Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Mit fogyasztunk, hogyan fogyasztunk? Ä lakosság jövedelme 1970- hen 155,1 milliárd, 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szer­kezetét. S mivel a fogyasz­tás az életmód része, ahogy utóbbi, úgy előbbi is folyto­nosan változik. Elengedhetetlen aTop Életünk kiteljesedésének szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban ko­rántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztizs- fogyasztás bálványait, s el­lentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédi­kálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható javakat fogyasztunk. A pusz­ta anyagiak senkit nem tesz­nek többé, értékesebb em­berré. Örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet köl­tünk élelmiszerekre, dohány­árura, italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztar­tásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott át­lagosan egy főre, 1974-ben 722, ám ez a summa az össz­kiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra kö­vetkeztetni, hogy minden rendben van élelmiszer-fo­gyasztásunk körül. A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot jut­tat szervezetébe a muhkás- és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 dekával növelte zöldségfo­gyasztását? Gyümölcsből pe­dig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt... I A paraszti háztartásokban előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbség­gel, hogy ott emelkedett az elfogyasztott zsiradékok mennyisége. Azaz fogyasztá­si szokásainkat sok minden­ben uralma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gya­rapodtak a jövedelmek, a ru­házkodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban, öt esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és esz­közzel tudatosan befolyásol­ja a fogyasztási szerkezetet. Am ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi fo­rintjait, amire kívánatos, he­lyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban egy la­kos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet, mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974-ben 66,4 kg volt, kétszer annyi, mint az 1934—1938 közötti évek átlaga —, de annak ko­rántsem örvendhetünk, hogy az ' alkohol-fogyasztásban nemzetközi élvonalban ál­lunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelle­ténél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik az egészségesebb élelmisze­rek aránya táplálkozásunk­ban, s emelkedik a tartós fo­gyasztási cikkekre, lakásfel­szerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az allam — az össztár­sadalmi érdekek képvisele­tében — bizonyos területe­ken beleavatkozik a fo­gyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visszatart azzal, hogy vala­mit „olcsón”, mást pedig „drágán” hoznak forgalom­ba. _________________'■ ______ M iért, a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befo­lyásolásnak eredményei vi­szonylagosak, nem minden­kor sikerül az ésszerűség, célszerűség, és a gazdasá­gosság egységét megterem­teni. Elég Itt arra, utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem egyértel­mű a hatása, akár az ártá­mogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást néz­zük. Fogyaszthatnánk okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt, vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedés­nél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meg­gyorsulna. ' Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségle­teinket