Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

♦ Hárman is főzték a sert Egerben... Sok vita folyt már a sör­ről. A múlt szabadokban ar­ról vilatkoztak, ki találta fel ezt a bajuszra habzó, arany - szín italt. A görögök antik történetírója. Herodotos ugyan úgy nyilatkozott, hog,» a sör mar az egyiptomiak­nak is kedvenc italuk volt, de a németek külön feltalá­lót jelentettek be, ami nem csoda, hiszen külön menny­országuk is volt, ahol csak tör skönyvezett germánok foglalhattak helyet. Eszerint Gcanbrinus mester főzte az e'-'ö sert, ki is Flandriának mondabeli királya volt. Az e*".éhtábor erre kinyomozta, hogy, Gambrinus nem is lé­tezett, hanem valá egy Jan primus (Elcő János) nevű brabanti herceg, aki elfogad­ta a brüsszeli serfőző céh el- noki tisz'ét. s ez a Jen pri- pnu$ név változott időkön át h mi el hallás révén Gam b 'irus nevezetre. A két tá- V or nóhánv korsó '’’an min- r' a megegvezett abban, hoav r '“ki találta fel, nagyon jól tett*. Hanem az utóbbi időben, f űkebb hazánkban másfelé forgott a vita. Az újságírók 1 -’asz idején nem győzték 1 irdezgetni a sörgyárat, lesz-e elég sör az idén. Mert mi tagadás, minél inkább növekedett a sörfogyasztók tábora, annál kevesebbnek mutatkozott a sör, mivel a termelés nem emelkedett az­zal egyenes arányban. Per­sze, jött pótlás Szlovákiából, Ausztriából, Jugoszláviából, s így mindenki hörpinthet, ha nagy meleg van. Kevés híján háromszáz esztendővel ezelőtt nem vol­tak ilyen gondok, legalábbis Egerben nem. Igaz, sokkal kevesebb volt a sörivó, hi­szen mikorról az első írásos nyom felbukkan, ötezernél alig több lakosa van Eger városának, most pedig ezt a s'ámot tízzel kell szorozni. De az is igaz, hogy ennek a kevés sörivónak hárman is főzték a sert, úgymint a császár, a püspök, meg a káptalan, csupa komoly, megbízható cég. Tulajdon­képpen csak a püspök és a káptalan, akik bérbe vették a császár serfőzési jogát. Ha nem maradt volna írá- fos emlék a serfőzókről, ak­kor is ki lehetett volna ta­lálni őket. A világ legna­gyobb sörivói a németek, s Egerben a török világ után igen sok német telepedett le. Ha pedig három német vala­hol leüti a sátorfáját, ott lö­vészegyletet létesít és ha még egy német kerülközik, az okvetlen sert főz. De írás is van, sőt. írások is, amelyek azt mutatják, hogy a sör az élet minden vonatkozásában szerepelt. Ezt közgazdászok úgy mon­danák, hogy a sör a minden­napi élet minden vetületé- ben jelentkezett, ami nagyon szép, tudományos színezetű fogalmazás. 1717-ből maradt fenn az első szerződés, melyet gróf Erdődy Gábor püspök kötött a császári és királyi kama­rával. Ebben a püspök há­rom évre bérli a serfőzést nyolcvan forintért. A szerző­dés utal arra, hogy az előző püspök, Telekesy István is bérleti viszonyban volt a Kamarával. A bérösszeg in­kább képletesnek látszik, hi­szen az egyházmegye egész területén voltak serházak. (Több községben, így Jász- árokszálláson ma is él a Braxátor családnév, ami ser- főzőt jelent.) A bűbájosság is szerepel a sör egri történetében. 1723- ban tárgyalta a város taná­csa Csombor Suska ügyét. Suska Mlinké Erzsébet cse­lédje, szolgálója volt és azt állította gazdasszonyáról, hogy őt ,i.. az Város Piarc- zán lévő Akasztóiéhoz, kül­dötte volna, hogy onnan va- ÍmpmBjt darab Forgácsot és a sörös hordó i?r ban kelne az Sör ... semmi módon megh nem bizonyo­sodott, hogy ezt Mlinkó Er­zsébet asszony mondotta volna. Csombor Suska, hogy ilyen efféle bűbájos állapo­tot elkövetni merészelt, Vá­rosunk Statútumai Szerint 12 Pálcza ütésekkel megh fog Veretetni.” Hol voltak ezek a sörhá­zak? Egyik a megyeháza mel­lett. (A megyeháza helyén is fogadó és kocsma volt, a Fekete Sas.) Mikor a megye­házát építeni kezdték, a fo­gadó Oroszlán néven átköl­tözött a szomszédba. Itt volt a császári serház, később a törvényszék. Most a munkás­őrség székhelye. 