Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

Gyurisé Gén:

Három folytatás a turizmusról

Szocialista integráció a BNV-n

Az elsp

Gyalogolni jó. Állította ezt riportkönyve címében Móricz Zsigmond megmosolyog- tatóan. Gyalogolni csodálatos lehet. Állította e sorok írója, úgy a kétezredik kilométeren túl, keserű rezignációval és fájós üleppel emlékezve visz- sza egykori pökhendi mosolyára a riportkönyv címét illetően. Mint annyiszor máskor, úgy ím most is a klasszikusnak volt igaza, s' nem a világot végigloholni akaró, néha bizony csak nézni tudó, mintsem látni is képes zsurnalisztának. A Mercédes autóbusz azonban mit sem törődve önkritikus gondolataimmal, szinte a farán fordulva vette az újabb szerpentin-kanyart, hogy feljebb és egyre feljebb kapaszkodjék a Lovcsen oldalán, az alulról kecskecsapásnak tűnő, de rajta haladva mérnöki munkának is precíz országúton. Felettünk az immáron kék ég, alattunk vagy ötszáz méterre a völgy felett ezer méteren szálló repülőgép, még alantabb a felhők, és ha a réseken bepillantást enged a mély, akkor ott, legeslegalul a másfél ezer méter mélységben a kotori öböl. Az egykori Cattaro.

A tengeröböl kékje, a repülőgép ezüstje, a felhők komor szürkéje, a sziklák zord fehérje, s az inkább cserjés, mint erdős táj mord zöldje fölé harangként boruló pasztellszínű ég, — így együtt, csak a természet palettáján kikeverve, nem hat ez a giccs erejével. Ettől a szépségtől kicsi lesz az ember, még ha az önmaga létrehozott technika egyik csodáján, egy modem autóbuszon is ül. Ettől az örök valóságig mozdulatlannak tűnő tájtól felgyorsul bennünk a tűnő idő és nemcsak kicsinységünket, de gyors múlandóságunkat is éhezzük. Különösen, ha lenézünk,^. az ezerötszáz méter mélységbe, éppen ott, ahol egy kis kőemlékműn — szokás szerint — koszorú és fénykép igazolja, hogy egy pillanatnyi megfeledkezés elég, mert a Lovcsen oldala nem lágy, lankás vidék és nincs is több pillanat.

A táj szépségével és e szépség miatt olyannyira szükséges *— éber figyelem nélkülözhetetlenségével Jugoszláviába érkezésem első estéjén volt szerencsém már találkozni. Miután a szervezés nem éppen erős oldalunk, az az újságírócsoport, amely meghívást kapott, hogy a Split melletti Makarskában részt vegyen egy nemzetközi tanácskozáson és utána némi kis (?) országjáráson is, az olasz partok felől jövő és mind viharosabb szélben ott állt egymást bámulva este tíz óra tájt a már kiürült spliti pályaudvaron.

öten is lehet az ember magányos.

Próbálják ki: ahová mennek az ismeretlen vidék. Este van. Vihar. Üres pályaudvar. Bezárt információs irodák. És emberek sehol. Se sétálók és ez még a kisebb baj, Be ránk várók és ez a nagyobb! Olyan árva és gyáva lesz ötödmagával is az ember, hogy hosszú percekre megbénítja a tanácstalanság. Nos, a hosszú percek, a bénító tanácstalanság után, egy Mer- cédes-taxi jött és a közlekedési szabályok teljes felrúgásával öt magyar és egy jugo- szláv-sofőr, valamint vagy tíz csomag zsúfolódott össze az ötszemélyes gépkocsiban. A vihar , közben tel jes erővel kitört és az eső úgy zuhogott, hogy az ablaktörlő sziszifuszi munkát végzett. És ekkor áz egyik kanyarban, túl már Spliten, de még az út elején, egy vakító fényes villám jóvoltából bepillanthattam az örökkévalóságba. Az örökkévalóság a jobb hátsó kerék mellett és alatt, mintegy száz méterre tajtékzott: az Adria vitatkozott tombolva immár a sziklákkal. Látszólag a sziklák voltak a* eoösebbek'. De

ki lát a sziklák tenger felé hajló íve alá? Oda, ahová már bemart a makacs és soha meg nem pihenő tenger. A gépkocsivezető az utat bámulta, csendesen kérődzte a rágógumit és időnként unottan ásított. Mindig akkor — úgy éreztem — amikor a kerekek és a szakadék széle között, nekem tűnőén centiméterek voltak csupán. Űristen, ez az ember únta ezt a csodálatosan félelmetes, és fé- lelmetességében is pompás utat.