elégíthessük ki, s né­mi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkeze­tét. A párt XI. kongresszu­sa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves terv­ben az egy főre számított reáljövedelem 23—25 száza­lékkal emelkedjék, hanem azt is, hogy termelés és fo­gyasztás kölcsönhatását ész­szerűbben kell érvényesíte­ni. Továbbra sem válik mel­lékessé. mit, mennyit fo­gyasztunk, de most már ve­lük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód ' formálódását is meggyorsítja az a társadal­mi méretű válasz, melyet a következő évtizedekben e hogyanra a gyakorlatban adunk. W.O. Kézi kosza: nélkül Aratás hegyvidéken Megyénk -északi, hegyes, dombos vidékén közismerten egy-két héttel később érik be á gabona, mint az alföldi területeken. Az elmúlt na­pokban, az idei napos, meleg idő hatására azonban már a hegyvidéken is megkezdték a termelőszövetkezetek a kalá­szosok aratását. A demjéni termelőszövetkezetben pél­dául az idén — ahogy Sípos András főmezőgazdász el­mondotta — szinte az alföl­di járások termelőszövetke­zeteivel egyidőben megkezd­ték a gabona betakarítását. — Háromszáz hektár a ka­lászosunk, amelyből learat­tuk a 20 hektár őszi árpát, s végeztünk 130 hektáron a búza betakarításával is. — Milyenek a termésátla­gok? — Azzal sajnos az idén mi sem dicsekedhetünk — vála­szolta a főmezőgaadász —. mert árpából 28,9, búzából pedig 26 mázsa hektáronkén­ti átlag mutatkozik eddig. Ez azt jelenti, hogy a tervezett­hez képest nálunk 4—5 va­gonnal kevesebb szemes ter­ményt tudunk betakarítani. Az „észak” és „dél” ara­tási kooperációból nem ma­radt ki a bélapátfalvi és a kiskörei termelőszövetkezet sem. — Egy héttel ezelőtt már beérett a búza a Bélkő alatti táblán — tájékoztat Löfler László, a tíz községet magá­ba foglaló bélapátfalvi egye­sült termelőszövetkezet fő- mezőgazdásza. — összesen a tíz község határában 900 hektárnyi aratnivalónk van, amelyből a közbejött nagy esőzések miatt eddig mi ndcsz- sze 100 hektárt arattunk le. 2 kombájnunk még Kiskörén van, de már indulnak „ne. gyedmagukkal” vissza, hogy az itthoni hét kombájnunk­hoz csatlakozva, kihasználva az utóbbi napok kedvező idő­járását, nekirugaszkodhassa­nak a hegyoldalaknak... Az egyesülés máris váltó- Sást hozott a volt kis terme. Nyár: munkás«*, vezetők jó része pihen, üdül valahol, akik pedig dolgoznak, kétsze­resen is helyt kell hogy áll­janak. Félév van, csúcsidő, a mérlegkészítésre rendezni kell a készleteket, s minden­nek a tetejében ott a kániku­la melege. Egy ilyen meleg napon tettünk körutat, né­hány beruházást fűzve fel a körre. A Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat há­za táján néztük meg öt épít­kezésen: hogyan állnak az ötéves terv utolsó féléve előtt. A magyar dara Hatvan, Dózsa téri lakás- építkezés. Különösen fontos feladatnak tekinti ezt a vál­lalat. Az első, ötszintes tömbnél már a belső munká­kat végzik, a tízszintesből egy szint hiányzik, a harma­dik tömb PEVA-öntéséhez nemrég fogtak hozzá. A hiva­talosan megszabott határidő­höz viszonyítva tartják az ütemet, lehet átadás az év végére. Szabó Károly brigád­vezető mégsem dicsekvéssel kezdte:. — Még szerencse, hogy át tudjuk csoportosítani az em­bereket ide, a most kezdett épülethez. Az ÉPGÉP-től bé­relt daru, ami ott áll a tíz­szintes előtt, megint nem dolgozik és legalább egy hét kell, mire Pestről jön szere­lő. Amennyi üzemórát mi arra a tömbre fordítottunk — már csak egy szint hiányzik — legalább annyi a kisesett idő is. A daru miatt. Ez a da­ru már a .matraíüredi szállo­da építésénél is csődöt mon­dott, most itt van. Es meg . kell elégednünk vele, mert nincs más. Havonta 160 ezer forintba kerül a bérlet, s rá­adásul a kezelője — az ■1PGEP alkalmazottja — ak- or dolgozik, amikor akar. 1 tiki nem szólhat bele, ha egyszer azt mondja, nem egy a daru, akkor nem '.tgy — még ha véletlenül működőképes, altkor sem. A magunk által elhatározott ha­táridőst! bizony már. el vá­gyj** smcmv*. Hol csúszik a határidő? Egy vállalat — öt beruházás Az építkezésen 23-an dol­goznak. Vannak, akiket hat hétig tartó szolgálatra ren­deltek ide, de a többség ál­landó résztvevője az itteni munkának. — Televízió van a szállá­sunkon, a szociális ellátottsá­gunk jó. De ezeknek az em­bereknek, akik csak egyszer utaznak haza hetenként, en­nivalót tárolnak itt, ilyenkor, melegben friss üdítő ital is kellene, s mindehhez hiány­zik egy hűtőszekrény. Jó vol­na, ha adna a vállalat A külföldi anyagok Következő állomásunk a mátrafüredi szálloda építke­zése. Végső méreteit elérte, s máris szép látvány a fenyők közül kiemelkedő épület. A kalauzom, Szombathy István építészmérnök, a termelési osztály munkatársa megje­gyezte. hog3' sajnos nem min­den ilyen szép a szálloda kö­rül. Importanyagok, berende­zések hiánya miatt — legna­gyobb gondot a felvonó okoz­za — nem lesz kész határidő­re a szálloda. Ezt már közöl­ték is a beruházóval. — Nyolcvanöt ember dol­gozik itt most is,, tehát teljes a készültség az építkezésen — tájékoztatott Ferencz Bé­la főépítésvezető-helyettes. — Az importkorlátozások azon­ban máris késleltetik a mun­kát. A finn felvonót mái' meg kellett volna kapnunk, s most még azt sem tudjuk, milyen érkezik, ezért a felső liftházat nem is betonozhat­juk. A szellőzőberendezés au- tomatikája svéd .gyártmány, egyelőre azt sem kapjuk meg: az uszoda víztisztítója az NSZK-bó! érkezne, nem tudjuk, mikor. Ez utóbbiak nem akadályozzák az építke­zés befejezését, a lift azon­ban igen. — Persze, nemcsak egye­dül ezek okoznak gondot, Az egyik. -alyá-Jl^lkűapnk, » Fővárosi Asztalosipari Válla­lat, amely az ablak-ajtókere­teket szállítja több mint egy-1 millió forint értékben, a jú­nius 30-i határidőig alig ho­zott valamit, azt is elfogad­hatatlan minőségben. Most, a határidő felmondásával per­sze minket hibáztat majd mindenki a lemaradásért, pedig higgye el, mi akarjuk a legjobban, hogy az idén elké­szüljön a szálloda. Mert ha még egy telet itt kell tölte- nünk, az a vállalatnak igen sokba kerül. Gyöngyösön 87 lakást épí­tenek a tanácsi vállalat dol­gozói. A Mérges úti lakótele­pen egy ilyen tömböt már át­adtak, elismerésre méltó gyorsasággal. Most viszont borongós hangulatban foga­dott bennünket Nagy Imre építésvezető és Kőszegi La­jos művezető. — A másik nagy felada­tunk, hogy augusztus végére beköltözhető legyen a kollé­gium, amit szintén itt épí­tünk. Társadalmi műszakok­kal segítenek a fiatalok, s mi is oda összpontosítjuk az erő­ket. A lakások az októberi határidőre nem lesznek ké­szen — jórészt emiatt. Az ön­téssel két hete végeztünk, a szerelési munkák folynak, húszán dolgozunk most itt. Teljesülő vállalások Egerben, a megyei nyomda építkezésén — jó brigadmun- kának is köszönhető — a szeptember 30-i átadási ha­táridőt sikerül lerövidíteni egy hónappal. — Augusztus ele jen meg­kezdődhet a műszaki átadás — fogadott Antal László mű­vezető. — Sikerült jól elvé­gezni a munkát. beíejezes előtt áll a mázolás, a belső burkolatok javítása, különö­sebb hiba nincs a.minőség­gel. A