Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

Kalmár Péter: BARATSÁGSZÖTTES Tud Ki hallott már a „hagyo- raánvoe finn vendégszere- tef”-ről? Vagy ezt a fogal­mat, hogy „hagyományos”, minden nép saját magának könyveli el? Most amel­lett, hogy sokszor voltam Jt’iszfce vendéglátó szép kis hazámban — úgy találom, a magyaros vendégszeretet­nek erős zsír-, alkohol- és mi tagadás, sokszor izzadság- szaga is van. Úgy érzem, minden él­mény közül 60 fős csopor­tunk számára vendéglátóink kedves figyelme lesz a leg­maradandóbb. A cimadó szó — Tervetuloa — lefordítha­tatlan kifejezés, jobb híján: „Isten hozta”, bár semmi kö­ri a bibliához. ötnapos nyelvismeretem etimológiába alapján megjegyzem, a „Ter­ve” önmagában szervuszfé- lét jelent, Tervetuloa! Sok­szor üdvözöltek így bennün­ket. Ez volt olvasható a sze­möldökfa felett és az or­szágút menti zöld táblán, sárga tamszparens betűkkel így hívogatott a kávézó is. De kezdjük az elejéről. Ki­lépünk a vonatból Helsinki I főpályaudvarán, amely elő- 1 szőr sokkal forgalmasabbnak és nagyvárosibbnak tűnt, 1 mint hazajövetben. Egy ba- 1 juszos úr — bizonyos Levan- der, aki mindvégig készsé­ges, de tartózkodó kísérőnk maradt — a tanára kulturá­lis ügyekkel foglalkozó tiszt­viselője fogad minket. Két- három keresetlen szó, és egy lelkes hölgy — (nyilván, a felesége) virágot ad át. Maximum egy pere a pro­tokoll, máris elvegyülnek) közöttünk vendéglátóink, ko­rábbi találkozások ismerő­seit keresik, technikai kérdé­sekről esik szó. Aztán azon­mód buszra széliünk; irány Pori. Ebéd útközben, egy kis­városban, itt már kisebb kül- ; döttség vár ránk, de nem 1 „fogad”, hanem hellyel kí- 1, nál, a mosdóba tessékel, ét- | kezesünkről gondoskodik, se- ! git az önkiszolgálásban, cse- i yeg. Teljes a fesztelenség, f Programismertetés: tudják; ' hogy fáradtak vagyunk. Ná­lunk itt szokott következni, hogy mosdatlanul, borotvá- latlanul a tanácsházéra cipel­jük az utazókat és bombasz­tikus pohárköszöntők után hallgathatják a város di­cső múltját, munkás jelenét és biztató perspektíváit. Bennünket egy-két órás sza­bad foglalkozás után a vá­rosi fürdőbe vittek a bu­szok strandolni, szaunázni. Ott volt a vacsora is. Fé­nyes napsütésben, este 8 óra után történt mindez, a für­dő a kedvünkért nyitott .ki. A személyzeten kívül 6—8 ember foglalkozott vélünk finnesen. Nem volt hossza- oaimas ismertetés a fürdő mibenlétéről, nem cipeltek 1. Tervetuloa medencéből medencébe, hagyták, hogy felderítsük és elfoglaljuk ezt a pazar vízi­várat. Nem mesélhetem el min­den találkozás tapasztalatait, de ezek az első benyomások is mutatnak valamit a ven­dégfogadás ottani felfogásá­ról: Üdvözöllek! Erezd ma­gad jól! Tégy belátásod sze­rint, otthonosan. így válnak új arcok egy csapásra isme­rőssé, így marad benned egy félórás látogatás után évtizedes kapcsolat hangu­lata. Ezért nem vagy ide­gen, számodra teljesen szo­katlan szituációban, szauná- zol szakavatottan és sétál­gatsz bennfentesen a polgár- mester fogadásán. Semmi, ami a terhedre lehetne, csak a figyelem és gondoskodás apró jelei. Vedd észre, de ne hálálkodj! Ez a természetes. Magyar vagyok Mintha még Helsinkiben is kevesebb lenne a turista, mint nálunk. Mindig érez­tük, hogy megnéznek. Per­sze a nyelv is; nem angol, nem német, nem orosz. Ezt az is hallja, aki csak finnül (és svédül) beszél. A sok magánhangzó, a hangsúly miatt sokszor az a benyomá­sod, hogy érted, amit beszél­nek. Nyilván fordítva is. Po­riban természetesen sokan tudhatták, hogy magyarok