Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-07 / 132. szám
Két választás kozott II» Julias l"tol ]©** A Minisztertanács reo delete B'E új társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról f Előfordul, hogy az ország- i gyűlés plenáris ülésszakán előterjesztett törvényjavaslat, vagy Beszámoló felett nem alakul ki olyan ellenvita, amilyenre az előjelekből szá- 1 mítani lehetett. A felszólalók ; nagy része inkább csak mél- f tatja az előterjesztés jelentö- ■ gégét, időszerűségét. A kar- 1 ssaton vagy a páholyokban helyet foglaló vendégek ilyenkor azt gondolhatják: lám, milyen megalapozottak ezek a törvényjavaslatok, előterjesztések, sem hozzátenni, aem elvenni nem lehet már belőlük. Valójában nyerésetekben arról van sző, hogy az igazi vita a parlamenti bizottságokban zajlott le, és a legfontosabb képviselői javaslatokat, kiegészítéseket már tartalmazza az előterjesztés. Az országgyűlés tizenegy állandó bizottságában 202 képviselő tevékenykedett az elmúlt négyéves ciklusban. A bizottságok feladata, hogy a maguk szakterületén előkészítsék a parlamenti időszakokat, vizsgálják a törvények és a jogszabályok gyakorlati megvalósítását, ösz- szegyűjtsék a gazdasági és kulturális életben tapasztalható pozitív és negatív jelenségeket, hogy azokat elemezve. állásfoglalásaikkal, döntéseikkel- megfelelően segíthessék a parlamenti és a kormányzati munkát. Működik ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági, szociális és egészségügyi, terv- és költségvetési. honvédelmi, külügyi, építés-közlekedési, kulturális, jogi és igazgatási, valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság. Aki áttekinti a bizottság goknak az elmúlt ciklusban végzett tevékenységét, megállapíthatja, hogy munkamódszerük új vonásokkal gazdagodott, kapcsolatuk a minisztériumokkal javult, a reális helyzetelemzés érdekében gyakran éltek az ügyek helyszíni tanulmányozásával. Gyakran két vagy három bizottság együttes ülést tartott, mert a téma úgy kívánta. Különös figyelemmel kísérték egyebek között a kiemelt ágazatok fejlődését, azanyag- és energiatakarékosságot, a külkereskedelmi mutatók alakulását, a bel- és külföldi ármozgások hatását, a szociálpolitikai intézkedések megvalósítását, valamint a lakásépítési tervek megvalósítását. A bizottságokban évente több száz javaslat, észrevétel hangzik el, amelyeket vagy a törvényelőkészítői, vagy a kormányzati munkában lehet hasznosítani. Lényegében a bizottságok teremtik meg a lehetőséget arra, hogy minden egyes képviselő kifejthesse véleményét törvénytervezetekről, gazdasági és politikai döntésekről, egyszóval, hogy beleszólhasson az ország dolgaiba. Sok-sok példát lehetne felhozni arra, hogy a bizottságokban elhangzó észrevételeknek foganatjuk van. A kereskedelmi bizottság javaslatára bővítették például az áruhitelakciót, az ipari, valamint az egészségügyi bizottság kezdeményezésére módosították a gyógyszer- gyártó vállalatok finanszírozásának rendszerét, a kulturális bizottság javaslatára tették hatékonyabbá a népművelési célokra fordított összegek felhasználását. Már az idén is, de inkább a következő években érezteti majd hatását a képviselői állásfoglalás. amely szerint a népesedéspolitikai intézkedésekből következően növelni kell a szülészeti ágyak_ számát és javítani kell a meglevő szülőotthonok felszereltségét. A bizottságok munkája igen sokrétű. Ennék érzékeltetésére csupán két bizottság által az elmúlt években megtárgyalt témákból sorolunk fel néhányat. A mező- gazdasági bizottság — melynek tagjai között a mezőgazdaság es az élelmiszeripar számos, neves szakembere megtalálható — foglalkozott a zöldségfélék termelésével, értékesítésével, az öntözés helyzetével, a gépellátással és -forgalmazással, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével, a zárt rendszerű tennelesi módok tapasztalataival, a háztáji gazdaságok szerepével, a szövetkezetek jogi képviseletével. a környezetvédelemmel. A kulturális bizottság az elmúlt ciklusban többek között megtárgyalta a múzeumok helyzetét, a művelődési 'Otthonok és általános iskolák gondjait, megvitatta a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulását, az iskolai tan- szergyártás és -forgalmazás helyzetét, a nemzetiségiek kulturális tevékenységét, a szocialista brigádok művelődésével kapcsolatos kérdéseket. Gyakorlattá vált az te. hogy az éves költségvetést tárgyaló ülésszakok előtt a bizottságok tájékoztatást kérnek a Pénzügyminisztériumtól és a Nemzeti Banktól. Az 1973-as esztendő költségvetési vitájában például 90, az 1974. éviben pedig 100 képviselő fejtette ki álláspontját Pillantás a toronyra Szovjet segítséggel és berendezésekkel bővült az évi hétmillió tonna nyersolajat feldolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. 