1771-ben Eszterházy püs­pök ki akarta sajátítani a régi Hangya Szövetkezet épületét, ahol mo6t a Cent­rum Áruház van. A püspök­nek joga volt minden házat megvásárolni. (2292 forintra becsülték.) Amikor Mun­kácsy Mátyás gombkötő el­adta a házat, így jelölték meg a helyet: „Eő Excellen- ciája Bőrös háza és ugyan Fő serháza szomszédságá­ban.” A püspöki serház tehát a mai Centrum Áruház északnyugati sarkánál lehe­tett. Nyilván a Káptalan is kö­tött szerződést a Kamarával. A| Neoacquistica Commissio, Üiszerzeményi Bizottság, melynek munkálatait 1690- ben fejezték be, említést tesz egy kis közről, a mai Széche­nyi u. 56. sz. ház helyén, ahonnan egy fahíd vezetett át a káptalani serházhoz. Va­lószínűleg ezt a házat alakí­tották át gazdatiszti lakássá. Befalazott ajtaja a tűzoltó- laktanya felé néz, s ma is látható. Tudni kell, hogy a tűzoltólaktanya helyén püs­pöki malom állt, a malom­kerék hajtására mellékágat vezettek ki a patakból s a víz kis szigetet alkotott, melynek alsó vége a mai híd helyén volt. És- kik főzték a sert? Mert gondolni lehet, hogy a püspök s a káptalan szak­képzett mestert alkalmazott erre a célra. Az Erdődy-féie szerződés Wolff gang Wurzert említi, később egy Hájdlper- ger nevű mesteriből esik szó, azután csak 1789-ben említik a jegyzőkönyvek ’Schwar- czenpoch József püspöki ser­főző nevét, aki adójának tör­lését kérte a városból. A magisztrátus elutasította a kérelmet és keményen kiok­tatta a kérelmezőt, írván: „Az adónak elegendő oka az, hogy az Városnak a Ple- banust. Bírót, Tanátsot, Vá­ros Szolgáit, Doctort, Bor­bélyt és Bábát kölletik fi­zetni, ezekre pedig neki, mint Házas Embernek szük­sége vagyon, különben is a Városbeli egyéb Beneficiu- mokkal is élne, Piacznak Utczának, mellyeknek Flas- torozása a Városnak sok Pénzébe Volna. Egyetlen magyar nevű mestert találunk a serfőzők között, Lendvay Istványt, az­zal is elbántak a csalfa kö­rülmények. Működése idején több helyütt kilyukadt a ser­főző rézüst öt esztendő alatt, holott harminc-negyven évig kell annak tartania. Nosza, összeült a vizsgáló bizottság Rottenstein Ferenc főbíró el­nökletével, ki is maga mellé vett „két értelmes rézmí­vest’’ és meglepő eredmény­re jutottak: „Eő Felsége bá­nyájából mostanában rossz rezet adnak, kemény, törő és szálkás, tehát Lendvay Ist- vány és az üst készítője, Steinhágen Christián mente­sek a kár alul.” És bár ez volt a vizsgálat vége, akár hiszi valaki, akár nem, nem a császárnak mondtak fel Egerben, 1759-ben. Hanem Lendvay Istvány­A világ legnagyobb órája Az olaszországi Sermide városban, a Maloncelli test­vérek a Dominikai Köztár­saság megrendelésére elké­szítették a „világ legnagyobb óráját”. Az óra átmérője 16 méter, az egyik mutató 8, a másik 6,5 méter, súlyuk pedig 170, illetve 100 kilo­gramm. A világ eddigi legnagyobb órája a franciaországi Beuvais katedrá’isának aszt­ronómiai órája volt, amelyet a XIX. században készítet­tek, a magassága 12 méter. Víz a város alatt FÜLÖP LAJOS: Virágcsokor helyett Simon István sírjára í. Ily gyorsan betelik nyarunk... Július van, csönd és béke; fejünk fölött izzik a nap, de már az őszre gondolunk... Szélső házak integetnek, látod, megkerült Mirza is, és végső utunk hazavisz, Bazsira, hogyha meghalunk.. I 2. Testedben végsőt sercegve leégett már az oxigén, nem volt elég a küzdelem... Aludj jól ott a föld ölén! Hirosimából Okinawába küldték — egyelőre részei­ben — a jövő víz alatti vá­rosának prototípusát. A 2500 lakosra tervezett automati­zált város, az Aquapolis les* a japán pavilon az Ex­po—75 világkiállításon, me­lyet ebben az évben az óceánnak szentelnek. Az úszó víz alatti szigetet a Mi- cubisi Sukoge társaság gyár­totta. Az idei világkiállítás be­mutatja, hogyan használják majd fel az emberek a ten­geri forrásokat, hogyan bá­nyásznak ércet az óceá­nok és a tengerek mé­lyén. hogyan hasznosítják a hullámok energiáját és ho­gyan élnek majd a vízen vagy a víz alatt létesítendő városokban. Régészeti lelet A* I. e. VI. században ké­szített aranyékszereket talál­tak a szovjet régészek Kisj- nyov, a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság fő­városának közelében. Mint­egy húsz aranytárgy került elő — ezeket dobókocka — és filigrán technikával készí­tették. Különösen értékes a mákszemnyl nagyságú göm- böcskékkel ékesített arany nyakék. a halántékgyűrűk. Találtak ezen kívül csontfé- sümaradványokat és karne- oI-gyöngy8orokat is. amelye­ket a helyi törzsekből való mesterek készítettek. ŐZIKÉK (Foto: MTI — Fehérváry Ferenc — KS) JÁTÉK körűvé Aztán kezdik az egészet elölről. Itt előttem a köny- nyű olvasók vágtáz­nak a betűk között, majd könnyű mon­datokat hajigáinak, dobál­nak, lemi Kamt giemer hány O-Arany bállá- tül vezethet az út. dát erősítettek rájuk. TASN AD I VARGA ÉVA: Képeslap Feszül a kötél, indul a komp Nagymarosra, föl-le cikázó fecskéknek kéklik a tolla. Zöld Duna tükrén hajszál most fekete arnyad. — Csukott szemhéjam mögött én táncolni latiak. Lovak zihálnak, kocsisor dudál előttem. — Miért is voltam akkor én gyáva, erőtlen? Szélben repülve érünk a sötétlő partra. — Kinek volt akkor igazabb, rontóbb haragja? Kikötő. Rózsák. Mézsárga sörök. Családok. Egy köre ülve egyedül nézek és várok. Pacsuli Egy társaságban arról vi­tatkoztak, sértő-e a címbeli szó használata. Egyikük fe­leségének erre a kijelentese- re gondolt elsősorban: „En­nél pacsulibbat nem tudta) hozni?” Maga a kérdés is gu- nyoros megfogalmazású, és arra utaltak vele, hogy nem jó szagú, nem kellemes illa­tú kölnit kapott ajándékba a feleség. A pacsuli szóval bizalma* beszédhelyzetekben, s in­kább rosszalló használati ér­tékben szoktunk élni. Bár illatszernek a neve, de az ol­csóbb, silányabb minőségű, erős, átható, édeskés szagú fajtát nevezzük meg vele. A köznyelvben ilyen szöveg- összefüggésekben jut gyakran nyelvi szerephez: pacsulis nő, férfi, bűzlik a pacsulitól, pa- csuliszagú piperkőc stb, stb. • Szakszóként annak a nö­vénynek a neve, amely erő«* illatú olajat tartalmaz, s ezt olcsóbb illatszerek, kozmeti­kai cikkek szagosítására’ használják fel. A Pogoste- mon patschouli megnevezés­ből elvont pacsuli szóalak azután nemzetközi szóvá vált. Az Indiábarv Burmá­ban, Malájföldön honos tro­pikus növény nevének ere­detét is a felsorolt területe­ken lakók nyelvéből eredez­tethetjük. Vannak, akik azt állítják, hogy közvetlenül a bengáli nyelvből került elő­ször az európai nyelvek kö­zül az angolba, majd a töb­bi európai nemzett nyelvbe. A szó élettörténetére jel­lemző adat. hogy igen korán köznyelvi szóvá vált, illető­leg a szépirodalom nyelvébe is bekerült. Tompa Mihály Levél a visszhanghoz című versében már felhasználja szóösszetételi tagként sza­vunkat: „Ne is legyen kontya mellett Napraforgó a fejék: Ne is legyen pacsuliszag: És udvarló lesz elég.. Kassák Lajos Egy huligán lányhoz című írásában i* nagyon jellemző nyelvi sze­rephez jut a pacsuli szó: „A lépcsőket nézem, s máris lát­ni vélem, ahogyan feljössz rajtuk a verandára, jó ked­vűén és az olcsó pacsulitól illatosán. A szegénység és a meggondolatlan tévelygések szaga ez.” Csukás István Almomban otthon jártam cí­mű költeményében társada­lompolitikai összefüggésekre is utal a szó használatával: „A pacsuli-boltot gőggel le­nézi szqmszédja, a röfös.” Kifejező erejével és hangu­lati értékével állít meg ben­nünket a pacsuli szó Csanádi Imre versének e mondatá­ban: „Magánfodrász tökét kapar, panaszt, pacsulit per- ' metez” (Csanádi: Himnusz a negyedik emeleten). Dr. Bakos József (Foto: TASZSZ—MTI—KS) Külön szájszéledzés is folyik és nem le­becsülendő a has- izomerőltető gyakor­lat a hahotafelkészí­tés keretében, hogy majdan egy-egy ne­vetséges fordulat ne­hogy felkészület le­nül érje a tábor könnyű olvasóit. Persze vannak itt teljesen kezdők is: tehetségkutatás fo­lyik közöttük. Az ala­pozás itt rendkívül komolyan veendő: kisbetű. nagybetű, rím, szó, könyv, író. pénz, könyvkiadás, pénzügyi keret, vers és próza, valamint za és könnyed moz­gású megértetése tö­rülnek ki majd a lepkesúlyú újságol­(egri) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents