Népújság, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 164. szám ARA: 80 FILLER ISIS. július 15., kedd Az évszázad randevúja N e gy a I ásított alc a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlési választási időszákkal összhangban — 5 éves időtar­tamra — megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szervét, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságot. A bizottság elnöke dr. Dabronaki Gyula, elnökhe­lyettesei: Péteri István és dr. Molnár Imre; tagjai: Bara­bás Miklós, Blatenszky Kál­mánná, dr. Békési László, Dajka Ferenc, Dobos San* dómé, Dobos István, Havast Béla, Horváth Lajos, Pálmai Lajosné, dr. Nyíró József, Révész Géza, Villányi Mik- lós, Zana Károly és Zár* László. Az új Központi Népi El­lenőrzési Bizottság hétfőn letette az esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke előtt. Az eskütételen je­len volt Nánási László, az Elnöki Tanács tagja. (MTI) Kozmikus kézfogó Egymáshoz igazították az órákat a Csillagvárosban és Houstonban, megszüntették azt az egy ezred másodperc különbséget, amely a Szov­jetunió és az Amerikai Egyesült Államok legponto­sabb kronométerei között mutatkozott. Jóval előtte szabványosították a műsza­ki fölszereléseket, az űrha­jósok edzési módszereit tö­kéletesítették, s mire e cikk megjelenik, már csak órák hiányoznak majd a három esztendővel ezelőtt elhatáro­zott program, a Szojuz és az Apollo űrhajó startja, a szovjet—amerikai ürrandevú kezdetétől. Jelzők,, hasonlatok, képek — az írói és újságírói kel­léktár sok-sok eszköze — lassanként kevésnek bizo­nyul ahhoz, hogy elég ma­gasra értékelje a krónikás a mát és az úrtalálkozó követ­kező napjait. Ha azt mond­juk, történelmi, igazat mon­dunk; csakúgy, ha így fo­galmazunk: egyedülálló jel­képe az emberiség alkotó együttmunkálkodásának. S nemcsak a Szojuz—Apollo program, de a nemzetközi politika síkján a világ béké­je is csak így biztosítható. Földrészünkön, immár há­rom évtizede béke van. Számtalan jel, tettek, tárgya­lások, találkozók, egyezmé­nyek, szerződések, két- és sokoldalú párbeszédek mu­tatják és adják a reményt az emberiségnek; béke lesz a jövőben is, Egy pillantás a szovjet— amerikai közös űxkísérlet rajzos modelljére, a találko­zási manőver utáni nagy pillanatok helyére: Európa, még pontosabban a két Né­metország fölött kerül sor a történelmi kozmikus kézfo­gára. Valahol az Elba. talán Targau fölött. Ott, ahol a harctéren harminc évvel ez­előtt az első nagy találkozó, ölelkezés lezajlott szovjet es amerikai emberek, katonáit között. Aligha túlozunk, ha azt mondjuk: ez lehet a má­sodik elbai találkozó — de a magasban. Igen magasan a harminc év előtti fölött. Küldetésben járnak szov­jet és amerikai űrpilóták_ mától fölöttünk, igen nagy messzeségben és mégis oly közel szívünkhöz, értel­münkhöz. A szovjet és az amerikai nép küldte föl bá­tor fiait e fizikai értelemben vett legmagasabb szintű csúcstalálkozóra, hogy ezzel is kifejezze szándékát, kész- I ségét a békés, alkotó együtt-1 munkálkodásra. Mi az űrre­pülés? A tudomány mostani szintjén a legkorszerűbb módszerek, anyagok, eszkö­zök — és legelsősorban az emberi értelem — megnyil­vánulása. Az emberi tudás, a szorgalom és alkotókészség által kifejlesztett technika, amely beláthatatlan rombo­lásra is alkalmas, lám. most és remélhetőleg a holna­pokban. is — teljes arzenál­jával. matematikával, csilla­gászattal, fizikával, fémko­hászattal, rádió- es rakéta­technikával, élettannal a né­pek baráti együttműködését szolgálja. Ssarencsés