1978-ig három új üzemet indítanak be Jelenleg szovjet és magyar munkások szerelik az ortoxiloleoctraháló Mzemet és az Európában egyedülálló, 87,5 méter magas eéktifikálótornuaL (MTI fotó: Kozok Albert felvétele — KSi Az 1974-es év költségvetésével kapcsolatban elhangzottak jegyzőkönyve pedig meghaladja az ezer oldalt. Múlt év decemberében a költség- vetés tárgyalásánál is több kérdésben volt vita a bizottságokban, csak abban nem, hogy az 1975-ben — amikor kedvezőtlen világgazdasági változásokkal kell számolni *— a népgazdasági, a vállalati és a szövetkezet! tervek megvalósításának egyik legfontosabb feltétele, hogy közüggyé váljék a tartalékok feltárása és hasznosítása. A parlamenti bizottságok az elmúlt négy év során olyan fontos témákban foglaltak állást — a törvényjavaslatokon kívül —, mint az ipar és a kereskedelem kapcsolatának javítása, a betöltetlen körzeti orvosi állások számának csökkentése, a közutak építésének meggyorsítása, a korszerűbb pedagógusképzés előmozdítása, a nagyberuházások megvalósítási idejének rövidítése, a vidéki városok tömegközi eke- désének javítása, hogy csak egy töredékét említsük a témáknak. A bizottsági üléseken a légkör hőfoka témánként változik. Voltak olyan tanácskozások is, amelyeket éles vita, „harcos magatartás” jellemzett, de az általános mégis az, hogy a képviselők és a szaktárcák vezetői a higgadt felelősség hangján szólnak a problémákról és keresik a megoldás útját-módját Az is megállapítható: ha e „kis parlamentekben” elemző javaslatokban gazdag munka folyik is, ez mégsem csökkenti a plenáris ülések elevenségét. Sőt, néha felerősíti azt, hiszen egyik-má- Kik képviselő már egy kisebb testület állásfoglalásának ismeretében, az érintett tárcák elvi támogatását élvezve, az összefüggéseket jobban látva állhat elő javaslataival. Amit az ország nyilvánossága előtt zajló vitában ma már joggal el is vár a közvélemény minden képviselőtől. Kiskorén, Kottflön és Félyen, a jelölőgyűlésen — több mint 800 választópolgár — egyhangúlag elfogadta a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatát, s Úszta Gyula altábornagyot, a Magyar Partizán Szövetség főtitkárát újra a választókerület országgyűlési képviselőjének jelölte. Úszta Gyula az előző választási ciklus óta képviselője ennek a választókerületnek, de korábban is — 1948- tól 1955-ig Borsod megyében, 1953-tól 1972-ig Heves megyében, a gyöngyösi járásban — képviselte választóit a parlamentben. Egyébként Heves megyében, Nagy- úton született parasztcsaládból, s mezőgazdasági munkásként, erdőőrként dolgozott a felszabadulás előtt. A pártnak 1943 óta tagja, s a II. világháborúban, egy partizán- egység élén harcolt hazánk felszabadításáért a szovjet hadsereg oldalán. Kimagasló érdemeit népünk örökre bejegyezte a történelembe. A felszabadulás után függetlenített pártmunkásként tevékenykedett először a pártközpontban, majd 1946— 47-ben a Zemplén megyei pártbizottság tagjaként. Ezt követően Zemplén megye főispánja volt, majd 1948-tól a Magyar Néphadseregben dolgozott különböző beosztásokban. 1956-tól 1962-ig a honvédelmi miniszter első helyettese, jelenleg pedig a Magyar Partizán Szövetség főtitkára. Fáradhatatlan és eredményes munkásságáért számos magyar és szovjet kormány- kitüntetesben részesült Töfcv „A párt ajándéka a felszabadulásának 3(J. évfordulóját ünneplő dolgozó népnek” — így foglalta össze véleményét a pártkongresszus egyik- résztvevője az új társadalombiztosítási törvénytervezetről, amely azóta már törvényerőre emelkedett, s amelynek végrehajtásáról rendeletet hozott a Minisztertanács múlt pénteki ülésé. Nem érdektelen ennek kapcsán pillantást vetni a társadalombiztosítás fejlődésére. A felszabadulás után vált valóban társadalmi méretűvé a biztosítás. Elsősorban természetesen a munkásosztály hátrányos helyzetét kellett megszüntetni. A mezőgazdaság szocialista átszervezése lehetővé tette, hogy a biztosításba, a különböző szolgáltatásokba a dolgozó parasztságnak is mind szélesebb rétegét vonhassuk be, 1958 óta a dolgozó parasztok is részesülnek nyugdíjban. Az elmúlt harminc esztendő alatt számos kiegészítő jogszabály született, s az idén megteremtődött annak anyagi lehetősége, hogy az egészségügyi ellátás július 1-től állampolgári joggá váljék. Az új törvény — annak megfelelően, hogy az egészség- ügyi ellátás állampolgári jogon történik, új csoportokra is kiterjedő új jogokat biz-- tosít, vagy régieket bővít. Például megfelelő járulék fizetése mellett munkaviszonyban nem álló előadóművészek, műveszeti oktatók, anyasági, temetkezési, balese- : ti ellátásra lesznek jogosultak. Kedvezőbben alakul a háztartási alkalmazottak táppénzigénylési lehetősége, a korábban megállapított heti 30 órás foglalkoztatási idő he- ’ lyett július 1-től heti 24 órás r munkaidőre is jár e szolgáltatás. Ugyanakkor emelkedik táppénzük összege is. Tovább ■ fejlesztik a kisiparosok, kis■ kereskedők ellátását, július 1-től jogosultak lesznek a baleseti ellátásra is, ha a bek között a Vörös Zászló Érdemrend, a Szocialista Hazáért Érdemérem, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Vörös Csillag Érdemrend, a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem kitüntetések birtokosa. Továbbá tulajdonosa a Vörös Csillag Érdemrend, a Vörös Zászló Érdemrend, az L Partizán Emlékérem és a Fasizmus Felett Aratott Győzelem Emlékérem szovjet kitüntetéseknek is. Azt, hogy képviselői munkáját, megbízatását milyen körültekintően, következetesen és eredményesen végzi, mi sem bizonyítja jobban annál a bizalomnál, őszinteségnél, amely az említett, nemrég Lezajlott kiskörei, kömlői és pélyi jelölő gyűléseken is megnyilvánult iránta. Komlón például a felszólalók részletes .leltárt” készítettek azokról a tettekről, eredményekről, amelyben képviselőjük munkája is benne van. Ugyanakkor őszintén feltárták gondjaikat is. Pélyen pedig az egyik felszólaló így kezdte hozzászólását: „Úszta elvtársra úgy tekintünk, mintha pélyi lenne És sorolta, hogy milyen jól jött a segítsége a községi vízmű megépítéséhez, de most meg út és járda kellene, annyi, amely a helyi anyagi lehetőségeket meghaladja, hiszen „...Úszta elvtárs jól tudja, hogy milyen vendégmarasztaló sár van itt ősszel esős időben.” A szikár termetű, nyugalmazott tábornok ma is katonás, élénk érdeklődésű, fiatalos temperamentumú ember. Mindenre odafigyel, s minden aprónak látszó dologban megtalálja a SgjíeMinden családot enut baleket munkájuk végzése közben éri okét. •Figj .’emre méltó az 9 pontja is, amely a társadalmi munka fokjzuii, megbecsülésének jegyében született Baleseti ellátást biztosítanak a jövőben annak, aki a köz ér lökében végzett munka közben szenved balesetet. A biztosítottakéval egyenértékű ellátást kap például az a háziasszony, akit társadalmi munka közben ér baleset. Jelentősek a változások s táppénzfolyósítás egyes eseteiben is. A gümőkóros beteg — például — két évre jogosult táppénzre, azonban a korábbitól eltérően e két évbe nem számít bele a más betegség miatti, korábbi táppénzes állomány ideje. Ez gyakorlatilag meghosszabbít, ja a tbc-s betegek táppénzes idejét, s ezekben az esetekben mód és lehetőség nyílik, különleges méltányosság alapján még két év hosszabbításra is. Növekedett a táppénz alapjául szolgáló napi kereset mértéke, s tovább bővítették azoknak a körét, akik kórházi kezelés idején a táppénz magasabb százalékát kaphatják. í. Üj szemlélet érvényesül a családi pótlék folyósításában is. Minden esetben az kaphatja meg a családi pótlékot, akinél a gyermek nevelkedik, függetlenül attól, hogy tartásdíjat kap a nevelő. Nem fordulhat elő, hogy az kapjon családi pótlékot, akinek a gyermekről való gondoskodása kimerül a gyermektartási díj postára adásában. Sok probléma oldódik meg még azzal a rendelkezéssel is, hogy a családi pótlékra való jogosultságnál figyelembe kell venni a vér szerinti és örökbe fogadott gyermekek számát. Az árvaellátás kiterjesztése a gyermek 25 éves koráig, — amíg főiskolai tanulmányait a nappali tagozaton be nem fejezi — nagyon nagy segítséget jelent. lemre méTtŐ momentumot. De nemcsak ő figyel, rá is odafigyelnek hallgatói, mert amit mond — és ahogy mondja — érthető, logikus, s az egyszerű emberek észjárása szerint való. Egész közéleti, képviselői programja benne van például abban az egyetlen mondatában, amelyet Pélyen hallhattunk: — A képviselő akkor dolgozik jól, ha közvetlenül ismeri választói örömeit és gondjait, mert jó törvények csakis így születhetnek a Parlamentben; törvények, amelyeknek az a legfőbb céljuk, hogy egyre több legyen a boldog, a megelégedett ember az országban... (fjündt) Jelentős, hogy egységessé vált az ipari és mezőgazda? gi dolgozók családi pou-ns- nak összege is. így mindet, eddigi lenjeges különbség megszűnik ezen a téren. Nagyon sok változást hozott az egységes nyugdíjév szer bevezetése. melynek egyik alapelve volt, hog; a már szerzett jogokat nem sértik. Az egységes nyugdíjskála a kiskeresetű fizikai mun kasoknak jelent előnyt, hiszen a korábbi 22 százalék helyett 33 százalékban állapította meg a tíz esztendős munkaviszony után megállapítható nyugdijat, ugyanakkor a nyugdíj legalacsonyabb összegét 919 fio rintba szabta meg. Talán a két legkiemelkedőbb intézkedés a mezőgazdaságban dolgozókat érinti legjobban. Az egyik; beszámítható a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe az áz időszak is, amit a felszabadulás előtt mezőgazdasági munkásként töltöttek el, — nemre való tekintet nélkül —, ha azt a korabeli iratokkal igazolni tudják, vagy ezek hiányában a helyi tanácsok erről a munkaviszonyról igazolást adnak. A másik: a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos leszállítása, s végül egy szintre hozása az ipari nyugdíjasokéval. A pártkongresszuson hangzott el a bányászok képviselőjének hozzászólása arról, milyen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a bányászok, akiket a nyugdíjkorhatár élőit felszíni munkán kell elhelyezni előrehaladott koruk miatt. Erre is történt intézkedés. Azoknál a bányászoknál, akik legalább 15 évet töltöttek föld alatti munkán, nyugdíjuk megállapításához a nyugdíjazást megelőző esztendőben elért átlagos bá- .nvgszkeresetet kell alapút' venni. Régi sérelme szűnik meg ezzel a bányászdolgozóknak. Az új törvény szerint az öregségi nyugdíj összege 10 éves szolgálati idő után a kereset 33 százaléka, — a nyugdíj legmagasabb értéke 75 százalék. De az ösztönző rendszert figyelembe véve a nyugdíj mértéke elérheti a kereset 90—95 százalékát is. Igen jelentős, hogy az ipari nyugdíjasokéhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is bevezetik az ösztönző rendszert, amennyiben a dolgozó a nyugdíjkorhatár elérése után is munkában marad. Az idős korban magára maradt emberek társkeresését segíti, hogy a korábbitól eltérően megtarthatja özvegyi nyugdíját a nyugdíjkorhatár után házasságra lépő nő. Méltányosabbá vált a szülői nyugdíj megállapításának lehetősége is. Intézkedés történt az alacsony nyugdíjak emeléséről is, s ehhez hozzátartozik, hogy magasabb összeget állapítottak meg a házastársi pót lékra való jogosultsághoz is Ez az összeghatár a korábbi 1320 forintról 1500 forintra emelkedett, s egyben éz az emelési lehetőség az egyetlen, amit a nyugdíjasnak kérnie kell. A nyugdíjasok foglalkoztatására jelent bővített lehetőséget, hogy újabb foglalkozási ágakban emelték a ledolgozható idő keretét, s kiterjesztették újabb foglalkozásokra a nyugdíj melletti korlátlan kereseti lehetőséget is. Hazánkban, jelenleg mintegy kétmillió nyugdíjas él. Az új nyugdíjtörvény intézkedéseinek egy része tehát közvetlen és közvetve szinte majdnem minden családot érint, mint ahogy nagyon sok családot érint a családi pótlékra való jogosultság új megállapítása is. Deák Rózsi UpnssLWß lfm. Június 1U szómba* Keserű Ernő A 6. 88. választók erőlet képviselőjelöltje: Úszta Gyula A bizottságok fórumán