gépek beszerelése már folyik, az átadásra azok több­sége is a helyén lesz. Bartus- ka Lajos kubikosbrigádja és-'mot- kéme»*» *3^93, lista brigádja van most Itt. Terepet rendeznek, a közmű­veket fejezik be. A művezető már több ipa­ri, mezőgazdasági beruházá­son sikeresen dolgozott. Ez a munka is — minden lehető­ség megvan rá — bizonyara sikeresen fejeződik be az irá­nyításával. A sörpalackozó új, kistó- lyai úti üzemét, bár még nem tart ott, ahol a nyomda, szintén augusztus 20-ra sze­retnék átadni. Ugyancsak, ha­táridő előtt. — A burkolatok szerelése, a homlokzatok kialakítása van hátra — mondta Birinyi Mátyás főművezető. — A fes­tők, üvegezők már a jövő héten itt lesznek. A terep- rendezés és egy acélvázas raktárszín elkészítése után megkezdődhet a műszaki át­adás. Hogyan látfa tt beruházá­sok helyzetét az igazgató? Kőrútunk vegén Varga La­jost kerestük jel. — A hatvani és a gyöngyö­si építkezéseink nincsenek olyan jó helyzetben, mint az egriek. Azonban októberre befejezzük a lakásokat a megyeszékhelyen és a szak­ipart a másik két városba ösz- pontosíthatjuk.. A beszer­zés gondjai mellett mi min­dent megteszünk azért, hogy sikerrel megépüljenek a la­kások és a szálloda. Műszaki fejlesztésünk eredményei — most kaptunk négy beton- szállító mixerkocsit — szin­ten érezhetők lesznek. — Még .két dolgot a hatva­ni építkezéshez. A bérelt da­ru helyett vásárolni akar­tunk, a pénz is megvan rá, de importkorlátozás miatt el kellett halasztani. Egyébként a saját darusaink kihasználá­si foka háromszorosa az or­szágos átlagénak, de sajnos, kevés van belőlük. A dolgo­zók igényét pedig jogosnak érzem: a brigádnak megvesz- szük a hűtőszekrényt. lőszövetkezetek határában: hiába kerestük Nagyvis.iyón, Bekölcén a kéri kaszásokat, az idén már ott is kombájn, nal aratnak. — Csak azokat a lejtőket vetettük be — mondja Löf­ler László —, amelyek dőlés­szöge nem négy óbb 17 fok­nál. Ezekre ugyanis baleset- veszély nélkül rá tudnak menni a kombájnjaink. Nincs tehát kézi kasza eb­ben a nagy hegyvidéki közös gazdaságban sem már az idén. Helyettük mindenütt kombájnok moraja hallát­szik. Bélapátfalva határában, a gyárépítés szomszédságá­ban éppen hét kombájn dol­gozott, amikor ott Jártunk. Zsolycnn János fiatal balato­ni kombájnos is itt arat az idén, s ugyancsak ebben a táblában találkoztunk Sza- niszló Miklós nagyvisnyói gépkocsivezetővel, aki az LFA-val szállítja a kombáj­noktól a pétervásári átvevő­helyre a búzát. Farkas Antal Mikófalván lakik, s ő kapta meg az elmúlt napokban vá­sárolt SZK—5-ös kombájnt: — Hevesen egyhetes kom- bájnvezetői tanfolyamon is­merkedtem meg ezzel a ma­sinával — mondja, — s ed­dig még Itt,, a lejtőkön sem volt különösebb problémám vele. Az viszont tagadhatat­lan, hogy a szélesebb vágó­asztal kissé „ormehézzé” tet­te ezt a gépet, s óvatosabban kell ezen a hegyvidéken doí- gozni vele, mint az SZK—4- esseb Farkas Antal elégedetten beszél az új szovjet koia- bájnról. (Fotó: Szabó Sándor) A demjéniek már néhány 'nap múlva végeznek, de Bél­apátfalván, Nagyvisnyón. Be­kölcén, Egercsehiben, Mikó­falván, valamint a Mátra északi oldalán, Mátrade- recskéri, Bouony ban és Mát- raballán szinte csak most. kezdődik igazán ez a nagy nyári munka. Mindenütt bi­zakodással néznek a munkák elé, hiszen folyamatosan ér­kezik a segítség a hevesi és a füzesabonyi járásokból is... ! (faludi) At.?