Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-30 / 177. szám

KéSszer ad — Sei gyorsan ad Lakásfestésre, -mázolásra márciustól hiába keresünk vállalkozót. A szövetkezetek, a kisiparisok már foglalták. Nem naponta, nem is évente van ilyen nagy munkára szükség, korábban, még a fő­szezon előtt kellett volna ész­bekapni. Igen ám, csakhogy egy szövetkezet már tavaly elvállalta a festést és mázo­lást, árajánlatot is adott, de munkát kapott, és visszaadta a megbízást. Ez ugyanis szá­mára jövedelmezőbb. A la­kosság részére csak maxi­mált áron, a közületnek sza­bad áron számlázhat. Személyes probléma? Lát­szólag az egyéni érdek ütkö­zik a szövetkezetével. Való­jában a lakossági (a társadal­mi) érdek a csoportéval. Mint némely más esetben, amikor nem találjuk például az ál­talunk keresett cikket az üz­letekben de felfedezzük drá­gább változatát. S mindany- nyiszor, amikor a fogyasztói igények, a vevő, a társadalmi szükségletek fölé emelked­nek a termelői, az eladói ér­dekek. Az indokolatlan, vagy jog­talan vállalati és szövetkezeti jövedelemnövelésnek nem is mindig közvetlenül a fogyasz­tók a kárvallottjai. Gyakrab­ban és nagyobb sérelem éri a népgazdaságot. Közvetve va­lamennyiünket. mégis több­nyire észrevétlenül elme­gyünk mellette. Az indokolat­lan. készletnövelések ellen például ritkán tiltakozunk személyes beszélgetések al­kalmával és a társadalmi fórumokon. Annál gyakrab­ban emlegetjük az anyag- és szerszámhiányt. Holott a túl­zott biztonság, a teli raktár — a felesleg — egyes vállala­toknál, szövetkezeteknél tár­sadalmi méretekben szüli a hiányt. A vállalatok jelentős része a szocialista országokba irá­nyuló export túlteljesítésére törekszik, s tartózkodik a na­gyobb erőfeszítéseket igény­lő, kisebb szériával, fokozott minőségi és korszerűségi kö­vetelményekkel párosuló tő­kés kiviteltől. Holott a nép­gazdaság tervszerű fejlődése, egyensúlyi helyzete, a válla­lat jövője a minden piacon értékesíthető termékek gyár­tásának fokozását igényelné. Sok, főleg gépipari vállalat értékesítési gondokkal küsz­ködik, miközben a tőkés ex­port népgazdasági előirány­zatai n»m teljesülnek. Az MSZMP XI. kongresz- szusán joggal bírálták a szűklátókörű, népgazdasági károkat okozó vállalati, szö­vetkezeti döntéseket, a cso­portérdekek mindenek fölé helyezését. És határozottabb fellépést sürgettek. A közpon­ti irányító szervek, az ágaza­ti minisztériumok — hangsú­lyozták a legmagasabb párt­fórumon — nem nézhetik tét­lenül, hogy a vattaiatok, a szövetkezetek feladataikat félretéve a társadalom rová­sára növelték jövedelmeiket. A vállalatok irányítása hibák, visszás jelenségek láttán fel­tételezi a beavatkozást, szük­ség szerint az utasítást, a ve­zetők íelelősségrevonását is. Persze nem mondhatunk le a vállalatok kezdeményező készségéről, rugalmas mun­kájáról, ha bizonyos intézke­dések, például némely anya­gok központi elosztása, kal­kulációs és árelőírások, kor­látozzák is az önállóságot.. A népgazdasági érdekek részben fegyelmezett gazdálkodást, részben nagyfokú manővere­zést feltételeznek. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a közmondás. S napjainkban kétszeresen árt az a vállalat és a szövetkezet, amely vélt érdekeire apellál­va növeli társadalmi, gazda­sági gondjait. De esetleg árt akkor is, amikor csökönyösen csak a kitaposott utakon haj­landó járni. Mert csak foko­zott erőfeszítésekkel, kezde­ményezésekkel, áldozatos — esetenként kockázatos — vállalkozásokkal csökkenthe­tők a veszteségek, javulhat a magyar népgazdaság egyen­súlyi helyzete. Kovács József Kielégítő ellátás olcsó élelmiszerekből A MÉM-ben megvizsgálták, hogyan alakul az év eddig eltelt időszakában az olcsó élelmiszerek gyártása és for­galmazása, és hogy milyenek a kilátások a hátralevő he­tekben, hónapokban. Megál­lapítottak: a helyzet meg­nyugtató, amennyiben az ol­csó áruk az egész élelmiszer­választékon belül a tervezett­nek megfelelő arányban ke­rülnek a fogyasztókhoz, mi­után a gyárak és a kereske­delem eleget tettek ilyen irá­nyú kötelezettségeinek, válla­lásaiknak. Húskészítményekből az ol­csóbb termékek aránya idén mintegy 60 százalékot tesz ki. (Ebbe az „osztályba” sorol­hatók a kilónként 40 forin­tért, vagy ennél olcsóbban árusított élelmiszerek.) Meny­nyi ségük az előzetes tervek­nek megfelelően alakult. Vá­gott baromfiból az olcsó ter­mékek idei forgalma hozzá­vetőleg a tavalyinak megfe­lelő, s ez figyelemreméltó, inert a vágott és darabolt ba­romfitermékek ára hat éve nem nőtt, annak ellenére, hogy a baromfi felvásái'lási árát időközben növeltéit. A tojás piaci árszínvonala az elmúlt évihez képest 1975-ben várhatóan 12 százalékkal csökken. Tejtermékekből az olcsó áruk forgalma folyatna- tosan visszaesik, mert a , fo­gyasztók szívesebben vásá­rolják az eldobó csomagolású polypack tejet, mint a kan­násat és a sajtok közül job­ban keresik a drágább, de nagyobb élvezet-értékű faj­tákat. Ennek ellenére az ipar továbbra is fenntartja az ol­csóbb sajtok választékát. A konzervipar 1975-ben 25 féle új termék gyártását kezdte, illetve kezdi meg. Ezek egy része az olcso élel­miszerek kategóriájába tarto­zik. Jelentős sikernek tartják, hogy a konzerv-zöldborsó és zöldbab forgalma mintegy 25 százalékkal nőtt. Egyötödével több gyorsfagyasztott főzelé­ket adnak el idén az üzletek­ben, miután sikerült növelni a mirelit élelmiszerek gyártá­sát. A várható évi forgalom mintegy 540 vagon, ennek je­lentős része az olcsó árkate­góriába tartozik. Az édesipar mintegy 3,5 százalékkal több háztartási kekszet bocsát a kereskedelem rendelkezésére. A dohányipar az elmúlt év­hez képest mintegy 400 mil­lióval több Románc cigarettát gyárt, miközben a Munkás cigaretta forgalma csökken, 1975-ben várhatóan 130 mil­lióval. Terítéken a vendéglátás Lehet-e korszerűen táplálkozni? A kérdésre két felelet adó­dik. Az első: Igen, lehet. Ügy. hogy az ember korának és személyi szükségleténeit meg­felelően táplálkozzék, bioló­giailag értékes anyagokból készült reggelit, ebédet, va­csorát fogyasszon, s tegye mindezt úgy, hogy közben fölösleges kalóriákkal ne ter­helje túl szervezetét. A második válasz: Lehet­ne. Lehetne korszerűen táp­lálkozni, ha annak megvol­nának a megfelelő feltételei. S bár tapasztalható fejlődés ezen a területen — állapítot­ta meg a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság vizs­gálata — a korszerű táplál­kozás tömegméretű elterje­déséről mégsem beszélhe­tünk. Gyerekek felnőtt koszton A legnagyobb gondot ter­mészetesen a fejlődő gj er- mekszervezetre kell • fordíta­ni. Ez a kor az, amelyben kü­lönösen fontos, hogy vitamin­dús és teljes értékű fehérjék­ben gazdag táplálék jusson az asztalra, a lehetőség sze­rint olyan elemekkel kiegé­szítve, amit a kor speciális igényei megkövetelnek. Eze­ket a körülményeket hivatot­tak teljesíteni a gyeitmekin- íszmények konyhái, itt azon­ban igen furcsa a in'yzel. a '.'i-mciviűtcznK:­nyekben alkalomadtan 40— 45 százalék felnőttet étkez­tetnek, s így természetesen a korszerű táplálkozás követel­ményeinek eleve nem lehet eleget tenni. Örömmel keli azonban megemlíteni, hogy megyénk­ben nagy sikerrel járt az is- kolatej-akció új intézmé­nyeket sikerült megnyerni e jó ügynek, s a tejfogyasztás felfelé ívelő tendenciát mu­tat Hevesben. Ezelőtt öt esz­tendővel egy Heves megyei lakos átlagosan 52 liter tejet fogyasztott évente, 1973-ban hatvan litert és tavaly már hetvenet. Egyébként megyénk az egy személyre számított tejfogyasztásban Budapest környékét kivéve a megyek közül a második helyen áll. Zöldségfélék fogyasztásá­ban 1972 jelentette a mély­pontot. amely alapvetően ler.melési okokra vezethető vissza. Azóta a helyzet lé­nyegesen javult, tavaly már 12 kilogrammal haladta meg az átlagos évi fogyasztás u tavalyelőtti szintet. A kor­szerű tápanyagok fogyasztása általában emelkedett, bár gátló tényező a korszerű táp­lálkozáshoz szükséges alap­anyagok egy részének magas ára. Vendéglátás hűtőgép nélkül A korszerű táplálkozásban igen fontos szerepet: töltenek, ijletv,« tellfcaéoeJi be % -wai, déglátóipari egységek. A ven­déglátóipar azonban — amint ezt a NEB-vizsgálat vezetője kifejtette —, még a mennyi­ségi követélményeket is alig- alig tudja kielégíteni. A Pa­noráma Szálloda és Vendég­látó Vállalatnál, a Felső-ma­gyarországi Vendéglátó Vál­lalatnál a technikai ellátott­ság határozott csökkenése ál­lapítható meg. A munkahelyi egységeknél — szó szerinti idézet a jelentésből — „a megfelelő színvonalú ellátást nem tudják biztosítani, s a vizsgálat azon megállapítása a legkevésbé sem lehet kö. zömbös, hogy „az üzemi ven­déglátás az elmúlt időszak­ban nem fejlődött kielégí­tően.” Szinte elképesztő adat. hogy az elektromos hűtők tárolási felülete 1973 óta nemhogy növekedett volna, de még azonos szinten sem maradt. Kétezer-nyolcszáz köbméter­ről kétezer-hélszázra csök­kent. A technikai eszközöket, nem tudják pótolni a vendéglátó vállalatok, ezért kénytelenek olyan elhasznált gépeket üzemben tartani, amelyek ré­gen megértek a selejtezésre, üzemeltetésük, mondani sem kell, nem a hatékonyságot se­gíti elő. Nem lehet megkerülni A technikai állapot rend­kívül .liosiSiaeEötlefl. A Xenon-verseny Az Egyesült Izzó fénycső gyár egységének xenonlámpa-gyártő üzemében készítik a mozifilm vetítőgépekhez a nagyfény- erejű xenonnal töltött lámpákat. Egy-egy ilyen világítótest értéke, típustól függően, tíz­ezer és huszonkétezer forint között váltakozik. Az üzem kollektívája a kongresszusi mun­kaverseny második szakaszában vállalta, hogy azonos létszámmal, a tavalyi ötezerrel szemben, az idén hatezerkilencszáz xenonlámpát gyárt. (MTI fotó — Bara István felv. — KSJ Fő profil: a hústermelés Hol van már az az idő, amikor szinte mindennel foglalkoztak a régi kis szö­vetkezetekben Tarnaleleszen, Bükkszenterzsébeten, Fedé- mesen és Szentdomonkoson? — 1970, az egyesülés óta gazdaságunkban is megkezd­tük a szakosodást — mondja a négy községet magába fog­laló, több mint ötezer hektár területen gazdálkodó terme­lőszövetkezet elnöke, dr. Sike Ágoston. — Gyenge termő­helyi adottságok között kell itt a hegyvidéken kialakíta­nunk egy olyan gazdasági szerkezetet, amely az itteni gált egységek a mélyhűtő berendezések hiánya miatt egyáltalán nem képesek se- milyen mélyhűtött terméket felhasználni, illetve készle­tezni. A technikai fogyatékossá­gok mellett azonban olyan hibákat is meg kell említeni, amelyek személyi jellegűek. Vajon minek tulajdonítható az. hogy az előfizetéses me­nük nyersanyagértékét, a nyersanyagnormákat szabá­lyozó 8/1972. PK 25. számú PM utasítást a vizsgált egy­ségeknél alig ismerték. a végrehajtására intézkedések pedig csak elvétve történtek. A vizsgálat; javaslati anya­gáról vita alakult ki. Voltak, akik úgy érezték, hogy a ja­vaslatok közül túlságosan sok azoknak az aránya, amelyek központi intézkedéseket sür­getnek, s talán helyesebb len­ne megyénkén belül megten­ni azt, amit lehet a vendég­látás helyzetének javítására. A vizsgálat vezetője, a munkában részt vevő szak­emberek véleményére tá­maszkodva kijelentette, hogy u vendéglátás helyzetét nem lehet megkerülni. Minden­keppen központi intézkedé­seket sürgető akut probléma, amely nem csupán a techni­kai oldalát hivatott rendezni a vendéglátóiparban levő helyzetnek. A szakmai, to­vábbképzési és szakmunkás­képzési gondokon túl, nem le­het megkerülni olyan kér­dést, mint a vendéglátóipari alkalmazottak fizetésének kérdése, amely egységes ál­lásfoglalást, rendezést kíván, hiszen az itt dolgozók nomi­nálbére az utóbbi években a minimális, emelkedést mutat­ja. viszonyok mellett a leggazda­ságosabb termelést biztosít­ja. Erdősítés, legelőtelepítés A szakosodáshoz vezető el­ső lépés Tarnaleleszen is az volt, hogy a szántóföldi mű­velésre alkalmatlan, mere­dek lejtőket fokozatosan ki­vonták a szántóművelés alól és — meliorációs terv alap­ján — hozzákezdtek a gyep- telepitéshez, s a több mint 2200 hektárnyi erdőben is akadt tennivaló: — Elég kedvezőtlen fafajta­összetétel — mondja Hubai Miklós fiatal erdőmérnök, a tsz-erdészet vezetője —, ezért láttunk hozzá egyelőre 210 hektáron a felújításhoz. Itt már fenyőt, tölgyet telepí­tünk. Ha ezzel végzünk, új telepítésbe is belevágunk. Szeretnénk elérni, hogy a mostaninál lényegesen, több legyen az iparifa-kihozatal. Ennek persze csak az alapjait tudjuk lerakni, hiszen az er­dő átalakításához évtizedek­re van szükség. A legelőtelépítés sem öncé­lú, hiszen amennyire az emlí­tett lejtők alkalmatlanok a szántóművelésre, annál ked­vezőbbek a szálastakarmány- termesztésre akár legeltetés­sel, akár kaszálással. Min-, denképpen a növekvő állat­állomány gazdaságos takar­mányozását szolgálják. Bronzpulyka és „hústermelő” tehenek A legelők hasznosítása már javában megkezdődött, hi­szen a szarvasmarha-állo­mány kora tavasztól késő őszig kint legel. — Ebben az évben már nem fejtük a teheneket — mondja Sike Barnabás íőal- lattenyésztő, az ágazat vezető agrármérnöke. — Olyan ke­vés volt a tejhozam — még a kétezer litert sem érte el évenként és tehenenként —, hogy jobbnak látszott a hús­termelésre átállni. Most kezd­jük a keresztezést: hústípusú bikák spermáját vásároljuk meg a mesterséges terméke­nyítő állomástól. A beszélgetésből kitűnt, hogy már jelenleg is majd a felét hozza a gazdaság bevé­telének az állattenyésztő-;' ágazat. A „hústermelő” tett. neken kívül ugyanis két éve elkezdtek a. -te­nyésztését is, amelyből ta­valy például 20 ezer darabot adtak el — szinte a teljes mennyiséget olasz exportra. — Ez különösebb beruhá­zás nélkül alakult ki — mondják a szövetkezet szak­emberei —, ugyanis a puly­kát csak akkor kezdjük ne­velni, amikor a szarvasmarha és a juh téli istállója felsza­badul. Fertőtlenítik az ólakat. s már jön is a napospulyka, amelyeket 3—10 kilogram­mosra nevelnek, hizlalnak. És — mint ismert — a puly­ka is ellegelész, amint na­gyobbacska lesz, később pe­dig kitűnő takarmányra talál a gabonatarlókon. így aztán érthető is hogy a tavalyi 20 ezres állománynál egy-egy pulyka 25 forint tiszta bevé­telt hozott a szövetkezetnek. Most, a még jobb, kedvezőbb feltételek megteremtése érde­kében már saját törzsállo­mány kialakítását tervezik. Háztáji gondok A bronzpulyka és a szarvasmarha mellett jelentős a juhállomány is. Ez az ai- ágazat is jövedelmező tevé­kenység ezen a vidéken. Ezt bizonyítja, hogy a sertés- és a tehéntartás mellett még ?- háztájiban is foglalkoznak vele. Csakhogy az utóbbi ide ben egyre nagyobb gond a pásztor. A közös gazdaság hat juhászából négy nyug­díj előtt áll. s nem kapnak egyik községben sem .pász­tort a háztáji tehenek, serté­sek és juhok őrzésére. A rendezetlen viszonyokon a szövetkezet próbál segíteni, hiszen mind a népgazdaság­nak, mind a tagságnak szoros érdekeltsége fűződik a háztá­ji állattartáshoz. Jól szervezett, egyre gaz­daságosabban tevékenykedő szövetkezet a tarnaleleszi az, egyesülés óta. S ez elsősor­ban az ésszerű szakosodásnak köszönhető, amely a mai ter­melés elengedhetetlen köve­telménye. Faludi Sándor . Manm ttf-Ls. július sccnut

Next

/
Thumbnails
Contents