Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-13 / 137. szám

tfPJSG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJ ETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI, évfolyam, 137. szám ÁRA: 80 FILLER 1975. június 13„ péntek Mindazt, ami ma terv és cél, halnap megvalósítjukí Kádár János látogatása Dunaújvárosban — A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki a 25 éves Dunai Vasművet Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön Dunaújvárosba látogatott el, ahol beszédet mondott a Dunai Vasműben tartott választási nagygyűlésen. A Központi Bizottság első titkárával együtt a városba érkezett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Rácz Sándor, a KB tagja, a KB osztályvezetője. A városi pártbizottság székháza előtt Ta­kács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnöke, Sárosi József, a városi pártbizottság első titká­ra, Sófalvi István, a városi tanács elnöke és Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke fogadta a Központi Bizott­ság első titkárát, akit a téren egybedyült duna­újvárosiak meleg szeretettel, hosszas tapssal fcöszöntöttek. A fogadtatás után a pártbizottság székházá- Jxin Sárosi József a negyedszázada alapított el­tolj szocialista város életéről, dinamikus fejlő­déséről, terveiről tájékoztatta a vendégeket. A pártbizottsági találkozót követően felke­resték Dunaújváros több nevezetességét. Meg­tekintették az egykori római tábor helyén épült új városrészt, majd ellátogattak a mun­kás művelődési központba. Itt Molnár András­ié igazgató kalauzolta a vendégeket, akik fel­kerestek több klubot, gyermekfoglalkoztatót és 'górtak a 180 000 kötetes könyvtárban is. Ütjük pzután a Duna-partra vezetett, ahol a kilátó­nál a város és a Szalki-sziget panorámájában gyönyörködtek a vendégek. Itt tájékozódtak az emlékezetes 1964. évi földcsuszamlás hely­reállítási munkálatairól is. Ezután a Vasmű úti kiállítási csarnokban megtekintették a vá­ros és a vasmű 25 éves fejlődését bemutató do­kumentumkiállítást. A vendégek hosszasan időztek a városépítést szemléltető fali de­monstrációs tábla előtt. A választási nagygyűlésre már kora dél­után sűrű sorokban vonultak a dunaújváro­siak a vasmű általános lakatos üzemének sze­relőcsarnokához. A nagygyűlésen mintegy tíz­ezren vettek részt, akiknek soraiban a helybe­lieken Távúi nagy számban voltak jelen a du­naújvárosi járás és Fejér megye más helysé­geiből érkezett dolgozók, lakosok is. A nagygyűlés résztvevői hosszan tartó taps­sal köszöntötték a Központi Bizottság első tit­kárát, amikor az elnökség többi tagjával együtt elfoglalta helyét az emelvényen. A Himnusz elhangzása után Klamerusz Má­ria, a Münnich Ferenc Gimnázium TV. osztá­lyos tanulója Benjamin László örökké élni cí­mű versét adta elő. Ezután Simon Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott megnyitót, majd dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter a nagygyűlés részt­vevőinek nagy tapsa közepette bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Du- nai Vasművet, nagyszerű kollektíváját, a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntette ki. E magas kitüntetés — mondotta a minisz­ter — elismerés mindazért, amit önök a vas­mű születése óta eltelt negyedszázadban nép­gazdaságunk, kohászatunk, gépiparunk fejlő­déséért tettek. Dr. Horgos Gyula ezután a ha­zai nyersvas- és acéltermelés felszabadulás utáni nagyarányú fejlődését ismertette, beszá­molva a Dunai Vasmű kiemelkedő szerepéről, valamint az előtte álló további feladatokról, a vele kapcsolatos fejlesztési célokról és a léte­sítményeihez, eredményeinek eléréséhez nyúj­tott szovjet segítségről. A kitüntetést a Dunai Vasmű 13 000 fős kollektívája nevében Borovszky Ambrus ve­zérigazgató vette át. Köszönetét mondva hang­súlyozta: az elismerés mindnyájukat arra kö­telezi, hogy a XI. pártkongresszus által meg­határozott célokért még nagyobb lelkesedés­sel dolgozzanak és mindent megtegyenek azok­nak a feladatoknak a megoldásáért, amelyek­nek teljesítését a magyar népgazdaság a Du­nai Vasműtől várja. Borovszky Ambrus szavai után került sor a tulajdonképpeni választási nagygyűlésre. A nagygyűlés első felszólalója Pokornyi László hegesztő volt, majd Hegedűs Ágota, a Fésűsfonó főművezetőjének beszéde után dr. Schummel