Mint a ragyogó nőt, akit mindenki kíván, de akit un a férje a néhány évi házasság után.

De nem én untam. Az utat. Én csak féltem ezen az első leckén, ezen a szoktatón. a dalmát, majd montenegrói, kosovói utakhoz. Csendben és fölényes pofát mutatva féltem. Ha már egy viharos éjszakán, villámfénynél kell meghalnom a bömbölő tenger és a maró élű sziklák gyilkos összefogása miatt, haljak meg férfihez méltóan.

— Előfordul itt gyakran baleset?

— Elő..;

— Meghalnak az utasak?

— Meg,

— Maga nem fél?

— Mitől? — tette jobb oldalról balra a rágógumit a gépkocsivezető és úgy nézett rám csodálkozva, mintha azt kérdeztem volna tőle, szokott-e félni otthon, ha sötét a szobája és nem gyújt villanyt.

Igen, ami számunkra szokatlan, sőt riasztó, ami száj- tátó és emlékezetes, mindaz azok számára, akik benne és vele élnek, sőt általa és miatta: megszokott, természetes. A tengerpart több száz kiloJellegzetes dalmát népviselet. Ez is hozzátartozik Dubrovnik varázsához.

méteres íve Pulától le egészen Kotorig manapság százezreknek, ha nem millióknak ad megélhetést, gyarapodó életszínvonalat Jugoszláviában és közvetve, sőt talán közvetlenül is, jelentékenyen járul hozzá ez a csodálatos szép alkotása a természetnek egész Jugoszlávia gazdasági, következésképpen politikai élete fejlődéséhez. Nem véletlen hát, hogy ott, ahol a táj, a lehetőségek kihasználása nyomán az idegenforgalom, a turizmus egyik alapvető nemzeti iparággá vált, ott, ahol a nemzetgazdaság számára Dubrovnyik szépsége nem szívlágyító romanticiz- mus, hanem valutát keményítő realitás,, — nos nem véletlen hát, hogy ez az ország vállalja el immáron már évek óta a nemzetközi idegenforgalommal foglalkozó újságírók európai találkozójának megrendezését.

Leonardo, vagy Rubens képei, Michelangelo, vagy éppen a jugoszláv Mestrovic világhírű szobrai lenyügözőek szépségükben. A realitás, a józan számítás azonban a s z é p-ről, mint anyagról kimutatja, hogy az hány rész festék, hány rész és milyen vászon, hogy miiyen kristályszerkezetű a kő, sőt matematikai egyenletbe is képes foglalni a formák, a vonalak rendjét. Ettől még nem lesz kevesebb a műremek, sőt talán mélyebbre lehetséges e „realitások” útján jutni és látni a szépség titkaiba. Némi (?) túlzással azt lehet mondani, hogy a montenegVtolsó felmérés és már jöhetnek is a vevők. A művész és „tárlata" jellegzetes színfoltja Dubrovniknak.

rói hegyek vad szépsége, az Adria öbleinek smaragdzöldjén átaranyló kavics puha sárgája attól nem lesz kevésbé szép, hogy tudományosan, szakszerűen és módszeresen szervezik és felmérik e szépség értékét. És az érték itt az ember: aki ide jön. Vagy nem jön. A makarskai újságírótalálkozó egyik és nem is titkolt célja, legalábbis a házigazdák részéről az volt,- hogy a turizmus, az idegen- forgalom általános, nemzetközi érvényű kérdései mellett és között, alapvető helyet kap. jón a Jugoszláviába irányuló idegenforgalom növekedésének elősegítése. Más szóval, vendéglátóink bölcs előrelátással, az „egyéni” és a „közösségi” érdekek összehangolásával tudatos prqpagan- dát fejtettek ki a nemzetközi feladatok megoldásán belül saját hazájuk idegenforgalma érdekében.