— .a — tv, Országos tervpályázat készül a kiskörei vízlépcső üdülőkörzetének építésére Egy esztendeje annak, hogy megalakult a Közép- Tisza vidéki Intéző Bizott­ság, a kiskörei vízlépcső te­rületfejlesztési komplex programjának megvalósítá­sát szolgáló koordinációs szervezet. Mint ismeretes, a nagyszabású vízügyi beruhá­zás lehetővé teszi, hogy a számos népgazdasági célki­tűzés — mezőgazdasági és ipari vízhasznosítás, hajó­zás, elektromos energiater­melés, belvízkapacitás növe­lése, az árvízvédelmi bizton­ság fokozása, az intenzív haltenyésztés, stb. — mellett a kijelölt terület az üdülés érdekeit is szolgálja. Az intéző bizottság szer­vezetéről, egyéves működé­séről Koháry Sz. Nándor­ral, a bizottság titkárával beszelhettünk. — Az intéző bizottság ed­dig’két, az elnökség egy al­kalommal tartott ülést, az állandó és esetenként fel­kért bizottságok pedig 6zük- .ség szerint tanácskoztak. Va­lamennyi ülés célja az writ, hogy a reális lehetőségek, a helyi adottságok, műszáki, gazdaságosság ég egyéb szempontok gondos mérlege­lésével minél több olyan alapozó jellegű előkészítő munka készüljön el, amely biztosítja az üdülőfejlesztés célkitűzéseinek helyes meg­határozását, a megvalósítás lehetőségét. — Az ÉVM, a Heves és Szolnok megyei tanács, va­lamint a Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság közös orszá­gos építészeti tervpályázatá­nak a kiírása ez év augusz­tusában jelenik meg. A terv- pályázat célja, hogy a iájjel- legnék megfelelő üdülők, üdülőegysegek részletes épí­tészeti megoldására, továbbá a kapcsolandó vízparti léte­sítményekre javaslatok szü­lessenek. Elöljáróban, csak annyit, hogy a tározó üdülé­si jellegű hasznosítása alap­vetően eltér a Balaton, vagy akár a Velencei-tó adottsá­gaitól, hiszen a tározó víz- szintje — főleg az üdülési idényben — jelentősen vál­tozik. Ehhez kell igazítani a létesítmények helyének és műszaki paramétereinek a kiválasztását. — A fejlesztés jétentega — A regionális rendezési terv felülvizsgálati anyaga már elkészült. Eszerint a tervezett 640 hektáros üdülő- területen, 32 ezer 200 szál- lasigényes üdülő, 12 ezer 300 kiránduló és hétezer átutazó érdeklődő elhelyezése bizto­sítható zömében Abódszalók és Tiszafüred, továbbá Kis­köre, Sarud és kisebb mér­tékben Poroszló községek­ben. Arc intéző bizottságnak az a törekvése, hogy a mi­nisztertanácsi határozatban előírt fejlesztési programot gondosan megalapozza és ennek alapján az egyes üdü­lőkörzetek helyszíni, terve­zési és kivitelezesi munkáit reálisan beindíthassa. A VÍ­ZITERV hatékonyan dolgo­zik az üdülőkörzet komplex vízgazdálkodási koncepciójá­nak véglegesítésén, amelyet majd az országos főhatósá­gok is megtárgyalnak. A VÁTI a fejlesztési prog­ramot — az intéző bizottság állásfoglalása alapján — 1976-ban készíti el. — Milyen feladat vár s következő időszakban az ér­dekelt tanácsokra és a KISZ- te? A tanácsokra hárul az üdülőterületek közvetlen előkészítése,’ az üdülőtelkek értékesítése, a hatósági en- gedélyezesék lebonyolítása stb. Kívánatos, hogy az üdülőkörzet teljes térségé­ben egységes szabályozási előírásokat és intézkedése­ket érvényesítsenek. Erre személyileg is fel kell ké­szülniük a tanácsi szervek­nek. Számolunk — az építés egyes szakaszaiban — a tár­sadalmi munkások segítségé­vel is. Kellő figyelmet kell fordítanunk a KISZ védnök­ség! munkára. — Az intéző bizottság döntése alapján, az üdülés-» fejlesztés első ütemében a tiszafüredi magaspart és á kiskörei feltöltött terület kialakítására kerül sor. mi­vel ezen két terület feltéte­lei a legkedvezőbbek jelen­leg a kiépítésre. Endrész Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents