Népújság, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-06 / 131. szám
7 I Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Szuezi szándékok NYOLC ÉVI BÉNULTSÁG UTÁN, csütörtökön újra megnyílt a világ egyik legfontosabb nemzetközi víziútja, a Szuezi-csatoma. A külsőségek szinte az 1869-i csatomaavatás ünnepélyességét idézték. Külföldi vendégek sokasága, díszkapuk, zászlók és a csatorna két partja között feszülő szalag, amelyet hajójáról Szadat, egyiptomi elnök vágott el. E jelképes gesztussal a Szuezi-csatornán elkezdődtek a hétköznapok: csütörtökön már harmincegy hajó várakozott Szuez városánál, hogy Port Saidon át kijuthasson a Földközi-tengerre. A látszat szerint minden visszatért a régi kerékvágásba. Működik a csatorna, a hajóknak többé nem kell megkerülniök Afrikát. Újból föllendülhet a Vörös-tengeri kikötővárosok forgalma, visszatér az egyiptomi költségvetés egyik fontos, nyolc éven át bedugult forrása. Amennyi illúziót kelt a víziút megnyitása, legalább annyi kérdőjelet is hagy maga után. A csatorna partjaitól néhány kilométerre keletre még izraeli helyőrségek állanak. A Sinai-félsziget, a csatorna közvetlen környéke élő memento: a közel-keleti konfliktus még nem fejeződött be, s egyelőre — a washingtoni kincstári optimizmus ellenére — a jelenlegi diplomáciai módozatokkal nem is tűnik közelinek a megnyugtató rendezés. Az újranyitás, ame- lv. _>t Egyiptom gesztusnak szánt a nemzetközi közvélemény iránt, máris politikai szópárbajt eredményezett. Izrael ugyanis „jóindulata” jeléül felére csökkentette a csatornától 20—30 kilométerre állomásozó katonáinak számát s némileg hátrább vonta (még így is ütőképes) rakétáit. A katonailag jelentéktelen manőver célja: Egyiptom engedje meg az izraeli árukat szállító hajók szabad közlekedését. Mint Szadat nyilatkozataiból kiderül, erről a kérdésről országa csak Genfben hajlandó tárgyalni. A MEGNYITÁS UTÁN FELLOBBANT politikai vitákon kívül szaporodnak a kérdőjelek a Szuezi- csatoma gazdaságosságát illetően is. Sok szakértő kérdezi: van-e a víziútnak jövője, akár jelene? Amikor 1967-ben lezárták, 60 ezer tonnás hajókat volt képes átereszteni. A nyolcéves szünet alatt viszont a világ nagy hajógyárai 200 ezer, sőt félmillió bruttó- regisztertonnás tankhajókat építettek, amelyek gazdaságosabbak ugyan kisebb társaiknál, de a csatornán még mélyítése után sem haladhatnak át. A CSATORNA TELJES MODERNIZÁLÁSA dollármilliókba kerül, amelyeket jelenlegi helyzetében az egyiptomi gazdaság képtelen előteremteni. A műszaki és pénzügyi feltételeken túl van még valami, ami elkerülhetetlen a biztos működtetéséhez: a közel- keleti béke. Ehhez pedig nem „kis lépések” kellenek. A rendezéshez vezető legrövidebb út a Közel-Kelettől Genfig vezet. Magyar vezetők üdvözlő távirata a DVK Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának 6. évfordulója alkalmából A Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya megalakulásának hatodik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa, kormánya, valamint az egész magyar nép nevében jókívánságainkat és forró üdvözletünket küldjük Önöknek, s Önökön keresztül a Dél-Vietnami Köztársaság hős népének. A Dél-Vietnami Köztársaság, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási leront Központi Bizottsága és az Ideiglenes Forradalmi Kormány vezetésével, a szocialista országok internacionalista segítségével, a világ haladó erőinek támogatásával történelmi jelentőségű győzelmet ért el a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért, az egységes Vietnam megteremtéséért folytatott harcában. Meggyőződésünk, hogy népük javát szolgáló új feladataik végrehajtását is teljes siker koronázza. Ez alkalommal is biztosítjuk Önöket, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is erejéhez mérten minden segítséget megad áldozatos erőfeszítéseikhez, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, a vietnami nép boldog jövőjének megteremtése, Vietnam egységének helyre- állítása. Szilárd meggyőződésünk, hogy országaink sokoldalú együttműködése, testvéri barátságunk a jövőben is erősödik népeink és a világ valamennyi békeszerető népe javára. KADAR JÁNOS. ' á Magyar KzoéValistá * Munkáspárt ............ K özponti Bizottságánakr-- első titkára. LOSONCZI PAL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Ciprusi konferencia - Becsben BECS: Csütörtökön délután fél négykor kezdődött meg a Hofburg konferenciatermében a Ciprus sorsáról tárgyaló konferencia második fordulója. A sárga kerékasztalnál középütt Waldheim ENSZ- főtitkár foglalt helyet, jobbján Denktas, a Ciprusi Tö' rök Közösség vezetője, balján pedig a szigetország görög közösségét képviselő Klertdesz. A világszervezet főtitkára megnyitásképpen rövid nyilatkozatot olvasott fel, amelyben örömmel üdvözölte, hogy a ciprusi kérdés békés rendezésére az ENSZ égisze alatt létrehívott bécsi tárgyalások második fordulóján mindkét közösség vezetője jelen van. Emlékeztetett az első fordulóra, amely bizonyos előrehaladást eredményezett — ha nem is a fő kérdésben, de legalább abban, hogy a nicosiai nemzetközi repülőtéren elvégzik a helyreállítási munkálatokat és hogy a két fél hozzájárult egy szakértői bizottság létrehozásához. Sajnálattal állapította meg, hogy a Cipruson tevékenykedő vegyesbizottság nem fejezte be munkáját, pedig eredetileg azt tervezték,. hogy már a második fordulóban megvitatják a szakértők jelentését. Kurt Waldheim utalt arra is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa június iáén hallgatja meg jelentését a fejleményekről, majd egyetértést és haladást érnek el a felek. Az első forduló megnyitásakor mind Kleridész, mind Denktas nyilatkozatot tett, most viszont ez elmaradt. A két népcsoport vezetője szótlanul ült a kamerák előtt, csupán Denktas jegyzett fel néhány mondatot Waldheim nyilatkozatából. Háromnegyed négykor, miután a filmesek és a tudósíNépszavazás Angliában Csütörtököm reggel hét órakor megkezdődött Nagy-Bri- tannia történelmének első együttes népszavazása, amely a Közös Piac-tagságról nyilvánít véleményt: „Ügy véli-e — ezt nyomtatták 40 millió szavazólapra —, hogy az Egyesült Királyságnak az Európai Gazdasági Közösségben (Közös Piac) kell maradnia? Igen — nem”. A szavazók megjelölik a lapon, hogy melyik alternatívát választják. Döntésük nem kötelező a parlamentre. Az országos referendum előjátékaként már megszavaztattak a brit fegyveres erőket: kedden a világbirodalom maradványain állomásozó angol katonák szavaztak,' szerdán pedig a brit rajnai hadsereg és az Eszak-íror- szágban működő egységek legénysége. A katonák és csa- • vvládfágjáikrégy ütt négyszázezer ' voksót képviselnék;' A brit szigeteken ötvenötezer''"ponton állítottak fel szavazóhelyiségeket és hatvannyolc számlálóközpontot rendeztek be. Ezek pénteken reggel kilenc órakor látnak munkához. Nagy-London- ban — amely az országos szavazati erő több mint tíz százalékát jelenti — az Earl. s Court nevű hatalmas kiállítócsarnokot alakították át a fővárosi voksok számlálóközpontjává. Ugyanitt összegezik a vidéki szavazatokat is. tők elhagyták a konferencia- termet, a tárgyaló hármas, zárt ajtók mögött megkezdte első ülését. A kerekasztal mögött elhelyezett két széksorból néhány szakértő és tanácsadó követi a tárgyalásokat. A tervek szerint a második fordulót június 9-én fejezik be, de a közösségek vezetőinek borúlátó nyilatkozatai ■ alapján egyes megfigyelők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a tervezettnél cpvi-j debb ideig tart a bécsi eszmecsere. Lisszaboni jelentés A maoista proletariátus pártja újjászervezésének mozgalma (MRPP) portugál tiszteket készült eltenni láb .alól és egyéb politikai gyilkosságokat is tervezett — jelentette be a fegyveres erők mozgalma (MFA) alakulatának, a.Copcon-nak csütörtökön Lisszabonban kiadott közleménye. A közleményből az is kitűnik, hogy az ultra-., baloldali csoportosulás .felforgató akciókat tervezett, egyes katonai egységeknél. A CSATORNA 1975. március 29-én az egyiptomi nemzetgyűlés előtt mondott beszédében Anvar Szadat államfő bejelentette, hogy 1975. június 5-én megnyitják a Szuezi-csatomat a nemzetközi hajóforgalom számára. Általános adatok A csatorna hossza 173 km (ebből a tényleges csatorna 161 km, a Földközi-tengerbe 9,2 km, a Szuezi-öbölbe 3 km hosszúságban nyúlik be). A víztükör teljes szélessége 220 m, A hajók engedélyezett legnagyobb merülése (1967- ben) 11,28 m, legnagyobb űrtartalmuk 70 000 tonna, legnagyobb sebességük 14 km/óra. Átlagos áthaladási idő: 15 óra. A csatorna rövid története A Földközi- és a Vöröstenger összeköttetése évezredek óta foglalkoztatta az emberiséget. Az első csatornát még a fáraók építették meg i. e. 2000-ben. A jelente" ffi csatorna megépítésére a múlt század közepén Ferdinand de Lesseps francia mérnök kapott engedélyt az akkor formálisan török fennhatóság alá tartozó Egyiptom alkirályától. Lesseps megalapította a Nemzetközi Szuezi- csatoma Társaságot, amely 99 évre megkapta a kiakná- zási engedélyt. Az építést 1859. április 25-én kezdték, a csatornát 1869. november 17-én nyitották meg. (Verdi erre az alkalomra komponálta Aida c. operáját, de nem OJíMmm IMő. június peat«* készült el időre a művel, így bemutatására akkor nem kerülhetett sor.) A csatorna státuszának nemzetközi szabályozására csak 1888-ban, a konstantinápolyi szerződés megkötésével került sor. Az egyiptomi kormány tulajdonában , levő részvényeket (44 százalék) Diskraeli brit miniszterelnök 1875-ben titokban megvásároltatta, s így hatalmába kerítette a csatornát. 1882-ben a csatorna katonai ellenőrzése is az angolok birtokába jutott Egyiptom megszállásával. A csődbe ment társaság részvényeinek a többsége is hamarosan London kezébe került. A csatorna helyzete csak az 1952. évi egyiptomi forradalom után változott meg. 1956. július 26-án Gamal Abdel Nasszer elnök — válaszul az asszuáni gát megépítésére felajánlott amerikai pénzügyi támogatás visszavonására — államosította a Szuezi-csator- na Társaságot, s ezzel az EAK — 12 évvel a koncesszió lejárta előtt — megszerezte a csatorna feletti teljes szuverenitást. Ez a lépés vezetett a szuezi agresszióhoz. Az angol és francia csapatok Izrael bevonásával 1956. október 30-án megtámadták Egyiptomot, a csatornát lezárták, s csak 1957 áprilisában tudták megnyitni. Egyiptom 1958 júliusában megegyezett a Szuezi-csatorna Társaság részvényeseivel kártalanításukban. A csatorna felügyeletét a Szuezi-csatorna Igazgatóság vette át, amelynek jelenlegi elnöke Mashur Ahmed Mashur. Az 1967-es hatnapos arab— izraeli háború során a csatorna iámét hasznaihataüaűjaa vált. Keleti partját izraeli csapatok szállták meg és . fegyverrel akadályozták 'a csatorna megtisztítását. Jelentősége, lezárásának hatása A csatorna az elmúlt évszázad folyamán a nemzetközi tengerhajózás egyik legfontosabb útvonala volt Európa, az Indiai-óceán és Ázsia között. 1956-ban 13 291 hajó haladt át a csatornán 11 millió tonnányi áruval, 1966-ban — használatának utolsó teljes esztendejében — pedig 21 250 hajó (ebből 9930 olajszállító tartályhajó), mintegy' 242 millió tonna teherfuvarral. Ez a világ tengeri szállításának 14 százalékát tette ki. Átlagosan napi 58 hajó kelt át a csatornán. A csatorna használata a Fekete-tenger és az Indiaióceán közti utat harmadával, az Arab-öböl és a La Manche- csatorna közti utat felével, a tokiói és a rotterdami kikötő közti utat harmadával csökkenti. A csatorna lezárásának következményeként sok helyütt- megdrágult a tengeri szállítás. A hajók kénytelenek voltak a Jóreménysóg-íokának megkerülésével a Sokkal hosszabb utat választani, s a szállíttatok kifizetni a megnövekedett fuvarköltségeket. Megnőtt az igény az óriás tartályhajókra. Az UNCTAD felmérése szerint a júniusi háborútól a csatorna újbóli megnyitásáig több mint 10 milliárd dollárba került a világnak az óriás tartályhajók építése és a tengeri szállítások többletköltsége. A csatorna lezárása súlyos cs^ygsLiQÉrt , iQtab-'tokötőrc». különösen Aden, Djibouti, Trieszt, Genova és Marseille kikötőforgalmát csökkentette. Hasznot húzott, viszont a hajóforgalom új vonalából Afrika több kikötője. Néhány nyugat-európai ország kereskedelmi mérlege is megsínylette a csatorna lezárását. Csupán Angliában 20 millió fontra becsülték a havi veszteséget. A csatorna lezárása és szét- rombolása a legérzékenyebben Egyiptomot érintette. 1966-ban a csatorna 119 millió dollár bevételt adott az országnak, Egyiptom vesztesége az elmaradt csatomaille- tékek miatt 1967-től 900 millió egyiptomi font, a víziút műszaki berendezéseinek szétrombolása következtében pedig 300 millió. Ez Egyiptom átlagos devizabevételének 60 százaléka. Megnyitásának feltételei A hatnapos háború után a csatorna megnyitásának politikai feltétele csak 1974. január 18-án született meg. amikor a Kairót Szuezzel összekötő országút 101-es kilométerkövénél az egyiptomi és az izraeli fegyveres erők vezérkari főnökei aláírták a csapatszétválasztási egyezményt, amelynek értelmében Izrael kb. 30 km-re visszavonta csapatait a Szuezi-csatornától. Ezt követően Egyiptom nyomban hozzáfogott a csatorna használata műszaki feltételeinek megteremtéséhez. Az 1967-es háború során több mint húsz hajó, számtalan akna és fei- nein robbant lövedék süllyedt a csatorna mélyébe. A hadműveletek során sok helyütt megrongálódtak a partok. Elpusztultak a csatorna medrében lefektetett híradási berendezések. 15 szállítóhajó — 4 brit, 2 amerikai, 2 svéd, 2 lengyel, 2 nyugatnémet és egy-egy bolgár. csehszlovák és francia hajó — a Keserű-tavakon rekedt. Közülük azóta egy elsüllyedt. A csatorna helyreállítása Az egyiptomi kormány 1974. február 6-án hatéves programtervet fogadott el á csatorna megtisztításáról és bővítéséről. A csatorna és a Szuezi- öböl megtisztításának munkálatai az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztása után 1974 áprilisában kezdődtek meg. Az aknátlanítási munkában részt vevő szovjet, amerikai, angol, francia és egyiptomi hajók 750 ezer lövedéket, 2761 aknát, 62 páncéltörő-lövedéket, 130 különböző hatású bombát és 31 levegő—föld rakétát hoztak a felszínre, illetve hatástalanítottak. A csatorna roncstala- nítására a jugoszláviai Bro- doszpasz vállalat és a hamburgi Ulrich—Helms-cég kapott megbízatást az egyiptomi kormánytól. A csatorna megtisztítása és a berendezések üzemkész állapotba helyezése 120 millió egyiptomi fontot (1 egyiptomi font értéke: 2,56 dollár) emésztett fel. A nagyszabású munkához a többi között a szocialista országok, Kuwait és a Világbank nyújtottak pénzügyi segítséget. Japánnal és az amerikai Chase Manhattan Bankkal hitelegyezményt kötött az egyiptomi kormány. Május 7-re hajózhatóvá vált Zz egész vízi út, miután medrét is kikotorták az eredek «iiélyséftift, Tuen a napon kifutott- a csatornából a Kese. - rű-tavakon rekedt kereske-- - delmi hajók közül az első két- tő, a nyugatnémet Nordwind es a Münsterland. Az egyiptomi kormány a csatorna bővítési tervének ■ alapjául azt a korszerűsítési tervet' használta fel, amelyet ' még Nasszer elnök dolgoztatott ki, jóval az 1967-es háború előtt. A hat évre szóló, két lépcsőben megvalósítandó terv szerint a vizi út szélességét 20 méterrel növelik, mélységét 70 lábra emelik (jelenleg 38), így 3 év múlva a 200 000 tonnás, hat év múlva a 270 ezer tonnás hajók számára is járhatóvá válik. Tervbe vették a kétirányú forgalom lehetővé tételét is. Megnyitása, használata A műszaki feltételek megteremtésével lehetővé vált, hogy megnyissák a csatornát a nemzetközi forgalom előtt. A megnyitás után két hétig csak maximum 60 000 tonna űrtartalmú és 37 láb merülésű hajók haladhatnak át a csatornán. Június 19-től 70 000 tonna űrtartalomban és 38 láb merülésben szabják meg az áthaladó hajók maximális méreteit. Izraeli és Izraelbe tartó hajók továbbra sem kapnak engedélyt a csatorna használatához. Egyiptomi hivatalos személyek 1975. márciusában több ízben kijelentették, hogy az Izraelbe tartó hajók számára hajlandók megnyitni a csatornát, de csak akkor, ha újabb megállapodás jön létre, amelynek értelmében Izrael további visszavonulást hajt végre a vízi úttól kelétre húzódó jelenlegi vónálai • mögé. Izraeli hajók csak akkor használhatják majd ;a csatornát, ha Izrael kivöhúl az 1967-es háborúban megszállt összes arab területiéi. Herold Wilson brit miniszterelnök feleseiével együtt adta le szavazatát az Anglia, közös piaci tagságáról "• rendezett népszavazáson. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS)