startot, repülést ÜP 'láasza térést, pilóták I c. .. Bajkonur 13.20 perc Oldil, Houston 20.50 perc Ma, magyar idő szerint 13.20 perckor és 20.30 perckor startol a kazahsztáni Bajko- mxrból és az egyesült államok beli Houstonból a Szojuz és az Apolló, hogy megvalósítsa az évszázad randevúját: hosszú évek magas szintű tudományos és szervező munkája nyomán összekapcsolják a szovjet és az amerikai űrhajót. Képünk a két űrhajó legénységét mu­tatja be, balról jobbra: Donald K. Slayton, Thomas P. Stafford, Vance D. Brand, Alek- gzej Leonov és Valerij Kubaszov» Az építők teljesítették ígéretüket Hétfőtől: villanyvonat közlekedik w Eger és Füzesabony között Emlékezetes, s a megye- székhely életében kiemelke­dő jelentőségű eseménynek voltak tanúi hétfőn délelőtt az egri vasútállomáson vá­rakozó utasok, vendégek. A fellobogózott állomáson fú­vószenekar pattogó muzsiká­ja, nagy taps fogadta a 11.48 .órakor begördülő első villamos vontatasú szerel­vényt. Határkő ez Eger köz­lekedésében; gyorsabb, ké­nyelmesebb lesz ezután az utazás, a szállítás a szárny­vonalon. Jelenleg — kellő számú villanymozdony híján — még nem szervezhették meg, hogy Budapest és Eger között közlekedő szerelvé­nyek is induljanak, de a le­hetőséget már megteremtet­ték ehhez, és előreláthatóan jövőre, ha a Keleti pályaud­var is fel tud készülni a na­gyobb terhelésre, megvaló­sul az egriek régi álma, el­tűnik a szárnyvonal miatti hátrány az utazásban. Addig a reggel 7.18 órakor Egerből induló vonatra és az este 18.09 órakor Budapestről in­duló gyorsvonatra három­három kocsit kapcsolnak, amelyekből nem kell Füzes­abonyban átszállra. Az átadási ünnepségen je­len volt dr. Ábrahám Kál­mán, a KPM államtitkára, a megyei, városi vezetők közt Barza Alajos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga József, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára és dr. Varga János, a városi tanács elnöke is, Csárádi Jánosnak, a Villamos Felső­vezetéképítési Főnökség igaz­gatójának jelentésével kez­dődött az ünnepség. Jelen­tette Urban Lajosnak, a MÁV vezérigazgatójának, hogy a sikeres próbák után 25 ezer volt feszültség alatt áll a Füzesabony é* Eger közötti 19,5 kilométer hosszú villamos felsővezeték. Az építést február 17-én kezdték, s a beruházó, a tervező és a kivitelező kö­zötti jól összehangolt mun­ka eredményeként május 20-ra be is fejezték. Ezalatt 326 tartóoszlopot állítottak fel, 700 köbméter betont épí­tettek be. A beruházások költsége eddig mintegy 23 millió forint volt. Elkezdték már a bélapátfalvi beruhá­zást segítő teherelosztó pá­lyaudvar építését is, ennek befejezése a jövő évre vár­ható. A tervek szerint 1976. végére végleg eltűnnek a gőzmozdonyok az egri pá­lyaudvarról: a putnoki vo­nalra is Diesel-mozdonyokat irányítanak majd. Az avatást követően dr. Pásztor Pál, a Miskolci Vas- .útigazgatóság igazgatója rö­vid beszédben méltatta a vasútigazgatóság fejlődésé­nek újabb eredményét, az egri. vonal villamosítását. El­ismeréssel 6zólt az építők nagyszerű munkájáról, ál­dozatvállalásáról. s a kivite­lezésben közreműködő válla­latok segítőkészségéről. Ezek tették lehetővé, hogy ilyen, szinte példátlan gyorsaság­gal elkészüljön az Egert * fővonalhoz hozzákapcsoló vil­lamos felsővezeték. Külön szólni kell az építők kiemel­kedő munkát végző irányí­tóiról: Maródi Pál műveze­tőről, Kertész Zsolt építés- vezetőről, Szilagyi Lajos csoportvezetőről, akik mára korábbi, években végzett munkájuk alapján is több kitüntetést szereztek. Jelen­leg már a következő nagy feladat