Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-08 / 133. szám
A jelölőgyűlések időszakában sok helyen latolgatják: a körzetben élő és jó munkájáról, közösségi magatartásáról ismert embert jelöljenek-e képviselőnek, vagy olyant, akinek a közéleti tevékenység országos hírnevet szerzett Ha a képviselői munkának csak egy-egy sajátosságát emeljük ki. akkor az egyiknek is, a másiknak is vannak előnyei, de ha e tisztséggel szemben támasztott követelményeket összességükben nézzük, akkor teljesen mellékes, hogy a képviselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől távolabb. Az alkalmasság legfontosabb feltétele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasági szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a „nagypolitikát” és a „helyi politikát” helyesen összeegyeztetni. Néha éppen maguknak a képviselőknek kell szembeszállniuk azzal a téves nézettel, hogy a képviselő a körzet „kijáró embere” és kötelessé- 1 ge, hogy különböző előnyöket harcoljon ki választópolgárai számára. Szerencsére, ilyen jellegű meggyőző munkát ma már egyre kevésbé kell végezniük. Ha nem is meghatározó a lakossággal való kapcsolattartást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választópolgárai köraött, a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az ilven közvetlen kapcsolatok formái is bővültek, tartalmasabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok jelentős tömegeket mozgósítanak. A képviselők rendszerint negyedévenként tartanak beszámolókat, havonta, kéthavonta fogadónapokat, és a községek, a különböző vállalatok, intézmények, gazdaságok meglátogatását is programszerűen végzik. Az ilyen összejöveteleiken, látogatásokon nemcsak a képviselők ismeretei bővülnek a választókerület életéről, az önberek gondjairól, kívánságairól, hanem a választópcügárok la közvetlen itt tájékozódhatnak készülő fontos törvényekről, jogszabályokról, a várható fejlesztésekről. A valóság feltárásának igen alkalmas eszközei ezek a beszélgetések, találkozások. A tapasztalatok gyűjtésének az is jó módszere lehet, ha a képviselők választó- kerületük minden jelentős eseményén igyekeznek részt venni. Igen jól kamatoztathatják munkájukban például a falugyűléseket. Az is általánosan elfogadott gyakorlat, hogy mielőtt a helyi tanácsok döntenének a fejlesztésre fordítható összegek sorsáról, kikérik a képviselők véleményét Az anyagi lehetőségek és igények természetesen, legtöbbször nincsenek összhangban, és Ilyenkor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi munkafelajánlások, anyagi hozzájárulások szervezésének az élére. A* ilyen tevékenység nemcsak a község, a város gyorsabb gyarapodásában, szépülésében mutatkozik meg előbb-utóbb, de a képviselő és választóinak kapcsolata is sokkal elmélyültebbé válik. A képviselői munka színvonalának emelésében egyre nagyobb szerepük van a megyei képviselőcsoportok tevékenységének is. A csoport- üléseken készülnek fel a képviselők a következő ülésszakra, valamint a bizottságok vitáira. Amikor egy-egy megyei csoportülésen megtárgyalják a tennivalókat, a képviselők saját körzetük helyzetét szembesíteni tudják a megyei helyzettel, új tapasztala toka t szerezhetnek, amelyek jóvoltából sokkal reálisabb álláspontot tudnak elfoglalni az országgyűlési bizottságok vitáiban, vagy éppen a parlament plenáris ülésén. A megyei csoportok munkájában im meghonosodott az a gyakorlat, hogy egy-egy témát a helyszínen, a leginkább érdekelt járásban, városban, üzemben vagy gazdaságban tárgyalnak meg. A Borsod megyei képviselőcsoport — hogy csak »Shány példát említsünk — a mült év őszén Putnokon tárgyalta megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteiről. A Veszprém megyei képviselők az elmúlt ciklusban egy alkalommal Ajkán ültek össze, ahol a magyar—szovjet timföld és alumíniumegyezmény végrehajtásának tapasztalatait elemezték. A Vas megyei képviselőcsoport ugyancsak a múlt év nyarán a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban — ahol a hazai forgácslap-gyártás fő bázisa van — tartotta ülését és mgtárgyalta a bútoripari termékek minö- aégével, értékesítésével, garanciális javításával összefüggő kérdéseket A Heves megyeiek pedig, amikor a zöldségtermesztés helyi feladatait elemezték, eTIá- togattak a Hevesi Állami Gazdaságba, a hevesi termelőszövetkezetbe, valamint megismerkedtek a kiskörei vízlépcsővel és annak öntözőrendszerével. Amikor várható volt hogy a parlamentben egyes nagyberuházások helyzetét Is megvitatják, a Fejér megyei képviselőcsoport a Dunaújvárosban épülő hullámpapír- gvárban tartotta meg ülését Arra is volt példa, hogy a képviselőcsoport nem elégedett meg a saját megyéjében összegyűjthető tapasztalatokkal, ezért ellátogatott más megyékbe is a témát megvizsgálni, jő módszereket gyűjteni. A Szolnok megyeiek is ezt tették, amikor arra keresték a választ, hogyan lehetne olcsóbbá, gyorsabbá tenni az állami lakásépítést városaikban. j Mindezekből kitűnik, hogy a választókerületi munka a képviselők tevékenységének igen fontos része. De csak része, mert a szocialista népképviselet követelményének azok tudnak legjobban megfelelni, akik mind a három szinten: a választókerületben, a szakágak szerint tagozódó állandó bizottságokban és a plenáris ülésszakon egyaránt helytállnak, aktívan tevékenykednek. KESERŰ ERNŐ •s újságban, bogy a magyar mezőgazdaságban rohamosan i erjednek el az iparszerűen termelő rendszerek, hogy olyan gépeket és gépsorokat ■vásároltunk, amelyek hatalmas területekről küszöbölik ki az emberi munkaerőt A tavalyi eredmények szerint például a kukorica-termés átlag alapján Magyarország a világranglista negyedik helyére került Ha az egy lakosra jutó agrárexport-egyenleget vizsgáljuk, akkor Magyarországot Európában csupán Dánia és Hollandia előzi meg. Ez az egyke oldal, az egyik kép, amelyet ismerünk, s kétségtelen tény, hogy hazánk mezőgazdasága az utóbbi esztendőkben nagy lépésekké! haladt előre a korszerű termelési mód útján. Megdönthetetlen tények bizonyítják ezt Olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, mint pékiául a búza termésmennyiségének megduplázódása, amelyet tizenkét érv alatt értünk et Ugyanez a mutató más országokban 24—a esztendő. Ez «ez egyik kép, amit ismerünk. A másik, hogy an .európai Saszehasonlftó statisztikában, ahol 42 mutató alapján készítettek rangsort 16 ország közül — kilenc tőkés és hét szocialista — az 1948-as adatok alapján csupán Románia, Jugoszlávia, Spanyolország veit mögöttünk, s helyzetünk az 1973- ban közzétett statisztikai adatok szerint sem változott lényegesen, akkor is a W ország között az utolsó harmadban foglaltunk helyet Melyik kép az igazi? Me- lviket higgyük el magunkról? ★ — Azt kell megértetni az emberekkel, hogy ha ma megáll valaki munka közben. az nem ugyanolyan kiesés. mint amikor tíz évvel ezelőtt megállt beszélgetni egy órára, kezében egy ötven forint értékű kapával. Ha ma megáll egy traktoros, akkor kiesik a termelésből két és fél millió értéket képviselő gép, és hek- tárakban mérhető a terület, és tízezer forintban a termés, ami elúszott egy beszélgetésen. Ez a gyors ütemű fejlődés egyik lényeges problémája — mondja Tóth WM|, | poi ondói Magyar —Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke. — Miért, van több Wt — Van. Amíg példáig egyes területeken — gabonafélék, kukorica — megoldottnak mondható a gépi rendszerű termelés, a korszerű, valóban nagyüzemi méret és módszer, addig a szarvasmarha-tenyésztésben nagyon rossz a helyzet Hogy mást ne mondjak, még ma is kilenc különböző helyen, nagyrészt régi uradalmi istállókban, szerfás épületekben van az állomány. Persze lehetne Itt is koszerűsí- teni, lehetne éló munkát felszabadítani az új technika bevezetésével, de ez körülbelül 200 millió forintba kerülne. Honnan? Folytathatom a gondokat A nagy tel- jesftményű és drága gépeket nem tudjuk üzemeltetni két műszakban, mert nincs elegendő megfelelően képzett szakmunkás. — á teniMláaÓMftttd* be* honom órán*Hk a bs- gyományoe mezőgazdasági mnrnkát végtő dolgozók száma « szakmunkások létszámához. — A gabonában, kukoricában — területben ez 3000 hektárt jelent — már nincs hagyományos értelemben vett mezőgazdasági munka. A cukorrépában valamivel kevesebb mint a terület felén dolgoznak még kapával, az állattenyésztésben viszonylag magas a régi típusú munkát végzők száma, de itt is kivétel a sertéstelep, amely már modern, ott 25 dolgozó „állítja” elő az évi 8500 hízósertést. Hétszáz dolgozó tagunk közül körülbelül 250 személy végez növénytermesztől, a köztudatban paraszti munkának értelmezett tevékenységet. Kétszázhúsz dolgozó van, akiknek a foglalkozása gépkezelő, építő, lakatos, gépszerelő, villanyszerelő. Körülbelül ez a mai szerkezete a termelőszövetkezet fizikái munkás állományának. — A szakirányitó gárda milyen nagyságú? — Húszán vannak. De ebbe már nincs beleszámítva a brigádvezető. Ha most azt mondom, hogy ezen a húsz emberen áll vagy bukik a termelőszövetkezet léte, akŰj családi lakóházterreb Á 7. számú választókerület jelöltje: Hevér Lajos Nagy sikere volt annak az országos és nyilvános tervpályázatnak, amelyet a Szabói cs-Szatmár megyei Tanács és az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium hirdetett meg családi lakóháztervek készítésére. A sokoldalú követelmények ellenére a pályázatra 88 mű érkezett, s ebből 85-öt bírált Pénteken, a késő délutáni, koca esti órákban — a tv-nézés, vacsorakészítés idején — Eger több helyén okozott kellemetlenséget a várattam áramszünet, a később a tartás sötétség. Az üzemzavar okáról szombaton reggel érdeklődtünk. Mint Zakar János technikustól, az EMÄSZ ügyeletes üzemirányítójától értesültünk eredetileg a Foglár utca és a megyei tanács épülete közötti nagyfeszültségű kábel hibája miatt történt az áramkiesés, utóbb azonban újabb nehézségek is jelentkeztek. — A 17.42 órakor tapasztalt első üzemzavart követő nyolcadik percben már munkában voltak embereink — hallottuk az ügyeletestől — s rövidesen sikerült meghatározni azt a szakaszt is, ahol hozzákezdhettünk a javításhoz. Közben a terhelés átcsoportosításával is próbálkoztunk, ám az igénybevett másat kábelnek ez sok volt, s tulajdonképpen ez okozta a el a bizottság. Közülük 23-at talált érdemesnek a díjazásra. A díjazott pályamunkákat még ebben a hónapban Nyíregyházán kiállításon mutatják be. Ezekből az idén gyors katalógust készítenek, s azt megküldik az építési hatóságoknak, OTP-fiókoknak, a TÜZÉP-telepeknek. 18.45-kor kezdődött másik, általánosabb üzemzavart, ami már a Lajosvárosban, a külső Lenin úton is jelentkezett A baj — mint mondják —nem jár egyedül. Nos, ezt éreztük pénteken mi is. A kábelhibák mellett elromlott az egyik megszakító is, s „leégett? az egyik relé. Komoly szerelésre, hegesztésre volt szükség: két URH-s kocsink és két műszaki csoportunk 10—15 dolgozója végezte a feladatot míg végül is 20.15, illetve 20.48 órára teljesen sikerült megszüntetnünk az üzemzavart. Az az igazság, hogy a jelenlegi transzformátor-állomás ami egyébként még 1933- ban épült, mind kevésbé tud már megfelelni a sokszorosan megnövekedett követelményeknek, az idei évre terve~ zett északi, új 35/10 kilovoltos üzem létesítése pedig késik... Ilyen körülmények közepette, sajnos még előfordulhatnak máskor is a mostanihoz hasonló hibák.____-....________ S oha nem írt hosszú önéletrajzot. Nem. azért, mert non volt mozgalmas az élete — ellenkezőleg! Inkább azért nem, mert az eltelt 54 év néhány hosszú, többnyire évtizedekre tehető szakaszokra tagolódott S életének ezek a periódusai, úgy gondolta, beleférnek pár gépelt sorba. Az egykori, tamaörsi agrárproletárok gyermeke 21 éve dolgozik a MEZÖGÉP- nél, ma a hevesi gyáregység igazgatója. Szüleitől nem örökölt mást, mint a född, a mezőgazdasági munka szeretetet és a szorgalmat Gyöngyösön tanult, igazi ag- rononiussa azonban a szülőföldjén, a Heves környéki községekben eltöltött evek nevelték, s egyben párttaggá, kommunistává is. Mindig élvezte a dél-hevesi tájon, élő emberek — barátai, falubelijei, egykori és jelenlegi munkatársai — szere letét, bizalmát ök jelölték, és választották is meg először 1963-ban országgyűlési képviselőnek. Akkor, 12 évvel ezelőtt Hevér Lajos életének egy új szakasza kezdődött eL Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt még kétszer tették le mellette a voksot a hevesi táj nyolc községében élő választópolgárok. S most, negyedszer is jelölték... — A szűzbeszédem...? 1965-ben mondtam el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatásáról. A parlamenti tudósítók azóta még háromszor idéztek a felszólalásaiból. Beszél t egyebek között arról, hogy milyen anyag- és vezetékbeszerzési gondokkal küzdenek a községekben élő emberek, amikor fürdőszobát, vízvezetékkel ellátott lakást szeretnének építeni. Szólt a közös gazdaságok adóztatásának elavult rendszeréről, javaslatot tett egy sor rendelet módosítására. S mint a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó szakember, éveken át hasznosította 4 tudását, ti* paszta! a tát az országgyűlés ipari bizottságában. Heves megyei képviselő- társai is bizalmat szavaztak Hevér Lajosnak. A második ciklus elején megválasztották a megyai képviseilőcso- port vezetőjének. — Összekötő kapocs lettem a csoport és az ország- gyűlés elnöksége között. Rám hárult az a feladat, hogy a felszólaló képviselőtársaim nevében segítséget kérjek a megyei szervektől a beszéd alapjául szolgáló adatok, számok megszerzéséhez. Bizonyos időközönként, a képviselőtársaim munkája, tapasztalatai alapján, én számoltam be a csoport tevékenységéről a választópolgároknak, a Hazafias Népfront és a párt- bizottság tagjavnak. És természetesen időről időre számot adott a saját képviselői munkájáról is. Arról, hogy mit tudott intézni a tarnaörsi gázcseretelep, illetve a villanyhálózat bővítése ügyében. Arról, hogy kap-e óvodát Tamaméra, s a terveknek megfelelően tudják-e bővíteni majd Hevesen a közműhálózatot A fogadónapjain szólni fog a terveiről, azokról az elképzelésekről, amelyek megvalósításán dolgozik — ha megválasztják — a negyedik ciklusban is. Az alatt az öt év alatt, amely egy újabb fejezete lesz Hevér Lajos önéletrajzának. Sorozatos hibák okozták Egerben a hét végi áramszönetet kor nem a többi ember munkáját becsülöm le, hanem azt a technikai-technológiai fejlődést szeretnem jellemezni, amely teljesen megváltoztatta a mezőgazdaságot. Ma már minden ágazatnak kell egy speciális szakemberének lennie. Nemhogy az elnök, de a főagro- nómus sem tudja részleteiben áttekinteni az irányítása alatt folyó munkákat Hadd említsek egy példát Nyole évvel ezelőtt 150 ezer forint értékű vegyszert — kis hatásfokút — használtunk feL Ma — változatlan áron számolva, kétmilliós értéket használunk fel, ami nem csupán több mint tízszeres mennyiséget, de tízszeres felelősséget is jelent Hiszen ezek a vegyszerek mérgeznek, irtanak, pusztítanak, csupán a döntés helyességén múlik, hogy hol és mikor használják fel őket Majdnem ugyanez a helyzet a tápszereknél is. — Melyik rész fontosabb a termelőszövetkezet életiben? A hagyományos munka vagy a modern génekkel üzemelő ipari termelési rendszerek? — Körülbelül fele-fele «* arány. Igen a kép még felemás. Vannak olyan területek, ahoi felzárkóztunk a világ élvonalába, de van, ahol nagyon lassan érnek a változások. Azok az ábrándok, amelyek olyanná festenék a magyar mezőgazdaságot, hogy ott már szupergépek dolgoznak, a legmodernebb technika minden vívmányát érvényesítve, minden alapot nélkülöznek, teljességgel hamisak. A zárt ipari termesztési rendszerek elterjedéséről szóló híradások igazak, az is igaz, hogy egyre több élő munkaerőt szabadítanak fel a gépek s hogy forradalmi átalakulásban van a magyar mezőgazdaság, amely nagyon jelentősen .járul hozzá a népgazdasági termeléshez. De maradjunk egyelőre ennél a képnél. Átmeneti állapotban vagyunk. Amíg 1945-ig szinte- feudalisztikus viszonyok uralkodtak, addig ma valóban igyekszünk lépést tartani a kor eszközeivel és követelményeivel. Nem árt azonban néha egy oldalpillantást vetni a körülöttünk levőkre is, mivel ők sem állnak egy helyben. Ez az oldalpillantás sok mindenben segítségünkre lehet Többek között abban, hogy helyes képet alakítsunk ki magunkról. Szigethy András Kommunista műszak a gyöngyösi KftEV-nél Szabad szombat helyett kommunista műszakot tartottak a hét végén a KAEV gyöngyösi gyárában. Az önkéntes akcióban mintegy három és félszáz dolgozó vett részt, nagy lelkesedéssel. A termelők megszokott feladataikat végezték — különböző alkatrészeket gyártottak, gépeket szereltek, fonókannákat készítettek — az alkalmazotti állományban, foglalkoztatottak pedig az előkészítésben, a kiszolgálásban segítkeztek. Mint Lakatos Imre igazgatótól értesültünk: a szombati munkáért esedékes 30—35 ezer forintnyi bért szociális, kulturális célokra, a gyári KISZ-szervezet támogatására fordítják. A gyár többi dolgozója korábban vállalt társadalmi munkát, illetve más alkalommal vesz részt hasonló akcióban. rMÉnlsi fin 1975. június s„ many Két választás kSzStt L Kapcsolat a választókkal Helyik kép az iqaz?