vagyunk. „Egerin” rakentai- jen kuoro”. Kedvesen mo­solyogtak, segítségedre sze­retnének lenni. Átugrani a nyelvi szakadékot, melynek mindkét partja finn-ugor. Mit kell tudni erről a nyelvi rokonságról? Annyit, hogy egyáltalán nincsenek közös szavaink. (Nem úgy, mint a csuvassal.) Különben is, a tudományos felfogás szerint ezek keresése tévút. A nyelvtani szerkezetek ha­sonlatossága mellett, az egyes hangok, hangcsoportok, százados változásait mindkét nyelvben visszavezetve ta­lálhatók meg a közös gyö­kerek. A fagylaltoslány rám ne­vetett és azt mondta „mádzsár vágyok”. Sokan és sokszor szólaltak meg ma­gyarul. A magyar tájékozó­dási futóbajnoknő, aki edző­táborba jött, váratlanul egy másik kórus a tamperei kó­rusversenyén : egy filmes csoport a pionírtalálkozóra igyekezve; szlovákiai ma­gyarok, akik itt dolgoznak. Es a hivatalosan kint .tar­tózkodók és a dissziden- sek, akik keresik a találko­zást. Sok a magyar, ma­gyarnak lenni Finnország­ban kivételezett helyzet. Felfigyelnek a magyar szó­ra és aki tud, megszólal: aki járt már nálunk, aki készül, aki csak olvasott, hallott ró­lunk. Hát még ha te is gagyogsz valamit finnül. Micsoda örö­mem telt abban a néhány szóban, mondatban. A finnek is „északiak”, tartózkodóak és kevés 6za- vúak, futkosni, fontoskodni, hadonászni, handabandázni nem szoktak. Az alacsony népsűrűség, a természeti vi­szonyok szabta életmód, a társadalmi berendezkedés az érintkezés hőfokát is ‘befo­lyásolják. Csak ne áruld el. hogy magyar vagy! Mert ez esetben bécsi kedélyt, len­gyel virtust, olasz tempera­mentumot és szovjet barát­ságot ébresztesz a szunnyadó vérmérséklet, a társadalmi helyzet és pártállás szerint. Es akkor még nem «zól­tam Pori és Eger kapcsola­táról! A finn szauna Mi mindenről lehetne szól­ni Finnországgal kapcsolat­ban: tavakról, erdőkről, a páratlanul tiszta levegőről, arról, hogy nincs is éjszaka nyáron, hogy milyen kevés­nek tűnik a 4.5 millió lakos ebben a hatalmas ország­ban, a nyugalomról, a pe­dantériáról, a szeszmentes­ség és alkoholizmus bonyo­lult viszonyáról és fonto­sabb dolgokról is; gazdaság­ról és politikáról, ami szá­munkra némi előtanul­mánnyal sem egészen vilá­gos. Nem akarunk finnszak­értőnek tűnni néhány nap után, csupán Poriról írok, a benyomásainkról. Kivételt csak a szaunával teszek, hi­szen azt úgyis megkérdezik. (Folytatjuk) A hangos ember lényege- sen különbözik a csendes embertől. A hangos ember mindent kiabál, a csendes ember valamit mond. A hangos embernek két alapfajtáját ismerünk. Egyik: a hangos férfi; Másik: a hangos nő. A csendes ember szégyellt magát, ha a szemébe mond­ják, hogy horkol, de nem szól egy szót sem. A hangos fér­fi lármásan tiltakozik, ha megvádolják, hogy horkol, de önmagában büszkén köny­veli el az ügyet, mert az a véleménye, hogy a férfi csak akkor férfi, ha szőrös a mel­le és hogyha horkol. A hangos nő lehet sovány és lehet kövér, lehet szőke, barna, fekete vagy vörös, a hangos nő lehet alacsony vagy magas, de minden eset­ben feleség. A hangos nőnek hűséges barátnői vannak, ez­zel ellentétben a csendes nő­nek jó barátai vannak. KÁLBÓL: Kál és Kompok községek­ben is ugrásszerűen megnőtt a magángépkocsik száma az utóbbi években. A két köz­ség autósai elhatározták, hogy szerveznek egy autós­klub tagcsoportot. A szerve­zés befejeződött, az elmúlt napokban sor került a klub alakuló gyűlésére, ahol Bo­dor Imre, a Magyar Autó­klub megyei szervezetének képviseletében köszöntötte a káli és kompolti autósokat. Varga Gyula HEVESRŐL: A nagy látogatottságnak örvendő hevesi strandon új ötlet vonja magára a Látoga­tók figyelmét. A strand na­pozórészében színes könyv­pavilon hirdeti a járási könyvtár és a körzeti ÁFÉSZ közös vállalkozását. A pavi­lonban a járási könyvtár el­helyezett néhány száz kötet­ből álló állományt, s egy dolgozója egész napon át végzi a kö( ‘Sónzést. ‘ Az ÁFÉSZ bizományosi alapon hozott ki ide könyveket, s így természetesen ezek áru­sításával is foglalkozik a köl­csönző könyvtáros. A könyvtár legtöbb köte­te rövid, vidám, szórakozta­tó műveket, novellákat, iga­zi strandolvasmányokat tar­talmaz, de emellett regénye­ket, ismeretterjesztő műve­ket is találhatnak itt az ér­deklődök, akik a beiratkozás után néhány óra hosszára, de ha úgy tetszik, akár több napra is kölcsönözhetnek olvasnivalót. A strandkönyv­tár folyóiratállománya is szí­nes, változatos. Főleg a fia­talabb korosztálybeliek ol­vassák az ifjúsági folyóira­tokat, napilapokat. Lövei Gyula, a Járási könyvtár munkatársa el­mondotta, hogy kezdemé­nyezésük jól bevált, a könyvtár forgalma, látoga­tottsága nagy. Több fiatal középiskolás és egyetemista itt olvassa kötelező olvas­mányait. A strand területén táborozó Nógrád megyei út­törők és ipari munkások egyaránt rendszeres látoga­tói a strandkönyvtárnak. Császár István RECSKRÖL: Újabb KRESZ-t&blákkal gyarapodott Recsk. A közsé­gi tanács még az 1974. évi útfelújítás keretéből meg­gyothalló, ellenkezőleg, na­gyon jó füle van. de amikor mások beszélnek, akkor tö­kéletesen süket. A hangos ember, ha ki­megy valamilyen helyiségből, akkor mindig alaposan be­csapja maga után az ajtót, és teszi ezt csakis azért, mert szeretett volna még valamit mondani, de semmi sem ju­tott az eszébe. A hangos embert csak hall­gatással lehet túlkiabálni, de ezt csináljuk óvatosan. Mert a hangos ember az ilyen ve-( reségre rettenetesen érzé­keny, olyannyira, hogy ké­pes öngyilkosság helyett el­menni visszhangnak, ez pe­dig környezete szempontjá­ból kész tragédia. A hangos ember akkor a legegészségesebb, amikor nát- halázjárvány van. A hangos ember közeli ro­kona a hangszórónak, kikap­csolni viszont sokkal nehe­zebb. rendelte a szükséges közle­kedési táblákat, mivel azok elhelyezését az egri KPM el­rendelte. A községen áthala­dó 24-es utat, valamint a Mátraderecske felé vezető Hunyadi utat keresztező községi utakon eddig nem voltak elsőbbségadást előíró tábLák. A gépjárműforgalom viszont szükségessé tette, hogy a mellékutak és a főútvona­lak kereszteződéseire a jel­zőtáblákat elhelyezzék. A ki­vitelező 13 ilyen táblát he­lyezett el a községben, ezek­kel kívánják fokozni a biz­tonságosabb közlekedést. Maruzs János GYÖNGYÖSRŐL: Kedves vendégeket foga­dott a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság gyöngyösi cso­portja a Félvezető és Gép­gyárban. Az Észt Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság­ban működő SZMBT egy harmincnyolc tagú csoportja látogatott el az Izzó gyön­gyösi gyárába. A vendégeket Krasznai Já­nos né, a gyár pártbizottsá­gának titkára, Misuta János, KISZ-titkár és Temesi Ele­mér, az MSZBT helyi cso­portjának elnöke fogadta. A Tallinból érkezett mérnö­kök, tanárok és orvosok nagy érdeklődéssel vettek részt a gyárlátogatáson. Délután a vendégek talál­koztak a gyár szocialista bri­gádjaival. Előkerültek a Tallint bemutató képeslapok, s a vendégek tiszta magyar­sággal elénekelték az „az a szép, akinek a szeme kék” című népdalt. A gyöngyösi­ek sem., akartak alulmarad­ni, s rázendítettek a „Moszk­va parti esték”-re. Csefán József MÁTRADERECSKÉRÖL: A mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetben az eredményes gépsaemle után megkezdődött az aratás. A tsz vezetői elmondták, hogy az esőzések utáni nagy me­leg nem kedvezett a kalá­szosoknak. A takarmányfé­lék betakarítását részben már befejezték. Augusztus­ban. egy E—280-as kombájnt kap a termelőszövetkezet a siló betakarítására, ezenkí­vül két kombájnra tervezik a silóadapter felszerelését, mivel a siló minőségét a gvors betakarítás határozza meg. azonban van egy nagy sze­rencsétlenségük. Abban a pillanatban, amikor a jelen­ből átvonulnak a történe­lembe, megnémulnak. . Varga Géza uf­Műsorok RÁDIÓ KOSSUTH 8.2« Nóták. 8..,4 Kendezte: Marton Fri*ye*. 10.05 Jelentés a vívó vb-röl. 10.10 A képzelet varázslója. 10.37 Mozart: Szerenád tizen­három fúvóshangszírre, 11.29 Mindenki könyvtár». 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.10 Egy társas utazás anatómiája 14.00 Mihály András műveiből. 14.22 Közvetítés a Davis Kupa teniszmérkőzésről. Kb. 14.40 Népdalcsokor. 13.10 Zengjen a muzsika. 16.05 Jelentés a Davis Kupa teniszmérkőzésről. 16.33 „A nagy üzenetváltás”. 17.05 Nyolc rádió nyolc dala. 17.35 Közvetítés a Davis Kupa teniszmérkőzésről. 18.05 Az üzemi demokrácia lépcsőin. 18.30 Haydn: Esz-dúr szimfónia. 19.25 Közvetítés a vívó vb-ről. 19.35 Kritikusok fóruma. 19.45 örökzöld dallamok. 20.30 Közvetítés a vívó vb-ről. Kb. 21.30 A Stúdió 11 játszik. 22.30 Cigánydalok, csárdások. 22.49 Szellemtánc. 23.09 A hilversumi rádió filharmonikus zene­karának hangverseny«. PETŐFI 8.05 Az álarcosbál. 8.50 Balkezesség. 9.03 Romantikus muzsika. 9.30 Munkásklub. 10.00 zenés műsor üdülőknek. 12.03 Francia muzsika. 13.03 Szolnoki stúdiónk jelentkezik. 13.20 Monteverdi: Hagyj el hat, kegyetlen. 13.28 Használni akartam, — nem tündökölni.** 14.00 Kettőtől — hatig f , 18.10 Csak fiataloknak 1 19.13 Rádió­hangversenyekről. 19.43 Kiképzőtelep elit alakulatok részére. 20.28 Nyomorultak. Rádiójáték. 21.48 Tűzön — vizen. 22.00 Kapcsoljuk a 22-e* stúdiót. 23.15 Verbunkosok, népdalok. SZOLNOKI RADIO 18.00—-19.00 Alföldi krónika. — Dzsessz. — üttörőhiradó. — a munkásmozgalom dalaiból. — Kórusok. — Egészségünk védelmé­ben. — Tánczene» Tea MAGYAB 17.00 Szojuz—Apollo. (Riportműsor.) 17.50 Bulgária. 18.30 VÍVÓ vb 1975. 18.40 Szojuz—Apollo. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Szojuz—Apollo. 21.00 Nyár . . . 21.30 Veszély az utakon. (Dokument umfilm,) 21.40 Vívó vb 1975. 22.50 Tv-híradó. 3. 2. műsSr 20.01 Széchenyi. (Dráma.) 21.35 Tv-hiradó. 2. 21.55 Fertődről jelentjük . .. POZSONYI 17 00 Hírek. 17.15 Fecske. 18.00 Hangverseny. 19.00 Híradó, publicisztika. 20.00 Színházi közvetítés. 21.15 Publicisztika. 21.55 A kincsek szigete. (Szovjet film.) 23.20 Híradó, sajtószemle. mozi i EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4, fél 6 órakor és este 8 órakor Tűzgömbök Magyar film. EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. fél 4 és 7 órakor Lázadás a Bountyn I—II. Színes amerikai kalandfiím EGRI KERT Este 8 órakor A pap felesége GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4, háromnegyed « és este 8 órakor Csapda GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor Mese Szaltán cárról du. fél 6 órakor özönvíz III—IV. GYÖNGYÖSI KERT Kard és kereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG A négy muskétás újabb kalandjai FÜZESABONY Az öreg LŐRINCI Szertartás • Szűcs Ferenc A hangos ember anatómiája A hangos ember a&m na- A hangos Pori: városkép a központtal

Next

/
Thumbnails
Contents