Tanulni ebből nekünk sem lenne megvetendő.

Ezt a mondatot először a tanácskozáson fogalmaztam meg magamban, aztán útközben néhányszor még. Közhely? Igen. De ez a közhely igazságot fejez ki. Még akkor is, ha ostobaság lenne a Balatont és lehetőségeit egybevetni az. Adriával, Montenegró, Kosovó hófödte csúcsait a Mátra, a Bükk tájaival. Nem összevetni kell, nem összehasonlítani!

A különbözőségben van a lényeg és a lehetőség.

A Gyöngyösi Járási—Városi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén Gerháth József elnökletével annak a vizsgálatnak az eredményét vitatta meg, amelyet Kiss József terjesztett elő a tanácsi kezelésben levő ittak és hidak karbantartásáról.

A vizsgálódás kiterjedt Gyöngyösre és több környező községre. Ennek eredménye nem a legkedvezőbb képet mutatja Az bizonyosodott be, hogy a tanácsok csak kevés pénzt tudtak fordítani eddig a kezelésükben levő utak felújítására, karbantartására. Ezért a bizottság kénytelen volt azt kimondani, hogy az utak állapota nem kielégítő. Egy-egy

Bezárt a tavászi Budapesti Nemzetközi Vásár, a magyar ipar újdonságainak kiállítása, az a technikai seregszemle, ahová KGST-partnereink a korszerű gépek és berendezések sorát hozták el. A korábban előkészített és a vásár alkalmával aláírt szocialista külkereskedelmi szerződések arról tanúskodnak: vevők és eladók egyaránt elégedettek, és a jó üzletek százai hozzájárulnak népgazdaságunk gyorsabb fejlődéséhez, a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés erő- t sitéséhez. Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes ugyancsak derűlátó szavaikkal összegezte a vásár ez irányú tapasztalatait.

— A BNV-n bemutatott magyar termékek kifejezően reprezentálták iparunk teljesítőképességét. Vendégeink is elismeréssel nyilatkoztak eredményeinkről. Iparvállalataink mintegy 320 teljesen új cikket kínáltak fel eladásra, és ez az arány a BNV-n látható összes magyar termékek 10 százalékának felelt meg. Azért utalok erre az összefüggésre, mert kifejezi erőfeszítéseinket a termék- szerkezet változását illetően, jóllehet előrehaladásunk mértékével nem lehetünk elégedettek.

A miniszterhelyettes ezt

követően kifejtette, hogy iparunk további korszerűsítése, a termék- és technológiai váltás elképzelhetetlen a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb és tudatos bekapcsolódásunk, ezen belül elsősorban a szocialista országok termelés-szakosításának meggyorsítása nélkül. Így értékelte például a Videoton — és társvállalatai — számítástechnikai erőfeszítéseit:

— A magyar gyártmányú R-10-es komputerről már sokat hallott a közvélemény. Az Egyesült Számítástechnikai Rendszeren belül kitűnő-- en illeszkedik a szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel konstrukciókhoz. Ez a kapcsolódás indokolta a bővítést is: egy- - felől a svéd DATSAAB céggel együttműködve, a székes- fehérvári gyár a KGST komputer-rendszerébe illeszti legújabb mini-számítógépét, az R-5-öst, a vállalati belső gazdálkodás és a pénzügyi elszámolások kitűnő munkaeszközét. Másfelől megalkották az R-I2-est, az R-10-es korszerűbb, nagyobb teljesítményű változatát.

Ugyanez a törekvés jellemezte a nehézipar bemutatkozását is. Egyebek között az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, helyesen, a KGST-összefogás jelentőségét illusztrálva rendezte meg a BNV-beli bemutatkozását.

— Olajigényeink zömét a Szovjetunióból szerezzük be, de ugyanígy, a gyorsan fejlődő olajfeldolgozás modern technológiáját is, gondoljunk csak a Dunai Kőolajipari Vállalat tervezésére, és kivitelezésére, széles körű nemzetközi, főleg szovjet segítséggel alakítjuk ki. Szeretném megemlíteni a Szegeden épülő két földgázfeldolgozó

községre évente 25—50 ezer forint jutott útkarbantartásra. Ebből a pénzből alig futotta valamire.

Különös helyzete van Adácsnak, amelyet Gyöngyössel és Visznekkel,, a két legközelebbi településsel csupán néhány kilométeres földút köt össze. Ezt az utat a KPM állományába tartozók közé sorolta a jelentés. Természetesen a rövid föld- utakat csak mezőgazdasági rendeltetésű járművek tudják használni a száraz időszakokban. Mi sem volna természetesebb, mint ezeknek a rövid földutaknak a kiépítése burkolt utakká. Erre azonban hosszú évek óta hiúiba varajak az adacsiak.

példáját is. A prototípus próbaüzemeltetésére Groznij városában került sor: kapacitása egyedülálló a világon, évi 1 milliárd köbméter. Az üzem modelljével a szovjet pavilonban találkozhattunk, de hamarosan Szegeden látjuk viszont eredetijét, hiszen a hazai termelésen kívül a Testvériség vezetéken is mind több földgáz érkezik a felhasználókhoz. Rengeteg pénzt, időt és szellemi energiát takarítunk meg az együttműködés ilyen és hasonló megoldásaival, s mindezt más területeken hasznosíthatjuk. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a berendezések, a maguk korszerűségével hozzájárulnak a nversanvaeok. az energia- hordozók jobb. hatékonyabb felhasználásához.

Tordai Jenő e gondolatot folytatva utalt arra, mind fontosabb, hogy a vállalatok alaposan és időben ismerjék a szocialista közösség országai és a magyar népgazdaság fejlesztési célkitűzéseit, és kívánatos, hogy programjaik kialakításakor felkészüljenek a holnapi, sőt a holnaputáni igényekre.

— Amikor a KGST-orszá- gok elfogadták az orenburgi gázvezeték megépítésének programját, egyes üzemeink nem tétlenkedtek. Korábbi gyártmányaikat fejlesztve, egymás után tették meg ajánlataikat. A Mechanikai Mérőműszerek Gyárában például, és ez a BNV-n is kitűnt, kifejlesztették az olaj- és gázvezetékekhez kapcsolódó automata irányító és ellenőrző rendszereket, s műszereikhez ötletesen hozzákapcsolták a Videoton R—10-es számítógépét. A gyorsaság és rugalmasság meghozza eredményét. Vállalataink ilyenformán mind több hasznos kapcsolatot építhetnek [ki partnereikkel.

Ugyanez elmondható híradástechnikánkról is. Az érdekelt szocialista országok közös erővel építik fel a 750 kilovoltos, Európában páratlan nagyságú villamosener- gia-rendszerüket. Hazánk, túl a ránk jutó szakasz munkálataihoz szükséges szerelvények előállításán, az egész rendszerhez képest korszerű híradástechnikai berendezéseket, jelző- és szabályozó készülékeket gyártani. Ennek tanúbizonyságát is láthattuk a tavaszi budapesti nemzetközi vásáron.

E gondolatot követően Tordai Jenő a szocialista integráció más, szemmel látható eredményeiről szólt:

— Vásári nagy díjat kapott például a Pestvidéki Gépgyár huzalzománcozó gépe, szemléletesen bizonyítva a komplex programban meghirdeteti elvek életrevalóságát. A konstrukciót magyar és szovjet szakemberek együtt fejlesztették ki. E géppel készülő, néhány század milliméter vastagságú huzalokat éppen a korábban említett progresszív ágazatok számítástechnikai, a gyengeáramú és a híradás- technikai ipar hasznosíthatja a legjobban. Vagyis a szellemi kapacitások egyesítésének eredménye messze tovagyűrűzhet.

A külkereskedelmi miniszterhelyettes végezetül az idei tavaszi ipari seregszemle egyik igen fontos tanulságára utalt.

— Napjaink külgazdasági kapcsolatainak, az integrációs folyamatok elmélyülésének legizgalmasabb kérdése az optimális nagyságú szériák kialakítása, a versenyképesség és a hatékonyság fokozása, a minőség javítása.

— Népgazdaságunk teljesítőképességének fokozását segíti, ha vállalataink, élve a szocialista integráció tág lehetőségeivel, KGST-méretek- ben gondolkodnak és terveznek, s így felkészülve keresik meg partnereiket, illetve megfordítva: így nyitják tágra a kooperációra és a szakosításra törekvő partnereik előtt a kapukat, s minden korábbinál erősebbre fűzik a hosszú távú, gyümölcsöző együttműködés testvéri kötelékeit — fejezte be a BNV tanulságait összegező nyilatkozatát Tordai Jenő. I

Rym^tcL- fptnn.n Gabor J

ESEMENYDüS HÉT volt május utolsó hete Heves megyében — ezt bátran elmondhatjuk, s elöljáróban még csak annyit, Hogy az események nagy többsége kellemes volt megyénk lakói számára. Ezek között — ha nem is a legfontosabb, de folyamatos legalább — a kellemes időjárás volt, amely az üdülők és a kirándulók szempontjából talán jobb is lehetett volna ügyön, de u; tavaszi munkált számara kedvezőbb aligna lehetett volna. Ennek köszönhető, hogy me- gyeszerte fellendült a tavaszi mezőgazdasági munka, s a zöldségfélék, a gyümölcs hozzúíérhetőcb lett a boltok-' ban, piacokon.

Sok nézője akadt a vasárnap megnyílt egri szabadtér: fotókiállításnak, amely meg a- most következő héten is megtekinthető lesi. (Igaz, a rendezők „elnéző” tárlatiato- gatókai remélnek — okkal), S ha már a kiállításoknál tartunk, ne feledkezzünk meg egy valóban sikeresről, nevezetesen a hatvani hímző asszonyok kiállításáról, amelyen számos szép népi hiln- zésben gyönyörködhettek a látogatók.

A hét legfontosabb belpolitikai eseménye kétségtelenül az volb hogy hétfőn —* miután az országgyűlési képviselői jelölőgyűlések lezajlottak — megkezdődtek a választási nagygyűlések. Megyénkben többek között kedden Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője, a Finom- szerelvénygyárban, pénteken Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára a Technika Házában mondott beszédet.

KEDVES VENDÉGEKET is köszönthettünk ezúttal: még vasárnap hajnalban megérkezett, és egy héten át megyénk vendége volt a finnországi Pori város küldöttsége.. Látggatásukkal tovább mélyítették, erősítették a két varos — Eger és Pori közötti kapcsolatokat, s megismerkedtek megyénk számos nevezetességével. Ugyancsak kedves vendégeket köszöntöttünk a Heves megyébe ellátogatott vietnami delegáció tagjainak személyében. A rövid időt nálunk töltött vietnami barátaink többek között meglátogatták a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezetet, és néhány kellemes órát töl-, töttek Szilvásváradon is.

NAGYRÉDE KÖZSÉG fennállásának 700. évfordulója megünneplésére készül. Ennek jegyében rendeztek sikeres tüzoltóversenyt a községben a hét elején, s ezen számos szép siker született.

A hét közepétől tovább sűrűsödtek az események: az ; egri városi párt-végrehajtó-í bizottság az Egri Csillagok;^ Termelőszövetkezetben ülése-í zett. A kihelyezett vb-n a szövetkezet pártszervezeteinek gazdaságpolitikai segítő és ellenőrző munkájáról és a további feladatokról tárgyaltak.

Nagyon kedves vendégek érkeztek csütörtökön Egerbe: 1900 fiatal, a Gárdonyi Géza diáknapok részvevői, akik négy napon át ismerkedtek a várossal és egymással, t adtak ízelítőt tudásukból,

EGYÜTTES ÜLÉST TARTOTT Egerben az elmúlt héten az SZMT és a Hazafias Népfront megyei elnökségé, * ezen a munkaverseny ered-1- ményeiről és a gyermekintéz-: menyek helyzetéről tanács-, koztak. Füzesabonyban^ — «. nevelök napjával egybekötve ; — békegyűlést rendeztek a pedagógusok, Tiszanánán pedig bolgár—magyar baráti gyűlést rendeztek. — Nem volt tehát hiány eseményekben, s bizonyára a következő hetekben is hasonló lesz a helyzet.

(becky)

J875. Június 1„ va&úznajp

(Folytatjuk)

A népi ellenőrzési bizottság üléséről

Kedvezőtlen vélemény az utakról