teljesítésén, a hatvan —szolnoki vasútvonal villa­mosításán dolgoznak. Az első vonat utasait dr. Varga János, a városi ta­nács elnöke köszöntötte. El­mondta, hogy a közlekedés; feltételek javításához, a me­gyeszékhely fejlődéséhez el­engedhetetlen beruházások egyike volt a vasútvonal vil­lamosítása, a pálya korsze­rűsítése. Így vált lehetővé, hogy csökkenthessék a me­netidőt, gyorsítsák a szállí­tást, s elérkezett az idő, hogy az eger—füzesabonyi vonatot már ne a „vicinális’’ jelzővel illessék. A fejlesz­tés természetesen ezzel nem zárható le, hiszen el kell ké­szülnie az új teherpályaud­varnak, s Felnémet irányá­ba meg kell hosszabbítani — a nagy utasforgalom igény­li ezt — a jelenlegi vonalat. A 25. vasutasnap alkalma' bői felavatott új létesítmésv biztató kezdet, s remény van arra, hogy a fejlesztés újabb eredményeinek is hamarosan örülhet a megyeszékhely la­kossága, s a turisták nagy tömege. ‘msksttt Megegyezés Genfben Július 30-án Helsinkiben aláírják a dokumentumokat Hétfőn. Genfben, az euró­pai biztonsági es együttmű­ködési értekezlet irányító szerve, a koordinációs bi­zottság meghozta rég várt dönteset. Konszenzus alap­ján határozatot fogadott el arról, hogy a zárószakaszt július 30-án kezdik Helsin­kiben. A határozathozatal előtti órákban rendkívül élénk diplomáciai tanácskozások színhelye volt a konferencia­épület. Nem hivatalos ülé­seken egyeztették az állás­pontokat, .majd sor került a NATO-orszagok bizalmas ta­nácskozására, ezután pedig a Varsói Szerződéshez tarto­zó államok, ültek össze zárt­körű megbeszélésre. Gyor­san elterjedt a híre annak, hogy a genfi szakasz befe­jezését akadályozó két té­mában, a „mediterrán" kér­désben és a konferencia utáni feladatokról tárgyaló munkacsoportban az érdekelt államok „üléstermen kívül” megállapodást értek el. Ez­után már gyorsan peregtek az események: a nem hiva­talos megbeszélések* után a Földközi-tenger kérdéseivel foglalkozó munkacsoport rendkívüli, tanácskozást kez­dett. Előbb nem hivatalos ülésen megtárgyalták a Földközi-tenger mellékén le­vő országok érdekeit figye­lembe vevő szövegezéseket, és az érdekelt államok kép­viselői. köztük a kérdésben sokáig merev magatartást tanúsító máltai küldöttség is olyan szövegezési formát ta­lált, amely alkalmas volt az álláspontok közötti eltérések áthidalásara. Később a konferencia uis­tt! feladatokról tárgyaló cső-1 port rendezte meg ülését. A résztvevők ezen is megálla­podásra jutottak és így lé­nyegében minden jelentős akadálya elhárult annak, hogy a koordinációs bizott­ság ezúttal már eredményes tanácskozásra üljön össze. A kora délutáni órákban a bi­zottság portugál elnöklettel tartotta a döntést meghozó tanácskozását. Amikor a ka­nadai javaslatról ismét vitát indítottak, az elnök feltette a kérdést: van-e valamelyik állam részéről ellenvélemeny a tekintetben, hogy a záró­szakasz július 30-án kezdőd­jék Helsinkiben. Miután az államok sora már a korábbi üléseken elfogadta a kana­dai indítványt és a 35 részt­vevőből csupán Málta volt az „ellenzék”, a hétfői komp­romisszum alapján a sziget- ország is késznek nyilatko­zott a csatlakozásra, s így létrejött a koordinációs bi­zottság elvi döntése, amelyet a bizottság keddi ülésén hi­vatalos formában véglegesí­tenek. Ennek alapján július 30-án 35 ország legmasabb szintű politílcai képviselői a finn fő­városban összeülnek, hogy az értekezlet zárószakaszán aláírják a dokumentumot. (MTI) A KNEB tagja Zana Károly» a i Pori Ko/uí i Ém'to Vállalat ioazaatóia.

Next

/
Thumbnails
Contents