Rezső, a műszaki főiskola igazga­tóhelyettese szólt az egybegyűltekhez. Ezt követően a résztvevők nagy tapsától kísérve Kádár János lépett a szónoki emel­vényre. Kádár János beszéde rot, a legembertelenebb rend­szer, a hitleri fasizmus szét­zúzását és nyitotta meg a népek előtt a szabad fejlő­dés útját. Ez\év május 10-én a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa választásokra hívta fel az ország népét. Május 12-én, az első jelölőgyűlésekkel megkezdődött a választási munka, E politikai eseménysorozat jelentékenyen megnövelte hazánkban a politikai aktivi­tást. Mindenki tanúsíthatja, hogy hazánk állampolgárai jő hangulatban készülnek a nagy eseményre, az or­szággyűlési választások­ra. Büszkék lehetünk a Dunai Vasműre Kedves elvtársak, kedves elvtársnők! A 25 éves Duna­újvároshoz engem is sok-sok személyes élmény fűz. A vá­ros leikéről, a 13 ezer dolgo­zót foglalkoztató Dunai Vas­műről, egyszerű kifejezéssel élve azt mondhatjuk, hogy szocialista nagyüzem. Nem volt könnyű e vasmű alapjait lerakni, megteremteni, ör­vendetes, hogy a közép-euró­pai viszonylatban is számot­tevő Dunai Vasmű valameny- nyi alapvető intézményé — a kohók, a meleg-, a hideghen­gersor és az összes többi ki­egészítő üzemrész — elkészült és működik. Ez a szocialista nagyüzem jelenleg a népgaz­daság nyersvas- és acélter­melésének 38, hengerelt le­meztermelésének 92 százalé­kát és hengerelt csőtermelésé­nek 100 srácai'kát adja. Bár­Kedves elvtársak! Kedves elvtársnők. I Tisztelt barátaim! Mostani találkozónknak valójában két esemény adja meg az időszerűségét. Az egyik, hogy ma ünnepeljük az első szocialista város, Du­naújváros születésének 25. évfordulóját. A másik, hogy három nap múlva, június 15- én, vasárnap nagy jelentősé­gű politikai eseményre kerül sor: országgyűlési választá­sok lesznek hazánkban. Mi­előtt a gyűlés színhelyére jöttem volna, néhány órás látogatást tettünk a város­ban. A városnézés során na­gyon sok dunaújvárosi lakos­sal találkoztunk. Ez föleme­lő élmény volt számomra. Nagyon örülök,, hogy itt le­hetek az önök körében, őszintén köszönöm a meghí­vást és a 6zíves fogadtatást. Átadom a nagygyűlés min­den részvevőjének, a Dunai Vasmű minden dolgozójának, Dunaújváros minden lakójá­nak, a Fejér megyeieknek, gyűlésünk nézőinek és hall­gatóinak, az egész magyar dolgozó népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa szívből jövő üdvözle­tét és legjobb kívánságait. (Taps.) Kedves elvtársak! Az idei tavasz hazánk belpolitikai életének eseménydús, igen aktív időszaka volt. Március­ban tanácskozott, és meg­győződésünk szerint megfele­lően elvégezte munkáját pártunk XI. kongresszusa Azt' követően országunk né­pe méltóan megemlékezett hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról, s arról, ami ettől elválaszthatatlan: hogy munkánk egyik éltető, hatalmas erőforrása a magyar—szovjet barát­ság. Mindebben kifejezésre jutot­tak a mag} ar nép őszinte barati érzései felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt. (Taps!) Méltóképpen emlékeztünk meg a munkásosztály, a pro­letár nemzetköziség nagy ün­nepéről. május elsejéről, amely szocializmust építő or­szágunkban már az egész nép ünnepe. Ugyancsak méltó módon emlékeztünk meg a hitleri fasizmus fölött aratott történelmi győzelem napjá­ról, május 9-ről, s arról a szerepről, amelyet a fasizmus elleni harc fő terhét viselő Szovjetunió betöltött. 1945. május 9-e új lapot nyitott az emberiség történetében: ez a nap hozta meg a leg­kegyetlenebb kapitalista ter­Első szocialista párosunk, Dunaújváros 25. születés­napját ünnepli. Erre az alkalomra ismét fontos állomásá­hoz érkezik a dinamikusan fejlődő város. A folyamatos acélöntőmű első gépegysége már dolgozik és júliusban üzembe helyezik, a másodikat is: így évi 800 000 tonna öntött acélbugát fognak gyártani. A Dunai Vasműben azt tervezik, hogy a város építésének negyedszázados évfor­dulójára, valamint a XI. pártkongresszus tiszteletére már 1975. október 30-ára teljesítik a TV. ötéves termelési tervet. Képünkön: a vasmű madártávlatból. (MTI fotó — Horváth Péter felv. — KS) ki mondhatná, hogy annak idején megvoltak a tervek, az anyagi feltételek, megvolt az akarat is, tehát felépítettük az üzemet, amely megvan és működik. Az üzem felépítése azonban — csakúgy, mint a városé —, valójában harcban ment végbe. A párt, a kor­mány, a kommunisták, a szo­cializmus őszinte hívei azon voltak, hogy a terv, a gondo­lat valósággá váljék, de az üzem létrehozásának sok kri­tikusa is volt. ök kezdettől fogva ellenezték a vasmű fel­építésének gondolatát. Azzal érveltek, hogy minek ide ilyen gigászi vasmű, amikor sem kokszunk, sem ércünk nincs, és sok minden más is hiányzik, ami egy hatalmas vasmű működéséhez szüksé­ges. Különösen fejlődésünk­nek egy kritikus szakaszában tekintették ezt nagyzási hó­bortnak, mondván, hogy miért nem inkább közszükségleti cikkeket gyártunk hengerelt acél helyett? A vasmű felépí­tésének ellenzői számára az volt a fő támadási felület, hogy óriási beruházásokra volt szükség. Azt mondták, Dunaújváros szocialista Kedves elvtársak! A jubi­láns városnak, Dunaújváros­nak — mint mondottam — a vasmű a lelke. Hiszen a kiindulópont is az volt, hogy itt vasművet kell építeni. Eh­hez szocialista városra is szükség volt. Ez a város azon­ban nemcsak a vasművet je­lenti, hiszen az idők során a vasmű mellett egyéb, egész szocialista iparunk szem- ponjlából jelentős ipari léte­sítmények is születtek. Létre­hozásukat az a törekvés ösz­tönözte, hogy Dunaújváros­ban, a vasmű mellett olyan ipar is legyen, amely foglal­koztatási és elhelyezkedési le­hetőséget nyújt a nőknek és a város fiatal nemzedékének is. Ilyen üzem például a Pa­píripari Vállalat Dunaújváro­si Gyára, a posztóipari üzem, a férfiruhagyár, a fehérnemű- üzem, az óragyár és számos más ipari vállalat dunaújvá­rosi üzeme és gyára. Érdemes kiemelni a 4500 dolgozót foglalkoztató Duna­újvárosi Építőipari Vállala­tot. amely nemcsak a helyi építési feladatokat oldja meg, hanem a százhalombattai be­ruházásnál és a paksi atom­erőmű építésénél is jelentős munkát végez, A vállalat ter­melési értéke a múlt eszten­dőben egymilliárd forint volt, s ez bizony nem csekélység! Örömmel nyugtázhatjuk azt is, hogy Dunaújvárosban — az idei elbírálás alapján —. a szocialista nagyiparnak hét kiváló vállalata van. Jelentős a város fejlődése az építés, a szociális és kulturális szük­ségletek kielégítése terén is. hogy ez az üzem az idők vé­gezetéig veszteséges lesz. Hála a valóban szocialista módon végzett munkának, a szükséges feltételek biztosítá­sának, a szocialista akaratnak és az összes dolgozó lelkes munkájának, a Dunai Vasmű alaposan rácáfolt az ellenzők­re. A gyár már megtérítette - az országnak, népünk­nek a beruházási költsége­ket. A termelési érték a múlt esztendőben elérte a 8 milliárd forintot, s a vasmű 1 milliárd 400 millió forint nyereséget hozott. Erre büszke lehet a vasmű minden vezetője, dolgozója, a szocializmus minden állhata­tos híve. Ezért a magam és pártunk Központi, Bizottsága nevében szívből jövő, őszinte örömömet fejezem ki.. Gratu­lálok a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetésük­höz, és jó egészséget, továb­bi sikereket kívánok a vasmű összes dolgozójának. (Nagy taps.) az első városunk Tíz évvel ezelőtt hasonló nagygyűlésen ünnepeltük a város fennállásának 15. év­fordulóját. E tíz esztendő alatt Dunaújvárosban 7000 lakás épült, s az éppen abban az esztendőben . felavatott 500 ágyas kórház további száz ággyal bővült. Azóta 36 álta­lános iskolai tanteremmel gyarapodott a város. Két kö­zépiskola épült, s megkezdő­dött egy, országos szempont­ból is kiemelkedően korszerű munkásművelődési intézmény építése. Még sok egyeb létesít­ménnyel is gazdagodott a város. Ezer óvodai, 300 böl­csődei hely, műjégpálya, több más sportlétesítmény, és még hosszan lehetne so­rolni, mi minden épült Du­naújvárosban'. Első szocialista városunk a szocializmust igénylő és ' a szocializmust kevés­bé óhajtó erpberek közötti harcban született. Ezt bizo­nyos mértékben a város tör­ténete is tükrözi. A kezdeti nagy lendület után, 1953 nyarától néhány esztendőre megtorpant az építkezés. Már-már az a gondolat tört utat, hogy egyáltalán nem is kell folytatni, abba kell hagyni a munkát. Azután el­lenforradalmárok támadtak a szocializmusra, a munkás­hatalomra, és természetesen Dunaújvárosra is. Mindeze­ken át kellett törnünk ma­gunkat ahhoz, hogy eljuthas­sunk a mai napig, s most örömmel mondhatjuk, hogy (Folytatás a 2. oldásotok i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents