Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

A jelölőgyűlések időszaká­ban sok helyen latolgatják: a körzetben élő és jó munkájá­ról, közösségi magatartásáról ismert embert jelöljenek-e képviselőnek, vagy olyant, akinek a közéleti tevékenység országos hírnevet szerzett Ha a képviselői munkának csak egy-egy sajátosságát emeljük ki. akkor az egyiknek is, a másiknak is vannak előnyei, de ha e tisztséggel szemben támasztott követelményeket összességükben nézzük, ak­kor teljesen mellékes, hogy a képviselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől tá­volabb. Az alkalmasság leg­fontosabb feltétele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasági szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a „nagypolitikát” és a „helyi politikát” helyesen össze­egyeztetni. Néha éppen maguknak a képviselőknek kell szembe­szállniuk azzal a téves nézet­tel, hogy a képviselő a körzet „kijáró embere” és kötelessé- 1 ge, hogy különböző előnyöket harcoljon ki választópolgárai számára. Szerencsére, ilyen jellegű meggyőző munkát ma már egyre kevésbé kell végez­niük. Ha nem is meghatározó a lakossággal való kapcsolattar­tást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választópolgárai köraött, a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az ilven közvetlen kapcsolatok formái is bővültek, tartalma­sabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok je­lentős tömegeket mozgósíta­nak. A képviselők rendszerint negyedévenként tartanak be­számolókat, havonta, kétha­vonta fogadónapokat, és a községek, a különböző válla­latok, intézmények, gazdasá­gok meglátogatását is prog­ramszerűen végzik. Az ilyen összejöveteleiken, látogatásokon nemcsak a képviselők ismeretei bővül­nek a választókerület életé­ről, az önberek gondjairól, kívánságairól, hanem a vá­lasztópcügárok la közvetlen itt tájékozódhatnak készülő fon­tos törvényekről, jogszabá­lyokról, a várható fejleszté­sekről. A valóság feltárásá­nak igen alkalmas eszközei ezek a beszélgetések, találko­zások. A tapasztalatok gyűj­tésének az is jó módszere le­het, ha a képviselők választó- kerületük minden jelentős eseményén igyekeznek részt venni. Igen jól kamatoztat­hatják munkájukban például a falugyűléseket. Az is általánosan elfogadott gyakorlat, hogy mielőtt a he­lyi tanácsok döntenének a fejlesztésre fordítható össze­gek sorsáról, kikérik a képvi­selők véleményét Az anyagi lehetőségek és igények termé­szetesen, legtöbbször nincse­nek összhangban, és Ilyenkor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi munkafelaján­lások, anyagi hozzájárulások szervezésének az élére. A* ilyen tevékenység nemcsak a község, a város gyorsabb gya­rapodásában, szépülésében mutatkozik meg előbb-utóbb, de a képviselő és választói­nak kapcsolata is sokkal el­mélyültebbé válik. A képviselői munka színvo­nalának emelésében egyre nagyobb szerepük van a me­gyei képviselőcsoportok te­vékenységének is. A csoport- üléseken készülnek fel a kép­viselők a következő ülésszak­ra, valamint a bizottságok vi­táira. Amikor egy-egy megyei csoportülésen megtárgyalják a tennivalókat, a képviselők saját körzetük helyzetét szembesíteni tudják a megyei helyzettel, új tapasztala toka t szerezhetnek, amelyek jóvol­tából sokkal reálisabb állás­pontot tudnak elfoglalni az országgyűlési bizottságok vi­táiban, vagy éppen a parla­ment plenáris ülésén. A megyei csoportok mun­kájában im meghonosodott az a gyakorlat, hogy egy-egy témát a helyszínen, a legin­kább érdekelt járásban, vá­rosban, üzemben vagy gaz­daságban tárgyalnak meg. A Borsod megyei képviselőcso­port — hogy csak »Shány példát említsünk — a mült év őszén Putnokon tárgyalta megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteiről. A Veszprém megyei képviselők az elmúlt ciklusban egy alkalommal Ajkán ültek össze, ahol a magyar—szov­jet timföld és alumínium­egyezmény végrehajtásának tapasztalatait elemezték. A Vas megyei képviselőcsoport ugyancsak a múlt év nyarán a Nyugat-magyarországi Fa­gazdasági Kombinátban — ahol a hazai forgácslap-gyár­tás fő bázisa van — tartot­ta ülését és mgtárgyalta a bútoripari termékek minö- aégével, értékesítésével, ga­ranciális javításával össze­függő kérdéseket A Heves megyeiek pedig, amikor a zöldségtermesztés helyi fel­adatait elemezték, eTIá- togattak a Hevesi Ál­lami Gazdaságba, a heve­si termelőszövetkezetbe, va­lamint megismerkedtek a kiskörei vízlépcsővel és an­nak öntözőrendszerével. Ami­kor várható volt hogy a parlamentben egyes nagybe­ruházások helyzetét Is meg­vitatják, a Fejér megyei kép­viselőcsoport a Dunaújvá­rosban épülő hullámpapír- gvárban tartotta meg ülését Arra is volt példa, hogy a képviselőcsoport nem elége­dett meg a saját megyéjé­ben összegyűjthető tapaszta­latokkal, ezért ellátogatott más megyékbe is a témát megvizsgálni, jő módszereket gyűjteni. A Szolnok megyei­ek is ezt tették, amikor ar­ra keresték a választ, hogyan lehetne olcsóbbá, gyorsabbá tenni az állami lakásépítést városaikban. j Mindezekből kitűnik, hogy a választókerületi munka a képviselők tevékenységének igen fontos része. De csak része, mert a szocialista nép­képviselet követelményének azok tudnak legjobban meg­felelni, akik mind a három szinten: a választókerületben, a szakágak szerint tagozódó állandó bizottságokban és a plenáris ülésszakon egyaránt helytállnak, aktívan tevé­kenykednek. KESERŰ ERNŐ •s újságban, bogy a magyar mezőgazdaságban rohamosan i erjednek el az iparszerűen termelő rendszerek, hogy olyan gépeket és gépsorokat ■vásároltunk, amelyek hatal­mas területekről küszöbölik ki az emberi munkaerőt A tavalyi eredmények szerint például a kukorica-termés átlag alapján Magyarország a világranglista negyedik helyére került Ha az egy lakosra jutó agrárexport-egyenleget vizs­gáljuk, akkor Magyarorszá­got Európában csupán Dá­nia és Hollandia előzi meg. Ez az egyke oldal, az egyik kép, amelyet isme­rünk, s kétségtelen tény, hogy hazánk mezőgazdasága az utóbbi esztendőkben nagy lépésekké! haladt előre a korszerű termelési mód út­ján. Megdönthetetlen té­nyek bizonyítják ezt Olyan eredményekkel büszkélked­hetünk, mint pékiául a bú­za termésmennyiségének megduplázódása, amelyet ti­zenkét érv alatt értünk et Ugyanez a mutató más or­szágokban 24—a esztendő. Ez «ez egyik kép, amit is­merünk. A másik, hogy an .európai Saszehasonlftó sta­tisztikában, ahol 42 mutató alapján készítettek rangsort 16 ország közül — kilenc tő­kés és hét szocialista — az 1948-as adatok alapján csu­pán Románia, Jugoszlávia, Spanyolország veit mögöt­tünk, s helyzetünk az 1973- ban közzétett statisztikai adatok szerint sem változott lényegesen, akkor is a W ország között az utolsó har­madban foglaltunk helyet Melyik kép az igazi? Me- lviket higgyük el magunk­ról? ★ — Azt kell megértetni az emberekkel, hogy ha ma megáll valaki munka köz­ben. az nem ugyanolyan ki­esés. mint amikor tíz évvel ezelőtt megállt beszélgetni egy órára, kezében egy öt­ven forint értékű kapával. Ha ma megáll egy trakto­ros, akkor kiesik a terme­lésből két és fél millió ér­téket képviselő gép, és hek- tárakban mérhető a terület, és tízezer forintban a ter­més, ami elúszott egy be­szélgetésen. Ez a gyors üte­mű fejlődés egyik lényeges problémája — mondja Tóth WM|, | poi ondói Magyar —Szovjet Barátság Terme­lőszövetkezet elnöke. — Miért, van több Wt — Van. Amíg példáig egyes területeken — gabona­félék, kukorica — megol­dottnak mondható a gépi rendszerű termelés, a kor­szerű, valóban nagyüzemi méret és módszer, addig a szarvasmarha-tenyésztésben nagyon rossz a helyzet Hogy mást ne mondjak, még ma is kilenc különböző helyen, nagyrészt régi uradalmi is­tállókban, szerfás épületek­ben van az állomány. Per­sze lehetne Itt is koszerűsí- teni, lehetne éló munkát fel­szabadítani az új technika bevezetésével, de ez körül­belül 200 millió forintba ke­rülne. Honnan? Folytatha­tom a gondokat A nagy tel- jesftményű és drága gépeket nem tudjuk üzemeltetni két műszakban, mert nincs ele­gendő megfelelően képzett szakmunkás. — á teniMláaÓMftttd* be* honom órán*Hk a bs- gyományoe mezőgazdasági mnrnkát végtő dolgozók szá­ma « szakmunkások létszá­mához. — A gabonában, kukori­cában — területben ez 3000 hektárt jelent — már nincs hagyományos értelemben vett mezőgazdasági munka. A cukorrépában valamivel kevesebb mint a terület fe­lén dolgoznak még kapával, az állattenyésztésben vi­szonylag magas a régi típu­sú munkát végzők száma, de itt is kivétel a sertéstelep, amely már modern, ott 25 dolgozó „állítja” elő az évi 8500 hízósertést. Hétszáz dolgozó tagunk közül körül­belül 250 személy végez nö­vénytermesztől, a köztudat­ban paraszti munkának ér­telmezett tevékenységet. Két­százhúsz dolgozó van, akik­nek a foglalkozása gépkeze­lő, építő, lakatos, gépszerelő, villanyszerelő. Körülbelül ez a mai szer­kezete a termelőszövetkezet fizikái munkás állományá­nak. — A szakirányitó gárda milyen nagyságú? — Húszán vannak. De eb­be már nincs beleszámítva a brigádvezető. Ha most azt mondom, hogy ezen a húsz emberen áll vagy bukik a termelőszövetkezet léte, ak­Űj családi lakóházterreb Á 7. számú választókerület jelöltje: Hevér Lajos Nagy sikere volt annak az országos és nyilvános tervpá­lyázatnak, amelyet a Sza­bói cs-Szatmár megyei Tanács és az Építési- és Városfej­lesztési Minisztérium hirde­tett meg családi lakóházter­vek készítésére. A sokoldalú követelmények ellenére a pályázatra 88 mű érkezett, s ebből 85-öt bírált Pénteken, a késő délutáni, koca esti órákban — a tv-né­zés, vacsorakészítés idején — Eger több helyén okozott kel­lemetlenséget a várattam áramszünet, a később a tar­tás sötétség. Az üzemzavar okáról szom­baton reggel érdeklődtünk. Mint Zakar János technikus­tól, az EMÄSZ ügyeletes üzemirányítójától értesül­tünk eredetileg a Foglár utca és a megyei tanács épülete közötti nagyfeszültségű kábel hibája miatt történt az áram­kiesés, utóbb azonban újabb nehézségek is jelentkeztek. — A 17.42 órakor tapasz­talt első üzemzavart követő nyolcadik percben már mun­kában voltak embereink — hallottuk az ügyeletestől — s rövidesen sikerült megha­tározni azt a szakaszt is, ahol hozzákezdhettünk a javítás­hoz. Közben a terhelés átcso­portosításával is próbálkoz­tunk, ám az igénybevett má­sat kábelnek ez sok volt, s tulajdonképpen ez okozta a el a bizottság. Közülük 23-at talált érdemesnek a díjazás­ra. A díjazott pályamunkákat még ebben a hónapban Nyír­egyházán kiállításon mutat­ják be. Ezekből az idén gyors katalógust készítenek, s azt megküldik az építési hatósá­goknak, OTP-fiókoknak, a TÜZÉP-telepeknek. 18.45-kor kezdődött másik, általánosabb üzemzavart, ami már a Lajosvárosban, a külső Lenin úton is jelentkezett A baj — mint mondják —nem jár egyedül. Nos, ezt éreztük pénteken mi is. A kábelhibák mellett elromlott az egyik megszakító is, s „leégett? az egyik relé. Komoly szerelésre, hegesztésre volt szükség: két URH-s kocsink és két műsza­ki csoportunk 10—15 dolgozó­ja végezte a feladatot míg végül is 20.15, illetve 20.48 órára teljesen sikerült meg­szüntetnünk az üzemzavart. Az az igazság, hogy a je­lenlegi transzformátor-állo­más ami egyébként még 1933- ban épült, mind kevésbé tud már megfelelni a sokszorosan megnövekedett követelmé­nyeknek, az idei évre terve~ zett északi, új 35/10 kilovoltos üzem létesítése pedig késik... Ilyen körülmények közepette, sajnos még előfordulhatnak máskor is a mostanihoz ha­sonló hibák.­____-....________ S oha nem írt hosszú ön­életrajzot. Nem. azért, mert non volt mozgalmas az éle­te — ellenkezőleg! Inkább azért nem, mert az eltelt 54 év néhány hosszú, többnyi­re évtizedekre tehető szaka­szokra tagolódott S életé­nek ezek a periódusai, úgy gondolta, beleférnek pár gé­pelt sorba. Az egykori, tamaörsi ag­rárproletárok gyermeke 21 éve dolgozik a MEZÖGÉP- nél, ma a hevesi gyáregység igazgatója. Szüleitől nem örökölt mást, mint a född, a mezőgazdasági munka sze­retetet és a szorgalmat Gyöngyösön tanult, igazi ag- rononiussa azonban a szü­lőföldjén, a Heves környéki községekben eltöltött evek nevelték, s egyben párttag­gá, kommunistává is. Mindig élvezte a dél-he­vesi tájon, élő emberek — barátai, falubelijei, egykori és jelenlegi munkatársai — szere letét, bizalmát ök je­lölték, és választották is meg először 1963-ban országgyű­lési képviselőnek. Akkor, 12 évvel ezelőtt Hevér Lajos életének egy új szakasza kezdődött eL Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt még kétszer tették le mel­lette a voksot a hevesi táj nyolc községében élő válasz­tópolgárok. S most, negyed­szer is jelölték... — A szűzbeszédem...? 1965-ben mondtam el a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek támogatásáról. A parlamenti tudósítók az­óta még háromszor idéztek a felszólalásaiból. Beszél t egyebek között arról, hogy milyen anyag- és vezetékbe­szerzési gondokkal küzdenek a községekben élő emberek, amikor fürdőszobát, vízveze­tékkel ellátott lakást szeret­nének építeni. Szólt a közös gazdaságok adóztatásának el­avult rendszeréről, javasla­tot tett egy sor rendelet módosítására. S mint a me­zőgazdaság gépesítésével fog­lalkozó szakember, éveken át hasznosította 4 tudását, ti* paszta! a tát az országgyűlés ipari bizottságában. Heves megyei képviselő- társai is bizalmat szavaztak Hevér Lajosnak. A második ciklus elején megválasztot­ták a megyai képviseilőcso- port vezetőjének. — Összekötő kapocs let­tem a csoport és az ország- gyűlés elnöksége között. Rám hárult az a feladat, hogy a felszólaló képviselőtársaim nevében segítséget kérjek a megyei szervektől a beszéd alapjául szolgáló adatok, szá­mok megszerzéséhez. Bizo­nyos időközönként, a képvi­selőtársaim munkája, tapasz­talatai alapján, én számoltam be a csoport tevékenységé­ről a választópolgároknak, a Hazafias Népfront és a párt- bizottság tagjavnak. És természetesen időről időre számot adott a saját képviselői munkájáról is. Ar­ról, hogy mit tudott intézni a tarnaörsi gázcseretelep, il­letve a villanyhálózat bőví­tése ügyében. Arról, hogy kap-e óvodát Tamaméra, s a terveknek megfelelően tudják-e bővíteni majd He­vesen a közműhálózatot A fogadónapjain szólni fog a terveiről, azokról az elkép­zelésekről, amelyek megva­lósításán dolgozik — ha megválasztják — a negyedik ciklusban is. Az alatt az öt év alatt, amely egy újabb fejezete lesz Hevér Lajos önéletrajzának. Sorozatos hibák okozták Egerben a hét végi áramszönetet kor nem a többi ember munkáját becsülöm le, ha­nem azt a technikai-techno­lógiai fejlődést szeretnem jellemezni, amely teljesen megváltoztatta a mezőgazda­ságot. Ma már minden ága­zatnak kell egy speciális szakemberének lennie. Nem­hogy az elnök, de a főagro- nómus sem tudja részletei­ben áttekinteni az irányítása alatt folyó munkákat Hadd említsek egy példát Nyole évvel ezelőtt 150 ezer fo­rint értékű vegyszert — kis hatásfokút — használtunk feL Ma — változatlan áron számolva, kétmilliós értéket használunk fel, ami nem csupán több mint tízszeres mennyiséget, de tízszeres fe­lelősséget is jelent Hiszen ezek a vegyszerek mérgez­nek, irtanak, pusztítanak, csupán a döntés helyességén múlik, hogy hol és mikor használják fel őket Majd­nem ugyanez a helyzet a tápszereknél is. — Melyik rész fontosabb a termelőszövetkezet életi­ben? A hagyományos mun­ka vagy a modern génekkel üzemelő ipari termelési rendszerek? — Körülbelül fele-fele «* arány. Igen a kép még felemás. Vannak olyan területek, ahoi felzárkóztunk a világ élvonalába, de van, ahol na­gyon lassan érnek a változá­sok. Azok az ábrándok, ame­lyek olyanná festenék a magyar mezőgazdaságot, hogy ott már szupergépek dolgoznak, a legmodernebb technika minden vívmányát érvényesítve, minden alapot nélkülöznek, teljességgel ha­misak. A zárt ipari termesz­tési rendszerek elterjedésé­ről szóló híradások igazak, az is igaz, hogy egyre több élő munkaerőt szabadítanak fel a gépek s hogy forradal­mi átalakulásban van a ma­gyar mezőgazdaság, amely nagyon jelentősen .járul hoz­zá a népgazdasági termelés­hez. De maradjunk egyelőre ennél a képnél. Átmeneti állapotban vagyunk. Amíg 1945-ig szinte- feudalisztikus viszonyok uralkodtak, addig ma valóban igyekszünk lé­pést tartani a kor eszközei­vel és követelményeivel. Nem árt azonban néha egy oldalpillantást vetni a kö­rülöttünk levőkre is, mivel ők sem állnak egy helyben. Ez az oldalpillantás sok mindenben segítségünkre le­het Többek között abban, hogy helyes képet alakít­sunk ki magunkról. Szigethy András Kommunista műszak a gyöngyösi KftEV-nél Szabad szombat helyett kommunista műszakot tar­tottak a hét végén a KAEV gyöngyösi gyárában. Az ön­kéntes akcióban mintegy há­rom és félszáz dolgozó vett részt, nagy lelkesedéssel. A termelők megszokott felada­taikat végezték — különböző alkatrészeket gyártottak, gé­peket szereltek, fonókanná­kat készítettek — az al­kalmazotti állományban, fog­lalkoztatottak pedig az előké­szítésben, a kiszolgálásban segítkeztek. Mint Lakatos Imre igazga­tótól értesültünk: a szombati munkáért esedékes 30—35 ezer forintnyi bért szociális, kulturális célokra, a gyári KISZ-szervezet támogatására fordítják. A gyár többi dolgo­zója korábban vállalt társa­dalmi munkát, illetve más al­kalommal vesz részt hasonló akcióban. rMÉnlsi fin 1975. június s„ many Két választás kSzStt L Kapcsolat a választókkal Helyik kép az iqaz?

Next

/
Thumbnails
Contents