.30 Rádióhangversenyekről. 23.15 Klasszikus operettrészletek. SZOLNOKI RADIO 18.00—19.00 Alföldi krónika — Dzsessz. — Üttöröhiradó — A szolnoki Kassai úti iskola kórusa énekel — Egészségünk védelmében — Ritmuskoktél. MAGYAB 17.25 Piros sapka. . , . 18.05 Telesport. 18.30 Munka és ember. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Helsinkiből jelentjük . . . összefoglaló az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszának második napjáról. 20.40 Balzac nagy szerelme. 21.35 Dalok, táncok a Szovjetunióból. 21.40 Kezdőkör. 22.40 Tv-híradó. 2. műsor 20.01 Nyári színházi esték. Racine: Berenice. Tragédia. 20.50 Tv-híradó. 2. POZSONYI 17.00 Hírek. 17.15 Fecske. (Ifjúsági magazin.) 13.00 Külföldi vendégek a pozsonyi Lyra-fesztiválon. 18.40 Esti mese. 19.00 Híradó, publicisztika. 420.00 Amolyan kis pont a térképen. (Tv-játék.) 2t.30 Publicisztika. 22.10 A hős lányról szóló dal. (Szovjet film.) mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. xél 4, fél 6 és este 8 órakor Nagyvárosi fények Amerikai film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) / du. fél 4, fél 6 és este fél 8 „ órakor Az élethez túl sok . . , Szfhes olasz bűnügyi film. EGRI KERT Este 8 órakor Egy királyi álom GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fel 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Piedone, a zsaru GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4, és fél 6 órakor Htegyen völgyön Este fél 8 órakor Anna és a farkasok GYÖNGYÖSI KERT Nyílhegy és aranyöv HATVANI VÖRÖS CSILLAO Vérdíj Kovpak fejére FÜZESABONY j A negyedik vőlegény LŐRINCI Nem zörög a harass*
